Haemacytometer - Hemocitometer dobozában

Eladási ár: 24 000 HUF

Leírás

[1P321/X109]
Eredeti dobozában található orvosi műszer, laboratóriumi műszer, labor eszköz.

A dobozon feliratok:
HAEMACYTOMETER
BÜRKER 28639
GERMANY

Súly: 0.165 kg
Hemocitométer







 
















Hemocitométer . A két félig visszaverő téglalap a számlálókamra.Kamra betöltéseHemocitométer rács (lásd a táblázatot)
A hemocitométer (vagy hemocitométer) egy számlálókamrás készülék, amelyet eredetileg vérsejtek számlálására terveztek és használnak.

A hemocitométert Louis-Charles Malassez találta fel , és egy vastag mikroszkóp tárgylemezből áll , amelynek négyszögletes bemélyedése precíziós térfogatkamrát hoz létre. Ez a kamra merőleges vonalak lézerrel maratott rácsával van gravírozva . A készüléket gondosan kidolgozták, hogy ismert legyen a vonalak által határolt terület, és ismert legyen a kamra mélysége is. A rács meghatározott területének megfigyelésével tehát meg lehet számolni a sejtek vagy részecskék számát egy adott folyadéktérfogatban, és ezáltal kiszámítani a sejtek koncentrációját a folyadékban. A hemocitométer jól használható típusa a Neubauer számlálókamra. 

Különböző alkalmazásokhoz más típusú hemocitométereket használnak, eltérő szabályozással. Fuchs-Rosenthal-határozat, amelyet általánosan használnak a gerincfolyadék számlálására, Howard Mold-határozat, amelyet élelmiszerek és élelmiszer-csomagoló termékek penészesedésére használnak, McMaster Egg Slide-határozat a mikrobiális tojások székletben történő megszámlálására, Nageotte Chamber-határozat a fehérben lévő alacsony fehérvérsejtek megszámlálására csökkent sejtszámú vérlemezke-komponensek, Palmer Nanoplankton-szabályozás a kisebb plankterek megszámlálásához. A Petroff-Hausser számláló javított Neubauer-szabályozást használ a baktériumok vagy spermiumok számának mérésére, és változó kamramélységgel kínálják. A hemocitométerben lévő Sedgwick-Rafter sejtet elsősorban az ivóvíz mikroszkópos vizsgálatára tervezték.

Alapelvek 
A továbbfejlesztett Neubauer- féle hemocitométer rácsozott területe kilenc 1 x 1 mm-es (1 mm 2 ) négyzetből áll . Ezek három irányba oszlanak; 0,25 x 0,25 mm (0,0625 mm2 ) , 0,25 x 0,20 mm (0,05 mm2 ) és 0,20 x 0,20 mm (0,04 mm2 ) . A központi négyzet további 0,05 x 0,05 mm-es (0,0025 mm 2 ) négyzetekre van felosztva . A hemocitométer megemelt élei 0,1 mm-re tartják a fedőlemezt a megjelölt rácstól, így minden négyzetnek meghatározott térfogata van (lásd a jobb oldali ábrát). 




MéretekTerületTérfogat 0,1 mm mélységben


1 x 1 mm
1 mm 2
100 nl


0,25 x 0,25 mm
0,0625 mm2
6,25 nl


0,25 x 0,20 mm
0,05 mm 2
5 nL


0,20 x 0,20 mm
0,04 mm 2
4 nL


0,05 x 0,05 mm
0,0025 mm2
0,25 nl



Használat 
A hemocitométer használatához először győződjön meg arról, hogy a számlálókamrához tartozó speciális fedőlemez megfelelően helyezkedik el a számlálókamra felületén. Amikor a két üvegfelület megfelelő érintkezésben van, Newton gyűrűi figyelhetők meg. Ha igen, a sejtszuszpenziót felvisszük a fedőlemez szélére, hogy kapillárisan beszívjuk az üregbe, ami teljesen kitölti a kamrát a mintával. A kamrában lévő sejtek száma mikroszkópos közvetlen számlálással határozható meg , és a vizuálisan megkülönböztethető sejtek differenciálisan megszámlálhatók. A kamrában lévő cellák számát a keverékben lévő sejtek koncentrációjának vagy sűrűségének kiszámításához használjáka minta honnan származik. Ez a kamrában lévő cellák száma osztva a kamra térfogatával, amely kezdettől fogva ismert, figyelembe véve az esetleges hígításokat és a számlálási parancsikonokat:

a sejtek koncentrációja az eredeti keverékben=(megszámolt sejtek száma(kamra aránya számolva)(megszámolt négyzetek térfogata))(hígított minta térfogataa mintában lévő eredeti keverék térfogata)

sejt/ml=((megszámolt sejtek száma)(hígítási tényező)(megszámolt nagy négyzetek száma))×10000

ahol a hígított minta térfogata (hígítás után) osztva a mintában lévő eredeti keverék térfogatával (hígítás előtt) a hígítási tényező . Például, ha az eredeti keverék térfogata 20 μL volt, és egyszer hígították (20 μL hígítószer hozzáadásával), akkor a zárójelben lévő második kifejezés 40 μL/20 μL. A megszámolt négyzetek térfogata a felső táblázatban látható mérettől függően (lásd a jobb oldali ábrát). A megszámlált sejtek száma az egy kamrában lévő négyzetekre vetített összes sejt összege. A megszámolt cellák aránya akkor érvényes, ha nem számolunk egy négyzeten belül minden belső négyzetet (azaz ha egy saroknégyzet 20-ból csak 4-et számolunk, akkor ez a tag 0,2 lesz). Ha 100 nanoliter térfogatú nagy négyzeteket számolunk(nL), 10000-zel való szorzás a kívánt sejtszámhoz vezet milliliterenként.

A hemocitométer részeit (oldalról nézve) azonosítjuk.
A legtöbb alkalmazásnál csak a négy nagy sarok négyzetet használják. A felső és bal sorban lévő vagy a bal oldali sorban lévő cellákat számolja a rendszer, de figyelmen kívül hagyja azokat a cellákat, amelyek a jobb vagy az alsó soron vannak, vagy azokat érintik.



 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. október. 16.

(A műtárgyat eddig 514-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Haemacytometer - Hemocitometer dobozában

