[0Z250/076] Papír rézkarc, üveglap mögött, aranyozott keretben. Jelezés jobbra lent: GLATZ OSZKÁR Jelzés balra lent: PRIHODA Magasság: 66 cm Szélesség: 56 cm Súly: 4.345 kg Glatz Oszkár [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Glatz Oszkár Született 1872. október 13. Pest Elhunyt 1958. február 23. (85 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása festőművész egyetemi tanár Kitüntetései Kossuth-díj Corvin-koszorú Magyarország Kiváló Művésze díj Sírhely Farkasréti temető PORT.hu A Wikimédia Commons tartalmazGlatz Oszkár témájú médiaállományokat. Glatz Oszkár (Budapest,[1] 1872. október 13. – Budapest, 1958. február 23.) magyar naturalista festő nagybányai posztimpresszionista stílusban. Erőssége az alakábrázolás, a mozgás ábrázolása, a plein air festés, a táj és az ember bensőséges egységének ábrázolása, a népviseletek megörökítése. Glatz Oszkár előadást tart a Magyar Rádióban 1934. február 1-jén este hétkor, "Látogassunk műtermeket" címmel   Életpályája[szerkesztés] Pályájának kezdete[szerkesztés] Glatz Henrik[2] és Fuchs Karolina gyermekeként született. Előbb Szülővárosában, majd Münchenben és Párizsban tanult. 1896-ban végleg Hollósy Simon köréhez csatlakozott, lelkesítette őt a Hollósy-köréhez tartozó festők sikeres szereplése a millenniumi kiállításokon. Nagy lelkesedéssel segített mestereinek a nagybányai művésztelep megszervezésében, kialakításában. 1896 nyarán a már iskolázott, de még nem gyakorlott festő Nagybányán csak úgy égett a munkaláztól, egy percet el nem mulasztott volna a festőiskolából. Iskola előtt vagy után is azonnal fogta a festőfelszerelését és sötétedésig figyelte, rajzolta a tájból az ő általa kiválasztott motívumokat. Kitűnő mesterek korrigálták, Hollósy, Thorma, Réti, itt volt ezen a nyáron Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla is. Sokat haladt Glatz a kis tájképekkel, de egy nagyobb vásznat is kifeszített, ezen a veresvízi bányászok egy csoportját örökítette meg sokalakos kompozíció keretében, azt az időszakot, amikor hajnalban a tárnába való leszállás előtt imádkoznak. Tíz-tizenegy alak áll vagy térdepel imádkozva, a felkelő nap rájuk veti első sugarát, s a ház fehér falára rajzolja a fák kék árnyékcsipkézetét. A kép címe: Imádkozó bányászok (1896). Glatz eleven megfigyelőképességének és festői készségének első jeles eredménye. Pályája csúcsán[szerkesztés] 1897 nyarán Nagybányán Glatz felfedezte a Rozsály hegyes, lankás lejtőin álló kincstári erdésztanyát. Felment a 25 éves fiatalember 1000 méternél is magasabbra május legelején, amikor még hó fedte a csúcsokat, onnan öt hónapig le sem jött. Teljes magányban alkotott, az ott élő pásztorokon, erdőőrökön, erdőmunkásokon kívül ott másokkal nem találkozhatott, néha esetleg felment hozzá egy-egy művésztárs, vagy arra vetődött egy erdőkincstári tisztviselő hivatalos körútján. Rengeteg képet festett, húsz képnél is többet, s egy nagy 180,5 x 281,5 cm-es vászonra megfestette Est a havason c. képét, egy óriási plein airt. Az est a havason kép színtere a Rozsály teteje. A tető vízszintes vonala egyik felén meredeken lehajlik, ezáltal is éreztetve a hegy magasságát s nagy tömegét. Félig a levegőégberajzolódik az oláh pásztorfiú alakja, amint juhait tereli. A nap már lemenőben, utolsó sugarai tűzfénybe borítják az előtér hegyoldalát, a nyájat s a pásztort. Hátul, messze a sötétkék hegyóriások, a Rozsály testvérei, fölfelé sötét ibolyaszínbe olvadnak a keleti ég párás aljával, amelyet följebb égőlilára fest a búcsúzó nap. Emléktáblája: XII. kerület Városmajor utca 16A-B 1897-ben óriási sikere volt Pesten a nagybányaiak kiállításán, dicsérték az idősebb mesterek, még a kritikusok is, a közönség is jutalmazta, sok portrémegrendelést kapott. EredetilegEst a havason c. képét a miskolci múzeum vette meg, ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. 