Horváth Endre : "Kívánok sok boldog napot minden jóból sokat nagyot"

Eladási ár: 18 000 HUF

Leírás

[FKC002/Bp75/53]
A kép mérete: 12 x 9,5 cm keret nélkül.
Készült: Rézmetszet, Papír
A kép Horváth Endre (Bazin, 1896, Budapest, 1954) alkotása.
Jelezve Jobbra lent "Horváth Endre"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
grafikus
(Bazin, 1896. márc. 3.-Bp., 1954. okt. 13.)
1919-25: MIF, Helbing Ferenc és Haranghy Jenő tanítványa. Mintegy 30 éven át - haláláig - a Pénzjegy-nyomdában dolgozott, melynek a háború után művészeti igazgatója volt. A réz- és acélmetszetnek volt mestere. Formakultúrájában a klasszikus pátosz az egyszerűséggel, a statikus biztonság az áttekinthető szerkesztéssel találkozott. Számos hazai és külföldi bankjegyet, valamint plakátot tervezett. Ex libriseket és bélyegeket is készített. 1949-ben metszet híres Petőfi bélyegével elindította a réznyomatú magyar bélyegek sorozatát. A magyar grafika történetének legjelentősebb, stílusteremtő bankjegytervező egyéniségeként tartjuk számon.
Ek: 1979: Horváth E. G., Bgyarmat (kat.); 1984: Helytörténeti Gyűjt., Bgyarmat.
Vcsk: 1968: Magyar ex libris a XX. században, Muzeális Gyűjt., Szerencs; 1992: Pénzjegynyomda grafikai iskola, Madách I. Városi Kvtár, Bgyarmat.
Mk: IM; Horváth Endre-gyűjtemény, Bgyarmat; MNG; Muzeális Gyűjt., Szerencs.
Irod.: Filatéliai Szemle, 1954. szept.; L. Servolini: L'incisione originale in Ungheria, Bologna, 1953; Kupa M.: Bankjegyeink alkotói (1926-1966). Magyar Numizmatikai Közlöny, 1967-1968; Réthy I.: Horváth Endre, a Kisgrafika Barátok Körének Jubileumi Évkönyve, Bp., 1969; Leányfalusi K.-Nagy Á.: Magyarország fém- és papírpénzei, Bp., 1977; Különböző szerzők: (kat. bev., Bgyarmat, 1979); Rádóczy Gy.: A legújabb kori magyar pénzek (1891-1981), Bp., 1984; Kovalcsik A.: Horváth Endre grafikusművész élete és munkássága, Bp., 1986; Rádóczky Gy.-Tasnádi G.: Magyar papírpénzek, Bp. 1992. (M.F.)

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: egyéb

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. május. 16.

(A műtárgyat eddig 699-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Horváth Endre : "Kívánok sok boldog napot minden jóból sokat nagyot"

[FKC002/Bp75/53] A kép mérete: 12 x 9,5 cm keret nélkül. Készült: Rézmetszet, Papír A kép Horváth Endre (Bazin, 1896, Budapest, 1954) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Horváth Endre" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. grafikus (Bazin, 1896. márc. 3.-Bp., 1954. okt. 13.) 1919-25: MIF, Helbing Ferenc és Haranghy Jenő tanítványa. Mintegy 30 éven át - haláláig - a Pénzjegy-nyomdában dolgozott, melynek a háború után művészeti igazgatója volt. A réz- és acélmetszetnek volt mestere. Formakultúrájában a klasszikus pátosz az egyszerűséggel, a statikus biztonság az áttekinthető szerkesztéssel találkozott. Számos hazai és külföldi bankjegyet, valamint plakátot tervezett. Ex libriseket és bélyegeket is készített. 1949-ben metszet híres Petőfi bélyegével elindította a réznyomatú magyar bélyegek sorozatát. A magyar grafika történetének legjelentősebb, stílusteremtő bankjegytervező egyéniségeként tartjuk számon. Ek: 1979: Horváth E. G., Bgyarmat (kat.); 1984: Helytörténeti Gyűjt., Bgyarmat. Vcsk: 1968: Magyar ex libris a XX. században, Muzeális Gyűjt., Szerencs; 1992: Pénzjegynyomda grafikai iskola, Madách I. Városi Kvtár, Bgyarmat. Mk: IM; Horváth Endre-gyűjtemény, Bgyarmat; MNG; Muzeális Gyűjt., Szerencs. Irod.: Filatéliai Szemle, 1954. szept.; L. Servolini: L'incisione originale in Ungheria, Bologna, 1953; Kupa M.: Bankjegyeink alkotói (1926-1966). Magyar Numizmatikai Közlöny, 1967-1968; Réthy I.: Horváth Endre, a Kisgrafika Barátok Körének Jubileumi Évkönyve, Bp., 1969; Leányfalusi K.-Nagy Á.: Magyarország fém- és papírpénzei, Bp., 1977; Különböző szerzők: (kat. bev., Bgyarmat, 1979); Rádóczy Gy.: A legújabb kori magyar pénzek (1891-1981), Bp., 1984; Kovalcsik A.: Horváth Endre grafikusművész élete és munkássága, Bp., 1986; Rádóczky Gy.-Tasnádi G.: Magyar papírpénzek, Bp. 1992. (M.F.)

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: egyéb

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. május. 16.

(A műtárgyat eddig 699-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
18 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B247/148] Olaj vászon festmény, ezüst színű képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve balra lent: GYELMIS L. Hátoldalán a Képcsarnok Vállalat zsűricímkéje: KÉPCSARNOK VÁLLALAT GYELMIS LUKÁCS TÁNCSICS UTCA Magasság: 86 cm Szélesség: 66 cm Súly: 3.3 kg Gyelmis-Lukács János  Gyelmis-Lukács János (Szabadka, 1899. szeptember 28. – Budapest, 1979. április 24.) festőművész.  Életpályája 1924-től 26-ig Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula korrigálta, 1929–30-ben a firenzei Accademia di Belle Artin képezte magát. 1928–1938 között Olaszországban élt és dolgozott, ugyanitt számos gyűjteményes tárlata volt. Hazatérését követően a bükki majd az újvidéki művésztelepen dolgozott. 1942-ben elnyerte Újvidék város nagy ezüstérmét, 1963-ban pedig oklevelet kapott az olaszországi Palestrinában.1945 után Budapesten élt. Plasztikus hatású, a fény és árnyék ellentétére épülő tájképeket, figurális kompozíciókat festett. Alkotásait – a magángyűjtemények mellett – a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, és a szabadkai Városi Múzeum őrzi. Kiállításai 1969 Szabadka 1926 A bükki művésztelep kiállítása, Eger 1940 A Magyar Művészetért kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1941 az OMKT jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1950 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest (Forrás: wikipédia )
Gyelmis-Lukács János : Budai vár "Táncsics utca" Budapest
195 000 HUF
[2B245/148] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú ezüst színű keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelezve jobbra lent: JANKOVICS Hátoldalán címke, rajta felirat: JANKOVICS JÁNOS SZAJNAPART Magasság: 95 cm Szélesség: 65 cm Súly: 4.615 kg ÖNÉLETRAJZ RÉSZLETESEN Jankovics János László Felvállalásom szerint Jankovics János László neoszimbolista festőművész vagyok. 1943-ban születtem és az a „már gyermekkorában is” előtag után, bővített mondatomban semmi olyan dolog nem következik amivel – a gyakorlat szerint – a szakmai önéletrajzok jeleskedni szoktak. Tehát e rövid bemutatkozás után be is végződhetne a történet! Nem jártam ilyen irányú középiskolába, nem végeztem el az akkori Képzőművészeti Főiskolát, nem léteztem a Magyar Képzőművészeti Alap tagságában és nem voltam azon versenyzők között sem, akiket a mindenkori szakmai vezetés elismerésével, esetleges szakirányú kritikájával, vagy akár díjaival méltathatott volna. Végül amint most a hetvenedik életévemet betöltöm, a látszat s talán a gyakorlat szerint, úgy tűnhet sokaknak, hogy ez a dolog ennyi volt és tovább nem is létezik. Mindezek után mi mondanivalóm akadhat? Íme tehát: Nem állíthatom magamról a szakirányú iskolázottságot, ugyanakkor nem mondhatom el magamról a szakirányú tapasztalatlanságot. Az autodidaktaság sem volna valódi: négy évig korrigált Tamás Ervin festőművész, valamikor 1978 tájától, jóval később könyvtervező tipográfus végzettséget szereztem, ami valahol érinti a szakmát, majd 1997-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nyolc bemutatott festményem alapján tagjai közé választott, végül, félretettem minden mást és főfoglalkozásom a festés és a táblafestés lett, ez utóbbi alkotói huszonhét év alatt harminchat önálló kiállításom volt, (megemlíteném talán, hogy abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy sok mások mellett, kiállításaim megnyitóin dr. Gerelyes Edit esztéta, Végh Alpár Sándor író, Köpöczi Rózsa, Boros Lili művészettörténészek Bulányi György piarista, Reisinger János irodalomtörténész és mint jó kollégák Nagy B István, Németh Zsuzsanna, és sokadszor, de nem utolsósorban Mizser Pál festőművészek, legutóbb pedig (2013-ban) dr. Feledy Balázs művészettörténész méltatták munkáimat, alapító tagja és elnöke voltam a Verőcei Műhely Művészeti Egyesületnek a megszűnéséig, 16 évig működtettem közösségünknek és a Dunakanyar látogatóinak az Amaltheia Műteremgalériát. Azonban e rövid arculatot elbeszélőbbé szükséges tennem. A mai napig festek, képzőművészként, csak 40 éves korom óta tevékenykedem, bár célként, úgy 19 éves koromban kitűztem. Derűs szemüveggel nevezhetném a sors szeszélyének is. Voltam segédmunkás, időszakosan dekoratőr (ünnepnapok elött: ápr.4- máj. 1- nov.7, kiemeltek, de azután sietve visszatettek – kaderlapom szerint – segéddolgozni, hosszú évekig befolyásolt környezetben éltem, a korlátok tapinthatóak voltak. Voltam azután beteg és hullahordó, műtős, beat zenész, jazz – zenész, képesítés nélkül tanítottam gitárt és összhangzattant a Szobi Gimnáziumban, de még voltam sofőr, autószerelő, és kitudja már… Utolsó munkahelyem az Athenaeum Nyomdában volt, reprodukciós fényképészként. Utolsó végzettségem tipográfus. E dolgok kapcsán azonban, inkább fontosnak tartom, hogy dolgoztam munkások, rakodók, orvosok, mérnökök, pedagógusok között. Tehát 20 évig a társadalom minden részére volt rálátásom, metamorfózisaik közben. Mindenütt elvégeztem valami iskolát, de aztán egyiket sem használtam, igényem sem volt rá, másra vártam. A 70-es, 80-as években majdnem minden fontosabb budapesti kiállítás megnyitón, mint érdeklődő ott voltam. Fontos dolognak éreztem még, hogy mindenütt csak vendég voltam, (a munkahelyekkel együtt), úgy emlékszem ezekre az évekre, mint aki kívülről szemléli a dolgokat, semminek sem, vagy csak alig voltam részese. Az élet akkor vált „valóssá” számomra, amikor negyvenháromévesen ismét megnősültem, műtermet alakítottam és otthagytam minden dologházat. Volt részünk a bohém nyomorban és a valóságosban is. Öt gyermekünk született és volt amikor csak a festés jövedelme volt meg a gyes. Voltak aztán szebb napok is mifelénk és ismét rosszabbak. Meggazdagodni sohasem volt szándékunkban. Amint ez írásból is sejteni lehet sem ama munkaverseny, sem ez a szabadverseny nem a mi világunk! Ez utóbbi 20 év óta, burjánzó hedonista társadalmi rendet, pénzközpontú gondolkodást – ami ránk telepedett- nevén nevezve, a bomlás televényének tartom. Feleségemmel keresztényként, vagy inkább tanítványként kerestük utunkat, és mindig volt továbbvezető út. Ezt most is ugyanígy érzem! Meglátásom szerint, ha nincs feloldója a természetes kiválasztódásnak, akkor az a természetellenesbe csap át, a feloldás módját, pedig csak a tanítványok élhetik meg! Életemben lassan lejárt a szemlélődések kora, még a nyomdában dolgoztam, reprodukciós fényképészként, közben kiadóknak dolgozhattam tipográfusként (Magvető, Ifjúsági, Tankönyvkiadó…), de valójában ekkor már voltak önálló kiállításaim is, és olykor eladták grafikáimat a Csontváry teremben. A szemlélődések után, az útkeresések jöttek... (Forrás: https://www.jankovicsjanos.hu/oneletrajz-reszletesen/)
Jankovics János : "Szajnapart"
114 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK1845/Z24/18] A kép mérete: 50 x 66 cm keret nélkül. Készült: pasztell, tempera, Papír A kép Kéri László (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kéri László 76" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festőszakán végezte 1976-ban. Sarkantyu Simon festőművész útmutatásai mellett képezte magát, de mesterének tartja Svády Lajost is. Évekig Szentesen dolgozott, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1977-ben tartotta első tárlatát. Ezt számos csoportos és egyéni bemutató követte. 1998-ban a Szegedi Táblaképfestészeti Biennálén szerepelt sikerrel. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, valamint a békéscsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert el. Nem alföldi születésű, de tárgyi, valamint képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. Rajzai, tusrajzai elementáris grafikusi tehetségről árulkodnak. Emberi viszonyokat, meghökkentő - alkalmasint - megdöbbentő emberi helyzeteket ábrázolnak rajzai. Festészetét illletően, pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizimus és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A '80-as évek elején színei egyszerűbbek, tisztábbak lesznek. A '80-as, '90-es évtizedfordulón újból zaklatottan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokkat próbálkozik. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Számos köztéri munkája ismert (többnyire pannók). Alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai J. Múzeum őrzi. (Pogány Gábor, MÉ, N.I.: Új Műv, 1992/5, Sz.P.: Új Műv. 1998/10) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd egy ideig Szentesen, később Hódmezővásárhelyen működött, ahol 1977-ben tartotta első tárlatát. Festészetének meghatározója az Alföld, de tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1976-ban a Képzőművészeti Főiskolán végezte, a még ebben az évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él, ahol 1977-ben tartotta első kiállítását. Festészetének meghatározója választott szűkebb hazája, az Alföld. Bár nem közvetlenül,inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1976-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, s még ez évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él; első kiállítása e városban volt 1977-ben. - Festészetének meghatározója választott szűkebb pátriája, az Alföld; bár nem közvetlenül, inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi festészeti hagyományokhoz. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1976: MKF, festő szak, mestere: Sarkanyú Simon, de Sváby Lajost is mesterének tartja. 1976-84-ig Szentesen él, azóta Hmvhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a bcsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert; 1980: PIM, József A.-pályázat HNF díja; 1978, 1984, 1986: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1987: Tornyai Plakett; 1992: Akvarell B: Eger város Önkormányzat díja; 1998: Zene szemeimnek, MATÁV festészeti pályázat II. díja. Pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizmus, és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A 80-as évek elején a színek egyszerűbbek, tisztábbak lesznek és előszeretettel alkalmaz a képen belső fényforrást. A 80-as, 90-es évtizedfordulón újból zaklatottaan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ, szimbolikája áttételesebbé válik, majd kisméretű vásznakból sorozatokat készít, egy keretben álllítva ki azokat. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokat választ. Kéri László festészete mindvégig emberközpontú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Ek: 1977: Medgyessy T., Hmvhely; 1979: Kisg. Szentes; 1981: Horváth E. G., Bgyarmat; 1983: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1985: Vaszary T., Kaposvár; Gyöngyösi G., Gyöngyös; 1988: M. Historii, Lódz (PL); Magyar Int. Varsó; 1989: Art Service G., Párizs (kat.); 1990: Chateau d' Eguilly, Pouilly en Auxois (FR); 1991: Coll. Hung., Bécs; Műv. Közp., Nagykanizsa; 1993: Art Service G., Párizs; 1995: Wesselényi 70 G.; Tornyai J. M., Hmvhely; Bartók G., Szeged; 1996: G. de Meerse, Haarelmmermeer (NL); Hódtói Ált. Isk., Hmvhely; 1997: Tiszai G., Csongrád Vcsk: 1977-től Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, Alföldi Tárlatok, Bcsaba; 1981: Az út elején? Közben? Nyolc fiatal művész, Bartók 32 G.; 1982: I. Orsz. Rajzb., Salgótarján, Festőművészek a XI. kerületben, Bartók 32 G.; 1984: Vásárhelyi művészek, Zentai M. (Senta, YU), Vallomások az emberről, Juhász Gy. Műv. Közp., Szeged; 1987: Nközi Művésztelep, Iserlohn (NSZK); 1988: Görög Templom, Vác; Wilhelmshafen (D); 1994: Európa elrablása, Vigadó G.; 1997: Szimbiózis, Pest Center G.; 1998: Mednyánszky Társaság, S. Andrea G., Párma (OL); Belső rajz, Nádor G.; Kollázs, Vigadó G.; Zene szemeinknek, MATÁV pályázat, Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Bp.; 1999: Ne vakolj a freskóra, Móra F. M. Képtára, Szeged; Mednyánszky Társaság, Koller G.; Színes rajz, Nádor G.; Kortárs költészet és grafika, Kecskemét; Betű a képen. II. Festészeti B., Művészetek H., Szekszárd. Mk: MNG; Tornyai J. M., Hmvhely. Km: pannó (1983, Szentes, Ifjúsági és Műv. H.); pannó, (1984, Kistelek, Házasságkötő t.); A hajdúk letelepítése (pannó, 1986, Hajdúböszörmény, Műv. H.); Aradi Vértanúk (pannó, 1989, Bp., Stefánia Palota); pannó (1994, Bp., MNB, Vadász u.). Díszlettervek: Csehov: Hosszú úton (Csíky Gergely Színház, Kaposvár, 1986-87); Binder, H.: A gondok (Színház- és Filmműv. Főisk., 1997-98). Irod.: Szuromi P.: Elmozdulások, Kéri László festészetéről, MŰV 1981/2.; Tóth A.: Kéri László (kat. bev., 1989); Kéri László, Galeriscorpe (Guide des Galeries, Párizs), 1989/10-12.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1989. nov. 10; Nagy I.: Aradi vértanúk. Kéri László pannójáról, MŰV, 1989/10.; Kéri László, Le Bien Public (Dijon FR), 1990. máj. 3.; Nagy I.: Elemi agresszivitás, Kéri László legújabb munkáiról, ÚM, 1992/5.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1993. márc. 5.; Szuromi Pl: Kéri László, in: Tükrök, tükröződések, Szeged, 1994.; Szuromi P.: Riasztó mozgástér. Kéri László kiállítása a Tornyaiban, ÉS, 1995. ápr. 1.; Szilágyi A.: Kéri László, in: A képzőművészet hullámterében, Bp., 1998. (PO.G.)
Kéri László : "Vízpart" 1976
55 000 HUF
[FKC048/Bp67/27] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 17-ig A kép mérete: 19,5 x 29 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Bordás Ferenc (Temesvár, 1911, Budapest, 1982) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Bordás Ferenc (cer.)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. Korán megnyilatkozó tehetségét Devich Sándor szegedi rajztanár irányításával fejlesztette. Mint grafikus indult, elsősorban fametszéssel foglalkozott, melyre az akkor már Európa-szerte ismert szegedi grafikusművész, Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Woyty-Wimmer, bécsi mester keltette fel érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózó Aba-Novák Vilmos is érdeklődést váltott ki belőle. Vallomása szerint tőle tanult a legtöbbet, nem is formailag, hanem tartalmilag. Tanulmányúton járt Ausztriában, háromszor Olaszországban. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 fametszettel vett részt. Rendszeresen szerepelt Comóban, Luganóban, a hamburgi nemzetközi ex libris kongresszuson. A hadifogság után Székesfehérvárott Pallay Józseffel, valamint Áron Nagy Lajossal Képzőművészeti Kört vezetett 1950-ig. Indulása már az első években modern, s expresszionizmusba ágyazott szürrealista művek kerültek ki keze alól. Az '50-es évek végén inkább a színek felé hajlott, a grafikában is elsősorban a kolor-linó vonzotta, de itt is a vonalak és a színek teljes egyensúlyára törekedett. Prospektus, plakát, könyvcímlap, s a merkantil-grafika egyéb ágai mellett kirándult a könyvillusztráció területére is (Berczeli A.K., Fekete Madonna, Erdélyi album, stb.). A franciaországi Nancy-ban Diplome d'Honneur-rel tüntették ki, a Valentin Le Campion emlékpályázaton kitüntetést nyert. 1965-ben a Firenzei Akadémia megalapításának 500. évfordulóján tiszteletbeli tagjai közé sorolta. (T.E.: Műv. 1968/2, G.F.: Műv. 1971/3, Kiáll. Kat.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. Korán megnyilatkozó tehetségét Devich Sándor szegedi rajztanár irányításával fejlesztette. Mint grafikus indult, elsősorban fametszéssel foglalkozott, melyre az akkor már Európa-szerte ismert szegedi grafikusművész, Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Woythy-Wimmer, bécsi mester keltette fel érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózó Aba-Novák Vilmos is érdeklődést váltott ki belőle. Vallomása szerint tőle tanult a legtöbbet, nem is formailag, hanem tartalmilag. Tanulmányúton járt Ausztriában, háromszor Olaszországban. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 fametszettel vett részt. Rendszeresen szerepelt Comoban, Luganoban, a hamburgi nemzetközi ex librisz-kongresszuson. A hadifogság után Székesfehérváron Pallay Józseffel, valamint Áron Nagy Lajossal Képzőművészeti Kört vezetett 1950-ig. Indulása már az első években modern, s expresszionizmusba ágyazott szűrrealista művek kerültek ki keze alól. Az 50-es évek végén inkább a színek felé hajlott, grafikáiban is elsősorban a kolor-linó vonzotta, de itt a vonalak és a színek teljes egyensúlyára törekedett. Prospektus, plakát, könyvcímlap, s a merkantil-grafika egyéb ágai mellett kirándult a könyvillusztráció területére is (Berczeli A.K.-Fekete Madonna, Erdélyi album, stb.). Nancy-ban Diplome d'Honneur-rel tüntették ki, a Valentin Le Campion emlékpályázaton kitüntetést nyert, majd 1965-ben a Firenzei Akadémia megalapításának 500. évfordulóján tiszteletbeli tagjai közé sorolta. (T.E.: Műv.-1968/2, G.F.: Műv.-1971/3) Magyar festők és grafikusok adattára Korán megnyilatkozó tehetségével Devich Sándor foglalkozott. Grafikusi hajlamainak kibontakozásában, elsősorban is a fametszésre - Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Weyty-Wimmer bécsi mester keltette föl érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózott Aba-Novák Vilmos is lekötötte. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 különböző fametszettel szerepelt. Szovjet hadifogsága után Székesfehérváron orvosként dolgozik, szabadidejében pedig a képzőművészeti kört vezeti. Grafikai tevékenysége teljes kötetlenségében - az ötvenes évektől kezdve - Budapesten való végleges letelepedését követően bontakozott ki. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Művészeti lexikon I-IV. Grafikus. Orvosi diplomát szerzett, de már egyetemi hallgató korától foglalkozik grafikával. Különösen a fametszést műveli. Több könyvet illusztrált. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Orvosi tanulmányaival párhuzamosan Aba-Novák Vilmostól festészetet, Devich Sándortól és Buday Györgytől grafikát tanult Szegeden, majd kisgrafikával és ex librisszel kezdett foglalkozni. Kiállításai voltak Szegeden (1937, 1938, 1971), Budapesten (1961, 1965, 1967, 1970, 1974, 1977), valamint a lengyelországi Malborkban (1967) és Tarnowban (1972). Tagja volt a firenzei Képzőművészeti Akadémiának (1965), munkáit díjazták számos nemzetközi kisgrafikai rendezvényen. - Az egyformán jól kezelt grafikai technikák közül a fametszet állt hozzá a legközelebb, melyet intellektuális igénnyel, egyéni jelképrendszer megteremtésével művelt. Vonzódott a drámai és epikus témákhoz, de sajátos egyensúlyérzéke mindig megóvta a túlzásoktól.
Bordás Ferenc : Horgászok
24 000 HUF
[FK2610/Bp42/16] A kép mérete: 38 x 58 cm keret nélkül. Készült: Gouache, Papír A kép Darabont Tamás (Budapest, 1930) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Darabont 1976" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán autográf felirat található az eredeti hátoldalból Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Művészi képzettségét különböző szakkörökben szerezte, többek között Grábel Margit, Tamás Ervin, Fenyő A. Endre és Gallé Tibor irányításával. 1996-ig a fővárosban élt, majd Érden talált otthonra. 1960-70 között reklámgrafikusként tevékenykedett. Egyéni (Csepel Galéria, Mednyánszky Terem, Hotel Fórum, Kapuvár, Dunaújváros, Balassagyarmat, Miskolc, Győr, Szeged, Kecskemét, Pécs, Eger, stb.) és csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Hazai és bulgáriai tájképek mellett, főként történelmi és bölcseleti témák foglalkoztatják. Az 1970-es évektől vízpartok és nádasok jelennek meg tájképein, az 1990-es években pedig a zene játszik fontos szerepet egyre színesebbé váló, elvont tájain. Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. (Fitz Péter adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Művészi képzettségét szakkörökben szerezte, többek között Fenyő A. Endre, Tamás Ervin irányításával. 1960-72 között reklámgrafikusként dolgozott. Csoportos bemutatók mellett 1970-ben Kaposvárott. 1972-ben Dunaújvárosban, 1973-ben a Bolgár Kulturális Központban és a Csepel Galériában, 1974-ben Balassagyarmaton volt önálló kiállítása. - Hazai és bulgáriai tájképek mellett főként történelmi és bölcseleti problémák foglalkoztatják; szenvedélyesen kutatja az ember és a technika kapcsolatát, a lélek küzdelmét az elgépiesedés veszélyei ellen. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. Művészeti képzettségét különböző szakkörökben szerezte, többek között Fenyő A. Endre és Tamás Ervin irányításával. 1960-70 k. reklámgrafikusként dolgozott. Hazai és külhoni tárlatokon mutatta be műveit (Kaposvár, Dunaújváros, Bolgár Kulturális Központ, Csepel Galéria, Balassagyarmat, stb.). Hazai és bolgáriai tájképek mellett, főként történelmi és bölcseleti témák foglalkoztatják. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Első mestere, - miközben reklámgrafikusként is dolgozott - Gallé Tibor volt, 1961-1965 között Fenyő A. Endre, Grábert Margit és Tamás Ervin irányításával folytatta tanulmányait. 1965 óta sok kollektív kiállításon vett részt. A hódmezővásárhelyi őszi tárlatokon rendszeresen kiállít. 11 önálló kiállítása volt; legfontosabbak Dunaújvárosban (1972), a Bolgár Kulturális Központban (1973), Balassagyarmaton (1974), Miskolcon (1978), Győrött (1980), Szegeden (1982) és Salgótarjánban (1984). Képeiből a magyar tájak, vízek világának szeretete tükröződik. Visszafogott színeiből csend és nyugalom árad. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Autodidakta, magántanulmányok, mesterei: Gallé Tibor, Grábert Margit, Tamás Ervin. 1996-ig Budapesten, majd Érden él. A család, a belső világ jelentik számára a festői témákat. A 70-es évektől vízpartok, nádasok jelennek meg tájképein, a 90-es években pedig a zene játszik fontos szerepet egyre színesebbé váló, elvont tájain. Ek: 1971: Rábaközi M., Kapuvár; 1972: Uitz T., Dunaújváros, 1973: Bolgár Kult. Közp.: Csepel G., 1974: Horváth E. G., Bgyarmat; 1978. Szőnyi T., Miskolc; 1980: Képcsarnok, Salgótarján; 1986: Mednyánszky T., 1987: Iványi Grünwald T., Kecskemét; 1988: Ferencyz T., Pécs; Rudnay T., Eger; 1990: Sympathic Manager Club; 1993: Hotel Fórum (kat.); 1998: Kőrösi Csoma Ált. Isk., Érd. Vcsk: számos csoportos kiállításon vett részt, Vásárhelyi Őszi Tárlat; Évenkénti Erzsébet Tárlat, ÉRd. Mk: MNG. Irod.: Szeghalmi E.: (kat., bev. tan., Hotel Fórum, 1993). (F. P.)
Darabont Tamás : "Táj a Bakonyból I."
110 000 HUF