[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[V221/VTR-G] Állapot: Ép, hibátlan Hibátlan zenélő kisfiú, kisgyerek. Alján zöld márkajelzés SCHAU BACH KUNST GERMANY Lanton játszó gyerek figura . Több Schaubach kunst zenélő figurát árulunk! Magasság: 12.5 cm Súly: 0.101 kg

[FK0511/Bp14/1] A kép mérete: 56 x 65 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szőke Győző (Szeged, 1899, Szeged, 1974) alkotása. Jelezve Balra lent "Szőke 1928" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. az 1920-as évek elején ausztriai és dalmáciai tanulmányutakon járt, majd Szegeden letelepedve élete végéig itt működött. A Tisza partja és a környékbeli nép élete, több mint négy évtizeden keresztül kimeríthetetlen forrásként szolgált számára. Hazai kiállításokon mutatta be műveit. Tüzes koloritú festményeit az alföldi mesterek hagyományainak megértése, eredményeinek egyéni hangon való felhasználása jellemzi. (SzZ-SzK) Magyar festők és grafikusok adattára Leszámítva a húszas évek elején tett ausztriai és dalmáciai tanulmányútjait, szinte teljesen Szegedhez kötődik. A kanyargó Tisza-partja és a környékbeli nép élete - több mint négy évtizedes - kimeríthetetlen forrásként szolgál számára. Első szereplése 1926-ban volt Nyilasyval, Károlyival és több más szegedi festővel. 1948-tól a Szegedi Vasutas Képzőművészeti Kör vezetője. A Tisza természeti szépségein kívül, a vízen és a partokon zajló hajósélet is alkotásra ihlette. Tüzetes koloritú festményeit az alföldi mesterek hagyományainak megértése és eredményeinek egyéni hangon való fölhasználása jellemzi. 1972 tavaszán műveiből gyűjteményes kiállítást rendezett Szegeden. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Az 1920-as évek elején ausztriai és dalmáciai tanulmányutakon járt, majd Szegeden letelepedve élete végéig itt működött. A Tisza partja és a környékbeli nép élete, több mint négy évtizeden keresztül kimeríthetetlen forrásként szolgált számára. Hazai kiállításokon mutatta be műveit. Tüzetes koloritú festményeit az alföldi mesterek hagyományainak megértése és eredményeinek egyéni hangon való fölhasználása jellemzi. (SzZ-SzK)

[FK1418/Bp49/1] A kép mérete: 30 x 40 cm keret nélkül. Készült: Akrill, olaj, tempera, Farost A kép Xantus Gyula (Borosbenedek, 1919, Budapest, 1993) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Xantus 92" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Szőnyi I. Alkotóközösség raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Varga Nándor Lajos oktatta. 1946-ban végzett. 1947-50 között középiskolai tanár volt, 1960-62 között az Országos Pedagógiai Intézet Vizuális Nevelési Tanszékének vezetőjeként működött. 1963-tól nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat-európai országban. 