Nyergesi János : Varrogató asszony 1930

Sale price: 42 000 HUF

Leírás

[FKA799/Bp204/82]
A kép mérete: 28,5 x 24,5 cm keret nélkül.
Készült: lavírozott tus, kréta, Papír
A kép Nyergesi János (Nyergesújfalu, 1895, Nyergesújfalu, 1982) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Nyergesi János 1930"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
Festő. Nyergesújfalu, 1895. jún. 9. - Nyergesújfalu, 1982. dec. 22.
1915: Lónyay utcai Iparrajzisk., Haris közi szabadiskola; 1926-27: Julian Akadémia, Párizs. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, a KUT tagja volt. Felkészülését szülőfalujában, Kernstok Károly festőművész mellett kezdte meg. 1919-ben részt vett a nyergesi Kernstok-szabadiskola munkájában. A Fővárosi Iparrajzisk.-ban Próféta című üvegfestmény-tervével díjat nyert. Párizsi tanulmányai után hazatérve művei elismerést arattak a KUT kiállításain. Művészetét Kállai Ernő az expresszív naturalizmus körébe sorolta. Önarcképek, feleségének arcképei, életképek, munkajelenetek, tájak, faluképek sorakoznak életművében. Az 1930-as évektől fizikai munkásként dolgozott a Lábatlani Cementgyárban és a nyergesújfalui Eternit-és Viscosa-gyárban. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozíciókat, az esztergomi Balassa B. M. őrzi.
Ek: 1923: Alkotás Művészh.: 1946: Viscosa-gyár, Nyergesújfalu (kat.); 1954: Balassa B. M., Esztergom; 1957: IKM, Szfvár; Fényes A. T.; 1963: Megyei Tanács, Tatabánya; Fényes A. T.; 1966: Műv. H., Oroszlány; 1968: Balassa B. M., Esztergom (kat.); 1975: Emlékkiállítás, Balassa B. M., Esztergom; 1983: Nagyközségi Kvtár, Nyergesújfalu (kat.); Jókai Kvtár, Pápa.
Mk: Balassa B. M., Esztergom; Keresztény M., Esztergom; Kuny D. M., Tata; MNG; Kernstok Gyűjt. és G., Nyergesújfalu.
Irod.: Rabinovszky M.: Nyergesi János tájképei, Magyar Grafika 1926. máj-jún.; Einczinger F.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Viscosa-gyár, 1946); Frank J.: Nyergesi János, MŰV, 1963/5; Dévényi I.: Nyergesi János, Jelenkor, 1965/8.; Prokopp M.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Balassa B. M., Esztergom, 1968); Dévényi I.: Nyergesi János gyűjteményes kiállítása Esztergomban, MŰV, 1969/7.; Dévényi I.: Nyergesi János, Látóhatár, 1969/10.; Dévényi I.: Nyergesi János 75 éves, MŰV, 1970/4.; Wehner T.: Nyergesi János festőművész emlékkiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Nagyközségi Kvtár, 1983). (W.T.)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982
Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabaiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" című üvegablakával pályadíjat nyert. Tagja lett a Kersntok vezette Nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A '30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Arcképeinek gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű alkotások sorozatán örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna, s ennek vidéke. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozícióit, az esztergomi Balassa B. Múzeum őrzi. Ezen kívül alkotásai helyet kaptak a Magyar nemzeti Galériában, az esztergomi Keresztény Múzeumban, a nyegesújfalusi Kernstok Gyűjteményben és Galériában és a tatai Kuny Dénes Múzeumban. (F.J.: Műv. 1963/5. Műv 1966/9, 1969/7, MÉ, D.I.: Műv. 1970/4, K.M.K.: Műv. 1979/5)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Nyergesújfalu, 1895 - u.o., 1982.
Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" c. üvegablakával pályadíjat nyert. Tgja lett a Kernstok vezette nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A 30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű képek sorozatának örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit, és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna vidéke. 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. (Műv.-1966/9, 1969/7, MÉ,K.M.K.: Műv.-1979/5)

Művészeti lexikon I-IV.
Nyergesújfalu, 1895. jún. 9 -
Festő. Kernstok Károly mellett szerezte első képzőművészeti ismereteit, majd 1910-től az Iparrajziskolában tanult. 1926-27-ben a párizsi Julian Akadémia növendéke volt. A húszas évektől rövid megszakításokkal fizikai munkásként dolgozott. 1923-ban az Alkotás Művészházban, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf-teremben rendeztek kiállítást műveiből. Az utóbbi években kizárólag tussal v. tus-akvarell technikával festett, a szerkezetet hangsúlyozó figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket készít.

