[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FKC892/Bp203/94] A kép mérete: 42 x 58 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Falemez A kép Magyar művész XX. század alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKB177/Bp404/32] A kép mérete: 50 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Magyar festő 1950 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

[FKB151/Bp89/31] A kép mérete: 75 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864, Budapest, 1942) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kézdi-Kovács L" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű főként erdőrészleteket, alkonyatokat ábrázoló tájképeivel 1886-tól állandóan szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben pedig a Műcsarnokban rendezett kollektív tárlatot. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel tüntették ki, Londonban "Erdőrészlet" című alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Száguldó vihar" s egyéb képei a Szépművészeti Múzeumba, "Malom az erdőben" című műve a főváros tulajdonába került. "Erdőrészlet" festményét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. (Éber, L.-VMK, Új Idők Lexikona, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Erdőrészlet" című képét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben, 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Több műve a MNG-ban található (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert. 1908-ban gyűjteményes kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert (Velence, Modern Képtár). 1908-ban gyűjt. kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Gal. - Bodnár Éva Művészeti lexikon I-II. Író és festő. Akadémiai tanulmányok nélkül kezdett festeni s 1886 óta nagyszámú tájképet állított ki a Műcsarnokban (erdőrészletek, alkonyatok). 1893 óta képzőművészeti kritikusa a Pesti Hírlapnak. 1900. a párizsi világkiállításon ezüst érmet, 1909. a london Earl's Court kiállításán Erdőrészletével arany érmet nyert s e művét a veneziai modern képtár szerezte meg. 1906. a Könyves Kálmán rt., szalónjában. 1911. és 1921. a Nemzeti Szalónban, 1928. a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Száguldó vihar és egyéb képei a Szépművészeti Múzeumban vannak, a Malom az erdőben c. olajfestménye a székesfőváros tulajdona. 1902. kiadta Barabás Miklós emlékiratait.

Olaj, vászon 52x62 cm, j.j.l. : Barta Mária

[FKC907/Bp98/64] A kép mérete: 23 x 30 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Szegvári Károly (Tószeg, 1920, Budapest, 2002) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Krivátsy Szücs György magániskolájában kezdte. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Bencze László és Burghardt Rezső növendéke volt. 1942-ben ösztöndíjjal Olaszországba utazott, majd éveken át Párizsban és különböző olasz városokban élt. Külföldi sikerei a Rómában 1968-ban megrendezett egyéni tárlatával kezdődtek, amikor Róma város polgármestere aranyéremmel tüntette ki. 1976-ban a Cziffra György zongoraművész által megvásárolt franciaországi selisi gótikus kápolnájában, amely jelenleg Liszt-Bartók Zenei Művészképzőként működik, megfestette a Chapelle Royale táblaképeit. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Egyéni bemutatók: Csók Galéria, Nyíregyháza, Martfű, Nyírbátor, Pécs, Veszprém, Debrecen, Kisújszállás, stb. Tájképei megörökítik az elhagyott erdőt, a zsombékos mezők, a múltba merülő, pusztuló tanyák világát. Szívesen festett virágcsendéleteket, portrékat, aktokat és falusi népéletképeket is. Megfestette Puskás Öcsi, Simándy József, stb. arcképét. "Terra di Madre" című alkotásával I. díjat nyert Fermoban, 2000-ben köztársasági aranyérmet kapott. Munkái helyet kaptak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a debreceni Déri Múzeumban, Rómában a M. Vaticanoban, a londoni National Galeryben és a brüsszeli Royaux Múzeumban. (LÁ, MFGA) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait Krivátsy Szűcs György magániskolájában kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán fejezte be, ahol Bencze László és Burghardt Rezső növendéke volt. Hosszú időn keresztül élt Párizsban és különböző olasz városokban. Külföldi sikerei a Rómában 1968-ban megrendezet önálló kiállításával kezdődtek, amikor művészetéért Róma polgármestere aranyéremmel tüntette ki. Cziffra György, a világhírű zongoraművész megvásárolta a francia királyok Senlis-i gótikus kápolnáját, amelyet átalakíttatott Liszt-Bartók zenei művészképzővé. E művészképző részére 1977-ben Szegvárit bízta meg egy hatalmas táblakép, triptichon megfestésével. Számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt. Önálló tárlata volt Bécsben, Prágában, Bukarestben, Sokolovban, Fellbachban (NSZK 1986). Tájképei megörökítik az elhagyott erdők, a zsombékos mezők, a múltba merülő, pusztuló tanyák világát. Szívesen fest virágcsöndéleteket, portrékat, aktokat is. Hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik, amelynek féltett darabja egy Lotz Károly emlékalbum 143 művész aláírásával. Hortobágyon magánmúzeumot rendezett be. - Irod.: Szombathy Viktor: Festőművész, erdők szerelmese. Turista, 1976. feb. 10.; Tóth Ervin: A kiérlelt látomás. Szegvári Károly kiállításáról. Kelet-Magyarország. 1979. okt. 11.; Bakó Endre: Tószegtől Párizsig. Hajdú-Bihari Napló. 1980. márc. 11. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait Krivátsy Szücs György magániskolájában kezdte. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Bencze László és Burghardt Rezső tanítványa volt. Éveken keresztül Párizsban és különböző olasz városokban élt. Külföldi sikerei a Rómában 1968-ban megrendezett egyéni tárlatával kezdődtek, amikor Róma polgármestere aranyéremmel tüntette ki. A Cziffra György által megvásárolt Senlis-i gótikus kápolnában, amely Liszt-Bartók Zenei Művészképzőként működik, egy triptichont festett. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Tájképei megörökítik az elhagyott erdőt, a zsombékos mezők, a múltba merülő, pusztuló tanyák világát. Szívesen festett virágcsendéleteket, portrékat, aktokat is. (MFGA) Művészeti lexikon I-IV. A Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső volt a mestere. Széles ecsetkezelésű, hangulatos tájképeivel rendszeresen szerepel kiállításokon. 1955-ben a Csók Galériában gyűjt. kiállításon mutatta be festményeit. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Krivátsy Szűcs György magániskolájában kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Burghardt Rezső mellett. 1943-ban többedmagával ösztöndíjat kapott Firenzében, de a háborús viszonyok miatt már nem vehette igénybe. Számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt. Önálló tárlata volt Bécsben, Prágában, Bukarestben, Sokolovban, Budapesten a Csók Galériában, és Veszprémben. Rómában 1968-ban rendezett önálló kiállítást, ahol Róma polgármestere aranyéremmel tüntette ki. - 1977-ben Cziffra György őt bízta meg a Liszt-Bartók zenei művészképzővé alakított Senlis-i kápolna, a francia királyok kápolnájának kifestésével. Ugyanott önálló kiállítást is rendezett. Világa a természeté: az erdők öreg fái, az omladozó tanyák világa képein mélységes emberi fájdalmak hordozói. Egy letűnő világot forrósít át a lélek melegével és egyéni stílussal.