Tóth András Pál jelzéssel, magyar festő, XX. század közepe : Kisvárosi utca

Eladási ár: 25 000 HUF

Leírás

[FK0818/Bp58/1]
A kép mérete: 21 x 30 cm keret nélkül.
Készült: Lavírozott tus, Papír
A kép Tóth András Pál jelzéssel, magyar festő, XX. század közepe alkotása.
Jelezve Hátul (korábban paszpartun) "Tóth András Pál és Tóth Pál"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Technika: Tus
Témakör: Tájkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2017. január. 11.

(A műtárgyat eddig 1754-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Tóth András Pál jelzéssel, magyar festő, XX. század közepe : Kisvárosi utca

[FK0818/Bp58/1] A kép mérete: 21 x 30 cm keret nélkül. Készült: Lavírozott tus, Papír A kép Tóth András Pál jelzéssel, magyar festő, XX. század közepe alkotása. Jelezve Hátul (korábban paszpartun) "Tóth András Pál és Tóth Pál" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

További részletek
Hordozó: papír
Technika: Tus
Témakör: Tájkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2017. január. 11.

(A műtárgyat eddig 1754-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
25 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1J352/Z020] Sorszámozott papír fametszet üveglap mögött, fenyőfa keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN Sorszámozás: 2 88 Balra lent ceruzával: 8. 1936 Metszeten belül: G.SZ.K. Magasság: 41.5 cm Szélesség: 31 cm Súly: 0.695 kg Gáborjáni Szabó Kálmán festő, grafikus Debrecen, 1897-09-18 Elhalálozott: Budapest, 1955. június 17. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1922-ben fejezte be Révész Imre és Vaszary János tanítványaként, akinek tanársegédje is volt a főiskolán. 1922: a Szinyei Társaság ösztöndíja; 1930-1931, 1938-1939: a római Magyar Akadémia ösztöndíja. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. 1922-ben szülővárosában rajztanári állást kapott a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében. 1944-1945-ben megbízott igazgatóként irányította a kollégiumot. Ezután rövid ideig a Kultuszminisztériumban dolgozott, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. A 20-as évek elejétől kiállító művész. Az 1930-as évek végétől a szolnoki művésztelepen alkotott, amelynek törzstagja volt. Elsősorban grafikusként ismert, bár életművében jelentős helyet foglalnak el festményei. Készített illusztrációt, kisgrafikát és reklámgrafikát, de legjelentősebbek fametszetsorozatai. Egy rövid ideig a neoklasszicizmus hatása érződik munkáin. Későbbi metszetei drámai ellentétekre épülő, expresszív alkotások. A 30-as, 40-es években gyakran ábrázolta a paraszti életet. Irodalom TÓTH E.: ~ grafikái, Debrecen, 1963 EGRI M.: A szolnoki művésztelep, Budapest, 1977 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1930 • Scherlhaus, Berlin 1967 • Bakonyi Múzeum, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova 1935 • a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • Chicago 1934 • Hága • Amszterdam 1941 • 94. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal) 1948 • a Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1977, 1978 • A Szolnoki Művésztelep Jubiláris Kiállítása, Damjanich János Múzeum • Szolnoki Galéria, Szolnok • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983 • Római iskola I., Keresztény Múzeum, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs  Forrás: artportal.hu 
Gáborjáni Szabó Kálmán : Búcsú 1936
45 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK1093/Z025] A kép mérete: 15 x 25 cm keret nélkül. Készült: Tus, grafit, kréta, Papír A kép Arató János (Szentes, 1919, Szentendre, 1989) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Arató J. 962" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. 1959 óta nyaranta a szentendrei művésztelepen dolgozott. A budapesti Műszaki Egyetem rajztanszékén dolgozott, mint tanár. 1952-ben, 1961-ben kollektív kiállítása volt a Fényes Adolf Teremben. Eleinte festészetét erősen kontúrozott tájképek, szobabelsők jellemezték. Később oldottabbá tette festményeit, a színek is derűsebbé váltak. Külföldre is eljutottak alkotásai. (ML, KF, Gyulai Gergely adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi Istvánnál tanult. A Műszaki Egyetem rajztanszékének oktatója. 1959 óta Szentendrén dolgozik. 1952-ben és 1961-ben kollektív kiállítása volt a Fényes Adolf Teremben. Erősen szerkesztett tájképeket és szobabelsőket fest. - Irod.: Szij Rezső: Arató János. Alföld. 1967. 7. sz. ML. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. 1959 óta nyaranta a szentendrei művésztelepen dolgozott. A Műszaki Egyetem rajztanszékén működött, mint tanár. 1952-ben és 1961-ben kollektív kiállítása volt a bp.-i Fényes Adolf Teremben. Eleinte festészetét erősen kontúrozott tájképek, szobabelsők jellemezték. Később oldottabbá tette festményeit, a színek is derűsebbé váltak. Külföldre is eljutottak alkotásai. (ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő, a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi Istvánnál tanult. A Műszaki Egyetem rajztanszékének oktatója. 1959 óta nyaranta Szentendrén dolgozik. 1952-ben és 1961-ben kollektív kiállítása volt a Fényes Adolf-termben. Erősen szerkesztett tájképeket és intérieuröket fest. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolát 1939-1944 között végezte el, mint Szőnyi István tanítványa. 1946-1983-ig a Műszaki Egyetemen tanszékvezető a Rajzi és Formaismereti Tanszéken. Kezdetben több mint 10 éven át a Szentendrei Művésztelep tagjaként dolgozott, e korszakbeli festészetét erősen kontúrozott tájképek és szobabelsők jellemzik, a képépítést pedig hangsúlyozott szerkesztés. Budapesten 1952-ben, 1961-ben és 1976-ban a Fényes Adolf Teremben nyílt egyéni kiállítása, 1982-ben pedig Győrött. Az utóbbi években a Balaton mellett fest s ez oldottabbá tette festményeit, színei is derűsebbek lettek.
Arató János : Szentendre 1962
38 000 HUF
[1Y037/144] Papír tusrajz üveglap mögött, vékony léckeretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Jelezve jobbra lent: FEJÉR CS. '66 Magasság: 39.5 cm Szélesség: 60 cm Súly: 1.395 kg Fejér Csaba festő Karcag, 1936-03-25 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2002. szeptember 17. 1954-1959: Magyar Iparművészeti Főiskola, díszítőfestő szak, mesterei: Z. Gács György, Rákosi Zoltán. 1962-1965: Derkovits-ösztöndíj; 1966: a XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettje; 1968: Koszta József-érem, Szentes; 1970: a Római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1971: a VII. Szegedi Nyári Tárlaton Szeged város díja; 1974, 1976: a Hatvani Tájképbiennálé közönségdíja; 1986: a Csongrád megyei Tanács alkotói díja. Hódmezővásárhelyt él. Az alföldi realisták örökségét etikai alapon felújító vásárhelyi iskola második nemzedékének prominens képviselőjeként a sorsfordulójához érkezett paraszti világ azon pillanatáról ad sajátos röntgenfelvételt, amikor a régi és az új küzdelme már eldőlt, s az egykori rideg életforma már csak töredékeiben, a külsőségek, ill. az emlékek szintjén él tovább. Verista szemléletmódja, s ezt híven tolmácsoló dokumentarista stílusa egyszerre tükröz megértést és kritikát, szenvedélyes tettvágyat és objektív kívülállást, az értékek relatív voltából adódó kétkedést és türelmes, szívós bizonyosságkeresést. Mindezt két szín, a szürke és a barna sokhangú regiszterén, lebilincselő mívességgel, a gesztusfestészet eszközbeli eredményeinek egyéni asszimilálásával adja elő. Irodalom  képei előtt, Művészet, 1970/5. SZUROMI P.: ~ vak hordárja, Hevesi Szemle, 1979/1. KOVÁCS F.: ~ festményei, Művészet, 1981/2. TASNÁDI A.: Megvallatott rekvizitumok, in: Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1966. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1972 • Műcsarnok, Budapest • TV-Galéria, Budapest • Gulácsy Terem, Szeged 1975 • Magyar Intézet, Szófia 1980 • Csontváry Terem, Pécs (kat.) 1982 • Festőterem, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások knak -, valamint a magyar művészet külföldi bemutatóinak • szerepelt a vásárhelyi iskola budapesti retrospektív kiállításain • 1964 • Vásárhelyi Tárlat 1954-1963, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1974 • Vásárhelyi Tárlat 1964-1973, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1979 • A hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely. Forrás: artportal.hu
Fejér Csaba : Puszta - tusrajz
95 000 HUF