1954 óta szerepel egyéni (Fényes Adolf Terem, Csók Galéria, Ernst Múzeum, Mednyánszky Terem, Somogyapáti, Siklós, Mohács, Szigetvár, Kaposvár, Veszprém, Miskolc, Tata, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Pécs, Tokaj, Debrecen, Békéscsaba, Kisvárda, Mátészalka, Nyíregyháza, Vásárosnamény, Szerencs, Kazincbarcika, Boglárlelle, Cegléd, Kapuvár, Győr, Csorna, Biharkeresztes, Simontornya, Mosonmagyaróvár, Rakamaz, Fehérgyarmat, Kisújszállás, Nyírbátor, Berettyóújfalu, Nagykálló, stb.) tárlatokon. Festészetére hatott a klasszikus művészet, gyakorta jelentek meg képein a mitológia alapjai, éppúgy, mint a népművészet formavilága és hiedelmei. Igen nagy kompozíciós fegyelemmel építette fel képszerkezeteit. Díjak: SZOT-díj; Székely Bertalan-díj és -emlékérem; Kiváló Népművelő kitüntetés; a Munka Érdemrend fokozata. A tokaji római katolikus templomba seccót festett. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Bihari Múzeum, a Simontornyai Vármúzeum, a csornai Városi Műgyűjtemény és a győri Xantus János Múzeum. (Szíj Rezső: X. Gy./Budapest, 1977, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. Szimbólikus, szűrrealisztikus festményeket és grafikákat készít. 1954-1963 k. az Országos Pedagógiai Intézet vizuális nevelési tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. 1963-tól a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat európai országban. 1954 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon (Fényes Adolf Terem-1957, Csók Galéria-1961, Ernst Múzeum-1968 gyűjteményes kiállítások). 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan-emlékérmet kapott. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. Szimbolikus, szürrealisztikus festményeket és grafikákat készít. A művészeti nevelés és a rajzoktatás problémáival is foglalkozik. 1945-1963 között az Országos Pedagógiai Intézet vizuális nevelési tanszékének vezetője volt. 1963 óta a Képzőművészeti Főiskola tanára. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat-európai országban. 1954 óra kiállító művész, számos vidéki bemutatója (Hódmezővásárhely, Debrecen, Pécs, Szeged, Veszprém, Kaposvár stb.) mellett 1957-ben a Fényes Adolf Teremben, 1961-ben a Csók Galériában, 1968-ban az Ersnt Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkássága elismeréseként 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan-emlékérmet kapott. 1983. márciusában a Csók Galériában állította ki művét. Irod.: Szij Rezső: Xantus Gyula, Bp. 1977. P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Borosbenedek, 1919. dec. 28.- ): festő, a Képzőművészeti Főiskola pedagógiai tanszékének tanára. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. 1950-től szerepel kiállításokon. 1957-ben a Fényes Adolf Teremben, 1961-ben a Csók Galériában, 1967-ben Tokajon nyílt kiállítása. Konstruktív szellemű képein gyakran használ szimbolikus motívumokat. A művészeti nevelés kérdéseivel foglalkozik, a rajzoktatásról és a vizuális nevelés problematikájáról cikkei és kézikönyvei jelentek meg. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus, SZOT-díjas, Borosbenedek, 1919. 1946-ban végzett Szőnyi István növendékeként és a művészetoktatásban vállalt állást. Tanított az Országos Pedagógiai Intézetben, és 1963-tól 1983-ig a Képzőművészeti Főiskolán. Számos kelet- és nyugat-európai országban megfordult tanulmányúton, többször járt az NDK-ban és Franciaországban. Eddig mintegy félszáz egyéni kiállítása volt, a legfontosabbak a Fényes Adolf Teremben (1957), a Csók Galériában (1961, 1983), az Ernst Múzeumban (1968), a Mednyánszky Teremben (1974) és Győrött (1981). Önálló anyaggal mutatkozott be Indiában (1969). 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan emlékérmet kapott. A Budapesti Műgyűjtők Egyesületének elnöke. - Művészete klasszikus és népművészeti ihletésű. Mitológiai alakjai csakúgy, mint a népművészeti motívumok, szimbolikus értékűek. E jelképes közlés a szigorú kompozíció és az érzékeny vonalvezetés nyelvén szólal meg. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, pedagógus. (Borosbenedek, 1919. dec. 28.-Bp., 1993. dec. 29.) 1946: MKF, mesterei: Szőnyi István, Varga Nándor. 1963: Kiváló Népművelő kitüntetés; 1968: SZOT-díj; 1969: Székely Bertalan-díj és emlékérem; 1979: Munka Érdemrend ezüst fokozata. 1947-50 között középiskolai tanár; 1950-54-ben a Bp.-i Pedagógiai Főisk. tanára; 1954-től a Pedagógiai Tud. Int. munkatársa volt. 1960-62-ben Orsz. Pedagógiai Int. Vizuális Nevelési Tanszékének vezetője; 1963-től nyugdíjazásáig az MKF tanára volt. Festészetére hatott a klasszikus művészet, gyakorta jelentek meg képein a mitológia alakjai, éppúgy, mint a népművészet formavilága és hiedelmei. Igen nagy kompozíciós fegyelemmel építette fel képszerkezeteit. Ek: 1945: Fényes A. T.; 1957: Csók G.; 1961, 1962: Tornyai J. M., Hmvhely; Déri M., Debrecen; JPM, Pécs; Kuny D. M., Tata; 1963: Bakony M., Veszprém; 1967: Helytörténeti M., Tokaj; 1968: Ernst M., Bolyai Gimn. Iskola G., Salgótarján; 1969: Újdelhi; Katmandu; Bagdad; 1970: Veszprém; 1972: Csók G., Nehézipari Műszaki Egy., Miskolc; 1973: Városi Tanács Klubja, Oroszlány; HNF VI. ker. Klubja, Bp.; Kulich Gyula Tízek Ifj. Klubja, Bcsaba; 1974: Műv. H., Pécs, Mednyánszky T.; 1975: Mohács; Szigetvár; Somogyapáti; Siklós; 1977: Ernst M.; Vaszary T., Kaposvár; Műv. Közp. Nyíregyháza; Alkaloida Gyógyszergyár Klubja, Tiszavasvári; Kisvárda; Mátészalka; Vásárosnamény; 1978: Műv. H., Tokaj; Rákóczi Várm., Szerencs; Guttenberg Műv. H.; 1979: Városi Kt., Kazincbarcika; Benczúr T., Nyíregyháza; Építők Műszaki Klubja, Bp.; 1980: Goldberger Műv. H.; Mini G., Újpest; Kápolnatárlat, Boglárlelle; 1981: Kossuth M., Cegléd; FHM; Rábaközi M., Kapuvár; 1982: Xantus J. M., Győr; Néprajzi és Helytört. M., Csorna; 1983: Vigadó G.; Csók G.; Műv. H., Biharkeresztes; Városi Kt., Mosonmagyaróvár; 1984: Fáklya Klub; Várm., Simonytornya, Helyőrségi Műv. H.; DOTE, Debrecen; Rakamaz, Medgyessy T.; Műv. Közp., Nyíregyháza; Műv. Közp., Fehérgyarmat; Műv. H., Vásárosnamény; Városi Tanács díszterme, Kisújszállás; 1985: Báthory M., Nyírbátor; Műv. Közp., Nagykálló; Műv. Közp., Kecskemét; 1986: Bihari M., Berettyóújfalu; 1989: Vigadó G.; 1991: Műv. H., Berettyóújfalu; 1992: GAMF, Kecskemét. Km: secco (Tokaj, római katolikus templom). Mk: Bihari M.; MNG; Várm., Simontornya; Városi Műgyűjtemény, Csorna; Xantus J. M., Győr. Irod.: Szíj R.: Xantu Gyula, Bp., 1977. (H. L.)

[FK2415/Bp29/12] A kép mérete: 95 x 65 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő, XX. század alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK3031/Bp3/9] A kép mérete: 70 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farost A kép Freytag Zoltán (Gödreszentmárton, 1901, Budapest, 1983) alkotása. Jelezve balra lent "Freytag" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon a Képcsarnok Vállalat raglapja látható. Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. Grazban, Bécsben, Münchenben és Rómában végezte tanulmányait. Több ízben járt tanulmányúton Olaszo.-ban, egy évet töltött Görögo.-ban. A 30-as évektől szerepelt kiállításokon (főként a KUT tárlatain). Bábtervezéssel és dekoratív jellegű festői feladatokkal is foglalkozik. 1963-ban a Csók Galériában volt kiállítása. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Grazban, Bécsben, Münchenben, Berlinben és Rómában tanult. Ezt követően Párizsban dolgozott, majd olasz, görög és dalmáciai utakat tett. Számos kiállításon szerepelt. Festészetében a német expresszionizmus dinamikája keveredik a párizsi iskola forma- és tartalomvilágával. Az 1930-as években a KUT tagja volt. Érdeklődése egyaránt kiterjed a csendélet, a tájkép és a figurális kompozíció területére. Kollázsaiban a képzelőerő kap tág teret. (MÉ,ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1919-20-ban Grazban, 1920-22 között Bécsben és Berlinben, 1922-24 között a müncheni Kunstschule-ban, 1924-30 között Párizsban (Colarossi, Grand Chaumiere) és Rómában tanult. Ezt követően Görögországban és Dalmáciában járt tanulmányúton. 1930-tól lett a KUT nevű művészcsoport tagja, a szentendrei művésztelep vendége. 1935-ben bábtervezéssel is foglalkozott. 1942-1948 között szovjet hadifogságban volt, 1949-től Budapesten élt, 1957-től dolgozott újra. 1939-ben egy műterem-kiállítás keretén belül mutatta be először alkotásait. Ezt követően számos egyéni (Tamás Galéria, Csók Galéria, Fészek Klub, Fényes Adolf Terem, Műcsarnok, Veszprém, Nagymaros) és csoportos (Könyves Kálmán Rt., Műcsarnok, Nemzeti Szalon, New York, stb.) bemutatón szerepelt. Az 1930-as években kissé metafizikus. Neue Saclichkeit-es ízű, hideg, merész színvilágú csendéleteket és tájképeket festett. Az '50-es évek végétől posztimpresszionista módon értelmezett látvány dekoratív-expresszív absztrahálásával kísérletezett, ha tematikailag konvencionálisan is, némely vonatkozásban a szürrealisták látásmódjával jutott közel. Legtöbb alkotása azonban szürrealisztikus jellegű tájkép és csendélet. Alakos kompozíciókat is festett. Kollázsaiban a képzelőerő kap tág teret. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a székesfehérvári István Király Múzeumban. (Pogány Gábor adatközlése nyomán, MÉ, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Grazi, bécsi és berlini tanulmányok után Münchenben végzett Hans Hofman növendékeként. Ezt követően hosszabb ideig Párizsban dolgozott, majd olasz, görög és dalmáciai tanulmányutakat tett. A harmincas években a KUT tagja. Első tárlatát a Tamás Galéria rendezte meg. Hosszú hallgatás után 1963-ban a Csók Galériában jelentkezett gyűjteményes kiállítással, majd 1967-ben a Fészek Klubban, 1969-ben Veszprémben mutatkozott be. - Festészetében a német expresszionizmus dinamikája keveredik a párizsi iskola forma- és tartalomvilágával. Érdeklődése egyaránt kiterjedt a csöndélet, a tájkép és a figurális kompozíció területére. Kollázsaiban a képzelőerő kap tág teret. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Grazi, bécsi és berlini tanulmányok után Münchenben végzett Hans Hofman növendékeként. Ezt követően egy ideig Párizsban dolgozott, majd nagyobb mediterrán tanulmányutat tett. A harmincas években a KUT tagja, első tárlatát a Tamás Galéria rendezte meg. Hosszú hallgatás után 1963-ban a Csók Galériában jelentkezett önálló tárlattal, majd 1967-ben a Fészek Klubban, 1969-ben Veszprémben, 1977-ben a Műcsarnokban mutatkozott be. - Festészetében a német expresszionizmus dinamikája keveredik a párizsi iskola differenciáltabb forma- és tartalomvilágával. Műveit erőteljes tagoltság, eleven ritmus, nagyvonalú szerkezet jellemzi, érdeklődése sokoldalú, több műfajra kiterjed. Kollázsaiban a fantázia kap tág teret.