[0X947/KCS] Szép állapotú, sötétbarna színű, neobarokk bárszekrény. Ívelt üveg pohártartó polccal rendelkezik. A lehajtható rész záras, egy darab kulcs van hozzá, alatta kettő darab fiók található. Magasság: 94 cm Szélesség: 83.5 cm

[9025/UZ-N] Felújított hibátlan állapotú neobarokk erezett diófurnéros íróasztal, két oldalán fiókok, zárjai hibátlanok. Gyűjtői állapotú darab. Ritka! Magasság: 74 cm Szélesség: 137 cm Hosszúság: 79 cm

[0X913/KCS] Antik, szép állapotú, kinyitható neobarokk étkezőasztal. Stabil, erős szerkezet, szép állapotban. Oldalán finom vonal intarzia díszítés látható. Lábai kitekerhetők. 1870-1880 körüli darab. Magasság: 77 cm Szélesség: 90 cm Hosszúság: 130 cm

[1H308/KCS] Gyönyörű, régi üveglapos asztal, szalonasztal. Az üveglap alatt szép fonat, gyékényfonat található. Kör alakú könnyed neobarokk szalonasztal, körasztal. Magasság: 55 cm Szélesség: 85 cm

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FK1794/Bp8/30] A kép mérete: 60 x 80,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Gyelmis Lukács (Szabadka, 1899, Budapest, 1979) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Gyelmis L." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán az "MKA" bírálati lapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1924-1926 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt, majd 1929-1930-ban a firenzei Academia di Belle Artin képezte magát. A főiskola után a bükki művésztelepen alkotott. Firenzei tanulmányai után egy évtizeden át élt Olaszországban és számos gyűjteményes tárlatot rendezett. 1936-ban a XX. Velencei Biennálén négy festménnyel mutatkozott be. Hazatérése után az újvidéki művésztelepen dolgozott, 1945-től Budapesten élt. Plasztikus hatású, a fény és árnyék ellentétére épülő tájképekkel és figurális kompozíciókkal aratott számottevő sikert. 1945 után szerepelt minden jelentősebb nemzeti tárlaton. 1942-ben Újvidék város nagy ezüstérmével tüntették ki, 1963-ban pedig az olaszországi Palestrinában oklevelet kapott. Munkái helyet kaptak a pécsi Janus pannonius Múzeumban és a szabadkai Városi Múzeumban. (MÉ, SzT-KMMP, Ladányi József adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Firenzében Galileo Chini volt a mestere. Tíz évig élt Olaszországban, ahol Milánó, Brescia, Genova, Trento, Velence, Mantua és Roverto kiállításain vett részt. 1926 óta állít ki. Hosszú olaszországi tartózkodása után telepedett meg újra hazánkban. Korábbi munkásságáról semmit sem tudunk. Erőteljes aktokat, markáns tanulmányfejeket és csöndéleteket festett, amiket ismerünk tőle. Formaalakítását hatalmas plasztikai erő jellemzi, amellyel az ábrázolt tárgyakat nagy fölületekben látó modora egységes fény- és árnyékelosztásra, a színek, a formák, vonalak finomságának összhangba hozására, színei világítóerejének kiaknázására törekszik. 1942-ben Újvidéki város ezüstérmével tüntették ki. 1963-ban az olaszországi Palestrinában oklevelet nyert. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt, majd Firenzében, az Academia di Belle Arti-n képezte magát. Egy évtizeden át élt Olaszországban és számos gyűjteményes kiállítást rendezett. 1936-ban a XX. Velencei Biennálén négy képpel mutatkozott be. Főként erőteljesen formált hegyi tájaival aratott sikert. 1945 után szerepelt minden jelentősebb nemzeti bemutatón pasztózusan festett tájképeivel és figurális kompozícióival. 1942-ben Újvidék városa ezüstérmével tüntették ki. 1963-ban az olaszországi Palestrinában oklevelet kapott. (MÉ, SzT-KMMP) Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1924-26 között Rudnay Gyula tanítványa volt, majd Firenzében az Accademia di Belle Artin képezte tovább magát. Egy évtizeden át élt Itáliában és számos gyűjt. kiállítást rendezett. Különösen erőteljesen formált hegyi tájaival aratott sikert. A felszabadulás után részt vett minden jelentősebb nemzeti kiállításon pasztózusan festett tájképeivel és figurális kompozícióival. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Művészeti tanulmányait Budapesten és Firenzében végezte, itthoni mestere Rudnay Gyula volt. 1929-1939 között Olaszországban élt, ahol több önálló kiállítást rendezett. A felszabadulás után főként csoportkiállításokon jelentkezik. 1942-ben Újvidék város ezüstérmével tüntették ki, 1963-ban az olaszországi Palestrinában oklevelet nyert. - Művészete a franciás impresszionizmus és az olasz novecentro klasszicizmusának sajátos ötvözete. Foltszerűen felrakott, a fény és árnyhatások ellentéteire épített színkultúrája erőteljes, plasztikus hatást kölcsönöz képeinek. Előszeretettel festi a budai várnegyed műemlékeit.