Magyar festők és grafikusok adattára
Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982
Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában tanult. 1925-ben Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állított ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1957-ben Székesfehérvárott, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. - Művészetének középpontjában az ember áll. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Fő témája a Duna vidéke. Kedvenc technikája az akvarell és a tus. - Irod.: Szij Rezső: Nyergesi János kiállítása Esztergomban. Dunakanyar Tájékoztató, 1975. 2. sz. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Festő, grafikus
Nyergesújfalu, 1895
Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában illetve Párizsban képezte magát. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állít ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. Bemutatkozott még Székesfehérvárott, Pápán, Veszprémben is. - Figurális igényű festő, elsőrangú portréista. Élénk színezésű, expresszív tájképei a Dunamellék természeti világát ábrázolják. Kedvelt technikája az akvarell és a tus, amelynek gyors és könnyed kezelése fokozza képeinek közvetlenségét és frissességét.

Művészeti lexikon I-II.
Festő, szül. Nyergesujfalu. Nagy nyomorúságban végezte üvegfestő tanulmányait Budapesten, de emellett olajfestményeket festett s különösen egyszerű, kötött stílusú erőteljes rajzaival tűnt fel 1923. első külön kiállításán.

Tulajdonságok

Carrier: Paper

buying information

Uploaded: 2017. May. 11.

( 1504 views )

Seller:
Receiving:
Payment:

Nyergesi János : Varrogató asszony 1930

[FKA799/Bp204/82] A kép mérete: 28,5 x 24,5 cm keret nélkül. Készült: lavírozott tus, kréta, Papír A kép Nyergesi János (Nyergesújfalu, 1895, Nyergesújfalu, 1982) alkotása. Jelezve jobbra lent "Nyergesi János 1930" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. Nyergesújfalu, 1895. jún. 9. - Nyergesújfalu, 1982. dec. 22. 1915: Lónyay utcai Iparrajzisk., Haris közi szabadiskola; 1926-27: Julian Akadémia, Párizs. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, a KUT tagja volt. Felkészülését szülőfalujában, Kernstok Károly festőművész mellett kezdte meg. 1919-ben részt vett a nyergesi Kernstok-szabadiskola munkájában. A Fővárosi Iparrajzisk.-ban Próféta című üvegfestmény-tervével díjat nyert. Párizsi tanulmányai után hazatérve művei elismerést arattak a KUT kiállításain. Művészetét Kállai Ernő az expresszív naturalizmus körébe sorolta. Önarcképek, feleségének arcképei, életképek, munkajelenetek, tájak, faluképek sorakoznak életművében. Az 1930-as évektől fizikai munkásként dolgozott a Lábatlani Cementgyárban és a nyergesújfalui Eternit-és Viscosa-gyárban. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozíciókat, az esztergomi Balassa B. M. őrzi. Ek: 1923: Alkotás Művészh.: 1946: Viscosa-gyár, Nyergesújfalu (kat.); 1954: Balassa B. M., Esztergom; 1957: IKM, Szfvár; Fényes A. T.; 1963: Megyei Tanács, Tatabánya; Fényes A. T.; 1966: Műv. H., Oroszlány; 1968: Balassa B. M., Esztergom (kat.); 1975: Emlékkiállítás, Balassa B. M., Esztergom; 1983: Nagyközségi Kvtár, Nyergesújfalu (kat.); Jókai Kvtár, Pápa. Mk: Balassa B. M., Esztergom; Keresztény M., Esztergom; Kuny D. M., Tata; MNG; Kernstok Gyűjt. és G., Nyergesújfalu. Irod.: Rabinovszky M.: Nyergesi János tájképei, Magyar Grafika 1926. máj-jún.; Einczinger F.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Viscosa-gyár, 1946); Frank J.: Nyergesi János, MŰV, 1963/5; Dévényi I.: Nyergesi János, Jelenkor, 1965/8.; Prokopp M.: Nyergesi János festőművész kiállítása (kat. bev., Balassa B. M., Esztergom, 1968); Dévényi I.: Nyergesi János gyűjteményes kiállítása Esztergomban, MŰV, 1969/7.; Dévényi I.: Nyergesi János, Látóhatár, 1969/10.; Dévényi I.: Nyergesi János 75 éves, MŰV, 1970/4.; Wehner T.: Nyergesi János festőművész emlékkiállítása (kat. bev., Nyergesújfalu, Nagyközségi Kvtár, 1983). (W.T.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982 Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabaiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" című üvegablakával pályadíjat nyert. Tagja lett a Kersntok vezette Nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A '30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Arcképeinek gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű alkotások sorozatán örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna, s ennek vidéke. 1918-ban elnyerte a Főváros díját, 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. Több mint húszezer darabos hagyatékát, elsősorban papírra festett, akvarell- és tus-akvarell kompozícióit, az esztergomi Balassa B. Múzeum őrzi. Ezen kívül alkotásai helyet kaptak a Magyar nemzeti Galériában, az esztergomi Keresztény Múzeumban, a nyegesújfalusi Kernstok Gyűjteményben és Galériában és a tatai Kuny Dénes Múzeumban. (F.J.: Műv. 1963/5. Műv 1966/9, 1969/7, MÉ, D.I.: Műv. 1970/4, K.M.K.: Műv. 1979/5) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Nyergesújfalu, 1895 - u.o., 1982. Festő és grafikus. Tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában üvegfestést tanult. Itt 1913-ban "Próféta" c. üvegablakával pályadíjat nyert. Tgja lett a Kernstok vezette nyergesújfalusi szabadiskolának, ahol együtt dolgozott Derkovits Gyulával. 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezte első önálló kiállítását. 1925-1926-ban Heltai Jenő pártfogásával tíz hónapig a párizsi Julian Akadémiát látogatta. A 30-as években részt vett a KUT tevékenységében, s ennek kiállításain. 1946-tól szerepelt rendszeresen belföldi tárlatokon. 1957-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása. Művészetének központjában az ember állt. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Eredendő naivitást őrző, vegyes tus-akvarell technikájú, lírai hangvételű képek sorozatának örökítette meg kalapos önarcképeit, feleségének portréit, és szülőfalujának hétköznapi pillanatait. Egyik fő témája a Duna vidéke. 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. (Műv.-1966/9, 1969/7, MÉ,K.M.K.: Műv.-1979/5) Művészeti lexikon I-IV. Nyergesújfalu, 1895. jún. 9 - Festő. Kernstok Károly mellett szerezte első képzőművészeti ismereteit, majd 1910-től az Iparrajziskolában tanult. 1926-27-ben a párizsi Julian Akadémia növendéke volt. A húszas évektől rövid megszakításokkal fizikai munkásként dolgozott. 1923-ban az Alkotás Művészházban, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf-teremben rendeztek kiállítást műveiből. Az utóbbi években kizárólag tussal v. tus-akvarell technikával festett, a szerkezetet hangsúlyozó figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket készít. Magyar festők és grafikusok adattára Nyergesújfalu, 1895 - Nyergesújfalu, 1982 Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában tanult. 1925-ben Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állított ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1957-ben Székesfehérvárott, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. - Művészetének középpontjában az ember áll. Portréinak gazdag sora biztos jellemábrázoló készségét dicséri. Fő témája a Duna vidéke. Kedvenc technikája az akvarell és a tus. - Irod.: Szij Rezső: Nyergesi János kiállítása Esztergomban. Dunakanyar Tájékoztató, 1975. 2. sz. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985 Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus Nyergesújfalu, 1895 Művészeti tanulmányait Kernstok Károly szabadiskolájában kezdte, majd az Iparrajziskolában illetve Párizsban képezte magát. A harmincas években fizikai munkás volt, de részt vett a KUT tevékenységében. 1946 óta állít ki rendszeresen, 1957-ben és 1963-ban a Fényes Adolf Teremben, 1954-ben, 1968-ban és 1975-ben Esztergomban, 1976-ban Nyergesújfalun volt gyűjteményes kiállítása. Bemutatkozott még Székesfehérvárott, Pápán, Veszprémben is. - Figurális igényű festő, elsőrangú portréista. Élénk színezésű, expresszív tájképei a Dunamellék természeti világát ábrázolják. Kedvelt technikája az akvarell és a tus, amelynek gyors és könnyed kezelése fokozza képeinek közvetlenségét és frissességét. Művészeti lexikon I-II. Festő, szül. Nyergesujfalu. Nagy nyomorúságban végezte üvegfestő tanulmányait Budapesten, de emellett olajfestményeket festett s különösen egyszerű, kötött stílusú erőteljes rajzaival tűnt fel 1923. első külön kiállításán.

More details
Carrier: Paper

buying information
Uploaded: 2017. May. 11.

( 1504 views )

Seller:
Receiving:
Payment:


Sale price:
42 000 HUF
To 0 offer to this artwork.

Further items from the seller view all of the artworks from this seller

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

similar artworks of this category