Katona Kiss Ferenc : "Szentes-Tiszaparti fürdés" 1954

Eladási ár: 14 000 HUF

Leírás

[1H107/118]
Papír grafitceruza rajz üveglap mögött, egyszerű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Jobbra lent datált jelzés:
1954 KATONA

Balra lent kép címe:
SZENTES - TISZPARTI FÜRDÉS

Magasság: 41 cm
Szélesség: 32 cm
Súly: 0.855 kg
Katona Kiss Ferenc
festő, művésztanár




Születési hely: Szegvár
Születési dátum: 1909
Honlap:







Kiállítások az adatbázisban:
Mesterei: Rudnay Gyula.
1934-39: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere Rudnay Gyula volt. 1979: Szentes városáért kitüntetés; 1981: Szentes város Pro Urbe emlékérme; 1984: Koszta József emlékérem. 1940-45 között iparitanuló iskolai rajztanár, 1951-53-ig a műszaki Tanárképző Főiskola adjunktusa, 1953-tól 56-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Ábrázológeometriai Tanszékének tanársegédje. 1956-ban betegsége miatt visszavonult Szentesre és csak a festészetnek él. A város megbecsült művészeként a Szentes környéki táj és az alföldi ember ihletett ábrázolója volt, képeit fejlett rajzkészség, színgazdagság jellemzi.
Koszta József volt nagy hatással. Első önálló tárlatát 1958-ban rendezte meg Szentesen. Grafikáit Sárospatakon állította ki, a Délalföldi Tárlat rendszeres szereplője volt. Művészetének gyakori témája családja, szülei, felesége, rokonsága, szűkebb ismeretségi köre. Előszeretettel rajzolt, festett portrékat, de számos önarcképet is készített. Képein a munkában tevékenykedő alakos kompozíciókat kedveli: Villamosítás, Oszlopállító, Panelezők, melyeken az alföldi realista irányzat hatása érezhető. A természetábrázolás, tájképek, virágok, vizek is kedvelt témái közé tartoztak.
Feleségével, Túri Júliával – házasságuk gyermektelen lévén – úgy határoztak, hogy megtakarított javaikat egy alföldi realista szemléletű képzőművészeti alapítvány létrehozására bízzák. A megvalósult Katona Kiss Ferenc és neje Túri Júlia Képzőművészeti Alapítvány fiatal, realista szemléletű festőművészek alkotómunkáját támogatja.

Katona Kiss Ferenc munkássága elismeréseként 1981-ben Szentes város Pro Urbe Díját, 1984-ben pedig Koszta-emlékérmet kapott.

Halála után alkotásai Szentes város Önkormányzatához és a Koszta József Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe kerültek. Szülőhelyét még életében megajándékozta alkotásaival, melyek a Falumúzeumban láthatók.


Egyéni kiállítások
1958-tól 15 önálló tárlat Szentesen.
Válogatott csoportos kiállítások
 Szeged.
Művek közgyűjteményekben
~ Képzőművészeti Alapítvány, Szentes.
Forrás: artportal.hu

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Technika: Grafit, ceruza
Témakör: Állatábrázolás

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. január. 18.

(A műtárgyat eddig 752-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Katona Kiss Ferenc : "Szentes-Tiszaparti fürdés" 1954

[1H107/118] Papír grafitceruza rajz üveglap mögött, egyszerű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jobbra lent datált jelzés: 1954 KATONA Balra lent kép címe: SZENTES - TISZPARTI FÜRDÉS Magasság: 41 cm Szélesség: 32 cm Súly: 0.855 kg Katona Kiss Ferenc festő, művésztanár Születési hely: Szegvár Születési dátum: 1909 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Rudnay Gyula. 1934-39: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere Rudnay Gyula volt. 1979: Szentes városáért kitüntetés; 1981: Szentes város Pro Urbe emlékérme; 1984: Koszta József emlékérem. 1940-45 között iparitanuló iskolai rajztanár, 1951-53-ig a műszaki Tanárképző Főiskola adjunktusa, 1953-tól 56-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Ábrázológeometriai Tanszékének tanársegédje. 1956-ban betegsége miatt visszavonult Szentesre és csak a festészetnek él. A város megbecsült művészeként a Szentes környéki táj és az alföldi ember ihletett ábrázolója volt, képeit fejlett rajzkészség, színgazdagság jellemzi. Koszta József volt nagy hatással. Első önálló tárlatát 1958-ban rendezte meg Szentesen. Grafikáit Sárospatakon állította ki, a Délalföldi Tárlat rendszeres szereplője volt. Művészetének gyakori témája családja, szülei, felesége, rokonsága, szűkebb ismeretségi köre. Előszeretettel rajzolt, festett portrékat, de számos önarcképet is készített. Képein a munkában tevékenykedő alakos kompozíciókat kedveli: Villamosítás, Oszlopállító, Panelezők, melyeken az alföldi realista irányzat hatása érezhető. A természetábrázolás, tájképek, virágok, vizek is kedvelt témái közé tartoztak. Feleségével, Túri Júliával – házasságuk gyermektelen lévén – úgy határoztak, hogy megtakarított javaikat egy alföldi realista szemléletű képzőművészeti alapítvány létrehozására bízzák. A megvalósult Katona Kiss Ferenc és neje Túri Júlia Képzőművészeti Alapítvány fiatal, realista szemléletű festőművészek alkotómunkáját támogatja. Katona Kiss Ferenc munkássága elismeréseként 1981-ben Szentes város Pro Urbe Díját, 1984-ben pedig Koszta-emlékérmet kapott. Halála után alkotásai Szentes város Önkormányzatához és a Koszta József Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe kerültek. Szülőhelyét még életében megajándékozta alkotásaival, melyek a Falumúzeumban láthatók. Egyéni kiállítások 1958-tól 15 önálló tárlat Szentesen. Válogatott csoportos kiállítások  Szeged. Művek közgyűjteményekben ~ Képzőművészeti Alapítvány, Szentes. Forrás: artportal.hu

További részletek
Hordozó: papír
Technika: Grafit, ceruza
Témakör: Állatábrázolás

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. január. 18.

(A műtárgyat eddig 752-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
14 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai