Halmy Miklós : Absztrakció

Eladási ár: 280 000 HUF

Leírás

[1M486/079]
Olaj farost vegyes technika festmény vászon és bőr applikációval egyszerű egyedi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Magasság: 61.5 cm
Szélesség: 62 cm
Súly: 2.29 kg
Halmy Miklós
szobrász, grafikus, festő
Erdőbénye, 1931-02-8

Szerző: P. Szabó Ernő + kieg. Sz. M. P.

 

1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Hajómérnöki Karán diplomázott. 1959-ben Kirakatrendező és Dekoratőrképző Szakiskola; 1965–1967 között Párizs, École des Beaux Arts. Szellemi mestereinek Marczell Györgyöt és Hamvas Bélát tartja. A Magyar Festők Társasága és a Szinyei Merse Pál Társaság tagja. Az 50-60-as évek fordulóján a hivatalos művészetpolitikai kényszerek ellenére új életre kelt avantgárd mozgalmak résztvevőjeként, a Hamvas Béla köré gyűlt fiatal művészek csoportjának tagjaként önálló utat járó művész volt. Célja, hogy az érzelmektől fokozatosan, tudatosan megszabadulva az intellektuális, filozófiai-metafizikai értékek felé törekedve intuitív, induktív módon egyetemes összképet teremtsen. A 60-as évek elején sajátos relief stílust alakított ki elképzelései megvalósítására, ezzel a módszerrel kizárólag négyzetes formátumú, szigorú szerkezetű műveken dolgozik 1965 óta. Felszabadító hatást gyakorolt rá párizsi tartózkodása alatt a Musée de l’Homme magyar népművészeti anyagának megismerése. E gazdag anyag adja azt az erkölcsi felismerést, erőt, amelyet Halmy kifejezni igyekszik, egyszerre magyar, lokális kötődésű és egyetemes érvényességű műveivel. A plasztikus rétegekkel felépített kompozíciók egyszerre ötvözik magukba a festészet és a szobrászat lehetőségeit, kiemelt hangsúlyt adva az abszolút értékként szerepeltetett fénynek. Alkotói magatartásának egyik jellemzője, hogy nemcsak az ősi, univerzális formakészlet személyiségének szűrőjén át való szintetizálására, de annak megújítására is törekszik.



 



Díjak/ösztöndíjak



1991 • Életmű-díj



1992 • Szegedi Nyári Tárlat díja



1996 • Munkácsy-díj.

 

 

Irodalom



RÁCZ GY.: Halmy Miklós művészete. Magyar Építőművészet, 1970/6.
JAKAB Z.: Szerkövek. Halmy Miklós faplasztikái. Magyar Építőművészet, 1974/4.
PAP G.: Kincsek s műkincsek a Barbaricumból. Művészet, 1975/6.
MENYHÁRT L.: Utak a népművészetből. Művészet Évkönyv, 1978
MENYHÁRT L.: Két évtized. Művészet, 1981/9.
MENYHÁRT L.: Axis mundi. Művészet, 1989/9.
Gondolatok Halmy Miklós művészetéről. Sárospatak (kat. bev.), 1994
OLÁH J.: A gyermek születése. Magyar Napló, 1996/11.
OLÁH J.: Átkiabálnak az ősök. Magyar Napló, 1997/3.



HALMY M.: A motívum működése: Halmy Miklós Munkácsy Mihály díjas festőművész munkássága, 1960-2000. Budapest, 2002.

 

Egyéni kiállítások
 

Egyéni kiállítások
1964 • Petri-Galla Studió, Budapest
1971 • az I. ker.-i Hazafias Népfront Székháza, Budapest
1977 • Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen • Művelődési Központ, Kecskemét
1986 • Plazmák és kőkertek, Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen
1994 • Vigadó Galéria, Budapest
1998 • Ferihegyi Galéria, Budapest



2004 • Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak.

