Hetényi Tibor (1891-1977) : Szoptató anya gyermekével I.

Eladási ár: 55 000 41 250 HUF

Leírás

[1Q429/022]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Papír szénrajz üveglap mögött paszpartuban, igényes keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van.

Hátoldalán keretezői bélyegző és felirat:
HETÉNYI TIBOR

Magasság: 73 cm
Szélesség: 56 cm
Súly: 2.615 kg
HETÉNYI TIBOR KIRÁLYHÁZA, 1891 - 1977, BUDAPEST 

Festő. Építészmérnöki tanulmányok, majd világháborús sebesülés után reklámgrafikák és portrék értékesítéséből tartotta fenn magát. Az 1950-es években kiállítótermet működtetett a fővárosban. Az 1960-as években az Egyesült Államokban rendezett műveiből kiállítást. Élete utolsó éveit orvosi kezelés mellett, intézetben töltötte.

Forrás: kieselbach.hu 

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Technika: Szén

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. január. 29.

(A műtárgyat eddig 320-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Hetényi Tibor (1891-1977) : Szoptató anya gyermekével I.

[1Q429/022] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Papír szénrajz üveglap mögött paszpartuban, igényes keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Hátoldalán keretezői bélyegző és felirat: HETÉNYI TIBOR Magasság: 73 cm Szélesség: 56 cm Súly: 2.615 kg HETÉNYI TIBOR KIRÁLYHÁZA, 1891 - 1977, BUDAPEST  Festő. Építészmérnöki tanulmányok, majd világháborús sebesülés után reklámgrafikák és portrék értékesítéséből tartotta fenn magát. Az 1950-es években kiállítótermet működtetett a fővárosban. Az 1960-as években az Egyesült Államokban rendezett műveiből kiállítást. Élete utolsó éveit orvosi kezelés mellett, intézetben töltötte. Forrás: kieselbach.hu 

További részletek
Hordozó: papír
Technika: Szén

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. január. 29.

(A műtárgyat eddig 320-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
55 000 helyett
41 250 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK3492/Bp401/9] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 37 x 46 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír A kép Klie Zoltán (Szekszárd, 1897, Budapest, 1992) alkotása. Jelezve középen lent "Klie (utólagos)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1919-től a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán folytatott tanulmányokat három éven át. 1922-1925 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János irányítása mellett képezte magát. A tanár eruptív lénye, festészetének franciás szelleme nem maradt hatástalan az akkor még fiatal művészre. Csók István is hozzájárult ehhez hasonlón hatásokkal, akinek pécsi művésztelepén alkotott "Havihegy" című művére díjat is kapott. Elnyerve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium párizsi tanulmányi ösztöndíját, 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának aktív tagja, a bécsi Künstlerbund Hagen levelező tagja, a KUT törzstagja, az UME alapító tagja, később pedig alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes tárlata volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME fővárosi, vidéki és külföldi tárlatain. Barmenben, Frankfurtban, Düsseldorfban, Bochumban, Varsóban, Krakkóban, Firenzében, Stockholmban és másutt rendezett reprezentatív magyar kortárs tárlatok anyagába válogatták be munkáit. Alkotásait választékos kolorit, dekoratív, posztimpesszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd az 1930-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelennek festményein. Művészeti díjak: a Pécsi Művésztelep díja (1923), az Ernst Múzeum akvarelldíja (1925), a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíja (1925-27), UME díj (1928), a budapesti Hírlap pályázatának festészeti díja (1930), balatoni ösztöndíj (1938, 1939), Városképek c. kiállítás díja (1940), székelyföldi ösztöndíj (1942), Aranykoszorúval Díszített Csillagrend (1990). Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (KMML, ML, Éber, M.O.: Műv. 1967/6, H.L.: Műv. 1988/2) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. Vaszary János növendéke, a Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesületének állandó kiállítója volt. Szürrealista és nonfiguratív műveket fest. Két ízben szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon mutatta be gyűjteményes anyagát, 1987-ben pedig feleségével együtt Pápán állított ki. - Irod.: Heitler László: Népszava, 1987. szept. - MK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt. A mester eruptív lénye, festészetének szelleme nem maradt hatástalan a fiatal művészre. 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A KUT törzstagja, az UME alapító tagja, majd alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME tárlatain. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd a 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Két alkotása a MNG tulajdona. (ML, Éber, M.O.: Műv.-1967/6) Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványai közé tartozott, 1925-től 1927-ig Párizsban tartózkodott. A KUT, majd az UME tagja volt. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. A 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolát 1925-ben végezte el Vaszary JÁnos tanítványaként, majd évekig Párizsban dolgozott. A két világháború között a KUT és az UME tagja. 1923 óta kiállító művész; két alkalommal szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon, 1974-ben Egerben, 1978-ban Szekszárdon, 1982-ben a József Attila Színházban voltak egyéni tárlatai. Hosszú pályafutása alatt számos kiállítási díjban és elismerésben részesült. - Műveit választékos kolorit és konstruktivista megjelenítés jellemzi. A látványt a vízió szférájában realizálja képein, ami munkáinak szürrealista jelleget kölcsönöz.
Klie Zoltán : Ülő női akt
34 500 HUF