[0X349/X006] Falra akasztási lehetőséggel rendelkező, bronz dísztányér, falitányér. Rajta vaddisznó, őz, szarvas, tölgyfalevél díszítés. Jelzés: RÁCZ Szélesség: 21 cm Súly: 1.41 kg Rácz Edit szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1936 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Szobrásznők – Nőszobrászok II. Mesterei: Medgyessy Ferenc, Somogyi József, Pátzay Pál, Barcsay Jenő, Kmetty János. 1962: Magyar Képzőművészeti Főiskola, szobrász szak, mesterei: Medgyessy Ferenc, Somogyi József, Pátzay Pál; Barcsay Jenő, Kmetty János. 1965: Stúdió-ösztöndíj; 1969: Tanácsköztársasági pályázat, II. díj; 1980: Gabrovói Humorfesztivál díja; 1982: hatvani Bartók Pályázat, II. díj; 1983: Az emberi környezetért, II. díj; 1984: Nyíregyháza Város Művészeti Díja; 1987, 1988: Pesterzsébeti Tavaszi Tárlat díja; 1999: Tavaszi Tárlat, Gaál Imre Galéria, I. díj. Korai kisplasztikái, lírai realista stílusban mintázott figurái természet- és életszeretetről vallanak. A 70-es évektől nonfiguratív plasztikákat is készít, gyakran üveg-bronz kombinálásával. Érmei, plakettjei szürrealisztikus jellegűek. Egyéni kiállítások 1971 • Hajdúszoboszló 1973 • Pesterzsébeti Múzeum, Budapest 1976 • Kis Duna Galéria, Budapest 1983 • Magyar Napok, Nürnberg • Lauf (NSZK) 1990 • Képcsarnok, Nyíregyháza 1995 • Kert Galéria, Piliscsaba 1999 • Mítosztöredékek, Gaál Imre Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 1965 • 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1966 • Stúdió '66, Ernst Múzeum, Budapest 1967 • I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1965 • VIII. Alföldi Tárlat, Gyula 1968 • XI. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1972 • Magyar művészet, Magyar Intézet, Szófia 1974 • IV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1975 • Győri Művésztelep kiállítás, Győr • Magyar szobrászok kisplasztikái, Pozsony • Prága 1979 • II. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron 1982 • Ember és környezete, Vigadó Galéria, Budapest 1983 • IV. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron 1984 • Országos Portrébiennálé, Hatvan 1989 • VII. Országos Éremművészeti Biennálé, Lábasház, Sopron • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1994 • FIDEM '94, Dorottya u.-i Galéria, Budapest • Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest 1995 • Bronz háromszög, Nyíregyháza • Körmöcbánya • Uherské Hradiště • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest 1997 • XI. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron • Mester és tanítványai, Hadtörténeti Múzeum, Budapest •Határesetek, Budapest Galéria, Budapest, Magyar Szalon '97, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Körmöcbánya • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Pesterzsébeti Múzeum, Budapest • Xantus János Múzeum, Győr. Köztéri művei  (alumínium, 1962, Szeged, óvoda), Kacsóh Pongrác (mészkő, 1963, Kecskemét) Mártírok (bronz, 1969, Tamási) Víziszellem (mészkő, 1969, Tata, tópart) Díszoszlop-csíra (márvány, bronz, 1969, Budapest, XX. ker., Péteri-major) Duna (bronz, üveg díszkút, 1974, új helyén 1989, Baja) Fazekas Mihály (kő, bronz, üveg, 1975, Debrecen, Nagyerdő) Mesterházi Lajos-emlékmű (bronz dombormű, 1982, Ráckeve, megsemmisült) Jahn Ferenc (bronz portré, 1983, Budapest, XX. ker., Dél-Pesti Kórház) Nagy Imre (bronz, fekete gránit, 1990, Budapest, II. ker., Orsó u. 41.) Gérecz Attila (bronz portrédombormű, 1991, Budapest, VII. ker., Klauzál tér 9.) Síremlék szüleimnek (mészkő, bronz, 1995, Budapest, Óbudai temető) Irodalom PERNECZKY G.: Különlegességek, Élet és Irodalom, 1970. szeptember 12. LOSONCI M.: ~ műtermében, Budapest, 1975/2. L. KOVÁSZNAI V.: Modern magyar éremművészet I. (kat., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1993) Mítosztöredékek, látomások, lelkünk mélyének üzenetei (kat., 2000). Sz. Kürti Katalin Forrás: artportal.hu

[1W715/Z035] Régi, festetlen, talapzaton álló Herendi porcelán figura, Leonardo da Vinci lovasszobra. A lovas kardja restaurátor által szakszerűen javított. Alján kék Herendi márkajelzés: HERENDI HUNGARY HANDPAINTED Mélynyomással: HEREND Magasság: 23.5 cm Szélesség: 14.5 cm Hosszúság: 24 cm Súly: 1.255 kg

[1W707/Z035] Régi, hibátlan állapotú, talapzaton álló, festetlen Herendi porcelán figura, Hadik András lovasszobra. A csákó tolldísze restaurátor által szakszerűen javított. Alján mélynyomással: HEREND Formaszám: 5475 Talapzaton formatervező neve: VASTAGH GYÖRGY BUDAPEST 1937 Magasság: 32.5 cm Szélesség: 10 cm Hosszúság: 27.5 cm Súly: 1.42 kg Hadik András (hadvezér)  [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk a hadvezérről szól. Hasonló címmel lásd még: Hadik András (egyértelműsítő lap). Hadik András Hadik András (Georg Weikert festménye, 1783) Erdély kormányzója Hivatali idő 1764. július 17. – 1768. március 7. Előd Adolf Nikolaus Buccow Utód Karl O’Donnell Az Udvari Haditanács elnöke Hivatali idő 1774 – 1790. március 12. Előd Franz Moritz von Lacy Utód Michael Johann von Wallis Katonai pályafutása Csatái Lengyel örökösödési háború Született 1710. október 16.  Magyarország, Csallóköz Elhunyt 1790. március 12.(79 évesen)  Habsburg Birodalom, Bécs Szülei Hadik Mihály, Hardy Franciska Házastársa Francziska Lichnowsky Gyermekei Mária Jozefa, János, Károly József, András Foglalkozás Condottieri Díjak Knight Grand Cross of the Military Order of Maria Theresa   A Wikimédia Commons tartalmaz Hadik András témájú médiaállományokat. Gróf futaki Hadik András (németül: Andreas Reichsgraf Hadik von Futak; Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) magyar huszártábornok, császári tábornagy (Feldmarschall), földbirtokos, politikus. Ükunokája: Hadik JánosUnokája: Hadik Ágoston   Tartalomjegyzék    [elrejtés]  1Élete 1.1Pályafutása 1.2Berlin megsarcolása 1.3További karrierje 1.4Házassága és gyermekei 2Emlékezete 2.1Szobra 3Irodalom 4Külső hivatkozások 5Jegyzetek    Élete[szerkesztés]  Pályafutása[szerkesztés] Hadik András kisnemesi családba született futaki Hadik Mihály és Hardy Franciska harmadik gyermekeként. Életútja jellemző példája annak, hogy milyen karrierlehetőségek nyíltak a 18. században a császári hadseregben a magyar nemesek számára. Szolgálatát 1732-ben kezdte egy magyarokból szervezett huszárezredben, ahol nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756–63). 1759-ben már lovassági tábornokká léptették elő. 1762-63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett.  Berlin megsarcolása[szerkesztés] 1757. október 10-én kalandos vállalkozásba kezdett, nevezetesen a sziléziai Habsburg–porosz frontvonaltól 450 kilométerre északra fekvő Berlin, Nagy Frigyes porosz király fővárosának elfoglalásába. A porosz uralkodó ezekben a napokban ugyanis nem tartózkodott Berlinben, hanem személyesen irányította összevont haderőit a Habsburgok és franciák elleni távoli háborús fronton, Naumburgnál, így a Sziléziából Berlinbe vezető országút katonai védelem nélkül maradt. Hadik András 4320 katonájával, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasaival indult útnak. Az ellenséges hátországban a felfedezést elkerülendő az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. Ily módon mindössze hat nap alatt tették meg az ellenség földjén a jelentős távolságot (450 kilométert, vagyis naponta mintegy 70–80 km-t). Külön érdekessége a vállalkozásnak, hogy Hadik a gyalogságot a huszárok mögé ültetve szállíttatta. A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Ám a város tanácsa és a katonai kormányzó képtelenségnek találta a komolyabb ellenséges ostromgyűrű hírét, ezért a fizetést megtagadták, mire Hadik a tüzérségét azonnal a városkapuk elé állíttatta. Az ágyútűz a város főkapuját betörte, a porosz őrség elmenekült. A huszárok fergeteges rohama a városban ellenálló 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette. A városi tanács vezetői ezután már azonnal kifizették az óriási, 215 000 talléros összeget. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek. Nagy Frigyes csak október 13-án értesült az ellenség hátországbeli mozgásáról, és rögtön jelentős csapatokat küldött Berlin védelmére, ezek azonban csak 18-án érkeztek meg. Hadik az előző éjszaka már elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel visszaindult a sziléziai frontvonal felé. Útközben egy huszárkülönítmény Oderafrankfurtvárosát is megsarcolta. A sereg pihenés nélkül menetelt, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg ellenőrzés alatt álló területre. Hadik vesztesége 88 ember és 57 ló volt, ezzel szemben Berlinből 425 porosz hadifoglyot hozott magával.  További karrierje[szerkesztés] Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királynak óriási szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia-rendnagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68 között Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében – Magyarországon elsőként – ő indítványozta a jobbágyrendszerfelszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kormánybiztosává nevezték ki. 1772-ben a Habsburg csapatok fővezére, majd a Habsburg Birodalomhoz csatolt lengyel–román terület, Bukovina első polgári kormányzója lett. 1774-től tábornagy és a bécsi Udvari Haditanács elnöke volt. Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt. Élete végén kegyelmet eszközölt ki a Habsburg kényszersorozás elől Moldvába menekült székelyeknek és családjaiknak, akiket az általa kormányzott Bukovinában telepített le. A bukovinai székely települések közül Hadikfalvát és Andrásfalvát is őróla nevezték el hálából.  Emlékezete[szerkesztés] Van több Hadik-kastély is, egy Hadik András utca a XII. kerületben, és számos egyéb szervezet is viseli a Hadik nevet. Nevezetes Hadik hely volt a Hadik kávéház, amely a közeli Hadik laktanyáról kapta a nevét. A Magyar Honvédség 42. Baranya Felderítő Zászlóaljának mélységi felderítő ejtőernyős százada gróf Hadik András nevét viselte, egészen a zászlóalj megszűntéig. 2004. szeptember 1-jétől a szlovák Védelmi Minisztérium a fegyveres erők új Akadémiáját nevezte el róla. Bécsben, a 14. kerületében 1894 óta van Hadik köz (németül: Hadikgasse), és Hadikpark, amely Schönbrunni kastéllyalszemben található. Kőszegen, a volt Bencés Gimnázium helyén emléktábla őrzi annak emlékét, hogy Hadik András valaha itt tanult. Szobra[szerkesztés]   Hadik András szobra, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve, a Budai Várnegyedben a Szentháromság utca – Úri utca sarkon található. 1937. április 29-én avatták fel; készítője Vastagh György. „Mágikus” erejében sokáig hittek a közeli BME központi kollégiumban lakó fiatalok, de számtalanszor nézik meg a szobrot még ma is a kíváncsiskodók. Sokszor csak a szobor egyetlen pontjára, a ló heréjére koncentrálnak, amelyet a volt kollégisták szidollal fényesítettek – revétlenítettek – a diákvirtus jegyében. Történt ez időnként annak ellenére, hogy a szobrot rendőrök felügyelték. A diákság ezt kicselezendő, jóval a diplomaosztó előtt kifényesítette a szobor ezen részét, aztán cipőkrémmel bekente, amit a megfigyelés mellett is egy mozdulattal le lehetett törölni egy óvatlan pillanatban. Bár a várban lévő kollégium épületét ma már más célra használják, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának hallgatói mérnökké válásukkor még ápolják a szobornál a hagyományokat.[1] A hagyomány alapja az, hogy a második világháborús bombázást épségben vészelte át a szobor, bár a környező épületek súlyos sérüléseket szenvedtek. Erről egy korabeli fénykép is tanúskodik, amely a diavetítőben is látszik (a 4.). Forrás: wikipédia.hu

[FKC693/Bp201/38] A kép mérete: 86 x 71 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Henczné Deák Adrienne (Budapest, 1890, Budapest, 1956) alkotása. Jelezve balra lent "Henczné, Deák Adrienne" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt, majd Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepen dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" című olajfestménye a Magyar Nemzeti Galériában található. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életkép-díjat. "Csöndélet" c. olajfestménye az MNG-ben van. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. Később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" c. olajfestménye a MNG-ban található. (Éber)

[1X270/122] Papír linómetszet üveglap mögött, színes paszpartuban, barna keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelzés ceruzával jobbra lent: IMRE LAJOS Kép címe balra lent: LÁNCHÍD A VÁRRAL (LINÓ METSZET 1988) 21/50 Magasság: 24 cm Szélesség: 26 cm Súly: 0.355 kg Imre Lajos grafikus Hódmezővásárhely, 1936-12-31 Szerző: Tasnádi András Művészeti gimnáziumot, majd műegyetemet végzett, és statikus mérnökként helyezkedett el. Képzőművészeti ismereteit a Luzsicza Lajos vezette képzőművész körben fejlesztette tovább; metszeni Gy. Szabó Bélától és Kós Károlytól tanult. Önálló grafikai mappái: A kuruc szabadságharc 12 nevezetes vára (1976); In memoriam Gabriel Bethlen (1980); Alma Mater Sárospatak 1532-1982 (1982). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1983 • Ráday Könyvtár, Budapest • Kossuth Lajos Művelődési Ház, Miskolc. Forrás: artportal.hu

[1X048/KCS] Antik, szép, azonnal enteriőrbe helyezhető állapotban lévő, három darabból álló, kis méretű Biedermeier fotel, kisasszony fotel garnitúra. Szép állapotú zöld kárpittal, kényelmes epedarugós ülőfelülettel.