Nyergesi János : Varrogató asszony 1930

Eladási ár: 42 000 HUF

Leírás

[FKA799/Bp204/82]
A kép mérete: 28,5 x 24,5 cm keret nélkül.
Készült: lavírozott tus, kréta, Papír
A kép Nyergesi János (Nyergesújfalu, 1895, Nyergesújfalu, 1982) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Nyergesi János 1930"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
Festő. Nyergesújfalu, 1895. jún. 9. - Nyergesújfalu, 1982. dec. 22.
1915: Lónyay utcai Iparrajzisk., Haris közi szabadiskola; 1926-27: Julian Akadémia, Párizs. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, a KUT tagja volt. Felkészülését szülőfalujában, Kernstok Károly festőművész mellett kezdte meg. 1919-ben részt vett a nyergesi Kernstok-szabadiskola munkájában. A Fővárosi Iparrajzisk.-ban Próféta című üvegfestmény-tervével díjat nyert. Párizsi tanulmányai után hazatérve művei elismerést arattak a KUT kiállításain. Művészetét Kállai Ernő az expresszív naturalizmus körébe sorolta. Önarcképek, feleségének arcképei, életképek, munkajelenetek, tájak, faluképek sorakoznak életművében. Az 1930-as évektől fizikai munkásként dolgozott a Lábatlani Cementgyárban és a nyergesújfalui Eternit-és Viscosa-gyárban. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozíciókat, az esztergomi Balassa B. M. őrzi.
Ek: 1923: Alkotás Művészh.: 1946: Viscosa-gyár, Nyergesújfalu (kat.); 1954: Balassa B. M., Esztergom; 1957: IKM, Szfvár; Fényes A. T.; 1963: Megyei Tanács, Tatabánya; Fényes A. T.; 1966: Műv. H., Oroszlány; 1968: Balassa B. M., Esztergom (kat.); 1975: Emlékkiállítás, Balassa B. M., Esztergom; 1983: Nagyközségi Kvtár, Nyergesújfalu (kat.); Jókai Kvtár, Pápa.
Mk: Balassa B. M., Esztergom; Keresztény M., Esztergom; Kuny D. M., Tata; MNG; Kernstok Gyűjt. és G., Nyergesújfalu.
Irod.: Rabinovszky M.: Nyergesi János tájképei, Magyar Grafika 1926. máj-jún.; Einczinger F.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Viscosa-gyár, 1946); Frank J.: Nyergesi János, MŰV, 1963/5; Dévényi I.: Nyergesi János, Jelenkor, 1965/8.; Prokopp M.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Balassa B. M., Esztergom, 1968); Dévényi I.: Nyergesi János gyűjteményes kiállítása Esztergomban, MŰV, 1969/7.; Dévényi I.: Nyergesi János, Látóhatár, 1969/10.; Dévényi I.: Nyergesi János 75 éves, MŰV, 1970/4.; Wehner T.: Nyergesi János festőművész emlékkiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Nagyközségi Kvtár, 1983). (W.T.)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982
Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabaiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" című üvegablakával pályadíjat nyert. Tagja lett a Kersntok vezette Nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A '30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Arcképeinek gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű alkotások sorozatán örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna, s ennek vidéke. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozícióit, az esztergomi Balassa B. Múzeum őrzi. Ezen kívül alkotásai helyet kaptak a Magyar nemzeti Galériában, az esztergomi Keresztény Múzeumban, a nyegesújfalusi Kernstok Gyűjteményben és Galériában és a tatai Kuny Dénes Múzeumban. (F.J.: Műv. 1963/5. Műv 1966/9, 1969/7, MÉ, D.I.: Műv. 1970/4, K.M.K.: Műv. 1979/5)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Nyergesújfalu, 1895 - u.o., 1982.
Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" c. üvegablakával pályadíjat nyert. Tgja lett a Kernstok vezette nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A 30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű képek sorozatának örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit, és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna vidéke. 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. (Műv.-1966/9, 1969/7, MÉ,K.M.K.: Műv.-1979/5)

Művészeti lexikon I-IV.
Nyergesújfalu, 1895. jún. 9 -
Festő. Kernstok Károly mellett szerezte első képzőművészeti ismereteit, majd 1910-től az Iparrajziskolában tanult. 1926-27-ben a párizsi Julian Akadémia növendéke volt. A húszas évektől rövid megszakításokkal fizikai munkásként dolgozott. 1923-ban az Alkotás Művészházban, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf-teremben rendeztek kiállítást műveiből. Az utóbbi években kizárólag tussal v. tus-akvarell technikával festett, a szerkezetet hangsúlyozó figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket készít.

Magyar festők és grafikusok adattára
Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982
Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában tanult. 1925-ben Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állított ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1957-ben Székesfehérvárott, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. - Művészetének középpontjában az ember áll. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Fő témája a Duna vidéke. Kedvenc technikája az akvarell és a tus. - Irod.: Szij Rezső: Nyergesi János kiállítása Esztergomban. Dunakanyar Tájékoztató, 1975. 2. sz. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Festő, grafikus
Nyergesújfalu, 1895
Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában illetve Párizsban képezte magát. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állít ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. Bemutatkozott még Székesfehérvárott, Pápán, Veszprémben is. - Figurális igényű festő, elsőrangú portréista. Élénk színezésű, expresszív tájképei a Dunamellék természeti világát ábrázolják. Kedvelt technikája az akvarell és a tus, amelynek gyors és könnyed kezelése fokozza képeinek közvetlenségét és frissességét.

Művészeti lexikon I-II.
Festő, szül. Nyergesujfalu. Nagy nyomorúságban végezte üvegfestő tanulmányait Budapesten, de emellett olajfestményeket festett s különösen egyszerű, kötött stílusú erőteljes rajzaival tűnt fel 1923. első külön kiállításán.

Tulajdonságok

Hordozó: papír

vásárlási információk

Feltöltve: 2017. május. 11.

(A műtárgyat eddig 1573-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Nyergesi János : Varrogató asszony 1930

