Madarassy Walter : Korányi Frigyes emlépkplakett 1963

Eladási ár: 12 000 HUF

Leírás

[2B295/X042]
Régi, jelzett, kétoldalas, plasztikusan díszített, bronz plakett, emlékplakett.

Egyik oldalán Korányi portré és felirat:
DR. KORÁNYI FRIGYES 1828-1913

Jelzés: MW
(Madarassy Walter)

Másik oldalán kétalakos jelenet és dátum:
1963

Alatta jelzés:
MADARASSY

Szélesség: 8 cm
Súly: 0.21 kg
Madarassy Walter
éremművész, szobrász




Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1909
Honlap: 







Kiállítások az adatbázisban:
Mesterei: Fülöp Elemér, Fáy Aladár, Kölber Rezső, Mátray Lajos, Simay Imre, Reményi József, Szentgyörgyi István.
1923: Iparrajziskola; 1924-28: Iparművészeti Iskola; 1928-33, 1934-36: Magyar Képzőművészeti Főiskola, díszítőszobrász szak, mesterei: Fülöp Elemér, Fáy Aladár, Kölber Rezső, Mátray Lajos, Simay Imre, Reményi József, Szentgyörgyi István. 1930: Lipótvárosi Kaszinó kitüntetése; 1932: Ferenczy István-díj; 1933-34: Római ösztöndíj; 1935: főváros szobrászati díja (Magyar Képzőművészeti Főiskola-hallgatók részére); 1937: Diplome d'Honneur, Párizsi Világkiállítás, Iparművészeti ezüstérem; 1938: VKM elismerő oklevél; 1939: Ferenc József jubileumi ösztöndíj; 1960: Munkácsy-díj; 1979: érdemes művész. Tanulmányutak: 1938, 1962: Olaszország; 1960: Görögország; 1961: Szovjetunió és NSZK. 1953-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola alakrajz- és mintázástanára. 1928-ban kapta első éremmegbízását (Kölcsey), 1930 óta kiállító művész. Elsősorban mint éremművész, kisplasztikus ismert. Reményi József mellett a műfaj legjelesebbje a két világháború között. Munkássága a későbbi évtizedekben is meghatározó a magyar éremművészetben, amelynek egyik legtermékenyebb alakja (570 érméről tudunk). Érmei általában 30-70 mm nagyságúak. Szívesen foglalkozott művészeti és numizmatikai vonatkozású érmek mintázásával (Magyar Iparművészek Országos Egyesülete, aranyérem, 1937). Tematikája rendkívül gazdag - írók, költők, zeneszerzők, hadvezérek, politikusok éremsorozatai mellett történelmi események, sport-, orvosi, mitológiai és vallási témájú érmeket is készített. Érmein érzékenysége, valamint a dekorativitás iránti hajlama feltűnő. Négy nagy szakaszra különíthető művészete. Korai érmei Reményi József hatása alatt antikizáló, a reneszánsz éremművészetre emlékeztető, szabályos kerek és egy kicsit naturalisztikus érmek. Stílusváltás figyelhető meg a római ösztöndíj éveiben, a klasszikus római pénzek, Pisanello, valamint kisplasztikáira Verocchio hatottak. A 30-as évek közepétől bontakozott ki nagy korszaka, amely az akkori modern vonásokat (neoromán-gót) mutatja. Erőteljes kompozíció, nem részletezett, összevont formák, plasztikusság jellemzi kétoldalas érmeit. Valóságos iskolát teremtett erősen domborított profilú arcmásaival, az elnagyolt, plasztikus feliratokkal. Az 50-es évektől kezdődött új korszak művészetében. A kor éremművészeti ízlését követve sima, szabálytalan kerek lapon, keskeny, lapos, alig kidomborodó, csak részben mintázott, főleg negatívba vésett érmeket készített (Hunyadi). A 70-es évektől oldottabb, lazább, a fény és árnyék ellentéteit kompozíciós eszközként felhasználó érmek mintázásáig jutott el (Madách). Érmeinek hátlapján kedvelt motívumai közé tartozott a Pegazus-ábrázolás, a repülő madarak, illetve az ábrázolt személy foglalkozására utaló szimbólumok, jelenetek megfogalmazása. Köztéri szobrászatában a klasszikus hagyományokat őrizte, de nagy, összefoglaló formákból építkezett. Az építészettel összefüggő műfajok terén mozgott otthonosan. A monumentalizmus és ~ dekorációs hajlama találkozik a Székesfehérvári Romkert reliefjein és az 50-es évektől készített lemezdomborításain. A jelentős intézményeinkbe kerülő címerekre rendszeresen ő kapott megbízást. Restaurátori tevékenységét a budavári Szentháromság-szobor példázza.
Egyéni kiállítások
1992 • Vigadó Galéria, Budapest [Csúcs Ferenccel, Ispánki Józseffel].
Válogatott csoportos kiállítások
1945 • Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest
1946 • Képzőművész szakosztály kiállítása, Ady-kör helyiségében
1947 • KÉVE Művészeti Egyetem kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1948 • Rippl- Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1949 • Nemzetközi érem- és plakettkiállítás, Párizs • Magyar érem- és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest • Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest
1952 • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Kisplasztikai és Grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1956 • Pécs-baranyai Országos Képzőművészeti kiállítás, Pécs
1957 • III. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Nemzetközi Éremkiállítás, Párizs
1958 • XXIX. Velencei Biennálé, Velence • Kortárs magyar festészeti, szobrászati és grafikai kiállítás, Antwerpen
1959 • Nemzetközi Éremművészeti kiállítás, Bécs
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1964 • Magyar éremművészet a XX. században, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1973 • Budapest és az éremművészet, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
1973, 1975 • XIV., XVI. Szegedi Nyári Tárlat
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1994 • Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest • FIDEM '94, Dorottya u. Galéria, Budapest
1996 • Korok, stílusok a magyar művészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest-Nyíregyházi Városi Galéria
Művek közgyűjteményekben

Köztéri művei
a Középkori Romkert reliefjei (kő, 1938, Székesfehérvár)
Eucharisztikus év (kő dombormű, 1938, Budapest, V. ker., Szt. István-bazilika)
Bangha Béla (márvány emléktábla, 1942, Budapest, VIII. ker., Vörösmarty Gimnázium, lebontva, majd 1992-ben restaurálva visszaállítva)
Árpád-házi Szent Margit (zománcozott műanyag, 1942, Visegrád, templom mellett)
domborművek (terrakotta, 1956, Kazincbarcika, Vegyi Kombinát F ép.)
Fekvő nő - ülő nő (bronz, 1960, Szeged, Odessza városrész, 1967-ig Rákóczi tér)
Kiss Ferenc (mészkő portrédombormű, 1961, Szeged, Erdőgazdasági Szakiskola)
Sebes György-emléktábla (bronz, mészkő dombormű, 1964, Békéscsaba, Mezőgazdasági Technikum, ?)
Budapest címere (vörösréz lemezdomborítás, 1964, Budapest, V. ker., Fővárosi Tanács ülésterme, Városház u. 9-11.)
Fekvő nő (bronz medenceszobrok, 1964, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem)
Felvonuló (vörösréz lemez, 1966, Balatonfüred, Városi Pártbizottság, ?)
Bugarszky István-emléktábla (márvány dombormű, 1968-69, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem, C ép.)
Felszabadulási emlékmű [Biczó Tamással] (vas-, rézlemez, 1969, Battonya, járásbíróság, ?)
dekoratív falburkolat (fa, 1971, Budapest, VI. ker., Nagymező u. 17., Operettszínház)
Petőfi Sándor-mellszobor (bronz, 1972, Nagyhalász, Petőfi tér)
fa dombormű (1973, Budapest, II. ker., Frankel L. u. 44., Erdészeti Tudományos Intézet)
Dr. Zimmermann Ágoston-mellszobor (bronz, 1975, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem kertje)
Trencsényi József-mellszobor (bronz, 1981, Kecskemét, MNH Repülőegysége)
Dr. Mozsonyi Sándor (kő, 1981, Budapest, VIII. ker., Üllői út 26., Semmelweis Orvostudományi Egyetem)
Báró Podmaniczky Frigyes-emléktábla (bronz dombormű, 1984, Budapest, V. ker., Podmaniczky tér 6.)
 (bronz mellszobor, 1988, Budapest, Keleti pu.).
Irodalom
A magyar érmek mestere, Képes Krónika, 1941. december 11.
GÁDOR E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955
SZIGETI I.: ÉKE-plakettek, Az Érem, 1955/1.
Az utóbbi évtized magyar éremművészete 1945-1955, Numizmatikai Közlöny, LVI-LVII. évf., 1957-58, Budapest, 1958
éremművész, Numizmatikai Közlöny, LXII-LXIII. évf., 1963-64., Budapest, 1964
FEKETE, M.: Prominent Hungarians Home and Abroad, München, 1966
VARANNAY GY.: A magyar gyógyszerésztudománnyal kapcsolatos érmek, Az Érem, XXII. évf. 37-38. sz., Budapest, 1966
KOVÁCS P.-K. KOVALOVSZKY M.: Magyar szobrászat 1920-1945 (kat. bev., Székesfehérvár, 1966)
VARANNAY GY.: Aszklepiosz és a kígyó a magyar orvosérmeken, A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve, Budapest, 1970
GOSZTONYI J.: Az Éremkedvelők Egyesülete, I-II., Az Érem, XXIX. évf., 1973/1-2.
GOSZTONYI J.: Magyar szobrászok és éremművészek bronzplakettjei, Az Érem, 1975/1.
Magyar érem antológia 1945-1976, Kritika, 1977/10.
SZATMÁRI G.: ~, Budapest, 1990
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
L. KOVÁSZNAI V.: Fejezetek a magyar éremművészet történetéből, Budapest, 1999.
Bánóczi Zsuzsa


Forrás: artportal.hu

Tulajdonságok

Anyag: Bronz

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. augusztus. 17.

(A műtárgyat eddig 51-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Madarassy Walter : Korányi Frigyes emlépkplakett 1963

[2B295/X042] Régi, jelzett, kétoldalas, plasztikusan díszített, bronz plakett, emlékplakett. Egyik oldalán Korányi portré és felirat: DR. KORÁNYI FRIGYES 1828-1913 Jelzés: MW (Madarassy Walter) Másik oldalán kétalakos jelenet és dátum: 1963 Alatta jelzés: MADARASSY Szélesség: 8 cm Súly: 0.21 kg Madarassy Walter éremművész, szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1909 Honlap:  Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Fülöp Elemér, Fáy Aladár, Kölber Rezső, Mátray Lajos, Simay Imre, Reményi József, Szentgyörgyi István. 1923: Iparrajziskola; 1924-28: Iparművészeti Iskola; 1928-33, 1934-36: Magyar Képzőművészeti Főiskola, díszítőszobrász szak, mesterei: Fülöp Elemér, Fáy Aladár, Kölber Rezső, Mátray Lajos, Simay Imre, Reményi József, Szentgyörgyi István. 1930: Lipótvárosi Kaszinó kitüntetése; 1932: Ferenczy István-díj; 1933-34: Római ösztöndíj; 1935: főváros szobrászati díja (Magyar Képzőművészeti Főiskola-hallgatók részére); 1937: Diplome d'Honneur, Párizsi Világkiállítás, Iparművészeti ezüstérem; 1938: VKM elismerő oklevél; 1939: Ferenc József jubileumi ösztöndíj; 1960: Munkácsy-díj; 1979: érdemes művész. Tanulmányutak: 1938, 1962: Olaszország; 1960: Görögország; 1961: Szovjetunió és NSZK. 1953-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola alakrajz- és mintázástanára. 1928-ban kapta első éremmegbízását (Kölcsey), 1930 óta kiállító művész. Elsősorban mint éremművész, kisplasztikus ismert. Reményi József mellett a műfaj legjelesebbje a két világháború között. Munkássága a későbbi évtizedekben is meghatározó a magyar éremművészetben, amelynek egyik legtermékenyebb alakja (570 érméről tudunk). Érmei általában 30-70 mm nagyságúak. Szívesen foglalkozott művészeti és numizmatikai vonatkozású érmek mintázásával (Magyar Iparművészek Országos Egyesülete, aranyérem, 1937). Tematikája rendkívül gazdag - írók, költők, zeneszerzők, hadvezérek, politikusok éremsorozatai mellett történelmi események, sport-, orvosi, mitológiai és vallási témájú érmeket is készített. Érmein érzékenysége, valamint a dekorativitás iránti hajlama feltűnő. Négy nagy szakaszra különíthető művészete. Korai érmei Reményi József hatása alatt antikizáló, a reneszánsz éremművészetre emlékeztető, szabályos kerek és egy kicsit naturalisztikus érmek. Stílusváltás figyelhető meg a római ösztöndíj éveiben, a klasszikus római pénzek, Pisanello, valamint kisplasztikáira Verocchio hatottak. A 30-as évek közepétől bontakozott ki nagy korszaka, amely az akkori modern vonásokat (neoromán-gót) mutatja. Erőteljes kompozíció, nem részletezett, összevont formák, plasztikusság jellemzi kétoldalas érmeit. Valóságos iskolát teremtett erősen domborított profilú arcmásaival, az elnagyolt, plasztikus feliratokkal. Az 50-es évektől kezdődött új korszak művészetében. A kor éremművészeti ízlését követve sima, szabálytalan kerek lapon, keskeny, lapos, alig kidomborodó, csak részben mintázott, főleg negatívba vésett érmeket készített (Hunyadi). A 70-es évektől oldottabb, lazább, a fény és árnyék ellentéteit kompozíciós eszközként felhasználó érmek mintázásáig jutott el (Madách). Érmeinek hátlapján kedvelt motívumai közé tartozott a Pegazus-ábrázolás, a repülő madarak, illetve az ábrázolt személy foglalkozására utaló szimbólumok, jelenetek megfogalmazása. Köztéri szobrászatában a klasszikus hagyományokat őrizte, de nagy, összefoglaló formákból építkezett. Az építészettel összefüggő műfajok terén mozgott otthonosan. A monumentalizmus és ~ dekorációs hajlama találkozik a Székesfehérvári Romkert reliefjein és az 50-es évektől készített lemezdomborításain. A jelentős intézményeinkbe kerülő címerekre rendszeresen ő kapott megbízást. Restaurátori tevékenységét a budavári Szentháromság-szobor példázza. Egyéni kiállítások 1992 • Vigadó Galéria, Budapest [Csúcs Ferenccel, Ispánki Józseffel]. Válogatott csoportos kiállítások 1945 • Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest 1946 • Képzőművész szakosztály kiállítása, Ady-kör helyiségében 1947 • KÉVE Művészeti Egyetem kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1948 • Rippl- Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1949 • Nemzetközi érem- és plakettkiállítás, Párizs • Magyar érem- és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest • Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest 1952 • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Kisplasztikai és Grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1956 • Pécs-baranyai Országos Képzőművészeti kiállítás, Pécs 1957 • III. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Nemzetközi Éremkiállítás, Párizs 1958 • XXIX. Velencei Biennálé, Velence • Kortárs magyar festészeti, szobrászati és grafikai kiállítás, Antwerpen 1959 • Nemzetközi Éremművészeti kiállítás, Bécs 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1964 • Magyar éremművészet a XX. században, Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár 1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1973 • Budapest és az éremművészet, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 1973, 1975 • XIV., XVI. Szegedi Nyári Tárlat 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest 1994 • Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest • FIDEM '94, Dorottya u. Galéria, Budapest 1996 • Korok, stílusok a magyar művészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest-Nyíregyházi Városi Galéria Művek közgyűjteményekben Köztéri művei a Középkori Romkert reliefjei (kő, 1938, Székesfehérvár) Eucharisztikus év (kő dombormű, 1938, Budapest, V. ker., Szt. István-bazilika) Bangha Béla (márvány emléktábla, 1942, Budapest, VIII. ker., Vörösmarty Gimnázium, lebontva, majd 1992-ben restaurálva visszaállítva) Árpád-házi Szent Margit (zománcozott műanyag, 1942, Visegrád, templom mellett) domborművek (terrakotta, 1956, Kazincbarcika, Vegyi Kombinát F ép.) Fekvő nő - ülő nő (bronz, 1960, Szeged, Odessza városrész, 1967-ig Rákóczi tér) Kiss Ferenc (mészkő portrédombormű, 1961, Szeged, Erdőgazdasági Szakiskola) Sebes György-emléktábla (bronz, mészkő dombormű, 1964, Békéscsaba, Mezőgazdasági Technikum, ?) Budapest címere (vörösréz lemezdomborítás, 1964, Budapest, V. ker., Fővárosi Tanács ülésterme, Városház u. 9-11.) Fekvő nő (bronz medenceszobrok, 1964, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem) Felvonuló (vörösréz lemez, 1966, Balatonfüred, Városi Pártbizottság, ?) Bugarszky István-emléktábla (márvány dombormű, 1968-69, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem, C ép.) Felszabadulási emlékmű [Biczó Tamással] (vas-, rézlemez, 1969, Battonya, járásbíróság, ?) dekoratív falburkolat (fa, 1971, Budapest, VI. ker., Nagymező u. 17., Operettszínház) Petőfi Sándor-mellszobor (bronz, 1972, Nagyhalász, Petőfi tér) fa dombormű (1973, Budapest, II. ker., Frankel L. u. 44., Erdészeti Tudományos Intézet) Dr. Zimmermann Ágoston-mellszobor (bronz, 1975, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem kertje) Trencsényi József-mellszobor (bronz, 1981, Kecskemét, MNH Repülőegysége) Dr. Mozsonyi Sándor (kő, 1981, Budapest, VIII. ker., Üllői út 26., Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Báró Podmaniczky Frigyes-emléktábla (bronz dombormű, 1984, Budapest, V. ker., Podmaniczky tér 6.)  (bronz mellszobor, 1988, Budapest, Keleti pu.). Irodalom A magyar érmek mestere, Képes Krónika, 1941. december 11. GÁDOR E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955 SZIGETI I.: ÉKE-plakettek, Az Érem, 1955/1. Az utóbbi évtized magyar éremművészete 1945-1955, Numizmatikai Közlöny, LVI-LVII. évf., 1957-58, Budapest, 1958 éremművész, Numizmatikai Közlöny, LXII-LXIII. évf., 1963-64., Budapest, 1964 FEKETE, M.: Prominent Hungarians Home and Abroad, München, 1966 VARANNAY GY.: A magyar gyógyszerésztudománnyal kapcsolatos érmek, Az Érem, XXII. évf. 37-38. sz., Budapest, 1966 KOVÁCS P.-K. KOVALOVSZKY M.: Magyar szobrászat 1920-1945 (kat. bev., Székesfehérvár, 1966) VARANNAY GY.: Aszklepiosz és a kígyó a magyar orvosérmeken, A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve, Budapest, 1970 GOSZTONYI J.: Az Éremkedvelők Egyesülete, I-II., Az Érem, XXIX. évf., 1973/1-2. GOSZTONYI J.: Magyar szobrászok és éremművészek bronzplakettjei, Az Érem, 1975/1. Magyar érem antológia 1945-1976, Kritika, 1977/10. SZATMÁRI G.: ~, Budapest, 1990 KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992 L. KOVÁSZNAI V.: Fejezetek a magyar éremművészet történetéből, Budapest, 1999. Bánóczi Zsuzsa Forrás: artportal.hu

További részletek
Anyag: Bronz

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. augusztus. 17.

(A műtárgyat eddig 51-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
12 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[1H914/X033] Szép, hibátlan állapotú, kétoldalas bronzplakett, bányászati kitüntetés díszdobozban. Rajta felirat: SOLTZ VILMOS 1833-1901 ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET MCMLXVII Gravírozva: 40 ÉVES TAGSÁGÉRT ÁRVAY LÁSZLÓ OKL. KOHÓMÉRNÖK Súly: 0.29 kg Sóltz Vilmos    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Sóltz Vilmos Született 1833. december 8.[1][2] Svedlér Elhunyt 1901. október 12. (67 évesen)[1][2] Budapest Foglalkozása feltaláló Sírhely Fiumei Úti Sírkert Sóltz Vilmos (Scholz, Scholcz, Scholtz, Solcz) (Svedlér, 1833. december 8. – Budapest, 1901. október 12.) magyar kohómérnök.  Pályafutása 1854–1858 között a selmecbányai akadémián tanult bányászatot és kohászatot, ezt követően állami szolgálatba lépett. 1858–1859-ben a fejérpataki kincstári vasgyárban gyakornok, 1859–1860-ban a pénzügyminisztérium által, a csehországi Přibramban szervezett tanfolyamon vett részt, gépészetet, mechanikát tanult. 1861–től Máramaros vármegyében dolgozott. 1861 és 1863 között Fejérpatakon volt gyakornok, majd ellenőr, 1864-től 1867-ig Kabolapojánán kohómester, majd 1867–1869-ben Fejérpatakon a kohászat vezetője volt. 1869–1871-ben a turjaremetei vasgyárban felügyelő, utána a diósgyőri, később a besztercebányai vasgyárakban volt mérnök. 1873-tól 1881-ig töltötte be a tiszolci vasgyár vezetői (kohófelügyelő) funkcióját. 1881-ben meghívták a Selmeci Akadémiára a vaskohászat–vasgyártás tanszék vezetőjének. Innen vonult nyugállományba 1901-ben. Az Akadémiának 1892–től 1896-ig vezetője is volt – igazgatóhelyettesi beosztásban. E tevékenysége alatt az oktatás és a szervezet jelentősen korszerűsödött. Selmecbányán 1891–1892-ben a Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke volt, majd ebből – Sóltz jelentős közreműködésével – 1892. június 27-én alakult meg az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE), aminek nyugdíjba meneteléig ügyvezető alelnöke is volt. Nyugdíjas élete rövid volt, még 1901-ben elhunyt. 1904. szeptember 25-én állított síremléke a Kerepesi temetőben áll (28–8–21), Damkó József és Hikisch Rezső munkája. Igen jelentős a szakirodalmi munkássága, sok szakcikkét az OMBKE lapjában, a Bányászati és Kohászati Lapokban tette közzé. Szakmai tevékenysége során számos találmányt dolgozott ki. Tiszteletére az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, alapításának 75. éves jubileumán, 1967-ben Sóltz Vilmos emlékérmet alapított – az egyesületi élet fejlesztésében szerzett érdemek elismerésére.  Kitüntetései, címei, tisztségei III. osztályú Vaskorona–rend Magyar királyi bányafőtanácsos az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tb.tagja Selmec- és Bélabánya királyi bányaváros törvényhatósági bizottságának tagja  Találmányai Folytonosan működő vízgázfejlesztő készülék; Sóltz–féle acélpest; Sóltz–féle adagoló és gázfogó készülék nagyolvasztókhoz.  Forrás: wikipédia 
Soltz Vilmos bányász bronzplakett díszdobozban 1967
8 800 HUF
[1M123/X000] Kétoldalas plasztikus bronz plakett, emlék plakett. Ötágú csillag alatt felirat: FELSZABADULÁSUNK 40. ÉVFORDULÓJÁN MISKOLC VÁROS TANÁCSA Jelzés: CLS (CSL) Szélesség: 9.8 cm Súly: 0.35 kg Szabolcs Péter szobrász Diósgyőr, 1942-09-22 Névváltozat: Przetacznik Szabolcs 1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szabó Iván, Somogyi József. 1967-től Zalaegerszegen él. 1975: Nemzetközi Dante Biennálé, aranyérem, Ravenna; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítás, II. díj; 1978: III. Dunántúli Tárlat, Somogy megyei Tanács díja; Szocialista Kultúráért kitüntetés; 1983: Zala megyei Tanács Alkotói Díja; 1984: Munkácsy-díj. Kezdetektől a mintázás, a lágy anyagból készített plasztika határozza meg munkásságát. ~ alapvetően bronzszobrász. Az Egervári Művésztelepen, a 70-es évek elején fával is dolgozott, később gyakran fa-fém kompozíciókat is készített, olykor egészen pop-artos fölfogásban (Göcsej, 80-as évek). A rézlemez domborításával is finom, érzékeny plasztikákat hozott létre. A feladat különlegessége olykor kemény, feszített komponálásra készteti (Tulipán, 1985, Zalaegerszeg, Dísz tér). Bronz plasztikáinak legfőbb értéke az érzelmi töltést hordozó érzékeny mintázásmód. Irodalom  ~ Munkácsy-díjas szobrászművész (kat., bev. tan., Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, Zalaegerszeg, 1992) Huszonöt év munkái. ~ retrospektív tárlata, Új Művészet, 1993/1.  ~ szobrászművésszel, Pannon Tükör, 1996/6.  Zalaegerszeg, 2000. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Ifjúsági Ház, Zalaegerszeg 1982 • Színház, Körmend • Kőolajipari Vállalat, Zalaegerszeg 1986 • Balatoni Múzeum, Keszthely • Thury Gy. Múzeum, Nagykanizsa • Képcsarnok, Kecskemét 1989 • Mannheim (Német Szövetségi Köztársaság) 1994 • Művész Színház • Vármúzeum, Esztergom 2000 • Az én Millenniumom, CIB Bank, Zalaegerszeg. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1973 • Pannonia Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely 1974 • Zalai művészek, Pécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Ifjúság a szocializmusban, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Nemzetközi Dante Biennálé, Ravenna 1976 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, Műcsarnok, Budapest • V. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • Fiatal művészek Magyarországról, Párizs 1977 • Nemzetközi Dante Biennálé, Ravenna • Művészet a Művészetben, Dél-Balatoni Kulturális Központ, Siófok 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1979 • Faszobrászat, Csontváry Terem, Pécs • Zalai művészek, Herszon (Szovjetunió) 1981 • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1982 • Nemzetközi Éremművészeti Alkotótelep, Nyíregyháza • Magyar művészek, Tolbuchin (BG) • Zalai művészek, Zalaegerszeg, Keszthely • Szobrászat, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • Zalai művészek, Gorizia (OL) 1987 • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest • VII. Országos Éremművészeti Biennálé, Lábasház, Sopron 1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest 1996 • Corpus, Vaszary Képtár, Kaposvár • Vasarely Múzeum, Budapest 1997 • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Cséri Lajos : Miskolc felszabadulásának 40. évfordulója
9 000 HUF
[1P722/X154] Hibátlan állapotú, jelzett bronz plakett ló portréval, fa táblán. Körben felirat: XXII.C.S.I. C.A.A. HORTOBÁGY 1986 Rajta jelzés: S.Á. Magasság: 21 cm Szélesség: 16.5 cm Súly: 0.61 kg Somogyi Árpád szobrász   Születési hely: Karcag Születési dátum: 1926 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. Főiskolai tanulmányai előtt, 1943 és 1945 között Medgyessy Ferenc műtermében tanult mintázni. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. 1951: Munkácsy-díj; 1958: VIT-díj. Realista szellemiségű, főként parasztalakokat mintázó szobrász. Jelentős portréművészete is. Elsősorban monumentális alkotásokat készít, megrendeléseket teljesít, de kisplasztikái is ismertek. Bronzból öntött, kőből faragott művei nyugalmat sugárzó, kiegyensúlyozott, tömbszerű, zárt kompozíciók. Egyéni kiállítások 1979 • Kisgaléria, Hajdúszoboszló 1981 • Városi Galéria, Debrecen 1996 • Hortobágyi Csárda (állandó) Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Köztéri művei Agronómus lány (bronz, 1952, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Móricz Zsigmond (bronz, 1953, Kisújszállás) Kévén ülő parasztlány (mészkő, 1955, Budapest, Mezőgazdasági kiállítás) Kaszás legény (bronz, 1956, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Gábor Áron (kő, 1958, Karcag) Táncoló (alumínium, 1959, Diósgyőr, Papírgyár) Nő könyvvel (kő, 1961, Veszprém, Egyetem) Szerdahelyi József (márvány, 1961, Miskolc, Nemzeti Színház) Furulyázó fiú (bronz, 1962, Miskolc) Schönherz Zoltán (gipsz, 1965, Budapesti Műszaki Egyetem Kollégium) Ülő nő (kő, 1965, Záhony, Vasútállomás) Kőtömbön ülő fiú (alumínium, kő, 1966, Budapest, XVII. ker., Kép u.) Szovjet emlékmű (mészkő, 1967, Pétervására) Pásztorfiú (bronz, 1968, Hortobágy, Csárda) Anya (bronz dombormű, 1969, Karcag, Városi Tanács Házasságkötő Terem) Ülő munkásnő (kő, 1970 k., Győr) Lenin (márvány, 1970, Karcag, Városi Tanács) Veres Péter (bronz, 1972, Balmazújváros) Vízbenéző (bronz, 1972, Leányfalu) Vörösmarty Mihály (mészkő, 1972, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, márvány portrédombormű, 1972, Makó, Erdei Ferenc-szülőház) Széchenyi István (kő, 1973, Budapest, Közgazdaságtudományi Egyetem) Vénusz (bronz, 1973, Tác, Gorsium Étterem) Gulyás Pál (kő, bronz, 1974, Debrecen, 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, 1974, Mezőtúr, Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskola) Veres Péter (terrakotta, 1976, Budapest, Óbudai Bevásárlóközpont) 300 éves évforduló emléktábla (bronz, 1976, Karcag, Gábor Áron Gimnázium) Móricz Zsigmond (mészkő, 1976, Mezőtúr, Városi Könyvtár) Citerázó lány (mészkő, 1976, Karcag, Május 1. Tsz.) Somogyi Imre (kő, 1978, Budapest, XI. ker., Kertészeti Egyetem, Szüret u.-i Kollégium) Móricz Zsigmond (márvány, bronz, 1979, Szentendre, Móricz Zsigmond Gimnázium) Pásztor (bronz, 1980, Nádudvar) Kenyérvivő (bronz, 1980, Nagykőrös, Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet) MGTSZ jubileumi emlékszobor (Női szobor) (mészkő, 1983, Abony) József Attila (bronz, 1984, Abony, József Attila Tsz.) Ecsedi István (bronz, gránit domborműves emléktábla, 1987, Hortobágy, Nemzeti Park) Disznótoros jelenet (patinázott gipsz, 1987, Nádudvar, Vörös Csillag Étterem) Erdei Ferenc (bronz, 1988, Harta, Erdei Ferenc Tsz.) A II. világháború emlékműve (mészkő, 1989, Nádudvar) A II. világháború áldozatainak emlékműve (mészkő, bronz, 1992, Kunmadaras) Lány citerával (bronz, kő, 1997, Hajdúszovát, Általános Iskola)  (Dallas, Marjet Hall előtt). Irodalom POGÁNY Ö. G.: ~ (kat. bev., Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1976), KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Szolláth György-Wehner Tibor Forrás: Artportal.hu
Somogyi Árpád : Hortobágyi lovas plakett 1986
12 000 HUF
[0F950/X043] Hibátlan állapotú kétoldalas bronz érem. Egyik oldalon felirat: ÉREMGYŰJTŐK HAJDÚ-BIHAR MEGYEI SZERVEZETE 1925 - 1989 Másik oldalon felirat: MOISES SZÉKELY DE SIMÉNFALVA Jelzés: TÓTH S. Szélesség: 4.2 cm Súly: 0.034 kg Tóth Sándor (1933) szobrász szobrász Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1933     Mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1951-1959: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1959-ben a művészeti főiskolák Tanácsköztársasági Pályázatának nagydíját nyerte el. 1959-1960-ban a Művészeti Alap ösztöndíjával a hódmezővásárhelyi telepen alkotott. 1961-ben Szegeden telepedett le és 1974-ig a Művészeti Gimnázium tanára. Ezt követően Nyíregyházán kapott műtermet, ahol alkotótevékenysége mellett eredményes szakköröket vezetett. Egy évtizedig volt a szabolcsi művészek szervezetének titkára. Számos szegedi és nyíregyházi szobrászművészt indított el a pályán. 1977-ben kezdeményezte a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep alapítását, az Alkotótelepi Tanácsnak indulástól fogva tagja. Főiskolás éveiben 1954-től nyaranta a hódmezővásárhelyi, 1969-ben a zsennyei, 1971-1975 között a villányi, 1973-ban a kecskeméti és oronskói (PL), 1974-1976 között, 1983-ban, 1985-ben, 1991-ben a nyíregyháza-sóstói, 1975-ben a burgaszi (BG), 1976-ban a potsdami (Német Demokratikus Köztársaság) és a zamosci (PL); 1977-ben a rzeszówi (PL), 1988-ban a palangai (Litvánia), a dzintari-i (Lettország) és a zsdennyevoni (UA), 1988-ban a körmöcbányai, 1992-ben a klaipédai (Litvánia) művésztelepen dolgozott. Eredményes munkásságát számos elismerés jelzi: 1962: Szegedi Nyári Tárlat III. díja; 1963: Szegedi Nyári Tárlat II. díja; 1964: Alföldi Tárlat díja, Gyula; 1968: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1969: Szocialista Kultúráért; 1970: Békéscsabai Alföldi Tárlat Nívódíja; 1972: Szegedi Nyári Tárlat díja; Szabadka Város díja; 1973: Békéscsabai Alföldi Tárlat Munkácsy Emlékérme; 1974: Firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi Éremverseny 3. díja; 1975: Felszabadulási Pályázat III. díja, Hódmezővásárhely; 1982: Munkácsy-díj; 1984: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1986: a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete az év legszebb egyesületi érme kitüntetése; 1989: Iserlohn Város díja; 1991: VI. Pál pápa ezüst Emlékérme; 1995: Ravenna Város Aranyérme; 1996: Hatvani Portré Biennálé díja; 1997: Hadtörténeti Múzem Kiállítási díja; Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala díja. Az 1986-1987-es tanévben az Egri Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára volt. Első kiállításain a szobrászati alkotások mellett festmények és rajzok is helyt kaptak. Rézlemez-domborításai és kisplasztikái témáit leginkább családja életéből vette. Realista stílusú - ritkán absztrakt felfogású (Madarak és halak sorozat, 1972) - alkotásai leggyakrabban bronzból készülnek, de jól bánik más anyagokkal is. Korábban gyakran készített terrakotta, mészkő-, márvány- és faszobrokat. Számos köztéri munkát készített, melyek között emléktáblák, emlékművek, büsztök, önálló térplasztikák sorakoznak. Legmonumentálisabb alkotásaként tarjuk számon a máriapócsi Bazilita templom kapuját. Vert és öntött érmeket is készít. Jelentős emlékérmeinek és orvosi vonatkozású érmeinek száma. Forrás: artportal.hu
Moises Székely de Siménfalva bronz érem
12 000 HUF