[1I820/023]
Papír grafika, borzolás, mezzotinto üveglap mögött, régi ezüst színű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.
Jelezve jobbra lent:
VARGA
Magasság: 33 cm
Szélesség: 25 cm
Súly: 0.56 kg
Varga Nándor Lajos
festő, grafikus, művészeti író
Losonc, 1895-01-1
Elhalálozott: Budapest, 1978. április 17.
1913-1915, 1917-1919, 1922-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor. 1919: Székely Bertalan-díj; 1923, 1924: Szinyei Társaság grafikai díj; 1925: Szinyei Társaság utazási ösztöndíj; 1929: Világkiállítás bronzérem, Barcelona; 1929-1931: Állami ösztöndíj, London; 1940: Budapest Székesfőváros, vízfestmény díj; 1971: érdemes művész; 1974: Munka Érdemrend arany fokozata. 1922-ben a kecskeméti művésztelepen alkotott. 1924-1929: Olgyai Viktor tanársegéde, majd megbízott oktató volt. 1931-1948 között a grafikai tanszék vezető tanára. 1938-tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke. 1940-ben a Royal Society of Painter-Etchers and Engravers tagjává, majd 1970-ben tiszteletbeli tagjává választották. 1951-1974 között rajziskolát hozott létre (Varga-Akadémia). 1953-1956 között a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának tanára volt. 1959-ben a Kisgrafika Barátok Körének alapítótagja, majd 1975-től elnöke. A 60-as években tanulmányutakat tett Erdélybe, Szovjetunióba, Olaszországba, USA-ba. 1990-ben posztumusz kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanárává. 1995-ben Sepsiszentgyörgy díszpolgárává választották. Az I. világháború után a “rézkarcoló nemzedék” tagjaihoz (Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő, Komjáti Wanyerka Gyula) hasonlóan művészetére a legnagyobb hatást Rembrandt és az itáliai reneszánsz alkotásai gyakorolták. A 20-as évek folyamán a festészet mellett rézkarc-technikával készített, az erőteljes fény-árnyék hatásokat kiaknázó, bibliai-mitológiai kompozíciók (Ecce homo, 1923; Krisztus betegekkel, Éva teremtése, 1924; Charon a lelkekkel, 1926; Laokoón, Prométheusz, 1927), ill. a szobrászi megformálású, szimbolikus-allegorikus tartalmú aktkompozíciók (Búcsú, Nirvána, 1923; Venus genitrix, 1925; Melancholia, 1926; Chaos, Örömfa alatt, 1927; Alpha és Omega, Ember-fa, 1928) foglalkoztatták. 1928 után számos fa- és linóleummetszetet – tájábrázolásokat, portrékat, önarcképeket, ex-libriseket – készített, ezek közül kiemelkedik az 1934-1935 folyamán alkotott Magyar Múlt c. sorozat, melynek lapjain a nemzeti múlt eseményeit, jelentős alakjait örökítette meg drámai erővel. A 30-as évektől kezdődően írta, illusztrálta és nyomtatta saját kiadású grafikai köteteit, adattárait. 1937-től litográfiával kísérletezett, e darabok közül a legjelentősebbek a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárainak portréi (Sidló Ferenc, Szőnyi István, Bory Jenő, Baranski E. László, Glatz Oszkár, Nagy Sándor, Pilch Dezső, 1938). A 40-es, 60-as években számos tájképet, csendéletet, portrét festett, ez időben alkotta hazai tájakról (Aquincum, Balaton-vidék, Eger, Rómaifürdő, Sárospatak, Visegrád, Zsámbék, Zsennye) lírai akvarell-sorozatait. Ezekhez kapcsolódnak a tanulmányutakon (Prága, Róma, Firenze) készített, topografikus hűségű lavírozott tusrajzok- és akvarellek, ill. sokszorosított grafikai alkotások.
Irodalom
TÖLGYESI J.: A vonal művésze, Művészet, 1968/2.
grafikái és festményei a Műcsarnokban, Művészet, 1970/7.
SEMSEY A.: ~ emlékezete, Kisgrafika 14, 1985/1.
GÁBOR D.: Centenáriumi tűnődések, Művelődés, 1994/12.
születésének 100. évfordulójára, Művészet Barátai, 1995/1.
