Ön nem tudja használni ezt a szolgáltatást, mert nincs bejelentkezve felhasználóként. Kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!
Régi bronz teke sportérem díj 1934
Eladási ár: 12 000 HUF
Leírás
[2B182/FSZ]
Régi bronz sportérem, sport díj. Akasztóval rendelkezik.
Masnival díszített babérkoszorú közepén plasztikus címer. Körülötte felirat:
MAGYAR TEKÉZŐ SZÖVETSÉG 1934
A szövetség ebben az évben alakult, tehát ez a történelmük legelső példányainak egyike!
Magasság: 5.5 cm
Szélesség: 5 cm
Súly: 0.03 kg
Magyar Teke Szövetség
Alapítva
1934
A Magyar Teke Szövetség (MATESZ) Magyarországon működő, tekével foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
Története
Az aszfaltpályás tekézést, amely nálunk mint versenysport honosult meg, német munkások ismertették meg magyar társaikkal. Míg a népi „kuglizás” inkább a falvakban hódított magának teret, addig a tekesport a városi egyesületekben eresztett gyökeret. A szövetség irodája a Keleti pályaudvar mellett lévő Park Szálló volt. 1946-ban Budapesten már ki lehetett írni az első csapat- és egyéni bajnokságot a férfiaknak. A 3 éves terv idején egymás után épültek az új pályák és alakultak az új egyesületek. Budapesten több igazolt versenyző volt 1947-ben, mint 1945 előtt az egész országban. Azzal, hogy Apró Antal lett a szövetség elnöke 1948 és 1950 között, az állam belépett a sportágba. A cégeket államosították, s kötelezték őket arra, hogy dolgozóiknak a munka utáni kikapcsolódási, sportolási lehetőséget megteremtsék.
Ezzel hatalmas fejlődésnek indult a sportág. Szinte megszaporodtak a legnagyobb részt 2 sávos, állítós, fabábus pályák, alakultak az új egyesületek. A magasabb osztályú játékosok kalóriapénzt, munkaidő-kedvezményt, az egyesületek utazásaikhoz vasúti kedvezményt, edzőtáborozási lehetőséget kaptak. A legkiválóbbak sportállásokat is kaphattak. Ezután már nem csak az úri középosztály sportja volt a teke, hanem mindenkié.
Magyarország 1953-ban csatlakozott a nemzetközi szervezethez, a Fédération Internationale des Quilleurs (FIQ)-hez. Átvették a szabályokat, illetve a pályaméreteket.
A nőknek és a férfiaknak 100 vegyes volt a versenytáv 1970-ig. Több változtatással ekkorra alakult ki a ma is használatos eredményszámítás: a 12 játékos (hazai és vendég) által elért eredmény közül a legjobb 6 kap 1-1 csapatpontot, a több elért fáért jár +2 pont. Így a mérkőzések végeredménye lehet 8:0, 7:1, 6:2, 5:3 vagy 4:4. 1970-től a VILATI gyártani kezdi az automata állítóberendezést, így az „állító gyerekek” hiánya megszűnik. 1975-től a férfiaknál 200 vegyesre változtatják a bajnokságot az NB I-ben. Ehhez 4 sávos pályákat kellett építeni. A pályatesteket először csehszlovák, majd hazai műgyantával öntik le, ezzel csökkentve a „hazai pálya” előnyét. A bábuk is műanyagok lettek, először NDK-beli, majd a nyugatnémet Schmidt cég bábuit használták.
1989-ben a MATESZ-en belül létrejött a Bowling szekció, 1996 júliusában pedig a Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ). A MATESZ és a MABOSZ 1996 decemberében Magyar Bábusportok Szövetsége néven egyesült, de ezen belül mindkét szövetség megtartotta önállóságát. E szövetség neve 2003. április 14-e óta hivatalosan Magyar Bowling és Teke Szövetség.
2022 óta a budapesti Positive Adamsky cége támogatja a ligát.
[2B182/FSZ]
Régi bronz sportérem, sport díj. Akasztóval rendelkezik.
Masnival díszített babérkoszorú közepén plasztikus címer. Körülötte felirat:
MAGYAR TEKÉZŐ SZÖVETSÉG 1934
A szövetség ebben az évben alakult, tehát ez a történelmük legelső példányainak egyike!
Magasság: 5.5 cm
Szélesség: 5 cm
Súly: 0.03 kg
Magyar Teke Szövetség
Alapítva
1934
A Magyar Teke Szövetség (MATESZ) Magyarországon működő, tekével foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
Története
Az aszfaltpályás tekézést, amely nálunk mint versenysport honosult meg, német munkások ismertették meg magyar társaikkal. Míg a népi „kuglizás” inkább a falvakban hódított magának teret, addig a tekesport a városi egyesületekben eresztett gyökeret. A szövetség irodája a Keleti pályaudvar mellett lévő Park Szálló volt. 1946-ban Budapesten már ki lehetett írni az első csapat- és egyéni bajnokságot a férfiaknak. A 3 éves terv idején egymás után épültek az új pályák és alakultak az új egyesületek. Budapesten több igazolt versenyző volt 1947-ben, mint 1945 előtt az egész országban. Azzal, hogy Apró Antal lett a szövetség elnöke 1948 és 1950 között, az állam belépett a sportágba. A cégeket államosították, s kötelezték őket arra, hogy dolgozóiknak a munka utáni kikapcsolódási, sportolási lehetőséget megteremtsék.
Ezzel hatalmas fejlődésnek indult a sportág. Szinte megszaporodtak a legnagyobb részt 2 sávos, állítós, fabábus pályák, alakultak az új egyesületek. A magasabb osztályú játékosok kalóriapénzt, munkaidő-kedvezményt, az egyesületek utazásaikhoz vasúti kedvezményt, edzőtáborozási lehetőséget kaptak. A legkiválóbbak sportállásokat is kaphattak. Ezután már nem csak az úri középosztály sportja volt a teke, hanem mindenkié.
Magyarország 1953-ban csatlakozott a nemzetközi szervezethez, a Fédération Internationale des Quilleurs (FIQ)-hez. Átvették a szabályokat, illetve a pályaméreteket.
A nőknek és a férfiaknak 100 vegyes volt a versenytáv 1970-ig. Több változtatással ekkorra alakult ki a ma is használatos eredményszámítás: a 12 játékos (hazai és vendég) által elért eredmény közül a legjobb 6 kap 1-1 csapatpontot, a több elért fáért jár +2 pont. Így a mérkőzések végeredménye lehet 8:0, 7:1, 6:2, 5:3 vagy 4:4. 1970-től a VILATI gyártani kezdi az automata állítóberendezést, így az „állító gyerekek” hiánya megszűnik. 1975-től a férfiaknál 200 vegyesre változtatják a bajnokságot az NB I-ben. Ehhez 4 sávos pályákat kellett építeni. A pályatesteket először csehszlovák, majd hazai műgyantával öntik le, ezzel csökkentve a „hazai pálya” előnyét. A bábuk is műanyagok lettek, először NDK-beli, majd a nyugatnémet Schmidt cég bábuit használták.
1989-ben a MATESZ-en belül létrejött a Bowling szekció, 1996 júliusában pedig a Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ). A MATESZ és a MABOSZ 1996 decemberében Magyar Bábusportok Szövetsége néven egyesült, de ezen belül mindkét szövetség megtartotta önállóságát. E szövetség neve 2003. április 14-e óta hivatalosan Magyar Bowling és Teke Szövetség.
2022 óta a budapesti Positive Adamsky cége támogatja a ligát.
Forrás: wikipédia
