Jelzett BERÁN bronz és ezüst érem korcsolya sportérem 1943

Eladási ár: 12 000 HUF

Leírás

[1K961/FSZ]
Régi, jelzett, bronz sportérem párban.

Egyik oldalán felirat:
BUDAPESTI KORCSOLYÁZÓ EGYLET
ALAKULT: 1869

Másik oldalán felirat és jelzés:
1943.XII.19.

BERÁN
BUDAPEST

Szélesség: 2.7 cm
Súly: 0.02 kg
Berán Lajos





Berán Lajos





Berán Lajos és Istvánffy Elemér


Született
1882. június 9.[1]
Budapest


Elhunyt
1943. január 5. (60 évesen)[1]
Budapest


Állampolgársága
magyar


Foglalkozása



művész

szobrász

éremművész






 










Rösler Endre sírja (Budapest, Kerepesi temető)







Berán Lajos egyik műve: Szt. István 5 pengő 1938







Springer Ferenc domborműve
(Budapest, Groupama Aréna főbejárat)


Berán Lajos (Budapest, 1882. június 9. – Budapest, 1943. január 5.) magyar szobrász, éremművész. Testvére, Berán József labdarúgó, az FTC első csapatkapitánya.

 Életpályája
Telcs Edénél, majd Bécsben tanult képzőművészetet. 1903-tól csak éremművészettel foglalkozott, 1932-től az Állami Pénzverde művészeti vezetője lett, ebben a beosztásában számos pénzérménk tervezőjévé vált. Nagy számban vésett arckép- és sportérmeket is, köztük Semmelweis Ignác, Fadrusz János, Kőrösi Csoma Sándor, Erkel Ferenc, Petőfi Sándor, ebben a műfajban talán a mai napig ő volt hazánkban a legtermékenyebb mester. Emléktáblákat, bélyegeket is tervezett. 2006-ban az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Vésnökök és mesterek c. kiállításán Berán Lajos 28 db. éremművészeti alkotása volt kiállítva.

 Műveiből

Háborús emlékérem (1915) (Öntött bronz, átmérő 96 mm ; MNG)

Kálvin János érem

Alpár Ignác érem (1925) (Öntött bronz, 81 mm ; MNG)

Liber Endre érem[2](1932) (Vert bronz, 72 mm ; MNG)

Pázmány Péter érem (1935)

Több pengőérmét is tervezett és egyes forintérmékhez is felhasználták terveit.

Emléktáblák (pl. a Hatvani kapué az Astoriánál)

Bélyegtervek: Vöröskereszt (sorozat 6 f-es és 20 f-es névérték, 1942)

Rösler Endre operaénekes síremléke a Kerepesi temetőben.


 Kiállításaiból

Nemzeti Szalon (1902)

Kiállítás Milánóban (1906)

Nemzeti Szalon (1923)

Nemzeti Szalon (1925)

Nemzeti Szalon (1927)

OPKM Vésnökök és mesterek c. kiállítás (2006)


 Társasági tagság

Benczúr Társaság


Forrás: wikipedia

Tulajdonságok

Magyar/külföldi: Magyar
Típus: Kitüntetés

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. október. 10.

(A műtárgyat eddig 1043-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Jelzett BERÁN bronz és ezüst érem korcsolya sportérem 1943

[1K961/FSZ] Régi, jelzett, bronz sportérem párban. Egyik oldalán felirat: BUDAPESTI KORCSOLYÁZÓ EGYLET ALAKULT: 1869 Másik oldalán felirat és jelzés: 1943.XII.19. BERÁN BUDAPEST Szélesség: 2.7 cm Súly: 0.02 kg Berán Lajos Berán Lajos Berán Lajos és Istvánffy Elemér Született 1882. június 9.[1] Budapest Elhunyt 1943. január 5. (60 évesen)[1] Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása művész szobrász éremművész   Rösler Endre sírja (Budapest, Kerepesi temető) Berán Lajos egyik műve: Szt. István 5 pengő 1938 Springer Ferenc domborműve (Budapest, Groupama Aréna főbejárat) Berán Lajos (Budapest, 1882. június 9. – Budapest, 1943. január 5.) magyar szobrász, éremművész. Testvére, Berán József labdarúgó, az FTC első csapatkapitánya.  Életpályája Telcs Edénél, majd Bécsben tanult képzőművészetet. 1903-tól csak éremművészettel foglalkozott, 1932-től az Állami Pénzverde művészeti vezetője lett, ebben a beosztásában számos pénzérménk tervezőjévé vált. Nagy számban vésett arckép- és sportérmeket is, köztük Semmelweis Ignác, Fadrusz János, Kőrösi Csoma Sándor, Erkel Ferenc, Petőfi Sándor, ebben a műfajban talán a mai napig ő volt hazánkban a legtermékenyebb mester. Emléktáblákat, bélyegeket is tervezett. 2006-ban az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Vésnökök és mesterek c. kiállításán Berán Lajos 28 db. éremművészeti alkotása volt kiállítva.  Műveiből Háborús emlékérem (1915) (Öntött bronz, átmérő 96 mm ; MNG) Kálvin János érem Alpár Ignác érem (1925) (Öntött bronz, 81 mm ; MNG) Liber Endre érem[2](1932) (Vert bronz, 72 mm ; MNG) Pázmány Péter érem (1935) Több pengőérmét is tervezett és egyes forintérmékhez is felhasználták terveit. Emléktáblák (pl. a Hatvani kapué az Astoriánál) Bélyegtervek: Vöröskereszt (sorozat 6 f-es és 20 f-es névérték, 1942) Rösler Endre operaénekes síremléke a Kerepesi temetőben.  Kiállításaiból Nemzeti Szalon (1902) Kiállítás Milánóban (1906) Nemzeti Szalon (1923) Nemzeti Szalon (1925) Nemzeti Szalon (1927) OPKM Vésnökök és mesterek c. kiállítás (2006)  Társasági tagság Benczúr Társaság Forrás: wikipedia

További részletek
Magyar/külföldi: Magyar
Típus: Kitüntetés

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. október. 10.

(A műtárgyat eddig 1043-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
12 000 HUF
Elkelt tétel

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1Q199/X024/16] Régi, hibátlan állapotú, jelzett, zománcozott bronz gomblyukjelvény, kitűző, az 1930-as évekből. Rajta a hármas halom és kettős kereszt, trikolór háttér előtt, felirat: M É (M.É. Magyar Élet) Hátulján jelzés: LUDVIG BP. Magasság: 1.95 cm Szélesség: 1.8 cm Súly: 0.003 kg Magyar Élet Pártja Magyar Élet Pártja: az 1939-1944 közötti →kormánypárt a →Képviselőházban. 1939. márc.7-én alakult a →Magyar Élet Mozgalom beolvadásával az addigi korm.pártba, a Nemzeti Egység Pártjába, az utóbbi febr.22-i orsz. értekezletének határozata alapján. A máj.28-29-i →pünkösdi választásokon 187 mandátumot szerzett, ami 72%-os parlamenti többséghez juttatta. Képviselőcsoportjának pol. összetételében visszaszorult a bethleni konzervatív irányzat, csak 19 olyan képviselő maradt, aki az 1931-es választások során szerzett mandátumot, viszont mintegy 100 olyan jobb- vagy szélsőjobboldali képviselő került be, aki a n. orientáció és a bel-pol. fasizálódás híve volt. Ez súlyos tehertételt jelentett a →Teleki-, →Kállay- és →Lakatos-kormány számára, mert a nyilaspártokkal megerősödött ~ határozta meg a tv.hozás arculatát a háború egész időtartama alatt. 1944 őszén a ~ alkotta a →Törvényhozók Nemzeti Szövetsége pol. bázisát.  Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-a-masodik-vilaghaboruban-lexikon-a-zs-F062E/m-F0B8D/magyar-elet-partja-F0B9D/ 
Magyar Élet Pártja zománc gomblyukjelvény LUDVIG ~1930
9 800 HUF