[FKA799/Bp204/82] A kép mérete: 28,5 x 24,5 cm keret nélkül. Készült: lavírozott tus, kréta, Papír A kép Nyergesi János (Nyergesújfalu, 1895, Nyergesújfalu, 1982) alkotása. Jelezve jobbra lent "Nyergesi János 1930" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. Nyergesújfalu, 1895. jún. 9. - Nyergesújfalu, 1982. dec. 22. 1915: Lónyay utcai Iparrajzisk., Haris közi szabadiskola; 1926-27: Julian Akadémia, Párizs. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, a KUT tagja volt. Felkészülését szülőfalujában, Kernstok Károly festőművész mellett kezdte meg. 1919-ben részt vett a nyergesi Kernstok-szabadiskola munkájában. A Fővárosi Iparrajzisk.-ban Próféta című üvegfestmény-tervével díjat nyert. Párizsi tanulmányai után hazatérve művei elismerést arattak a KUT kiállításain. Művészetét Kállai Ernő az expresszív naturalizmus körébe sorolta. Önarcképek, feleségének arcképei, életképek, munkajelenetek, tájak, faluképek sorakoznak életművében. Az 1930-as évektől fizikai munkásként dolgozott a Lábatlani Cementgyárban és a nyergesújfalui Eternit-és Viscosa-gyárban. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozíciókat, az esztergomi Balassa B. M. őrzi. Ek: 1923: Alkotás Művészh.: 1946: Viscosa-gyár, Nyergesújfalu (kat.); 1954: Balassa B. M., Esztergom; 1957: IKM, Szfvár; Fényes A. T.; 1963: Megyei Tanács, Tatabánya; Fényes A. T.; 1966: Műv. H., Oroszlány; 1968: Balassa B. M., Esztergom (kat.); 1975: Emlékkiállítás, Balassa B. M., Esztergom; 1983: Nagyközségi Kvtár, Nyergesújfalu (kat.); Jókai Kvtár, Pápa. Mk: Balassa B. M., Esztergom; Keresztény M., Esztergom; Kuny D. M., Tata; MNG; Kernstok Gyűjt. és G., Nyergesújfalu. Irod.: Rabinovszky M.: Nyergesi János tájképei, Magyar Grafika 1926. máj-jún.; Einczinger F.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Viscosa-gyár, 1946); Frank J.: Nyergesi János, MŰV, 1963/5; Dévényi I.: Nyergesi János, Jelenkor, 1965/8.; Prokopp M.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Balassa B. M., Esztergom, 1968); Dévényi I.: Nyergesi János gyűjteményes kiállítása Esztergomban, MŰV, 1969/7.; Dévényi I.: Nyergesi János, Látóhatár, 1969/10.; Dévényi I.: Nyergesi János 75 éves, MŰV, 1970/4.; Wehner T.: Nyergesi János festőművész emlékkiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Nagyközségi Kvtár, 1983). (W.T.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982 Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabaiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" című üvegablakával pályadíjat nyert. Tagja lett a Kersntok vezette Nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A '30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Arcképeinek gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű alkotások sorozatán örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna, s ennek vidéke. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozícióit, az esztergomi Balassa B. Múzeum őrzi. Ezen kívül alkotásai helyet kaptak a Magyar nemzeti Galériában, az esztergomi Keresztény Múzeumban, a nyegesújfalusi Kernstok Gyűjteményben és Galériában és a tatai Kuny Dénes Múzeumban. (F.J.: Műv. 1963/5. Műv 1966/9, 1969/7, MÉ, D.I.: Műv. 1970/4, K.M.K.: Műv. 1979/5) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Nyergesújfalu, 1895 - u.o., 1982. Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" c. üvegablakával pályadíjat nyert. Tgja lett a Kernstok vezette nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A 30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű képek sorozatának örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit, és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna vidéke. 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. (Műv.-1966/9, 1969/7, MÉ,K.M.K.: Műv.-1979/5) Művészeti lexikon I-IV. Nyergesújfalu, 1895. jún. 9 - Festő. Kernstok Károly mellett szerezte első képzőművészeti ismereteit, majd 1910-től az Iparrajziskolában tanult. 1926-27-ben a párizsi Julian Akadémia növendéke volt. A húszas évektől rövid megszakításokkal fizikai munkásként dolgozott. 1923-ban az Alkotás Művészházban, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf-teremben rendeztek kiállítást műveiből. Az utóbbi években kizárólag tussal v. tus-akvarell technikával festett, a szerkezetet hangsúlyozó figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket készít. Magyar festők és grafikusok adattára Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982 Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában tanult. 1925-ben Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állított ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1957-ben Székesfehérvárott, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. - Művészetének középpontjában az ember áll. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Fő témája a Duna vidéke. Kedvenc technikája az akvarell és a tus. - Irod.: Szij Rezső: Nyergesi János kiállítása Esztergomban. Dunakanyar Tájékoztató, 1975. 2. sz. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985 Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus Nyergesújfalu, 1895 Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában illetve Párizsban képezte magát. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állít ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. Bemutatkozott még Székesfehérvárott, Pápán, Veszprémben is. - Figurális igényű festő, elsőrangú portréista. Élénk színezésű, expresszív tájképei a Dunamellék természeti világát ábrázolják. Kedvelt technikája az akvarell és a tus, amelynek gyors és könnyed kezelése fokozza képeinek közvetlenségét és frissességét. Művészeti lexikon I-II. Festő, szül. Nyergesujfalu. Nagy nyomorúságban végezte üvegfestő tanulmányait Budapesten, de emellett olajfestményeket festett s különösen egyszerű, kötött stílusú erőteljes rajzaival tűnt fel 1923. első külön kiállításán.

További részletek
Hordozó: papír

vásárlási információk
Feltöltve: 2017. május. 11.

(A műtárgyat eddig 1573-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
42 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[1778/033] A lapon a Parabola című műsor személyiségeinek karikatúrája látható, Varga József, Pálfy-Gárdos. Jelzés nélküli karikatúra. Szélesség: 28 cm Hosszúság: 23 cm   Kaján Tibor karikaturista, grafikus Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1921 Kiállítások az adatbázisban:  Kaján Tibor kiállítása  Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása  KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György  "PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében  Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása  Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).   Díjak/ösztöndíjak 1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino 1964 • Bordighera, II. díj 1953, 1968 • Munkácsy-díj 1975 • érdemes művész 1981 • Munka Érdemrend arany fokozata 1988 • kiváló művész 1992 • Pulitzer-díj 1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja) 2001 • Herczeg Klára-díj (senior) 2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2011 • Prima Primissima Díj. Egyéni kiállítások 1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc 1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest 1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest 1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem 1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Karikatúragyűjtemény, Bázel Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Irodalom LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7. FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1. VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22. FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4. Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10. GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26. Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16. Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34. Karikatúrakötetei Kaján rajzok, Budapest, 1955 Meglepő táblák, Budapest, 1959 Kaján Lexikon, Budapest, 1969 Apropos, Budapest, Berlin, 1972 Kaján képernyő, Budapest, 1973 Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996  Budapest, 1999. P. Szabó Ernő Forrás: artportal.hu
Kaján Tibor karikatúra Parabola műsorhoz
85 000 HUF
[FK0945/Bp99/13] A kép mérete: 38 x 23 cm keret nélkül. Készült: Linómetszet, Papír A kép Farkasházy Miklós (Budapest, 1895, Budapest, 1964) alkotása. Jelezve Lent "8., Farkasházy (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Az Officina által kiadott "Farkasházy 20 lino" című albumból. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. Budapesten Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig Münchenben tartózkodott, s képezte magát. 1916-tól Budapesten és külföldön számos bemutatón szerepelt (Drezda, Hamburg, Köln, Svájc, Párizs, stb.) Előbb színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket alkotott, később rézkarccal is intezíven foglalkozott, majd az olajfestésre tért át. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Külföldi folyóiratokban is gyakran szerepelt. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal közösen készítette a budapesti Karolina úti pártiskola sgraffittóját. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. Budapesten Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig Münchenben tartózkodott, s képezte magát. 1916-tól Budapesten és külföldön számos bemutatón szerepelt (Drezda, Hamburg, Köln, Svájc, Párizs, stb.) Előbb színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket alkotott, később rézkarccal is intezíven foglalkozott, majd az olajfestésre tért át. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Külföldi folyóiratokban is gyakran szerepelt. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal közösen készítette a budapesti Karolina úti pártiskola sgraffittóját. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig képezte magát Münchenben. 1916-tól külföldön és Budapesten számos kiállítása volt. Eleinte színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket készített, később olajképeket. Rendszeresen foglalkozott rézkarccal is. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal együtt készítette a Karolina úti pártiskola sgraffittóját. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig képezte magát Münchenben. 1916-tól külföldön és Bp.-en számos kiállítása volt. Eleinte színes, dekoratív tusrajzokat és pasztelleket készített, később olajképeket is. Sokat és intenzíven foglalkozott a rézkarccal. Műveit az erőteljes kontúrvonal, a dekoratív kolorit, stilizált formanyelv jellemzi. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal együtt készítette a Karolina úti pártiskola sgraffitóját. Művészeti lexikon I-II. Festő és grafikus. 1895. Budapesten. Vesztróczy mellett tanult s később hosszabb ideig tartózkodott Münchenben. Eleinte szines dekoratív tusrajzokkal és pasztellekkel szerepelt, később a rézkarccal is intenzíven foglalkozott, újabban áttért az olajfestészetre. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Németországban (Hamburg, Drezda 1926, Köln 1928), Párizsban ismételten és Svájcban gyakran állított ki és külföldi folyóiratokban is gyakran szerepel. Budapesten 1926, 1927, 1932, 1933-ban rendezett kiállítást.
