[0L446/X096] Hódmezővásárhelyi, jelzett Kincses István kerámia váza, rendkívül díszes, plasztikus szalamandra párral. Rendkívül ritka, gyűjteményes példány. Alján jelzés: KINCSES I HMV Magasság: 31 cm Szélesség: 21 cm Súly: 2.3 kg

[1T106/Z034] Antik, kisméretű kézzel festett jelzett japán Satsuma kerámia váza pár. Mindkét darabon található sérülés, lásd fotó. Aljukon piros kalligrafikus jelzés található. Magasság: 5.7 cm Súly: 0.08 kg

[1G808/X112] Szép állapotú, Gorka Géza kerámia váza, díszváza. Rajta habán jellegű kézi festésű díszítések. Száján kisebb sérülés található, lásd fotó. Alján halvány jelzés: GORKA Magasság: 11 cm Szélesség: 11.2 cm Súly: 0.325 kg

[1K837/X243] Hibátlan állapotú, kézi festéssel díszített fejkendős lány kerámia figura. Kezében tál, gyertyatartóként funkcionálhat. Alján jelzés: J. LIZA Magasság: 14.5 cm Szélesség: 10.3 cm Súly: 0.32 kg Jambrich Liza Keramikus Szigetvár, 1955-06-24 Szerző: Vaszary Emlékház anyaga   Bár részt vett néhány „szakmai” képzésben, pl., elvégezte a pécsi Zsolnai-gyár porcelánfestő iskoláját, úgy tartja, hogy az egyszerű fazekas mesteremberektől tanult igazán. Indíttatása nagyban volt köszönhető a Bakkócán dolgozott Sáfrány Gézának, az Óbányán élt Teimel Istvánnak vagy a kaposvári Tamás Lászlónak. A legnagyobb hatást, egy Marosvásárhelyt született, de Budapesten dolgozó keramikusművész tette Jambrich Lizára: Simó Ágoston munkássága lenyűgözi a mai napig. 17 éves kora óta készíti műveit, amelyek többsége jókedvre deríti a közönséget.   Az ars poeticájáról ennyit mond: „Ha az én bölcsőmbe egy kis tehetséget bele tettek, akkor azoknak az embereknek szeretnék vele segíteni, akik nehezen élnek.” Kaposváron él és alkot.   Válogatott csoportos kiállítások: Több csoportos és egyéni kiállításon szerepelt már munkáival, így többek között Szombathelyen, Kőszegen, Pécsett, Kaposváron. Rendszeresen hívták a szervezők a Művészetek Völgye rendezvényeire. Forrás: artportal.hu

[0R118/BX-9] Jelzett, hibátlan állapotú Gorka Lívia díszváza. Alján jelzés: GORKA LIVIA Magasság: 18 cm Szélesség: 10 cm Súly: 0.47 kg Gorka Lívia keramikus Születési hely: Nógrádverőce Születési dátum: 1925 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Gorka Lívia keramikusművész életműkiállítása Mesterei: Gorka Géza. 1947-ben tett fazekas-mestervizsgát. Mestere édesapja, Gorka Géza volt. 1962: Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága, aranyérem; 1964: Munkácsy-díj; 1975: érdemes művész; Verőce díszpolgára. 1959-ig a verőcei Gorka-műhelyben dolgozott, azóta saját műtermében alkot. Kézműves módszerrel dolgozik, saját készítésű mázakat alkalmaz. Magas tüzű, egyéni készítésű anyagokkal dolgozik, az agyagot fémmel ötvözi. Erőteljes plasztikai hatású munkáinak színvilága visszafogott. Egyéni kiállítások 1964 • Csók Galéria, Budapest • Festőterem, Sopron • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Savaria Múzeum, Szombathely 1968 • Genf • Képcsarnok, Szeged 1977 • Műcsarnok, Budapest 1983 • Gülbaba köz 25. 1986 • Blaskovich Múzeum, Tápiószele 1994 • Három nemzedék, Gorka Múzeum, Nógrádverőce. Válogatott csoportos kiállítások 1955 • Fiatal iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1958 • Nemzetközi kerámia kiállítás, Gmunden 1959 • 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1962 • Ungerskt Konsthantverk, Stockholm 1962, 1964 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1964 • Kortárs magyar művészek, Neue Galerie der Stadt, Linz • Nemzetközi kerámia kiállítás,Washington 1965 • 5. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968 • Mai magyar kerámia, Vár, Siklós 1968-1972, 1976, 1980-1988 • VI-X. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1970, 1975 • Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyar kerámia és textil,Moszkva • Nemzetközi kerámia kiállítás, Faenza 1995 • XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum, Budapest gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest. Művek közgyűjteményekben Kecskeméti Képtár Victoria and Albert Museum, London. Köztéri művei Zodiákus jegyek (samottos agyag, 1966, Gödöllő, GATE) Sejt nagyító alatt (kőagyag, 1979, Tatabánya, Kórház) Kerámiakompozíció (1983, Tatabánya, Megyei Kórház). Irodalom Vallomás, Budapest, 1979 ~-FOCHT G.: Három nemzedék. A Gorka Múzeum Verőcén, Budapest, 1994 Fiatal iparművészek, Szabad Művészet, 1955/9. FRANK J.: ~, Élet és Irodalom, 1964/5. MAJOR M.: ~ kiállítása elé, Magyar Építőművészet, 1964/6. kiállításán, Művészet, 1964/10. HETTEŠ, K.-RODA, P.: Moderne Keramik, Prága, 1965 SZELESI Z.: ~ kiállítása Szegeden, Művészet, 1968/12.  ~val, Műgyűjtő, 1970/2. N. DVORSZKY H.: ~, Művészet, 1973/3. kiállítása, Ipari Művészet, 1973/3. VADAS J.: Kiállítások, Élet és Irodalom, 1973. március 27. Forma Hungarica, Budapest, 1974 VADAS J.: Küklopsz edényei, Élet és Irodalom, 1987. október 9. Ős pottery, New Hungarian Quarterly, 1988/3. Három nemzedék. Gorka Géza, ~, Focht Géza, Magyar Iparművészet, 1994/5. Laczkó Ibolya Forrás: artportal.hu

[1R579/X150] Régi szép állapotú, hódmezővásárhelyi fehér mázas kerámia teáskészlet. A készlet darabjai korából és használatból eredő kisebb mázkopások találhatók. Az egyik tányér széle sérült, lásd fotó. A készlet darabjai: - 1 darab nagyobb méretű teás kiöntő (19.7 x 13 x 20 cm) - 1 darab kiöntő (16 x 13.5 x 17.5 cm) - 1 darab három lábon álló fedeles cukortartó bonbonier (12 x 12.5 x 14.3 cm) - 6 darab teáscsésze (6.3 x 9.3 x 12.3 cm) - 6 darab alátét tányér (13.7 cm) Alján jelzés: BAÁN I. KOSZORÚS M. HMV 1940 Súly: 3.78 kg Hódmezővásárhelyi Kismesterek A 19. század második felére országos jelentőségűvé nőtt vásárhelyi fazekasság a század végére komoly kihívásokkal nézett szembe. Míg korábban a háztartások edényszükségletének szinte egyedüli kielégítőiként dolgoztak, ekkorra megjelentek az gyári zománcos és keménycserép edények, sőt a porcelán tálak, bögrék is elérhetők váltak. A fazekasok nehezen tudták felvenni a versenyt az olcsó termékekkel, ezért arra kényszerültek, hogy új, piacképes kerámiákat készítsenek. A polgárosuló parasztság igényei megváltoztak, s ez tárgyi világukban, így lakberendezésükben is megnyilvánult. Szobáikban a festett ládákat, tékákat polgári ízlésű bútorokkal cserélték le, díszként pedig vázákat, falitányérokat, virágtartókat helyeztek el. Ezt az új igényt ismerték fel a fazekasok és egyre többen tértek át a díszedények készítésére amellett, hogy egyes használati edények iránt még sokáig megmaradt a kereslet. A fazekasok törekvésére ösztönző erőként hatott a vásárhelyi művészek által 1912-ben megalapított Majolikatelep tevékenysége, és annak sikerei a kiállításokon. A Telep első termékein felbukkan a helyi népi kerámia, forma- és színvilága, néhány motívuma, ugyanakkor a kor stílusirányzata, a szecesszió is alapvetően meghatározta cseréptárgyaik kialakítását. A látványos, színes, polgári otthonokba jól illeszkedő kerámiák a fazekasok számára mintául szolgáltak. A korongosok és a festőasszonyok révén terjedtek a formák, minták a Telep és a kisműhelyek között. Ez utóbbiakban azonban nem egyszerű másolatok születtek, hanem a mesterek és írókásaik a saját ízlésüknek megfelelően dolgozták át a művészek által tervezett kerámiákat, megteremtve így a saját népi szecessziós stílusukat.   Ennek képviselői közül kiemelkedik Baán Imre, Csenki István és Lázi János hármasa, akik festőasszonyaik, a Lázi lányok révén, egységes stílust alakítottak ki. Az 1920-as évektől 1950-ig terjedő munkásságuk a hódmezővásárhelyi népi szecesszió legmarkánsabb vonalát képviseli, melynek virágkora az 1930-as, ’40-es évekre tehető. A stílus meghatározó egyénisége, a legváltozatosabb örökséget ránk hagyó Baán Imre (1894-1961) ezüstkoszorús mester. Az ő munkásságára hatott legerőteljesebben a Majolikatelep 1910-es, ’20-as évekbeli kerámiáinak formavilága és díszítése....   Forrás: https://www.folkartnouveau.com/gyujtemeny/hodmezovasarhelyi-kismesterek