Thuróczy Zoltán : Virágok csíkos drapéria előtt

Sale price: 72 000 HUF

Leírás

[FK2417/FL-1]
A kép mérete: 55 x 90 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Farostlemez
A kép Thuróczy Zoltán (Budapest, 1935) alkotása.
Jelezve Jobbra lent "Thuróczky"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

A kép hátulján a Képcsarnok Vállalat raglapja található.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. 1953-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanárképző szakán részesült képzésben. 1954-ben, amikor megszűnt a tanárképzés a főiskolán, a fővárosi Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait. 1956-ban az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomát. Pap Gyula, Hincz Gyula, Jakuba János és Bíró Lajos voltak a mesterei. A forradalomban való részvétele végett börtönbüntetést szenvedett. 1960-től szabadfoglalkozású képzőművész. A '70-es évek óta szerepel kiállításokon (Ernst Múzeum, Nagy Balogh Terem, Budafok, Törökszentmiklós, Kölesd, Sárospatak, Nagytétény, Békéscsaba). 1960-70 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja, 1974-97 között a budafoki Mészáros László képzőművészeti kör festőtanáraként és vezetőségi tagjaként működött. Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti s emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel és a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. Alkotásait markáns festőiség, konstruktivizmusba hajló formanyelv, dekoratív megjelenítés jellemzi. Képeit megtaláljuk a MÁV Kórházban és a MAHART Hajózási Rt. gyűjteményében. (Tasnádi András adatközlése nyomán, MÉ)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Jakuba János növendéke volt. A 70-es évek óta szerepel kiállításokon. Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel, a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. (MÉ)

Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolát Jakuba János növendékeként végezte el. A hetvenes évek óta kiállító művész, munkáival csoportos rendezvényeken, tematikus kiállításokon jelentkezik. - Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel, a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Jakuba János növendékeként az egri tanárképző főiskolán tanult. A hetvenes évek óta szerepel a kiállítási életben, jelenleg szakkörvezető Nagytétényben. - Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik; munkáit markáns festőiséggel, a konstruktivizmus felé hajló formanyelven, dekoratív igénnyel adja elő.

Tulajdonságok

Carrier: MDF
Jelzett: igen
Állapot: Mint
Festmény, kép, grafika technika: olaj
Témakör: Csendélet

buying information

Uploaded: 2016. October. 07.

( 1307 views )

Seller:
Receiving:
Payment:

Thuróczy Zoltán : Virágok csíkos drapéria előtt

[FK2417/FL-1] A kép mérete: 55 x 90 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Thuróczy Zoltán (Budapest, 1935) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Thuróczky" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A kép hátulján a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1953-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanárképző szakán részesült képzésben. 1954-ben, amikor megszűnt a tanárképzés a főiskolán, a fővárosi Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait. 1956-ban az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomát. Pap Gyula, Hincz Gyula, Jakuba János és Bíró Lajos voltak a mesterei. A forradalomban való részvétele végett börtönbüntetést szenvedett. 1960-től szabadfoglalkozású képzőművész. A '70-es évek óta szerepel kiállításokon (Ernst Múzeum, Nagy Balogh Terem, Budafok, Törökszentmiklós, Kölesd, Sárospatak, Nagytétény, Békéscsaba). 1960-70 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja, 1974-97 között a budafoki Mészáros László képzőművészeti kör festőtanáraként és vezetőségi tagjaként működött. Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti s emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel és a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. Alkotásait markáns festőiség, konstruktivizmusba hajló formanyelv, dekoratív megjelenítés jellemzi. Képeit megtaláljuk a MÁV Kórházban és a MAHART Hajózási Rt. gyűjteményében. (Tasnádi András adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Jakuba János növendéke volt. A 70-es évek óta szerepel kiállításokon. Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel, a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolát Jakuba János növendékeként végezte el. A hetvenes évek óta kiállító művész, munkáival csoportos rendezvényeken, tematikus kiállításokon jelentkezik. - Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel, a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Jakuba János növendékeként az egri tanárképző főiskolán tanult. A hetvenes évek óta szerepel a kiállítási életben, jelenleg szakkörvezető Nagytétényben. - Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik; munkáit markáns festőiséggel, a konstruktivizmus felé hajló formanyelven, dekoratív igénnyel adja elő.

More details
Carrier: MDF
Jelzett: igen
Állapot: Mint
Festmény, kép, grafika technika: olaj
Témakör: Csendélet

buying information
Uploaded: 2016. October. 07.

( 1307 views )

Seller:
Receiving:
Payment:


Sale price:
72 000 HUF
To 0 offer to this artwork.

Further items from the seller view all of the artworks from this seller

[1X821/132] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú ezüst színű keretben. Rajta kiállítási raglap a hátoldalon. Datált jelzés jobbra lent: SÁRDY BRUTUS 1919 Hátoldalán a feszítőkereten tollas felirat: SÁRDY BRUTUS KORA TAVASZ Magasság: 50.5 cm Szélesség: 60 cm Súly: 1.55 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : "Kora tavasz" 48.5 x 40 cm
65 000 HUF

similar artworks of this category

[FK3264/FL-4] A kép mérete: 31,5 x 70,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Kurucz D. István (Hódmezővásárhely, 1914, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kurucz 977" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1940-ig volt a tanítványa. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai államban, Mongóliában, Japánban, Algériában. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe. A Vásárhely Népe c. lap munkatársa volt. 1949-59 között Szőnyi tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezete és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Évekig elnöke volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készültek. Számos falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1941-től számos kisebb-nagyobb egyéni kiállítása volt, bemutatkozott több hazai és külhoni városban. 1941-től minden jelentősebb országos rendezvény és a magyar művészek külföldi bemutatóinak résztvevője. Rendszeresen szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén. Díjak: SZOT-díj, Munkácsy-díj, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés, Tornyai-plakett, római ösztöndíj, a Munka Érdemrend arany fokozata, Káplár Miklós-díj és emlékplakett, Kossuth-díj. Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D.J.: Műv. 1985/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán, L.L.: Műv. 1983/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1941-ig volt a növendéke. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Egy ideig tanársegédként működött Szőnyi mellett. Több ízben járt Itáliában tanulmányúton. Évekig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. A II. világháború alatt szerepet vállalt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának akcióiban. 1949-1960 k. a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. (ML, D.J.: Műv.-1985/5, L.L: Műv.-1983/3) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula és Réti István voltak a mesterei. 1941-1943-ban ösztöndíjas Rómában. 1943-1947 között Hódmezővásárhelyen dolgozik, egyidejűleg a Vásárhelyi Hétfő c. hetilap szerkesztője. 1949-1960 közötti években a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó tanszékének tanára. Az 1940-es évek eleje óta kiállító művész. 1962-ben a Velencei Biennálén állították ki műveit. 1970-ben Csók István Galériában volt kiállítása. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok és a Szegedi Nyári Tárlatok rendszeres kiállító művésze. Az alföldi festészet egyéni hangú továbbfejlesztője. Táblaképeket, freskókat és kerámia falképeket alkot. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. A SZOT a legelső képzőművészek közt, 1962-ben tüntette ki díjával. A 70. születésnapját ünneplő művész 1984 decemberében életmű kiállítást rendezett műveiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. 1986-ban a budapesti Hollósy Galériában nyílt kiállítása. - Irod.: Szij Rezső: Kurucz Dezső István festőművész. Bp. 1967.; Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp., 1981.; Lóska Lajos: Mindig freskót szerettem volna festeni. Beszélgetés Kurucz Dezső Istvánnal. Művészet, 1984. 3. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István növendéke volt 1934-40 között. Több ízben járt külföldi tanulmányúton. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. 1949-60 között a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia; Hódmezővásárhely, iskola, pápai pártház, 1965). Legutóbb 1959-ben volt gyűjt. kiállítása. 1962-ben több művével szerepelt a Velencei Biennálén. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait Szőnyi István szabadiskolájában kezdte, majd 1934-1940 között Rudnay Gyula és Réti István növendéke a főiskolán. 1941-ben római ösztöndíjas. Mintegy 20 országban járt tanulmányúton, köztük Japánban, Észak-Afrikában, Mongóliában. Egyéni kiállítása volt Hódmezővásárhelyen (1943, 1945, 1959, 1978), Budapesten (1947, 1959, 1970, 1976, 1977, 1979), bemutatkozott több vidéki városban (Eger, Kaposvár, Debrecen, Hajdúböszörmény stb.). Önálló tárlatai voltak Olaszországban (1942, 1965, 1976), Franciaországban (1957) és Japánban (1979); szerepelt az 1962-es Velencei Biennálén. 1949-1959 között a Képzőművészeti Főiskola freskótanára volt. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1962-ben SZOT-díjat, 1971-ben érdemes művész címet kapott, 1978-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. A Tornyai-plakett (1960) kitüntetettje. - A paraszti élet szófukar zártsága, a behavazott tanyák monumentális csendje jelenik meg freskóra emlékeztető, szilárd szerkezetű, neoprimitív hangú temperaképein. Számos faliképet festett állami megbízásra. - 1985-ben Kossuth-díjat kapott.
Kurucz D. István : "Naplemente" 1977
155 000 HUF
[FK3337/Bp404/1] A kép mérete: 80 x 51 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Sarkantyu Simon (Pincehely, 1921, Budapest, 1989) alkotása. Jelezve Balra lent "Sarkantyú" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1941-1944 között Rudnay Gyula növendékeként tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1946-ban fejezte be stúdiumait a Derkovits Kollégiumban. 1947-53 között a népi kollégium igazgatója volt Dombóváron, illetve Budapesten. 1960-81 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola adjunktusa-, majd docenseként tevékenykedett. Tanulmányúton járt több nyugat- és kelet-európai országban. Budapesten működött. Számos egyéni tárlaton szerepelt (Csók Galéria, Csontváry Terem, Dombóvár, Kölesd, Nagykanizsa, Szeged, Szekszárd, Szombathely, stb.). 1950-től rendszeresen jelen volt a magyar művészet hazai és külhoni csoportos rendezvényein (VElencei Biennále, Párizs Antwerpen, Prága, Stockholm, kisázsiai országok, Tokió, Moszkva, stb.). A Kilencek egyik alapító tagja és tárlataik aktív résztvevője volt. Sarkantyu festői felfogása a posztnagybányai hagyománykör folytatója, viszont az irányzat lírai kolorizmusa nála a képi elemek bizonyos megszerkesztettségével, illetve az előadás nagyvonalúságával párosul, ami stílusának eleven, dekoratív jelleget kölcsönöz. Problematikái zömmel a mindennapokban gyökereznek, elsősorban a modern szellemi élet szerkezetének, a kor életérzésének megragadása foglalkoztatta. Előszeretettel festett csendéleteket, melyeknek kis világából a valóság nagyobb összefüggéseire utalt, de tájképein, sőt alakos kompozícióin is az ábrázolt élmény vagy jelenség egyetemes érvényű vonásait emelte ki. Díjak: 1956-59 között Derkovits-ösztöndíj; 1960-ban és 1967-ben Munkácsy-díj; Prix d''Honneur, Salon Populistae, Párizs; MAOE-nívódíj. Sarkantyu művelője volt a murális műfajoknak is, több pannót a szekkót készített. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a miskolci képtár és a szekszárdi Wosinszky M. Múzeum. (K.Gy.: Műv. 1984/4, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Rudnay Gyula növendékeként végzett a főiskolán, 1960 óta ugyanitt docens. Tanulmányúton járt több népi demokratikus országba, a Szovjetunióban is, valamint Olasz- és Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban és Ausztriában. 1950 óta szerepel a hazai és külföldi tárlatokon, kiállított többek között az 1962-es Velencei Biennálén, Párizsban, Moszkvában, Antwerpenben, Varsóban, Prágában, Szófiában, a kisázsiai országokban, Stockholmban és Tokióban. Önálló tárlatai voltak Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1959) és a Csók Galériában (1974), Nagykanizsán (1969), Szegeden (1970) és Szekszárdon (1972). A Kilencek alapító tagja és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1960-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat valamint a Miskolci Ország Kiállítás nagydíját. - Korszerűsége formanyelvében is megmutatkozik: a summázó előadás döntő stílusjegyévé vált. Művelője a murális műfajoknak, több pannót, szekkót készített középületek számára. (Házasságkötőterem, Szekszárd; Madách Színház, Budapest; MSZMP székház, Gödöllő stb.) - Irod.: P. Sz. T.: Művészi életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Rudnay Gyula növendékeként végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1960 óta ugyanitt docensként működött. Tanulmányúton járt több európai országban. 1950-től szerepel hazai és külhoni tárlatakon (Velencei Biennálé-1962, Párizs, Antwerpen, Prága, kisázsiai országok, Stockholm, Tokió, Moszkva, stb.). A KILENCEK alapító tagja és kiállításaik aktív résztvevője. 1956-59 k. Derkovits-ösztöndíjat, 1960-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. 1958-ban Párizsban elnyerte a Salon Populiste Prix d'Honneur-jét. Korszerűsége formanyelvében is megmutatkozik: summázó előadás döntő stílusjegyévé vált. Művelője a murális műfajoknak is, több pannót és szekkót készített (Szekszárdi Házasságkötőterem, bp.-i Madách Színház). (ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. 1941-44 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. 1945 után magániskolákban tanult tovább. 1960 óta a Képzőművészeti Főiskola tanára. Történelmi festményeket, tájképeket, csendéleteket fest, stílusára Domanovszky Endre és Szentiványi Lajos hatott. 1958-ban Párizsban a Salon Populiste-ben kiállított műveivel díjat nyert. 1959-ben gyűjt. kiállításon mutatta be újabb képeit. 1960-ban a Velencei Biennalén vett részt. Sgraffitóját Oroszlányban, két nagyméretű pannóját a bp.-i Madách Színházban helyezték el.
Sarkantyu Simon : "Csendélet"
140 000 HUF
[FK2803/FL-1] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 13-ig A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Thuróczy Zoltán (Budapest, 1935) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Thuróczy" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A hátoldalon autográf írással: Thuróczy Zoltán Csé valamint a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1953-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanárképző szakán részesült képzésben. 1954-ben, amikor megszűnt a tanárképzés a főiskolán, a fővárosi Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait. 1956-ban az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomát. Pap Gyula, Hincz Gyula, Jakuba János és Bíró Lajos voltak a mesterei. A forradalomban való részvétele végett börtönbüntetést szenvedett. 1960-től szabadfoglalkozású képzőművész. A '70-es évek óta szerepel kiállításokon (Ernst Múzeum, Nagy Balogh Terem, Budafok, Törökszentmiklós, Kölesd, Sárospatak, Nagytétény, Békéscsaba). 1960-70 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja, 1974-97 között a budafoki Mészáros László képzőművészeti kör festőtanáraként és vezetőségi tagjaként működött. Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti s emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel és a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. Alkotásait markáns festőiség, konstruktivizmusba hajló formanyelv, dekoratív megjelenítés jellemzi. Képeit megtaláljuk a MÁV Kórházban és a MAHART Hajózási Rt. gyűjteményében. (Tasnádi András adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Jakuba János növendéke volt. A 70-es évek óta szerepel kiállításokon. Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel, a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolát Jakuba János növendékeként végezte el. A hetvenes évek óta kiállító művész, munkáival csoportos rendezvényeken, tematikus kiállításokon jelentkezik. - Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel, a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Jakuba János növendékeként az egri tanárképző főiskolán tanult. A hetvenes évek óta szerepel a kiállítási életben, jelenleg szakkörvezető Nagytétényben. - Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik; munkáit markáns festőiséggel, a konstruktivizmus felé hajló formanyelven, dekoratív igénnyel adja elő.
Thuróczy Zoltán : "Csendélet"
90 000 HUF