Farkasházy Miklós : "Műhely"
38 000 HUF
[FK2185/Bp72/207] A kép mérete: 28 x 22 cm keret nélkül. Készült: Fametszet, Papír A kép Bordás Ferenc (Temesvár, 1911, Budapest, 1982) alkotása. Jelezve: Lent A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. Korán megnyilatkozó tehetségét Devich Sándor szegedi rajztanár irányításával fejlesztette. Mint grafikus indult, elsősorban fametszéssel foglalkozott, melyre az akkor már Európa-szerte ismert szegedi grafikusművész, Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Woyty-Wimmer, bécsi mester keltette fel érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózó Aba-Novák Vilmos is érdeklődést váltott ki belőle. Vallomása szerint tőle tanult a legtöbbet, nem is formailag, hanem tartalmilag. Tanulmányúton járt Ausztriában, háromszor Olaszországban. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 fametszettel vett részt. Rendszeresen szerepelt Comóban, Luganóban, a hamburgi nemzetközi ex libris kongresszuson. A hadifogság után Székesfehérvárott Pallay Józseffel, valamint Áron Nagy Lajossal Képzőművészeti Kört vezetett 1950-ig. Indulása már az első években modern, s expresszionizmusba ágyazott szürrealista művek kerültek ki keze alól. Az '50-es évek végén inkább a színek felé hajlott, a grafikában is elsősorban a kolor-linó vonzotta, de itt is a vonalak és a színek teljes egyensúlyára törekedett. Prospektus, plakát, könyvcímlap, s a merkantil-grafika egyéb ágai mellett kirándult a könyvillusztráció területére is (Berczeli A.K., Fekete Madonna, Erdélyi album, stb.). A franciaországi Nancy-ban Diplome d'Honneur-rel tüntették ki, a Valentin Le Campion emlékpályázaton kitüntetést nyert. 1965-ben a Firenzei Akadémia megalapításának 500. évfordulóján tiszteletbeli tagjai közé sorolta. (T.E.: Műv. 1968/2, G.F.: Műv. 1971/3, Kiáll. Kat.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. Korán megnyilatkozó tehetségét Devich Sándor szegedi rajztanár irányításával fejlesztette. Mint grafikus indult, elsősorban fametszéssel foglalkozott, melyre az akkor már Európa-szerte ismert szegedi grafikusművész, Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Woythy-Wimmer, bécsi mester keltette fel érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózó Aba-Novák Vilmos is érdeklődést váltott ki belőle. Vallomása szerint tőle tanult a legtöbbet, nem is formailag, hanem tartalmilag. Tanulmányúton járt Ausztriában, háromszor Olaszországban. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 fametszettel vett részt. Rendszeresen szerepelt Comoban, Luganoban, a hamburgi nemzetközi ex librisz-kongresszuson. A hadifogság után Székesfehérváron Pallay Józseffel, valamint Áron Nagy Lajossal Képzőművészeti Kört vezetett 1950-ig. Indulása már az első években modern, s expresszionizmusba ágyazott szűrrealista művek kerültek ki keze alól. Az 50-es évek végén inkább a színek felé hajlott, grafikáiban is elsősorban a kolor-linó vonzotta, de itt a vonalak és a színek teljes egyensúlyára törekedett. Prospektus, plakát, könyvcímlap, s a merkantil-grafika egyéb ágai mellett kirándult a könyvillusztráció területére is (Berczeli A.K.-Fekete Madonna, Erdélyi album, stb.). Nancy-ban Diplome d'Honneur-rel tüntették ki, a Valentin Le Campion emlékpályázaton kitüntetést nyert, majd 1965-ben a Firenzei Akadémia megalapításának 500. évfordulóján tiszteletbeli tagjai közé sorolta. (T.E.: Műv.-1968/2, G.F.: Műv.-1971/3) Magyar festők és grafikusok adattára Korán megnyilatkozó tehetségével Devich Sándor foglalkozott. Grafikusi hajlamainak kibontakozásában, elsősorban is a fametszésre - Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Weyty-Wimmer bécsi mester keltette föl érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózott Aba-Novák Vilmos is lekötötte. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 különböző fametszettel szerepelt. Szovjet hadifogsága után Székesfehérváron orvosként dolgozik, szabadidejében pedig a képzőművészeti kört vezeti. Grafikai tevékenysége teljes kötetlenségében - az ötvenes évektől kezdve - Budapesten való végleges letelepedését követően bontakozott ki. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Művészeti lexikon I-IV. Grafikus. Orvosi diplomát szerzett, de már egyetemi hallgató korától foglalkozik grafikával. Különösen a fametszést műveli. Több könyvet illusztrált. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Orvosi tanulmányaival párhuzamosan Aba-Novák Vilmostól festészetet, Devich Sándortól és Buday Györgytől grafikát tanult Szegeden, majd kisgrafikával és ex librisszel kezdett foglalkozni. Kiállításai voltak Szegeden (1937, 1938, 1971), Budapesten (1961, 1965, 1967, 1970, 1974, 1977), valamint a lengyelországi Malborkban (1967) és Tarnowban (1972). Tagja volt a firenzei Képzőművészeti Akadémiának (1965), munkáit díjazták számos nemzetközi kisgrafikai rendezvényen. - Az egyformán jól kezelt grafikai technikák közül a fametszet állt hozzá a legközelebb, melyet intellektuális igénnyel, egyéni jelképrendszer megteremtésével művelt. Vonzódott a drámai és epikus témákhoz, de sajátos egyensúlyérzéke mindig megóvta a túlzásoktól.
Bordás Ferenc : "Kisütött a nap" 1956
9 000 HUF