Tutanhamon halotti maszk egyiptomi fáraó fej 14.5 cm

Eladási ár: 12 000 HUF

Leírás

[1E860/X003]
Szép állapotú, faragott kő egyiptomi fáraó fej szobor, Tutanhamon halotti maszk.

Magasság: 14.5 cm
Szélesség: 11 cm
Súly: 1.45 kg
Tutanhamon






Tutanhamon


Tutankhamon






előd
egyiptomi fáraó
utód


Szemenhkarévagy
Nofernoferuaton
XVIII. dinasztia
Ay














Tutanhamon aranyból készített halotti maszkja







Uralkodása
i. e. 1333 – 1324


Prenomen













 
















 












 
Nebheperuré
Ré a megjelenések ura


Nomen













 






















 













Tutanhamon Hekaiunusema
Ámon élő képmása;
A déli Héliopolisz [Théba] uralkodója


Apja
Ehnaton


Anyja
A KV35-ös sír ifjabbik női múmiája


Főfelesége
Anheszenamon


Sírja
KV62



Tutanhamon, másik elterjedt írásmód szerint Tutankhamon, uralkodói nevén Nebheperuré, (i. e. 1342 körül – i. e. 1324) az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója. Mivel fiatalon került trónra, helyette más nagy hatalmú személyek, mint Ay és Horemheb irányították az országot. Uralma alatt kezdődött Egyiptom Amarna-reform utáni restaurációja.

Történelmi szempontból mérsékelten fontos uralkodó volt. Hírneve nagyrészt annak köszönhető, hogy sírja, a Királyok völgye 62, amit 1922-ben tártak fel Howard Cartervezetésével, az egyetlen, épségben megmaradt fáraósír. A fáraó múmiája most is ott található. A múmia aranymaszkja az egyik legismertebb ókori egyiptomi műalkotás.
Nicholas Reeves angol egyiptológus szerint a maszk eredetileg Nofertitinek készült.





  






 

Nevének változatai 
Születésekor Tutanhatonnak hívták („Aton élő képmása”). Neve előfordul Tutanhuaton alakban is. Uralkodása első éveiben – Aton napisten egyedülálló kultuszának felszámolása és a régi istenek, köztük Ámon tiszteletének helyreállítása idején – nevét Tutanhamonra változtatta, ma ezen a néven a legismertebb. Uralkodói neveit aTitulatúra fejezet tárgyalja.

Valószínűleg ő az a fáraó, akit Manethón Rathotisz néven említ; ez prenomene és nomene, a Neb-heperu-Ré-Tut-anh-amonból eredhet. A Manethón által említett Rathotiszkilenc évig uralkodott (ami nagyjából megfelel Tutanhamon uralkodása hosszának).[2]

Az Amarna-levelekben és egyéb ékírásos dokumentumokban többször említenek egy Nipḫururiyaš vagy Nibḫururia nevű fáraót. A Nebḫeperuré uralkodói név alapján Tutanhamonnal azonosítják. Az azonosítás bizonytalan ugyan (Ehnaton uralkodói neve Noferheperuré), de nagy valószínűséggel jó az időrend miatt. Néhány kronológiaikérdést is tisztáz, így például I. Szuppiluliumasz éppen Karkemis ostroma alkalmával értesült Nipḫuruiyaš haláláról.

Származása 
2008 és 2010 között DNS-vizsgálatokat végeztek Tutanhamonon és több más múmián, köztük máig azonosítatlanokén is. A vizsgált múmiák közt volt III. Amenhotep, Tije, Juja és Tuja (Tije szülei), két női múmia a Királyok völgye 21 sírból, a Tutanhamon sírjában (KV62) talált két halva született gyermek (akikről egy korábbi vizsgálat bebizonyította, hogy az ő gyermekei), az úgynevezett „Fiatalabb hölgy” múmia a Királyok völgye 35-ből (a mellette talált „Idősebb hölgyet” azonosították Tijeként), illetve a Királyok völgye 55-ben talált és sok vitát kiváltott múmia, amelyet azonosítottak már Ehnatonnal és Szemenkharéval is, a jelenlegi vizsgálat az előbbivel azonosítja annak alapján, hogy korát 35 és 45 év közé teszi (korábban fiatalabbnak tartották, ami kizárta volna, hogy a 17 évig uralkodó Ehnaton lehetne az). Kontrollcsoportként öt korábbi, a dinasztia elejére datálható múmiát is megvizsgáltak (Ahmesz-Nofertari, Hatsepszut, II. Thotmesz, Szitré-In és egy korábban I. Thotmesznek tulajdonított múmia).

A vizsgálat alapján a Tutanhamon családtagjainak feltételezett múmiák valóban mind közeli rokonságban álltak vele. Az eltérő allélek kizárták, hogy Tutanhamonnak III. Amenhotep lenne az apja vagy Tije lenne az anyja. III. Amenhotep 99.99999999%-os biztonsággal a KV55 múmia apja, utóbbi pedig 99.99999981%-os biztonsággal Tutanhamon apja, így a KV55-ös múmia Ehnatonnal azonosítható. A KV35 „Fiatalabb hölgy” múmiát 99.99999997%-os biztonsággal azonosították Tutanhamon anyjaként, ezenkívül Ehnaton testvére volt.

Tutanhamon nagy valószínűséggel az apja a sírjában talált két lánymagzatnak (99.97992885% illetve 99.99999299% eséllyel). A két magzat, illetve a KV21-ben talált KV21A múmia hasonlósága arra mutat, utóbbi lehetett a két gyermek anyja, emiatt feltételezetten ő Anheszenamon, Tutanhamon egyetlen ismert felesége, de ez további bizonyítást igényel.

 

Forrás: wikipedia

Tulajdonságok

Megmunkálás: faragott

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. május. 26.

(A műtárgyat eddig 2022-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Tutanhamon halotti maszk egyiptomi fáraó fej 14.5 cm

[1E860/X003] Szép állapotú, faragott kő egyiptomi fáraó fej szobor, Tutanhamon halotti maszk. Magasság: 14.5 cm Szélesség: 11 cm Súly: 1.45 kg Tutanhamon Tutanhamon Tutankhamon előd egyiptomi fáraó utód Szemenhkarévagy Nofernoferuaton XVIII. dinasztia Ay Tutanhamon aranyból készített halotti maszkja Uralkodása i. e. 1333 – 1324 Prenomen       Nebheperuré Ré a megjelenések ura Nomen     Tutanhamon Hekaiunusema Ámon élő képmása; A déli Héliopolisz [Théba] uralkodója Apja Ehnaton Anyja A KV35-ös sír ifjabbik női múmiája Főfelesége Anheszenamon Sírja KV62 Tutanhamon, másik elterjedt írásmód szerint Tutankhamon, uralkodói nevén Nebheperuré, (i. e. 1342 körül – i. e. 1324) az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója. Mivel fiatalon került trónra, helyette más nagy hatalmú személyek, mint Ay és Horemheb irányították az országot. Uralma alatt kezdődött Egyiptom Amarna-reform utáni restaurációja. Történelmi szempontból mérsékelten fontos uralkodó volt. Hírneve nagyrészt annak köszönhető, hogy sírja, a Királyok völgye 62, amit 1922-ben tártak fel Howard Cartervezetésével, az egyetlen, épségben megmaradt fáraósír. A fáraó múmiája most is ott található. A múmia aranymaszkja az egyik legismertebb ókori egyiptomi műalkotás. Nicholas Reeves angol egyiptológus szerint a maszk eredetileg Nofertitinek készült.      Nevének változatai  Születésekor Tutanhatonnak hívták („Aton élő képmása”). Neve előfordul Tutanhuaton alakban is. Uralkodása első éveiben – Aton napisten egyedülálló kultuszának felszámolása és a régi istenek, köztük Ámon tiszteletének helyreállítása idején – nevét Tutanhamonra változtatta, ma ezen a néven a legismertebb. Uralkodói neveit aTitulatúra fejezet tárgyalja. Valószínűleg ő az a fáraó, akit Manethón Rathotisz néven említ; ez prenomene és nomene, a Neb-heperu-Ré-Tut-anh-amonból eredhet. A Manethón által említett Rathotiszkilenc évig uralkodott (ami nagyjából megfelel Tutanhamon uralkodása hosszának).[2] Az Amarna-levelekben és egyéb ékírásos dokumentumokban többször említenek egy Nipḫururiyaš vagy Nibḫururia nevű fáraót. A Nebḫeperuré uralkodói név alapján Tutanhamonnal azonosítják. Az azonosítás bizonytalan ugyan (Ehnaton uralkodói neve Noferheperuré), de nagy valószínűséggel jó az időrend miatt. Néhány kronológiaikérdést is tisztáz, így például I. Szuppiluliumasz éppen Karkemis ostroma alkalmával értesült Nipḫuruiyaš haláláról. Származása  2008 és 2010 között DNS-vizsgálatokat végeztek Tutanhamonon és több más múmián, köztük máig azonosítatlanokén is. A vizsgált múmiák közt volt III. Amenhotep, Tije, Juja és Tuja (Tije szülei), két női múmia a Királyok völgye 21 sírból, a Tutanhamon sírjában (KV62) talált két halva született gyermek (akikről egy korábbi vizsgálat bebizonyította, hogy az ő gyermekei), az úgynevezett „Fiatalabb hölgy” múmia a Királyok völgye 35-ből (a mellette talált „Idősebb hölgyet” azonosították Tijeként), illetve a Királyok völgye 55-ben talált és sok vitát kiváltott múmia, amelyet azonosítottak már Ehnatonnal és Szemenkharéval is, a jelenlegi vizsgálat az előbbivel azonosítja annak alapján, hogy korát 35 és 45 év közé teszi (korábban fiatalabbnak tartották, ami kizárta volna, hogy a 17 évig uralkodó Ehnaton lehetne az). Kontrollcsoportként öt korábbi, a dinasztia elejére datálható múmiát is megvizsgáltak (Ahmesz-Nofertari, Hatsepszut, II. Thotmesz, Szitré-In és egy korábban I. Thotmesznek tulajdonított múmia). A vizsgálat alapján a Tutanhamon családtagjainak feltételezett múmiák valóban mind közeli rokonságban álltak vele. Az eltérő allélek kizárták, hogy Tutanhamonnak III. Amenhotep lenne az apja vagy Tije lenne az anyja. III. Amenhotep 99.99999999%-os biztonsággal a KV55 múmia apja, utóbbi pedig 99.99999981%-os biztonsággal Tutanhamon apja, így a KV55-ös múmia Ehnatonnal azonosítható. A KV35 „Fiatalabb hölgy” múmiát 99.99999997%-os biztonsággal azonosították Tutanhamon anyjaként, ezenkívül Ehnaton testvére volt. Tutanhamon nagy valószínűséggel az apja a sírjában talált két lánymagzatnak (99.97992885% illetve 99.99999299% eséllyel). A két magzat, illetve a KV21-ben talált KV21A múmia hasonlósága arra mutat, utóbbi lehetett a két gyermek anyja, emiatt feltételezetten ő Anheszenamon, Tutanhamon egyetlen ismert felesége, de ez további bizonyítást igényel.   Forrás: wikipedia

További részletek
Megmunkálás: faragott

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. május. 26.

(A műtárgyat eddig 2022-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
12 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B073/027] Olaj fatábla festmény, szép állapotú képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: PÁLNAGY Magasság: 55 cm Szélesség: 45 cm Súly: 1.18 kg Pálnagy Zsigmond festő Hajdúböszörmény, 1896-05-18 Elhalálozott: Hajdúböszörmény, 1959. december 15 Hajdúböszörményben Király Jenő, 1912-14 között és 1918-ban az Iparművészeti Iskolában Udvary Géza és Ujváry Ignác tanítványa volt. 1919-ben látogatta a bécsi Iparművészeti Főiskolát. 1919-24 között olasz, francia tanulmányúton járt. Olaszországban G. Tallone volt a mestere. Franciaországban a Maume mozaikgyár foglalkoztatta. 1924-ben visszatért Hajdúböszörménybe, majd 1928-35 között Debrecenben is volt műterme. Az 50-es években külföldre dolgozott az ARTEX közvetítésével. A Tiszántúli Szépmíves Céh, 1952-től a Hajdú-Bihar megyei képzőművészeti munkacsoport tagja. Nagy technikai tudással, gyorsan dolgozó művész volt; ismételte témáit, kompozíciós megoldásait, s ebből következően sok merkantil, üzleti szellemű műve keletkezett. Legjobb alkotásai az alföldi festőkkel rokonítják. Művein a szociális jelleg, a társadalmi mondanivaló feltűnik. Az elkötelezettség kérdésében azonban művészete nem rokon Káplár Miklós, vagy a debreceni Holló László, Senyei Oláh István képeivel. Irodalom TÓTH E.: Hajdúböszörmény képzőművészeti múltja és jelene, Alföld, 1959/1. TÓTH E.: ~ emlékezete, Alföld, 1960/1. KATHY I.-SZ. KÜRTI K.: Hajdúböszörmény építészete - képzőművészete, Hajdúböszörmény, 1979 LÁZÁR I.: (kat. bev., Hajdúböszörmény, 1988). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1927 • Aranybika [Győrösi Istvánnal], Debrecen Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1939 • Kollégiumi jubileumi képkiállítás, Református Kollégium, Debrecen 1940 • Magyar Képzőművészek Egyesülete Kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen 1958 • Hajdúböszörményi festők, Déri Múzeum, Debrecen. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 
Pálnagy Zsigmond : Déli pihenő
115 000 HUF
[2B050/121] Olaj farost festmény, üveglap mögött, szép állapotú aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve balra lent: SCHOLZ Hátoldalán filctollas felirat: 60 X 80 SCHOLZ ERIK SZABAD FORMÁK 1981 IX Mellette a Képcsarnok Vállalat papírcímkéi láthatóak. Magasság: 72.5 cm Szélesség: 92 cm Súly: 6.39 kg Scholz Erik festő Budapest, 1926-02-27 hirdetés Elhalálozott: Budapest, 1995. május 6. Honlap: http://www.scholzerik.hu 1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Fónyi Géza. 1949-1950-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegéde. 1948: Kultuszminiszteri díj; 1950: Munkácsy-díj; 1952: Magyar-Szovjet Társaság, I. díj; 1961: Csók István Emlékérem; 1965: Felszabadulási pályázat, Fővárosi Tanács díja; 1968: Ezüstgerely, I. díj; 1971: Vadászati Világkiállítás I. díja; 1975: Mezőgazdaság a képzőművészetben, II. díj; 1977: Budapesti Művészeti Hetek emlékérme; 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, I. díj; 1988: Szombathelyi Képtár nívódíja, Szombathely; 1995: Vas megyei Tavaszi Tárlat I. díja. Az 50-es évek végén ~et is megérintette a szürrealisztikus-neomanierista szemlélet, amely Csernus és Gyémánt képein látható. A 60-as, 70-es években a neomanierista festői fölfogást írja felül expresszív színkezeléssel. Festett felületeinek összhatását meghatározza a szintetikus oldószerrel kevert tempera, amely selymes fényű, de matt felületet ad. A zsennyei erdőkben talált egy fákon élősködő gombafajt (Rhizomorpha armillariae),amelynek természetes állapotú fonalhálózatát ragasztotta képeire a 80-as évektől. A gombafonalak struktúrája határozta meg e képeinek kompozícióit, miközben a képszerkezet egyre konstruktívabbá vált. Képeinek faktúrájában még egy anyag szerepelt, a fahamu, mely szervesen beépült a festői közegbe. Rituális tárgykészítésénél a hamu jelentéstartalmának egész körét kiaknázta. Irodalom kiállítása, Élet és Irodalom, 1960. december 30. PERNECZKY G.: Faktúra, Élet és Irodalom, 1968. december 7. HERNÁDI GY.: A drámafestő, Élet és Irodalom, 1976. március 20. VADAS J.: Fagyos képek, Élet és Irodalom, 1986. május 23. LACZKÓ I.: Rhizomorphák. ~ kiállítása, Új Művészet, 1994/7-8. A Homo Pictor. Gondolatok ~ről, Új Művészet, 1994/11. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1960 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1973 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat 1977 • Műcsarnok, Budapest (kat.) 1987 • Jókai Klub, Budapest • Iskolai Galéria, Csepel 1991 • Deák Zs. Galéria, Püspökszentlászló • Nádasdy-vár, Sárvár • Szombathelyi Képtár, Szombathely 1994 • Vármúzeum, Simontornya • Újpest Galéria, Budapest • Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Tetőgaléria, Balatonalmádi Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1948 • Növendékkiállítás, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest 1950-1955 • 1-6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1958 • Őszi Szalon, Grand Palais, Párizs • Párizsi képek, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest 1963 • Csók István Alkotóközösség, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1974 • Mai magyar művészet, Művészeti Akadémia, Bécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1976 • 25 éves a zsennyei művésztelep, Savaria Múzeum, Szombathely 1980 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1981 • III. Festészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok • Erdők világa, Csontváry Galéria, Budapest 1985 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest • Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok, Budapest 1988 • Vasi Tárlat, Szombathelyi Képtár, Szombathely 1989 • Pannonia Triennálé, Szombathely, Kismarton, Muraszombat 1992 • Europa-Kunst ’92, Garching bei München (D) 1993 • Ecce Homo, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 1994 • Művészek az Életért, Ernst Múzeum, Budapest 1995 • XIII. kerületi festők, Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest • Tavaszi Szalon, Művészeti és Sportház, Szombathely 2000 • Tisztelet a Mesternek, Szőnyi Emlékmúzeum, Zebegény. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Forrás: artportal.hu
Scholz Erik : " Szabad formák IX " 1981
185 000 HUF
[2B049/135] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú, díszes aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Jelzés jobbra lent: BAJOR ÁGOST Magasság: 74 cm Szélesség: 93.5 cm Súly: 5.735 kg Bajor Ágost festő, grafikus Esztergom, 1892-09-17 Névváltozat: Bayer Szerző: Bajkay Éva 1910-16: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Olgyai Viktor; 1920-21: Magyar Képzőművészeti Főiskola, továbbképzős mestere: Zemplényi Tivadar. 1923, 1927: többször járt tanulmányúton Olaszországban. Esztergomban élt, de 1923-tól Budapesten, a Kelenhegyi úton is volt műterme. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja. A II. világháborúban a keleti fronton harcolt. 1947-től már csak Esztergomban festett. Hagyományt és modernséget ötvöző stílusa olaszországi tanulmányainak hatására alakult ki. Merészen kitöltött felület, lágy színharmóniák, erőteljes kontraszthatások jellemzik itáliai, esztergomi, budapesti, váci tájképeit. Legjobb tájkompozícióin és portréin, köztük önarcképein merészebb színhasználattal dolgozott. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. Kiváló rajzkészségét számos rézkarcán kamatoztatta. Nagyvonalúan megoldott tenyérnyi karcait expresszív erő feszíti. Az 1930-as években vallási kompozíciókat is készített, freskómegbízásnak is eleget tett. Falképeit később lemeszelték. Szülővárosa mindig a lelki feltöltődés helyét jelentette számára, sőt az 1950-es években valóságos mentsvára lett. A szocialista realizmus tematikus követelményeit elutasítva ott festette Ismeretlen Esztergom című, nagy városképi sorozatát, melyen korábbi, valósághű felfogását követte. Képein vonzóan egyesítette a líraian átszellemített és a topográfikusan pontos ábrázolásmódot. Irodalom BAJKAY É.: Esztergomi homályban, Új Művészet, 1993/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1943 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.) 1992 • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Balassa Bálint Múzeum, Esztergom • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Bajor Ágost - Bayer Ágoston : Árnyas liget
135 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai