[FKB106/Bp305/144] A kép mérete: 18 x 22 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Magyar festő 1940 alkotása. Jelezve balra lent "Gyergyó 1940, olvashatatlan aláírás" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Olaj, karton, 27 x 35 cm, j.j.l. : Pilch D. 918

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[3196/21] Vegyes asztali csendélet, jelezve balra középen Nészeghy B. Olaj karton festmény, szép állapotú, eredeti, korhű blondel keretben, hibátlanul keretezve, azonnal falra rakható, ajándékozható állapotban. Szélesség: 65.5 cm Hosszúság: 87.5 cm   Mérete 68,5 x 50 cm, kerettel együtt 87,5 x 65,5 cm.   A kép mérete 68,5 x 50 cm  

[FKC076/Bp97/75] A kép mérete: 26,5 x 35,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Mihály Gyula (Mezőszilvás, 1896) alkotása. Jelezve jobbra lent "Mihály" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Mezőszilvás, 1896 - Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bosznay István növendéke volt. A jászapáti művésztelepen dolgozott, és állított ki. Hazai bemutatókon szerepelt. 1928-ben a Műcsarnokban, a Képzőművészeti Társulat díját nyerte. "Mise után" című alkotását Eszterházy herceg, a "Cigányputri" című akvarelljét pedig József főherceg vásárolta meg. Képeit igen sok kiforrottság és a színhatások halk kivitelezése jellemzik. (MLKT)

[FKD034/Bp407/9] A kép mérete: 32 x 38 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Vincze András (Feled, 1914, Szeged, 1987) alkotása. Jelezve jobbra lent "Vincze A." A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beiratkozott a fővárosi Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért munkáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj és környezet, haláláig híven tükröződtek. 1954-ben Szegedre került. 1949-től rendszeresen szerepelt kiállításokon, egyéni és koll. rendezvényeken. Számos szegedi és bajai tárlatokon mutatta be munkáit, 1967-ben a Magyar Nemzeti Galériában is, a Szegedi Képzőművészek kiállítása keretén belül. Korai alkotásai főleg baja- és szeged-környéki tájképek voltak. Későbbi olajfestményein elvontabb, szürreálisabb képi világot alakított ki. Fametszeteket is készített, melyek témáját leggyakrabban az egyszerű emberek életéből merítette. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton kiállított alkotásaira Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Magyar Nemzeti Galériában kapott helyet. (SzZ-SzK, Gyulai Gergely adatgyűjtése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beíratkozott a bp.-i Képzőművészeti Főiskolára, hol Rudnay Gyula tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért alkotásaiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, valam. környezet, mindmáig híven tükröződik. 1947-ben és 1950-ben mutatkozott be Baján. 1954-ben Szegedre került. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton bemutatott műveire Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, val. a MNG-ban kapott helyet. (SzZ-SzK) Magyar festők és grafikusok adattára Festeni Baján, Nagy István befolyására kezdett, majd Rudnay Gyula biztatására a képzőművészetet választotta hivatásul. 24 évig élt Baján, ezért festményeiben és grafikáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, környezet, mindmáig híven tükröződik. Ez elsősorban az 1947-ben, majd 1950-ben rendezett első bajai tárlatain mutatkozott meg. 1954-ben került Szegedre. Az 1973-as Szegedi Nyári Táraton szereplő festményeire Alkotói-díjat kapott. 1974 év végén a Móra Ferenc Képtárban gyűjteményes kiállítást rendezett. Művei közül több a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Nemzeti Galériába került. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Nagy István és Rudnay Gyula hatására kezdett festeni Baján, majd egy ideig Kecskeméten, jelenleg Szegeden dolgozik. 1948 óta szerepel kiállításokon; kisebb egyéni tárlatok mellett 1969-ben és 1974-ben Szegeden, 1970-ben Baján voltak gyűjteményes jelentkezései. Önálló tárlatokkal mutatkozott be Jugoszláviában, Lengyelországban és a Szovjetunióban. - Műveit a valóság motívumaiból absztrahált szubjektív megjelenítés, újabban filozófikus-szürrealisztikus hangvétel jellemzi. Nagyobb fameszet-sorozaton dolgozta fel a szegedi népélet eseményeit.