[FKB606/Bp204/109] A kép mérete: 21 x 29 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, tus, Papír A kép Szűcs Árpád (Ipolypásztó, 1933, 2011) alkotása. Jelezve jobbra lent "Szűcs" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKB849/Bp305/178] A kép mérete: 16,5 x 25,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, tempera, Papír A kép S. Hart jelzéssel észak-európai művész 1900 körül alkotása. Jelezve balra lent "S. Hart" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FKB897/Bp404/38] A kép mérete: 68 x 45 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Kínai selyem paszpartun papír A kép Kínai művész 20. század alkotása. Jelezve Balra középen, jobbra lent "Kínai írásjel és 2 pecsét, valamint további 2 pecsét" A festmény jó állapotban van. Keret: Új

[FKB106/Bp305/144] A kép mérete: 18 x 22 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Magyar festő 1940 alkotása. Jelezve balra lent "Gyergyó 1940, olvashatatlan aláírás" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKB434/Z043] A kép mérete: 40 x 30 cm keret nélkül. Készült: tempera, kréta, Papír A kép Bényi László (Rákosliget, 1909) alkotása. Jelezve lent "Rovinj, Bényi" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Szakmai ismeretei a miskolci művésztelepen Benkhard Ágostnál szerezte, ott készült a főiskolai felvételre, de végül is jogi fakultásra iratkozott. A legjelentősebb szakmai kapcsolata 1931-ben teremtődött meg, amikor is Aba-Novák Vilmos festőiskolájának lett a tanítványa, amely két és fél évig, 1933-ig tartott. Közben, 1935-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán dolgozott ösztöndíjas gyakornokként, Réti István irányításával, akinek megismerte híresen alapos és elmélyült munkamódszerét, stílusát. A háborút követően 1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti, majd muzeológiai osztályára került. Később a Szépművészeti Múzeumban működött, ezután 1957-től 1970-ig a Magyar Nemzeti Galéria egyik vezető munkatársa volt. 1957-1977 között gyakran dolgozott a kecskeméti művésztelepen. 1933-tól szerepelt hazai és külföldi tárlatokon. 1956-ban gyűjteményes bemutatója volt a fővárosi Csók Galériában. Ezen kívül kiállított a Műbarátban, a Nemzeti Szalonban, a Művész Galériában, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, a Magyar Nemzeti Galériában, a Fényes Adolf Teremben, Észak-Amerikában, Francia-, Finn- és Németországban, Japánban, Tajvanban, Olaszországban, stb. Több hazai és külföldi művészeti elismerés mellett 1958-ban oklevelet nyert. Párizsban elnyerte az Exposition International Paris-Sud nemzetközi rangot adó ezüstérmét. Kedvelt témája az alföldi tanyavilág, a Balaton és környéke, valamint távoli országok tájai. Csendéletképeket és figurális műveket is festett. Festészete merő lobogás, belső feszültség, kontrasztkeresés. Művei láthatók számos magyarországi múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és külföldi közgyűjteményekben. (MÉ, B.J.: Műv. 1970/2, KM, FB: MMF 1999/12, Ladányi József adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára Festészeti tanulmányait Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában kezdte, majd 1930-1936-ban a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Önálló tárlattal 1942-ben mutatkozott be először a Műbarát helyiségében, ezt követően a Nemzeti Szalonban (1943), a Művész Galériában (1948), a Csók Galériában (1955), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1960), a Magyar Nemzeti Galériában (1963) és a Fényes Adolf Teremben (1965). Számos vidéki kiállítás mellett - legutóbb 1975-ben Győrött állított ki. Szerepelt Jugoszláviában (1959), Bulgáriában (1961), Franciaországban (1968), az NSZK-ban és az USA-ban (1973). Több hazai művészeti elismerés mellett 1958-ban oklevelet, 1969-ben ezüstérmet nyert Párizsban. - Festészete az élet dinamizmusát, változatos gazdagságát értékeli a legtöbbre. Kimeríthetetlen témája az alföldi tanyavilág, de fölgyújtja képzeletét a Balaton-vidék vagy a távoli országok tájai - képein a színek izgalmas változatosságban, de összehangzóan ragyognak. Ezt az erőteljes színélményt sugározzák csöndéletei és alakos képei is. - Irod.: Nagy Zoltán Bényi László. Bp. 1982.; P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Festőként Aba-Novák Vilmos tanítványa volt, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán képezte magát. 1933-tól szerepelt hazai és külföldi tárlatokon. 1956-ban gyűjteményes kiállítása volt a Csók Galériában. Ezen kívül kiállított a Műbarátban, a Nemzeti Szalonban, a Művész Galériában, A Kulturális Kapcsolatok Intézetében, a MNG-ban, a Fényes Adolf Teremben, Francia- és Németországban, Észak-Amerikában. Számos hazai művészeti elismerés mellett 1958-ban oklevelet nyert, 1969-ban megkapta Párizsban, az Exposition Internationale Paris-Sud nemzetközi rangot adó ezüstérmét. Témája az alföldi tanyavilág, a Balaton és környéke, valamint távoli országok tájai. Csendéleteket és figurális képeket is festett. Festészete merő lobogás, belső feszültség, kontrasztkeresés. (MÉ, B.J.: Műv.-1970/2) Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író, a Nemz. Gal. tudományos munkatársa. Festőként Aba Novák Vilmos tanítványa volt. Tájképeket és figurális jeleneteket fest az alföldi festők stílusával rokon modorban. 1933 óta kiállító művész. 1956-ban gyűjt. kiállítása volt a Csók Galériában. A modern magyar művészettel foglalkozik. Könyvei: Zichy Mihály (Supka Magdolnával, 1953), Koszta József (1959), Rudnay Gyula (1961). Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festészeti tanulmányait Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában kezdte, majd 1930-1936-ban a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1939 óta kiállító művész, több vidéki bemutató mellett jelentősebb anyaggal szerepelt a Műbarát helyiségében (1942), a Nemzeti Szalonban (1943), a Művész Galériában (1948), a Csók Galériában (1955, 1978), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1960), a Nemzeti Galériában (1963, 1978), a Fényes Adolf Teremben (1965) és a Mednyánszky Teremben (1981). Önálló kollekciókkal lépett a közönség elé Jugoszláviában, Bulgáriában, Franciaországban, az NSZK-ban, Japánban és az USÁ-ban. Több hazai művészeti elismerés mellett 1968-ban és 1969-ban Párizsban bronz, illetve ezüstérmet kapott; 1980-ban első díjat nyert a Kortársfestészet Szicíliai Fesztiválján. - Festészete az élet dinamizmusát, változatos gazdaságát értékeli a legtöbbre. Kimeríthetetlen témája az alföldi tanyavilág, kedveli az útikép műfaját. A világot elsősorban a színhatások felől közelíti meg; az intenzív színélmény cselekedeteinek és figurális kompozícióinak is sajátja.