 

Válogatott csoportos kiállítások
 

Válogatott csoportos kiállítások
1968 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1971 • Kápolnatárlatok, Balatonboglár
1977 • A népművészet szellemében, Katona József Múzeum, Kecskemét
1982 • Kodály Zoltán emlékkiállítás, Debrecen
1983 • Új Művészetért 1960–1975, Szeged
1992 • IV. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged
1996 • Gyökerek, Művészetek Háza, Szekszárd
Síkplasztikák, vándorkiállítás.

 

Művek közgyűjteményekben
 

Művek közgyűjteményekben
• Sárospataki Képtár, Vármúzeum, Sárospatak. 

 

Forrás: artportal.hu 

Tulajdonságok

Hordozó: farost
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 396-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Halmy Miklós : Absztrakció

[1M486/079] Olaj farost vegyes technika festmény vászon és bőr applikációval egyszerű egyedi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Magasság: 61.5 cm Szélesség: 62 cm Súly: 2.29 kg Halmy Miklós szobrász, grafikus, festő Erdőbénye, 1931-02-8 Szerző: P. Szabó Ernő + kieg. Sz. M. P.   1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Hajómérnöki Karán diplomázott. 1959-ben Kirakatrendező és Dekoratőrképző Szakiskola; 1965–1967 között Párizs, École des Beaux Arts. Szellemi mestereinek Marczell Györgyöt és Hamvas Bélát tartja. A Magyar Festők Társasága és a Szinyei Merse Pál Társaság tagja. Az 50-60-as évek fordulóján a hivatalos művészetpolitikai kényszerek ellenére új életre kelt avantgárd mozgalmak résztvevőjeként, a Hamvas Béla köré gyűlt fiatal művészek csoportjának tagjaként önálló utat járó művész volt. Célja, hogy az érzelmektől fokozatosan, tudatosan megszabadulva az intellektuális, filozófiai-metafizikai értékek felé törekedve intuitív, induktív módon egyetemes összképet teremtsen. A 60-as évek elején sajátos relief stílust alakított ki elképzelései megvalósítására, ezzel a módszerrel kizárólag négyzetes formátumú, szigorú szerkezetű műveken dolgozik 1965 óta. Felszabadító hatást gyakorolt rá párizsi tartózkodása alatt a Musée de l’Homme magyar népművészeti anyagának megismerése. E gazdag anyag adja azt az erkölcsi felismerést, erőt, amelyet Halmy kifejezni igyekszik, egyszerre magyar, lokális kötődésű és egyetemes érvényességű műveivel. A plasztikus rétegekkel felépített kompozíciók egyszerre ötvözik magukba a festészet és a szobrászat lehetőségeit, kiemelt hangsúlyt adva az abszolút értékként szerepeltetett fénynek. Alkotói magatartásának egyik jellemzője, hogy nemcsak az ősi, univerzális formakészlet személyiségének szűrőjén át való szintetizálására, de annak megújítására is törekszik.   Díjak/ösztöndíjak 1991 • Életmű-díj 1992 • Szegedi Nyári Tárlat díja 1996 • Munkácsy-díj.     Irodalom RÁCZ GY.: Halmy Miklós művészete. Magyar Építőművészet, 1970/6. JAKAB Z.: Szerkövek. Halmy Miklós faplasztikái. Magyar Építőművészet, 1974/4. PAP G.: Kincsek s műkincsek a Barbaricumból. Művészet, 1975/6. MENYHÁRT L.: Utak a népművészetből. Művészet Évkönyv, 1978 MENYHÁRT L.: Két évtized. Művészet, 1981/9. MENYHÁRT L.: Axis mundi. Művészet, 1989/9. Gondolatok Halmy Miklós művészetéről. Sárospatak (kat. bev.), 1994 OLÁH J.: A gyermek születése. Magyar Napló, 1996/11. OLÁH J.: Átkiabálnak az ősök. Magyar Napló, 1997/3. HALMY M.: A motívum működése: Halmy Miklós Munkácsy Mihály díjas festőművész munkássága, 1960-2000. Budapest, 2002.   Egyéni kiállítások   Egyéni kiállítások 1964 • Petri-Galla Studió, Budapest 1971 • az I. ker.-i Hazafias Népfront Székháza, Budapest 1977 • Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen • Művelődési Központ, Kecskemét 1986 • Plazmák és kőkertek, Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen 1994 • Vigadó Galéria, Budapest 1998 • Ferihegyi Galéria, Budapest 2004 • Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak.   Válogatott csoportos kiállítások   Válogatott csoportos kiállítások 1968 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1971 • Kápolnatárlatok, Balatonboglár 1977 • A népművészet szellemében, Katona József Múzeum, Kecskemét 1982 • Kodály Zoltán emlékkiállítás, Debrecen 1983 • Új Művészetért 1960–1975, Szeged 1992 • IV. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged 1996 • Gyökerek, Művészetek Háza, Szekszárd Síkplasztikák, vándorkiállítás.   Művek közgyűjteményekben   Művek közgyűjteményekben • Sárospataki Képtár, Vármúzeum, Sárospatak.    Forrás: artportal.hu 

További részletek
Hordozó: farost
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 396-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
280 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B035/070] Papír pasztell festmény, paszpartuzva, két üveglap között, világos színű képcsarnokos keretben. Jelzés jobbra lent: DIENES I. Hátoldalán a Képcsarnok vállalat címkéje, rajta felirat: Művész neve : DIENES ISTVÁN Művészeti alkotás címe : DOMBOK Magasság: 50 cm Szélesség: 70 cm Súly: 4.225 kg Dienes István Budapest, 1905 - 1977, Budapest Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1937-ben. Mesterei: Nagy Sándor, Réti István. A főiskolán barátságot kötött Szabados Jenővel, Iván Szilárddal, Kling Györggyel, Breznay Józseffel, Mácsai István és Szűcs Istvánnal. Ezen barátságok élete végéig elkísérték.  1937-ben Nemes Marcell-díjat, 1948-ban minisztériumi díjat kapott. Munkáival kiállításokon szerepelt a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. 1937- 38-ban ösztöndíjas tanársegédként működött a főiskola freskó szakán. 1935-1957 között rendszeresen részt vett a Műcsarnok csoportos tárlatain. 1964-ben gyűjteményes kiállítása volt a budapesti Derkovits Teremben. Falfestményt készített a gönci katolikus templom számára. 1953-tól szabadúszóként, 1956-tól az Istókovics Kálmán vezette alkotói közösség tagjaként alkotott, amig az fennállt.   Kiállításai Válogatott csoportos kiállítások: 1935 1937 Magyar Képzőművészeti Főiskola kiállítás, Budapest 1940 Tavaszi Szalon, Műcsarnok, 1947 Magyar Művészhetek Reprezentatív Kiállítása, január, Budapest 1951 Magyar képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 2. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1953 3. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest   Egyéni kiállítások 1964 Gyűjtemény kiállítás, Derkovits Terem, Budapest 1975 Gyűjtemény kiállítás, Tanácsháza, Gönc   Forrás: kieselbach.hu
Dienes István: "Dombok"
66 000 HUF
[2B033/084] Papír akvarell festmény, virágcsendélet, üveglap mögött, paszpartuban, hibátlan állapotú aranyozott modern keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Datált jelzés balra lent: MAGYARNÉ DERSZIB ETI 1999 Magasság: 68.5 cm Szélesség: 54.5 cm Súly: 2.3 kg Magyarné Derszib Eti   1948-ban született Sopronban. Folyamatosan itt él és dolgozik, mint rajz- matematika-fizika szakos tanár. 13 éves kora óta rendszeresen fest. Példaképei a francia impresszionisták: Monet, Degas és követőik, de leginkább Renoir. Kedvelt témái: öreg házak, falu- és városrészletek, tájképek, virágcsendéletek, portrék, állatok... Főleg aquarellel dolgozik, de gyakran alkalmaz olaj- és tustechnikát is. 1990-től saját festőiskolát vezet a gyakorlati festészet iránt érdeklődő soproniak összefogására. Ugyanebben az évben elnyerte a CZIFFRA ALAPÍTVÁNY ösztöndíját. Így egy hónapig festhette Párizs és Senlis környékét, miközben a senlisi Chapelle Royale-ban kiállított képeivel nagy elismerést aratott. Következésképp 1996 nyarán ismételten élvezhette az alapítvány és a franciák vendégszeretetét. 1999-ben Nagycenkre költözött. Azóta fő hivatása festő. Alkotásai magángyűjtőknél az összes kontinensen megtalálhatók, de Európa néhány Liszt Ferenc múzeumában is. A megújult Soproni Képzőművészeti Társaság egyik alapító tagja. Eddigi önálló kiállításai: Magyarország - Sopron, Kapuvár, Győr, Pécs, Esztergom, Dorog, Budapest, Szentendre, Celldömölk, Mohács, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Nagycenk; Ausztria - Gumpoldskirchen, Lutzmannsburg, Raiding; Németország - Landau;     Forrás: sopronikepzomuveszetitarsasag.hu
Magyarné Derszib Eti : Rózsacsokor kék vázában
55 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1P170/123] Olaj farost festmény üveglap mögött, arany színű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: VATI JÓZSEF Magasság: 49.5 cm Szélesség: 39.5 cm Súly: 2.205 kg Vati József festő Dombóvár, 1927-09-17 Szerző: Tasnádi András-Wehner Tibor 1947-48: a NÉKOSZ Derkovits Gyula Művészeti Kollégiumának tagja. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1953-ban végezte el, tanárai: Koffán Károly, Kmetty János, Szőnyi István és Pór Bertalan voltak. 1956-59: Derkovits-ösztöndíj; 1966: Munkácsy-díj; 1980: SZOT-ösztöndíj. A miskolci és a salgótarjáni országos tárlatokon több ízben kapott nagydíjat. 1955-től 72-ig a miskolci Művésztelepen dolgozott, ezt követően Budapesten él. 1954-től kiállító művész, művei Európa, az USA, Japán és Tajvan nagyvárosaiban is bemutatásra kerültek. A Kilencek alapító tagja és valamennyi tárlatuk résztvevője. Tematikus igényű, természetelvű festő, az ábrázolt motívumokon keresztül lelki-érzelmi tartalmait is közvetíti. Művészeti eszménye a harmónia, sajátos festésmódja sokban merít a tasizmus csurgatásos és kaparásos módszereiből. Irodalom HORVÁTH GY.: Festészet a Kilencek kiállításán, Művészet, 1967/2. Ecset és emberség. Portrévázlat ~ről, Kortárs, 1967/2. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Mednyánszky Terem, Budapest 1979 • Medgyessy Terem, Debrecen 1984 • Rudnay Terem, Eger. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1966, 1968 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest 1986 • SZOT-ösztöndíjasok kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Vati József : Harangláb és feszület
155 000 HUF
[3054/051] Olaj farost festmény, jelezve balra fent ZOMBORI L 76. A kép hátoldalán régi Képcsarnokos papírvignetta, rajta ZOMBORI LÁSZLÓ KÜLVÁROS KÉPCSARNOK SZEGEDI BEMUTATÓTEREM. A faroston felirat: ZOMBORI LÁSZLÓ SZEGED "KÜLVÁROS". Szélesség: 53 cm Hosszúság: 90 cm Zombori László festő Születési hely: Szeged Születési dátum: 1937 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: 1954-58: szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. 1968, 1970, 1974, 1995: Szegedi Nyári Tárlat díjai; 1975: Juhász Gyula-díj; 1977: Koszta-plakett; 1979: Szeged város alkotói díja. A szegedi Szög-Art Művészeti Egyesület tagja. A 60-as, 70-es években a tömbös, mértanias és jelképes előadásmód jellemzi képeit, később dinamikus és lírai hangvételű műveket készített. Az utóbbi években festészete már a lírai absztrakció formatartományába került. Egyéni kiállítások 1971 • Csongrádi Galéria, Csongrád 1982 • Pécsi Galéria, Pécs Válogatott csoportos kiállítások 1967 • Szegedi képzőművészek tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1970-75 • XI.-XVI. Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1983, 1985 • I-II. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1986 • Szeged képzőművészete, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1997 • Szegedi festők, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Művek közgyűjteményekben Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Köztéri művei képsorozat (táblaképek, 1975, Szeged, Szeged Étterem) Irodalom kiállítása, Tiszatáj, 1969/3-4. SIMAI M.: Műteremlátogatás ~nál, Tiszatáj, 1978/5. SZUROMI P.: Emlékek és látomások. ~ legújabb műveiről, Szeged, 1994/10. Szegedi festők, Szeged, 1997. Szuromi Pál Forrás: artportal.hu
Zombori László képcsarnokos képe
125 000 HUF
[FK3279/Bp304/37] A kép mérete: 35 x 41 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Áron-Nagy Lajos (Budapest, 1913, Székesfehérvár, 1987) alkotása. Jelezve Balra lent "Áron-Nagy" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán: a Művészeti Alap és a Képcsarnokvállalat raglapja látható, és autográf írással: Áron-Nagy lajos "Parti fák" 1968 Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1913 - Székesfehérvár 1987 Festő, 1933-38 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhard Ágost irányítása mellett. Ösztöndíjjal több európai városban járt. 1939-től Székesfehérvárott dolgozott, mint rajzpedagógus. 1935-től vett részt tárlatokon. 1943-ban gyűjteményes kiállítása volt a fővárosban, 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1959-ben, 1964-ben és 1973-ban Székesfehérvárott, 1967-ben a Csók Galériában, 1969-ben Győrött, 1973-ban Egerben, 1976-ban Veszprémben és Várpalotán. Számos műv. díj tulajdonosa. 1938-ban a Balló-díjat, 1943-ban a római Collegium Hungaricum-díjat, 1958-ban Alba Regia-díjat, 1965-ben Csók István-díjat, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. "Csongor és Tünde" című pannója a Vörösmarty Színházban, az "Ezeréves Fehérvár" című nagyméretű munkája a Székesfehérvári Velence Szállóban található. Műveit a '30-as évek posztimpresszionizmusával ötvöző expresszivitás jellemzi. A lírai hangulatú, finom festőiségű életképektől, tájképektől és portréktól az egészen elvont dekoratív folthatásokig Áron szinte mindent kipróbált. A liptói táj élménye volt az alapindok ahhoz a kísérlethez, mely egész munkásságát foglalkoztatta. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és a székesfehérvári István Király Múzeumban. (ML, S.P.: Műv. 1968/3, F.M.K.: Műv. 1978) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1913 - Székesfehérvár, 1987.) Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1933-1938 között, ahol Benkhard Ágost volt a mestere. Ösztöndíjjal bejárta a nyugateurópai nagyvárosokat. 1939 óta Székesfehérváron volt rajztanár. 1935 óta jelentkezik a kiállításokon: 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1959-ben és 1973-ban Székesfehérvárott, 1967-ben a Csók Galériában, 1969-ben Győrött, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepeli Galériában. 1976-ban Veszprémben és Várpalotán volt önálló tárlata. Számos kitüntetés tulajdonosa: 1958-ban Alba Regia, 1965-ben Csók István díj, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. Posztimpresszionisztikus tájképeket és portrékat fest. "Csongor és Tünde" c. pannója a Vörösmarty Színházban, az "Ezeréves Fehérvár" c. nagyméretű alkotása a székesfehérvári Velence Szállóban található. Képei vannak a MNG-ban és a székesfehérvári István Király Múzeumban. - ML. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1913 - Székesfehérvár, 1987. Festő. 1933-38 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhard Ágostnál. Ösztöndíjjal több európai városban járt. 1939-től Székesfehérvárott működött mint rajztanár. 1935-től szerepelt tárlatokon, 1943-ban gyűjteményes tárlata volt a fővárosban, 1955-ben a budapesti Fényes Adolf Teremben, 1959-ben, 1964-ben, 1973-ban Székesfehérváron, 1967-ben a Csók Galériában, 1969-ben Győrött, 1973-ban Egerben, 1976-ban Veszprémben és Várpalotán. Számos díj és kitüntetés tulajdonosa. 1938-ban a Balló-díjat, 1943-ban a római Collegium Hungaricum díját, 1958-ban Alba Regia díjat, 1965-ben Csók István díjat, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. "Csongor és Tünde" c. pannója a Vörösmarty Színházban, az "Ezeréves Fehérvár" c. nagyméretű alkotása a székesfehérvári Velence Szállóban található. Munkáit a 30-as évek posztimpresszionizmusával ötvöződő expresszivitás jellemzi. A lírai hangulatú, finom festőiségű életképektől, tájképektől és portréktól az egészen elvont dekoratív folthatásokig szinte mindent kipróbált. A liptói táj élménye volt az alapindok ahhoz a kísérlethez, mely egész munkásságát foglalkoztatta. Munkái megtalálhatók a MNG-ban és a székesfehérvári István Király Múzeumban. (ML, S.P.: Műv. - 1968/3, F.M.K.: Műv.-1978) Művészeti lexikon I-IV. (Bp., 1913. nov. 7.- ) Festő, Munkácsy-díjas, 1933-38 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhard Ágostnál. Ösztöndíjjal bejárta a Ny-európai nagyvárosokat. 1939 óta Székesfehérváron középiskolai rajztanár. 1943-ban és 1955-ben gyűjt. kiállítása volt Bp.-en, 1964-ben Székesfehérváron. Tájképeket, portrékat fest. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek festő, Munkácsy-díjas Budapest, 1913 1933-1938 között Benkhard Ágost növendéke a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Balló Ede-ösztöndíjjal bejárta Nyugat-Európát. Újabban Bulgáriában, Csehszlovákiában, Görögországban, Lengyelországban és Finnországban volt tanulmányúton. 1939 óta Székesfehérvárott művész-pedagógus. 1935 óta jelentkezik kiállításokon, 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1959-ben, 1964-ben, 1973-ban, 1981-ben és 1983-ban Győrött, 1973-ban Egerben, 1976-ban Veszprémben és Várpalotán, 1979-ben Dunaújvárosban, 1980-ban a Bolgár Kulturális Központban voltak jelentősebb tárlatai. Számos művészeti elismerés - Alba Regia-díj (1958), Csók István-érem (1965), Velinszky László-díj (1970) stb. - kitüntetettje, a Munkácsy-díj (1965, 1967) tulajdonosa. - Legkedvesebb műfaja a tájkép, indulásakor a Tisza-vidék, később a Velencei tó, a Balaton, majd utazásai nyomán görög, bolgár és szlovákiai tájak ihlették. Stílusbelileg a harmincas évek poszt-impresszionizmusából kinőtt expresszivitás jellemzi, amelyen belül szinte minden megoldást kipróbált a lírai életképtől a dekoratív foltfestésig. Művészetének erénye, hogy mindezt saját törvényei szerint oldotta meg, s így e változatosság ellenére is életműve egységes képet mutat. Egyéb Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1938- ban. Mestere: Benkhard Ágost. 1938-ban elnyerte a Balló Ede Ösztöndíjat, mellyel európai tanulmányutat tett. 1944-ben megkapta a Kultuszminisztérium balatoni ösztöndíját. 1965- ben Csók István-díjjal, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1985-ben a Művészeti Alap nívódíjasa lett. 1939- től Székesfehérváron élt, az alkotó munka mellett rajzpedagógusként dolgozott. 1971- ben Székesfehérvár díszpolgárává választották. 1935-től szerepelt Fejér megyei és országos kiállításokon. Első egyéni kiállítását 1955-ben rendezte. 1959-től több alkalommal Székesfehérváron, 1967-ben a Műcsarnok győri kiállítótermében, s több más kiállítóhelyen mutatta be műveit. Csoportos kiállításon szerepelt 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában és többször a Műcsarnokban. 1963-ban a székesfehérvári Vörösmarty Színházba Csongor és Tünde címmel készített pannót. Murális kompozíciói találhatók Bakonycsernyén, Mosonszentjánoson és a székesfehérvári Magyar Király Hotelben. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében.
Áron-Nagy Lajos : "Parti fák" 1968
80 000 HUF