1898 nyarán ismét Nagybányára látogatott, de nem a nagy hegyek közé, hanem aSzilágyság felé, a szelídebb, dombos, erdős tájakra. Szinte faluról falura ment, nem maradt sokáig egy helyen, ez a táj nem nyújtott neki annyi élményt, mint az izvor[3] mente. Képtermése is kevesebb lett, közülük a legfigyelemreméltóbb a Fahordók c. 197x144 cm-es vászonra festett mű. Tematikájában emlékeztet Munkácsy Mihály Rőzsehordó nő c. képére, de festői felfogása más, a táj és az ember harmonikus egységben jelenik meg. Dombtetőn, szürkefelhős égháttér előtt parasztasszony sziluettje, hátán rőzseköteggel, nyomában hátrébb egy gyerek, hasonló teherrel, hasonló mozdulatban. A közönség az 1898-as kiállításon is nagy szeretettel fogadta képeit, nagy sikere volt íróportré-rajzaival is (Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltánstb.). Halála[szerkesztés] 1958. február 23-án este fél 10 órakor hunyt el.

[FKA055/Z025] A kép mérete: 36 x 26 cm keret nélkül. Készült: színes kőnyomat, Papír A kép Német v. osztrák művész, XIX. század alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új

[FKB628/Bp205/100] A kép mérete: 22 x 28 cm keret nélkül. Készült: Ceruzarajz, Papír A kép Perlmutter Izsák (Pest, 1866, Budapest, 1932) alkotása. Jelezve balra lent "Perlmutter" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: akvarell vázlatok jelezve: Bruges 1903 marc. 28 és Perlmutter 1903 Brüges. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Budapesten Magyar-Mannheim Gusztávnál, Bihari Sándornál és Karlovszky Bertalannál folytatott művészi stúdiumokat. 1891-ben a párizsi Julian Akadémián J. Lefevre-nél és T.R. fleurynél képezte magát. 1898-1904 között Hollandiában működött. Megragadta Jozef Israels művészete és a svéd Anders zorn munkássága, később pedig a francia impresszionisták. 1904-ben tért haza, ottani tájakat, tengerparti részleteket, utcákat és németalföldi embertípusokat ábrázoló képekkel. Itthon főleg impresszionista szemléletű kisvárosi utcamotívumokkal, paraszt-enteriőrökkel, élet- és tájképekkel szerepelt különböző tárlatokon (Ima, Falurészlet reggeli napsütésben, Falurészlet, Falu naplementekor, Vasárnapi látogatás, Parasztszoba, Rőzsehordó asszony). 1921-ben és 1930-ban kollektív kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Alkotásait kezdetben Millet-re jellemző realista hang, majd az impresszionisztikus, vázlatos elnagyoltság, dekoratív, fokozott kolorit jellemzi. Rendkívüli elmélyedéssel és szakadatlanul fejlesztette művészetét, amelynek tárgyát leginkább lakóhelyének, Rákospalotának környéke, valamint népe szolgáltatta. Szolnokon is dolgozott. "Vásár Besztercebányán" című fő műve mellett legjobbak színes népi enteriőrjei. 1905-ben állami kis aranyérmet, 1906-ban állami nagy aranyérmet nyert. Külföldön is figyelmet keltett. "Nyár Hollandiában" című munkáját 1904-ben St. Louis-ban, "Vasárnapi látogatás" című kompozícióját 1909-ben Münchenben tüntették ki. "Foltozó parasztasszony" című alkotását 1911-ben az olasz állam vásárolta meg, a római Galeria Moderna részére. Önarcképe a nevezetes firenzei Uffiziben található. Munkái megtalálhatók még a római Capitoliumi Múzeum, a stockholmi Nemzeti Múzeum és a nürnbergi Városi Múzeum gyűjteményeiben. A Magyar Nemzeti Galéria is számos alkotását őrzi (A teraszon, Halászbárkák, Falu részlet, Falu naplementekor, Hollandi halász, Vásár Besztercebányán, Utca részlete, Parasztszoba). Vittorio Pica (Nel mondo delle arti belle, Milano) beható tanulmányt szentelt Perlmutternek. 1920-ban a Szinyei Társaság tagjává választották, Londonban az "International Society of Painters, sculptors and Graveres" pedig tiszteletbeli tagjává választotta. (Műv. 1966/7, Éber, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Budapesten Magyar Mannheimer Gusztávnál, Karlovszky Bertalannál, Bihari Sándornál, Párizsban Lefebrénél és R. Freurynél tanult. Hosszú hollandiai tartózkodása alatt táj- és életképeket festett. Hazatérve városképekkel, alakos enteriőrökkel szerepelt a kiállításokon. Dolgozott Szolnokon is. Műveit kezdetben Milletre emlékeztető realista hang, majd az impresszionizmusra jellemző vázlatos elnagyoltság és dekoratív, fokozott kolorit jellemzi. foltozó parasztasszony c. képét 1911-ben az olasz állam vette meg a római Galleria d'Arte Moderna részére, Önarcképe a firenzei Uffiziben van. 1921-ben és 1930-ban műveiből gyűjteményes kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. A teraszon, falu naplementekor, falurészlet, Halászbárkák, Hollandi halász, Ima, Vásár Besztercebányán, Parasztszoba című képeit a MNG őrzi. - Irod.: Décsei Géza. Perlmutter Izsák. Magyar művészet, 1930.; Farkas Zoltán: Perlmutter Izsák. Nyugat, 1932. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Budapesten Magyar-Mannheimer Gusztávnál, Bihari Sándornál, Karlovszky Bertalannál tanult. 1891-ben a párizsi Julian akadémián J. Lefevrenél és T.R. Fleuryél képezte magát. 1898-1904 k. Hollandiában időzött. Megragadta Jozef Israels művészete, valam. a svéd Anders Zorn munkássága, később pedig a francia impresszionisták. 1904-ben tért vissza, ottani tájakat, tengerparti részleteket, utcákat és németalföldi embertípusokat ábrázoló képekkel. hazatérve, impresszionista szemléletű városképekkel, alakos enteriőrökkel szerepelt kiállításokon. Rendkívüli elmélyedéssel szakadatlanul fejlesztette művészetét, melynek tárgyát leginkább lakóhelyének, Rákospalotának környéke és népe szolgáltatta. 1905-ben állami kis aranyérmet, 1906-ban állami nagy aranyérmet kapott. külföldön is figyelmet keltett. nyár Hollandiában c. képét 1904-ben St. Louis-ban, "Vasárnapi látogatás" című kompozícióját 1909-ben Münchenben tüntették ki. "Foltozó parasztasszony" c. képét 1911-ben az olasz állam vásárolta meg, a római Galeria Modern részére. Önarcképe a firenzei Uffiziben található. Művei megtalálhatók a római Capitoliumi Múzeum, a stockholmi Nemzeti Múzeum és a nürnbergi Városi Múzeum gyűjteményében. 1920-ban a Szinyei Társaság tagjává választotta. a londoni "International Society of Painters, Sculptors ang Gravers" pedig tiszteletbeli tagjává választotta. 1921-ben és 1930-ban kollektív kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Több képe a MNG-ban van. 8Müv.-1966/7, Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Bp.-en és Párizsban tanult. hosszú hollandiai tartózkodása alatt táj- és életképeket festett. Hazatérve városképekkel, alakos intérieurökkel szerepelt a kiállításokon. Dolgozott Szolnokon is. Műveit kezdetben Millet-re jellemző realista hang, majd az impresszionisztikus, vázlatos elnagyoltság és dekoratív, fokozott kolorit jellemzi. foltozó parasztasszony c. képét 1911-ben az olasz állam vette meg a római Galleria d'Arte Moderna részére, Önarcképe a firenzei Uffiziben van. Vásár Besztercebányán c. fő műve mellett legjobbak színes népi intérierujei és Rőzsehordó asszony c. képe (Bp., magángyűjt.). 1921-ben és 1930-ban műveiből kollektív kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. A teraszon, Falu naplementekor, Falurészlet, Halászbárkák, Holland halász, Ima, Utca részlete, Vásár Besztercebányán, Falurészlet, Parasztszoba c. képei a Nemz. Gal. gyűjteményében vannak. - Irod. Lázár B.: P.I. Bp., 1921. Művészeti lexikon I-II. Budapesten és Párizsban tanult s hosszú hollandiai tartózkodása alatt odavaló táj- és életképmotívumokat festett. Hazatérve, impresszionista szemléletű városképekkel, alakos interieurökkel szerepelt a kiállításokon (Hollandi halász, Ima, Falurészlet reggeli napsütésben, Vasárnapi látogatás). Rendkívüli elmélyedéssel szakadatlanul fejlesztett művészete, melynek tárgyát leginkább lakóhelyének, Rákospalotának környéke és népe szolgáltatja, a külföldön is figyelmet keltett és pl. Vittorio Pica (Nel mondo delle arti belle, Milano, 1923) beható tanulmányt szentelt P.-nek.

[1J353/080] Sorszámozott papír fametszet üveglap mögött, ezüst színű keretben. Jelezve jobbra lent: GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN Sorszámozás: 2 88 Balra lent ceruzával: 8. 1936 Metszeten belül, jobbra fent: G.SZ.K. Magasság: 24.5 cm Szélesség: 18.5 cm Súly: 0.365 kg Gáborjáni Szabó Kálmán festő, grafikus Debrecen, 1897-09-18 Elhalálozott: Budapest, 1955. június 17. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1922-ben fejezte be Révész Imre és Vaszary János tanítványaként, akinek tanársegédje is volt a főiskolán. 1922: a Szinyei Társaság ösztöndíja; 1930-1931, 1938-1939: a római Magyar Akadémia ösztöndíja. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. 1922-ben szülővárosában rajztanári állást kapott a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében. 1944-1945-ben megbízott igazgatóként irányította a kollégiumot. Ezután rövid ideig a Kultuszminisztériumban dolgozott, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. A 20-as évek elejétől kiállító művész. Az 1930-as évek végétől a szolnoki művésztelepen alkotott, amelynek törzstagja volt. Elsősorban grafikusként ismert, bár életművében jelentős helyet foglalnak el festményei. Készített illusztrációt, kisgrafikát és reklámgrafikát, de legjelentősebbek fametszetsorozatai. Egy rövid ideig a neoklasszicizmus hatása érződik munkáin. Későbbi metszetei drámai ellentétekre épülő, expresszív alkotások. A 30-as, 40-es években gyakran ábrázolta a paraszti életet. Irodalom TÓTH E.: ~ grafikái, Debrecen, 1963 EGRI M.: A szolnoki művésztelep, Budapest, 1977 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1930 • Scherlhaus, Berlin 1967 • Bakonyi Múzeum, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova 1935 • a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • Chicago 1934 • Hága • Amszterdam 1941 • 94. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal) 1948 • a Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1977, 1978 • A Szolnoki Művésztelep Jubiláris Kiállítása, Damjanich János Múzeum • Szolnoki Galéria, Szolnok • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983 • Római iskola I., Keresztény Múzeum, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs  Forrás: artportal.hu 

[FKC184/Bp305/189] A kép mérete: 11 x 9,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép R. Kády jelzéssel magyar művész 1924 alkotása. Jelezve lent "Menekülők.../eredeti rézkarc/ R. Kády 1924 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC773/Bp206/8] A kép mérete: 24 x 14 cm keret nélkül. Készült: színezett rézmetszet, Papír Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép