[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[0Y688/X118] Antik, Herendi vagy Meisseni porcelán hibátlan állapotú, kézi festéssel díszített, kisméretű, aranyozott tejszínes vagy kávés kiöntő. A test bordázott, gyönyörű kivitel. Magasság: 5.3 cm Szélesség: 8.5 cm Hosszúság: 12.8 cm Súly: 0.13 kg

[FKB490/FL-1] A kép mérete: 40,5 x 61 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Erdős Péter (Hódmezővásárhely, 1938) alkotása. Jelezve jobbra lent "Erdős P. 1966" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Hódmezővásárhelyi butella és korsós csendélet. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, keramikus, ötvösművész. A szegedi Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos és Vinkler László oktatta. 1968-73 között a fővárosi Képzőművészeti Főiskolát látogatta, ahol Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Egyéni bemutatókon kívül, 1960-tól rendszeresen részt vett a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Dél-alföldi kiállításokon, a Szegedi Nyári Tárlatokon, Táj- és Portrébiennálékon. Az alföldi festészeti hagyományok folytatója. Erdős Péter művein megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Képmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. Nagy tömbökben komponált formák és visszafogott színvilág jellemzik. Rézdomborítással is foglalkozik. Körplasztikában Szántó Kovács János és Dr. Tárkány Sz. Ernő portréja ismert. Kerámiát is készít. Műveit a Magyar Nemzeti Galériában és más hazai közgyűjteményekben őrzik. (MÉ, Horváth Teréz adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, keramikus, ötvösművész. A szegedi Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos és Vinkler László tanította. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. A festészeten kívül rézdomborítással és kerámiával is foglalkozik. Munkáin megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Arcmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. Műveit a MNG-ban és más hazai közgyűjteményekben őrzik. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Szegedi Tanárképző Főiskolán, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos, Vinkler László, a Képzőművészeti Főiskolán pedig Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. 1960 óta szerepel rendszeresen a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon. A vásárhelyi művészekkel együtt számos külföldi kiállításon szerepelt, így Zentán, Lodzban, Jerevánban, Vallaurisban, Tokióban. Első önálló kiállítása 1967-ben Hódmezővásárhelyen volt, majd Szentesen (1967), Békéscsabán (1967, 1976), Hatvanban (1974), Békésen és Orosházán (1975). Képeit több múzeum őrzi, köztük a Magyar Nemzeti Galéria. Tanulmányúton járt Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szovjet-Örményországban. A festészeten kívül rézdomborítással és kerámiával is foglalkozik. Képein megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Arcmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. - ÖLK Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1960-ban szerzett rajztanári diplomát Szegeden, majd a Képzőművészeti Főiskolán 1969-1972 között Veres Sándor és Patay László növendékeként tanult. Utazásokat tett a Szovjetunióban és a környező népi demokráciákban. 1960 óta kiállító művész; egyéni tárlata Hódmezővásárhelyen, Szentesen (1967), Békéscsabán (1967, 1976), Hatvanban (1974), Békésen és Orosházán (1975), Nagykanizsán (1979), Kaposvárott (1982) és Pécsett (1984) voltak. - Művészi koncepciója az alföldi festészet népi-realista hagyományaihoz kötődik; képeinek fő témája a parasztság mai élete és természeti környezete.

[FKB604/Bp301/57] A kép mérete: 60 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Udvary Pál (Budapest, 1900, Budapest, 1987) alkotása. Jelezve balra lent "Udvary Pál" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A vakrámán autográf felirat: Teván Áron (?). Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Udvary Géza fia. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti és Képzőművészeti Főiskolán végezte. Udvary Géza, Helbing Ferenc, Újváry Ignác, Balló Ede és Olgyai Viktor voltak a mesterei. 1918-tól szerepelt kiállításokon. 1924-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban, 1966-ban a Csók Galériában, 1978-ban a Derkovits Teremben volt egyéni bemutatója. Ezen kívül több vidéki tárlaton is bemutatta alkotásait (Nyíregyháza, Miskolc, Szolnok). Itáliában és Ausztriában is voltak kiállításai. Több díjjal, ösztöndíjjal jutalmazták (Pálik Béla-díj, Bruck Miksa és a Műbarátok díja, a Benczúr Társaság ifjúsági díja, Barta Károly-díj, Rökk Szilárd-díj, a MÉMOSZ pályázat díja). 1927-ben a László Fülöp tanulmányi ösztöndíjjal bejárta Franciaországot. Széles ecsetkezelésű, magyar levegőjű, impresszionisztikus tájképeket, alakos műveket és enteriőröket festett. Számos grafikai munka is került ki keze alól. Jelentősebb alkotásai: Műteremsarok, Aligai partok, Háborgó Balaton. Több munkáját őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a székesfehérvári István Király Múzeum. (Éber, Kiállítási Katalógus, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait az Iparművészeti- és Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol atyja Udvary Géza, Helbing Ferenc, Olgyai Viktor és Újváry Ignác voltak a mesterei. Együtt járt Aba-Novák Vilmossal, Szőnyi Istvánnal, Istókovits Kálmánnal és sok más, ma már fémjelzett művésszel. 1918 óta kiállító művész. Számos díjat nyert a Műcsarnok kiállításain. Tulajdonosa a Pállik Béla-, a Bruck Miksa-, a Benczúr Társaság-, a Bartha Károly-, a Rökk Szilárd- és a MÉMOSZ pályadíjainak. 1927-ben ösztöndíjjal egy évre csoportos, idehaza gyűjteményes kiállításain mutatta be műveit a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, az Ernst Múzeumban, a Csók István Galériában, a Derkovits Teremben, Miskolcon, Szegeden. 1980-ban Szolnokon és Budapesten a Művelődési Házban, 1982-ben Nyíregyházán rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. Több képét őrzi a MNG. - Irod.: Kopré József: A nyolcvanéves udvary Pálról. Művészetbarátok Könyve. Bp. 1981. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Udvary Géza fia. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti és Képzőművészeti Főiskolán végezte. Udvary Géza, Helbing Ferenc, Újváry Ignác és Olgyai Viktor voltak a mesterei. 1918-tól szerepelt kiállításokon. 1924-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett műveiből kollektív kiállítást. 1922-ben megkapta a Bruck Miksa- és a Pállik Béla díjat, 1926-ban a Benczúr Társaság ifjúsági díját, a Barta Károly-díjat, a Rökk Szilárd-díjat és a MÉMOSZ pályadíját. 1927-ben a László Fülöp-ösztöndíjjal bejárta Franciaországot. Itáliában és Ausztriában is voltak bemutatói. Széles ecsetkezelésű, magyar levegőjű, impresszinonisztikus tájképeket, figurális műveket és enteriőröket festett. Több képét őrzi a MNG. (Éber, ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Művészeti tanulmányait apja, Udvary Géza vezetésével kezdte, majd az Iparművészeti Iskolán Helbing Ferenc és Újváry Ignác, a Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Olgyai Viktor növendéke volt. Francia- és Olaszországban járt ösztöndíjjal tanulmányúton. 1918-tól szerepel kiállításokon, főleg természethűségre törekvő figurális kompozíciókkal és tájképekkel. 1924-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban, 1966-ban a Csók Galériában volt gyűjt. kiállítása. Számos díjat nyert. Strand c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Művészeti lexikon I-II. Udvary Géza fia, festő. Budapesten tanult s 1918 óta állít ki tájképeket, interieuröket, grafikai munkákat (Műteremsarok, Algiai partok, Háborgó Balaton). Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Balló Ede és Olgyai Viktor voltak. Többször járt ösztöndíjasként Olasz- és Franciaországban. 1918 óta kiállító művész; az utóbbi években a Csók Galériában (1966), a Derkovits Teremben (1978), Szolnokon (1980) és Nyíregyházán (1982) mutatkozott be. Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. - Posztimpresszionista felfogásban dolgozó, természethűségre törekvő festő; figurális kompozíciók mellett főként választékos színvilágú tájképeket fest.

[FKB668/FL-3] A kép mérete: 39 x 30 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Németh Miklós (Budapest, 1943) alkotása. Jelezve jobbra lent "monogrammal" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1950-54 között Márffy Ödön festőiskoláját látogatta. Ilosvai Varga István, Gádor Emil és Tóth Menyhért tanítványa volt. 1990-98 között a Budai Művészcsoport főtitkáraként tevékenykedett. A tokaji és telkibányai művésztelepek munkájában vett részt. Budapesten működik. Egyéni tárlatok: Tiszti Ház, Jókai Klub, Műcsarnok, Csillaghegyi Galéria, Gutenberg Galéria, Fészek Klub, Kaesz Gy. Faipari Középiskola, Csepel, MOM Műv. Ház, Soroksár, Gyöngyös, Tokió, stb. Rendszeresen szerepel az Országos Akvarell Biennálékon. Expresszív, szürreális jegyekkel készített táblaképeinek témái aktok, életképek és csendéletek. Témaválasztása egyre inkább szimbolikus jellegűvé vált. Művészete besorolható az Art Brut művészet sorába, de nevezhetjük punk művésznek, új expresszionistának is. Díjak: a Pesterzsébeti Tavaszi Tárlat díja; a Pest-Buda egyesítése 100. évfordulójára kiírt pályázat I. díja. Több díjat nyert helyi és országos amatőr kiállításokon. Munkáit a Fővárosi Képtár, a szentendrei Ferenczy K. Múzeum és a nagycenki Széchenyi Múzeum őrzi. (Fitz Péter adatközlése nyomán)

[1C045/Z064] Hibátlan állapotú, jelzett, aranyozott, kézzel festett, virág mintás Herendi porcelán falitányér, dísztányér. Alján kék Herendi jelzés: HEREND HUNGARY HANDPAINTED Formaszám: 2984 Szélesség: 25 cm Súly: 0.44 kg