[1P321/X109] Eredeti dobozában található orvosi műszer, laboratóriumi műszer, labor eszköz. A dobozon feliratok: HAEMACYTOMETER BÜRKER 28639 GERMANY Súly: 0.165 kg Hemocitométer   Hemocitométer . A két félig visszaverő téglalap a számlálókamra.Kamra betöltéseHemocitométer rács (lásd a táblázatot) A hemocitométer (vagy hemocitométer) egy számlálókamrás készülék, amelyet eredetileg vérsejtek számlálására terveztek és használnak. A hemocitométert Louis-Charles Malassez találta fel , és egy vastag mikroszkóp tárgylemezből áll , amelynek négyszögletes bemélyedése precíziós térfogatkamrát hoz létre. Ez a kamra merőleges vonalak lézerrel maratott rácsával van gravírozva . A készüléket gondosan kidolgozták, hogy ismert legyen a vonalak által határolt terület, és ismert legyen a kamra mélysége is. A rács meghatározott területének megfigyelésével tehát meg lehet számolni a sejtek vagy részecskék számát egy adott folyadéktérfogatban, és ezáltal kiszámítani a sejtek koncentrációját a folyadékban. A hemocitométer jól használható típusa a Neubauer számlálókamra.  Különböző alkalmazásokhoz más típusú hemocitométereket használnak, eltérő szabályozással. Fuchs-Rosenthal-határozat, amelyet általánosan használnak a gerincfolyadék számlálására, Howard Mold-határozat, amelyet élelmiszerek és élelmiszer-csomagoló termékek penészesedésére használnak, McMaster Egg Slide-határozat a mikrobiális tojások székletben történő megszámlálására, Nageotte Chamber-határozat a fehérben lévő alacsony fehérvérsejtek megszámlálására csökkent sejtszámú vérlemezke-komponensek, Palmer Nanoplankton-szabályozás a kisebb plankterek megszámlálásához. A Petroff-Hausser számláló javított Neubauer-szabályozást használ a baktériumok vagy spermiumok számának mérésére, és változó kamramélységgel kínálják. A hemocitométerben lévő Sedgwick-Rafter sejtet elsősorban az ivóvíz mikroszkópos vizsgálatára tervezték. Alapelvek  A továbbfejlesztett Neubauer- féle hemocitométer rácsozott területe kilenc 1 x 1 mm-es (1 mm 2 ) négyzetből áll . Ezek három irányba oszlanak; 0,25 x 0,25 mm (0,0625 mm2 ) , 0,25 x 0,20 mm (0,05 mm2 ) és 0,20 x 0,20 mm (0,04 mm2 ) . A központi négyzet további 0,05 x 0,05 mm-es (0,0025 mm 2 ) négyzetekre van felosztva . A hemocitométer megemelt élei 0,1 mm-re tartják a fedőlemezt a megjelölt rácstól, így minden négyzetnek meghatározott térfogata van (lásd a jobb oldali ábrát).  MéretekTerületTérfogat 0,1 mm mélységben 1 x 1 mm 1 mm 2 100 nl 0,25 x 0,25 mm 0,0625 mm2 6,25 nl 0,25 x 0,20 mm 0,05 mm 2 5 nL 0,20 x 0,20 mm 0,04 mm 2 4 nL 0,05 x 0,05 mm 0,0025 mm2 0,25 nl Használat  A hemocitométer használatához először győződjön meg arról, hogy a számlálókamrához tartozó speciális fedőlemez megfelelően helyezkedik el a számlálókamra felületén. Amikor a két üvegfelület megfelelő érintkezésben van, Newton gyűrűi figyelhetők meg. Ha igen, a sejtszuszpenziót felvisszük a fedőlemez szélére, hogy kapillárisan beszívjuk az üregbe, ami teljesen kitölti a kamrát a mintával. A kamrában lévő sejtek száma mikroszkópos közvetlen számlálással határozható meg , és a vizuálisan megkülönböztethető sejtek differenciálisan megszámlálhatók. A kamrában lévő cellák számát a keverékben lévő sejtek koncentrációjának vagy sűrűségének kiszámításához használjáka minta honnan származik. Ez a kamrában lévő cellák száma osztva a kamra térfogatával, amely kezdettől fogva ismert, figyelembe véve az esetleges hígításokat és a számlálási parancsikonokat: a sejtek koncentrációja az eredeti keverékben=(megszámolt sejtek száma(kamra aránya számolva)(megszámolt négyzetek térfogata))(hígított minta térfogataa mintában lévő eredeti keverék térfogata) sejt/ml=((megszámolt sejtek száma)(hígítási tényező)(megszámolt nagy négyzetek száma))×10000 ahol a hígított minta térfogata (hígítás után) osztva a mintában lévő eredeti keverék térfogatával (hígítás előtt) a hígítási tényező . Például, ha az eredeti keverék térfogata 20 μL volt, és egyszer hígították (20 μL hígítószer hozzáadásával), akkor a zárójelben lévő második kifejezés 40 μL/20 μL. A megszámolt négyzetek térfogata a felső táblázatban látható mérettől függően (lásd a jobb oldali ábrát). A megszámlált sejtek száma az egy kamrában lévő négyzetekre vetített összes sejt összege. A megszámolt cellák aránya akkor érvényes, ha nem számolunk egy négyzeten belül minden belső négyzetet (azaz ha egy saroknégyzet 20-ból csak 4-et számolunk, akkor ez a tag 0,2 lesz). Ha 100 nanoliter térfogatú nagy négyzeteket számolunk(nL), 10000-zel való szorzás a kívánt sejtszámhoz vezet milliliterenként. A hemocitométer részeit (oldalról nézve) azonosítjuk. A legtöbb alkalmazásnál csak a négy nagy sarok négyzetet használják. A felső és bal sorban lévő vagy a bal oldali sorban lévő cellákat számolja a rendszer, de figyelmen kívül hagyja azokat a cellákat, amelyek a jobb vagy az alsó soron vannak, vagy azokat érintik.   Forrás: wikipédia 

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. október. 16.

(A műtárgyat eddig 514-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
24 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[FKD030/Bp90/35] A kép mérete: 126 x 100 cm keret nélkül. Készült: Szén, tempera, Papír A kép Szabó Zoltán Angyalföldi (Budapest, 1929) alkotása. Jelezve jobbra fent "Szabó Z 72" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán kiállítási címke: Műcsarnoki törzslap 1973. X. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rajkai György beszélte rá, hogy jelentkezzék felvételre a Képzőművészeti Főiskolára. 1948-49-ben a Dési Huber-szakkörben rajzolt, festett Gráber Margit vezetésével. 1950-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben kezdte meg tanulmányait Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre keze alatt. 1953-54-ben a főiskola megvált tőle, lekerült Tatabányára, ahol a művésznövendékek számára művésztelepet létesítettek. Számos műve kapcsolódik a tatabányai periódushoz, amelynek élményéből még évek múlva is bőven merít. 1955-ben visszakerült a főiskolára, ahol 1958-ban fejezete be tanulmányait. Ezt követően két évig - a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként - a stúdió műtermében dolgozott. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kiállító művészként első ízben 1958-ban a VII. Magyar Képzőművészeti Tárlaton szerepelt jelentősebb anyaggal. Ettől kezdve minden nemzeti tárlaton, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának bemutatóin, jelentősebb hazai és külföldön rendezett magyar seregszemléken részt vett alkotásaival (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Tiszti Klub Budapest, Veszprém, Szolnok, Tatabánya, Vác, Győr, Kecskemét, Tallin, Berlin, Varsó, Belgrád, Párizs, Moszkva, stb.). Erőteljes formákkal komponált figurális kompozíciókat, portrékat, városképeket, csendéleteket alkotott olajban, pasztellben, szénnel és temperával. A Nyolcak, Nemes Lampért József és a korai Uitz Béla alkotások formai örökségének legrangosabb mai folytatója. A külföldiek közül Siqueiros és D. Rivera gyakoroltak rá nagy hatást, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. Szabó végtelen humanizmusa, őszinte hite az alkotásban, a tiszta emberi kapcsolatokban és a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, óriási lendület jellemzi alakjait, akár táblaképről, szénrajzról, akár monumentális munkáról van szó. Díjak: a Stúdió pályázatának I. díja; Munkácsy-díj; a Szolnoki Festészeti Triennále II. díja; Érdemes Művész. Sok murális alkotást is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és több vidéki képtárban. (Egri Mária: Szabó Zoltán, MÉ, H.J.: Műv. 1970/8, Műv. 1976/5, A.J.: Műv. 1985/2) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a Dési Huber István szakkörben kezdte, ahol Gráber Margit korrigálta. 1950-ben jelentkezett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolára. Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Siqueiros és Diego Rivera is nagy hatást gyakoroltak rá, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. 1958 óta szerepel hazai és külhoni tárlatokon (Műcsarnok, Ernst Múzeum, stb.). 1960-63 k. Derkovits-ösztöndíjas volt. 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1977-ben érdemes művész címet kapott. Végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, hatalmas lendület jellemzi figuráit, akár táblaképről, szénrajzról akár monumentális műről van szó. Sok murális munkát is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). A NYOLCAK, Nemes Lampért és a korai Uitz munkák formai örökösének legrangosabb mai folytatója. (MÉ, H.J.: Műv.-1970/8, Műv.-1976/5, A.J.: Műv.-1985/2) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait a Dési Huber szakkörben kezdte, majd 1951-1958-ban Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre növendéke a főiskolán. 1958-tól minden fontosabb hazai és számos külföldi tárlaton részt vett. Kiállított többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban és Franciaországban. Több vidéki bemutató (Dunaújváros, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Győr stb.) mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.). 1965-ben sgraffitót készített egy sátoraljaújhelyi lakóházra. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban kapott diplomát Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványaként. Azóta minden fontosabb hazai rendezvény résztvevője, gyakorta kiállít külföldön is. Számos vidéki bemutató mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban, 1983-ban a Tihanyi Múzeumban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban a Szovjetunióban, 1984-ben az NSZK-ban mutatkozott be. A hatvanas években a Kilencek csoporttagja volt. 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott; 1983-1984-ben elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. - Művészetében központi helyet foglal el az ember, végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, az emberi kapcsolatokban a lét himnuszává fokozódik vásznain. Súlyos nyugalma olykor szenvedélyes, politikus töltést kap. Stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális igény jellemzi.
Szabó Zoltán Angyalföldi : "Leány portré" 1973
680 000 HUF
[FKD027/Bp4/60] A kép mérete: 60 x 82 cm keret nélkül. Készült: Olaj, pasztell, Papír (kasírozva) A kép Szabó Zoltán Angyalföldi (Budapest, 1929) alkotása. Jelezve jobbra lent "Szabó Z 73" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rajkai György beszélte rá, hogy jelentkezzék felvételre a Képzőművészeti Főiskolára. 1948-49-ben a Dési Huber-szakkörben rajzolt, festett Gráber Margit vezetésével. 1950-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben kezdte meg tanulmányait Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre keze alatt. 1953-54-ben a főiskola megvált tőle, lekerült Tatabányára, ahol a művésznövendékek számára művésztelepet létesítettek. Számos műve kapcsolódik a tatabányai periódushoz, amelynek élményéből még évek múlva is bőven merít. 1955-ben visszakerült a főiskolára, ahol 1958-ban fejezete be tanulmányait. Ezt követően két évig - a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként - a stúdió műtermében dolgozott. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kiállító művészként első ízben 1958-ban a VII. Magyar Képzőművészeti Tárlaton szerepelt jelentősebb anyaggal. Ettől kezdve minden nemzeti tárlaton, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának bemutatóin, jelentősebb hazai és külföldön rendezett magyar seregszemléken részt vett alkotásaival (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Tiszti Klub Budapest, Veszprém, Szolnok, Tatabánya, Vác, Győr, Kecskemét, Tallin, Berlin, Varsó, Belgrád, Párizs, Moszkva, stb.). Erőteljes formákkal komponált figurális kompozíciókat, portrékat, városképeket, csendéleteket alkotott olajban, pasztellben, szénnel és temperával. A Nyolcak, Nemes Lampért József és a korai Uitz Béla alkotások formai örökségének legrangosabb mai folytatója. A külföldiek közül Siqueiros és D. Rivera gyakoroltak rá nagy hatást, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. Szabó végtelen humanizmusa, őszinte hite az alkotásban, a tiszta emberi kapcsolatokban és a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, óriási lendület jellemzi alakjait, akár táblaképről, szénrajzról, akár monumentális munkáról van szó. Díjak: a Stúdió pályázatának I. díja; Munkácsy-díj; a Szolnoki Festészeti Triennále II. díja; Érdemes Művész. Sok murális alkotást is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és több vidéki képtárban. (Egri Mária: Szabó Zoltán, MÉ, H.J.: Műv. 1970/8, Műv. 1976/5, A.J.: Műv. 1985/2) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a Dési Huber István szakkörben kezdte, ahol Gráber Margit korrigálta. 1950-ben jelentkezett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolára. Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Siqueiros és Diego Rivera is nagy hatást gyakoroltak rá, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. 1958 óta szerepel hazai és külhoni tárlatokon (Műcsarnok, Ernst Múzeum, stb.). 1960-63 k. Derkovits-ösztöndíjas volt. 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1977-ben érdemes művész címet kapott. Végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, hatalmas lendület jellemzi figuráit, akár táblaképről, szénrajzról akár monumentális műről van szó. Sok murális munkát is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). A NYOLCAK, Nemes Lampért és a korai Uitz munkák formai örökösének legrangosabb mai folytatója. (MÉ, H.J.: Műv.-1970/8, Műv.-1976/5, A.J.: Műv.-1985/2) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait a Dési Huber szakkörben kezdte, majd 1951-1958-ban Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre növendéke a főiskolán. 1958-tól minden fontosabb hazai és számos külföldi tárlaton részt vett. Kiállított többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban és Franciaországban. Több vidéki bemutató (Dunaújváros, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Győr stb.) mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.). 1965-ben sgraffitót készített egy sátoraljaújhelyi lakóházra. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban kapott diplomát Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványaként. Azóta minden fontosabb hazai rendezvény résztvevője, gyakorta kiállít külföldön is. Számos vidéki bemutató mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban, 1983-ban a Tihanyi Múzeumban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban a Szovjetunióban, 1984-ben az NSZK-ban mutatkozott be. A hatvanas években a Kilencek csoporttagja volt. 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott; 1983-1984-ben elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. - Művészetében központi helyet foglal el az ember, végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, az emberi kapcsolatokban a lét himnuszává fokozódik vásznain. Súlyos nyugalma olykor szenvedélyes, politikus töltést kap. Stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális igény jellemzi.
Szabó Zoltán Angyalföldi : Holdfényes udvar 1973
430 000 HUF
[FKD019/Bp58/38] A kép mérete: 22 x 34 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885, Gödöllő, 1960) alkotása. Jelezve jobbra lent "Remsey (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1905-1909 között Budapesten az Iparrajziskolában tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett, ahol 1914-ig dolgozott. 1909-ben a KÉVE tagjai sorába választotta, s rendezésükben számos tárlaton vett részt. 1913-ban a nagybányai szabadiskolában képezte magát, majd a KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsbe és két ízben Münchenben is. 1924-ben egyik alapítója és elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének, majd létrehozta annak lapját, a Fáklyát. 1937-41 között a Nemzeti Figyelő munkatársaként dolgozott, 1952-ben tagja lett a Szinyei Alkotóközösségnek, 1960-ban pedig a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének. 1909-ben vett részt először a KÉVE tárlatán, 1920-ban újra. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben pedig a Szalmássy Galériában volt kiállítása. 1957-64 között több tárlatot is rendeztek műveiből Párizsban, de a KÉVE által alkotásai elkerültek berlini, düsseldorfi, bécsi, genfi, nürnbergi, lipcsei seregszemlékre is. Remsey hosszú pályájának kezdete a szecesszió stílusirányzatához kapcsolódott. Részt vett a szecesszió eszmeiségének elkötelezett gödöllői művésztelep munkájában, s egészen haláláig Gödöllőn élt. Így nem csoda, ha mindvégig ápolta a művésztelep emlékét, mely saját pályáján is az első döntő jelentőségű inspirációt és művészetközösséget jelentette. Akárcsak Körösfői és Nagy Sándor, ő is szimbolikus sugallatú műveket alkotott, amelyekre a lapidáris formaalkotás, a stilizáció, a vonalkontúrok hangsúlyos szerepe, a homogén színsíkok alkalmazása volt jellemző. Gobelintervezéssel is foglalkozott. Díjak: Benczúr-díj; Hors Conours-oklevél, Bécs; Gödöllő város díszpolgára. Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát gazdagítja (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent család, Önarckép). A budapesti Lónyai utcai református gimnázium számára 1942-ben egy freskót alkotott (A magyar reformáció szellemtörténete). (Éber, RI-NM, MMFRA, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Budapesten tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909-ben koll. kiállítása volt a KÉVE tárlat keretében. 1913-ban a nagybányai festőiskolában dolgozott. A KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsben, és Münchenben is. 1920-ban ismételten állított ki műveket a KÉVE tárlatán. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben a Nemzeti Szalonban volt kiállítása. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. Alkotásait stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Több műve az MNG tulajdonában van. (Éber, RI-NM) Magyar festők és grafikusok adattára Művészi képzettségét az a kapcsolat segítette kibontakozni, amelyet Gulácsy Lajossal, Erdei Viktorral és Fülep Lajossal teremtett. A KÉVE tagja lett és ösztöndíjjal Párizsba került. Tanulmányutakat tett Bécsben és Münchenben, majd itthon a Gödöllői Művésztelepre került. Alapító tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban és 1947-ben a Szalmássy Galériában vett részt csoportos kiállításokon. Eleme a kompozíció, a sokalakos, a nagy csoportokat fölölelő képek problémája, amely képszerkesztő hajlandóságát, rendező képességét foglalkoztatja és alkalmat ad arra, hogy témáit a maga sajátos módján adja elő. Ez pedig a díszítő stilizálás nyelve. Képei síkszerűek, nagy dekoratív színfoltok mozaikszerű együttesei, amelyek erőteljes kontúrhatásukkal és fényproblémáikkal gobelin terveknek vagy üvegfestményeknek hatnak. Írói munkássága is számottevő. - Irod.: Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői kismesterek. MTA 1981. I. 441. Művészeti lexikon I-IV. Festő, költő és író. Bp.-en, Bécsben és Münchenben tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett. Számos külföldi kiállításán kívül 1909-ben és 1920-ban kollektív kiállítása nyílt a KÉVE-tárlat keretében, 1923-ban a Helikon szalonjában, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben a Szalmássy Galériában. 1957 és 1964 között Párizsban több kiállítást rendeztek műveiből. 1924-ben egyik alapítója s elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének. Több műve (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent Család, Önarckép stb.) a Nemz. Gal. tulajdona. Szecessziósan stilizált, szimbolikus ihletésű képeivel expresszív hatásokra törekedett. Művészeti lexikon I-II. Budapesten tanult, azután a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909. és 1920. kollektív kiállítása volt a Kéve tárlat keretében. 1923. a Helikon szalónjában, 1924. a Nemzeti Szalónban. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja. Énekes koldusok c. olajfestménye a Székesfővárosi Múzeum, Anyám arcképe, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, a Szent Család és Önarckép c. művei a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak. Képeit stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Művészeti tanulmányait Bécsben, Münchenben és a gödöllői művésztelepen végezte. 1907 óta szerepel a hazai és külföldi nyilvánosság előtt, az évek során több franciaországi és amerikai kiállítása volt. 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Csók Galériában, 1979-ben Nagykőrösön voltak gyűjteményes tárlatai. Számos külföldi művésztársaság tagja és kitüntetettje, 1920-ban Budapest város nagydíjával, 1969-ben Milánó ezüstérmével tüntették ki. - A szecesszióban gyökerező szimbolikus stílusa a harmincas években alakult ki; munkáit erős stilizáltság, olykor groteszk ábrázolás, sejtelmes színvilág jellemzi. Mondanivalói az ember sorskérdései körül forognak.
Remsey Jenő György : Falu
28 000 HUF