Film
MOSKÁL T. kisfilmje (1971-1972).
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1941 • Műbarát [Metky Ödönnel]
1964 • Dürer Terem, Budapest
1973 • Könyvtár, Jászberény
1988 • Paál László Terem, Budapest
1996 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Somogyi J. Galéria, Pápa
1998 • Ópusztaszer • Ferenczy Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
A magyar grafika száz éve, Fővárosi Képtár, Budapest
A magyar rézmetszet és rézkarc, Szépművészet Múzeum, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest
1976 • Aba Novák Vilmos és kortársai, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1995 • A húszas évek magyar grafikája egy magángyűjteményben, Szombathelyi Képtár, Szombathely
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Albertina, Bécs
Cleveland Museum of Art
Kecskeméti Képtár, Kecskemét.
Forrás: artportal.hu
Tulajdonságok
Hordozó:
papír
Témakör:
Arckép, portré
2022. September. 05.
(Das Produkt haben bisher 505-mal gesehen.)
Verkäufer:
( Auswertung)
Empfang:
Bezahlung:
Varga Nándor Lajos: Olvasó nő
nützlich!
[1I820/023]
Papír grafika, borzolás, mezzotinto üveglap mögött, régi ezüst színű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.
Jelezve jobbra lent:
VARGA
Magasság: 33 cm
Szélesség: 25 cm
Súly: 0.56 kg
Varga Nándor Lajos
festő, grafikus, művészeti író
Losonc, 1895-01-1
Elhalálozott: Budapest, 1978. április 17.
1913-1915, 1917-1919, 1922-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor. 1919: Székely Bertalan-díj; 1923, 1924: Szinyei Társaság grafikai díj; 1925: Szinyei Társaság utazási ösztöndíj; 1929: Világkiállítás bronzérem, Barcelona; 1929-1931: Állami ösztöndíj, London; 1940: Budapest Székesfőváros, vízfestmény díj; 1971: érdemes művész; 1974: Munka Érdemrend arany fokozata. 1922-ben a kecskeméti művésztelepen alkotott. 1924-1929: Olgyai Viktor tanársegéde, majd megbízott oktató volt. 1931-1948 között a grafikai tanszék vezető tanára. 1938-tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke. 1940-ben a Royal Society of Painter-Etchers and Engravers tagjává, majd 1970-ben tiszteletbeli tagjává választották. 1951-1974 között rajziskolát hozott létre (Varga-Akadémia). 1953-1956 között a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának tanára volt. 1959-ben a Kisgrafika Barátok Körének alapítótagja, majd 1975-től elnöke. A 60-as években tanulmányutakat tett Erdélybe, Szovjetunióba, Olaszországba, USA-ba. 1990-ben posztumusz kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanárává. 1995-ben Sepsiszentgyörgy díszpolgárává választották. Az I. világháború után a “rézkarcoló nemzedék” tagjaihoz (Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő, Komjáti Wanyerka Gyula) hasonlóan művészetére a legnagyobb hatást Rembrandt és az itáliai reneszánsz alkotásai gyakorolták. A 20-as évek folyamán a festészet mellett rézkarc-technikával készített, az erőteljes fény-árnyék hatásokat kiaknázó, bibliai-mitológiai kompozíciók (Ecce homo, 1923; Krisztus betegekkel, Éva teremtése, 1924; Charon a lelkekkel, 1926; Laokoón, Prométheusz, 1927), ill. a szobrászi megformálású, szimbolikus-allegorikus tartalmú aktkompozíciók (Búcsú, Nirvána, 1923; Venus genitrix, 1925; Melancholia, 1926; Chaos, Örömfa alatt, 1927; Alpha és Omega, Ember-fa, 1928) foglalkoztatták. 1928 után számos fa- és linóleummetszetet – tájábrázolásokat, portrékat, önarcképeket, ex-libriseket – készített, ezek közül kiemelkedik az 1934-1935 folyamán alkotott Magyar Múlt c. sorozat, melynek lapjain a nemzeti múlt eseményeit, jelentős alakjait örökítette meg drámai erővel. A 30-as évektől kezdődően írta, illusztrálta és nyomtatta saját kiadású grafikai köteteit, adattárait. 1937-től litográfiával kísérletezett, e darabok közül a legjelentősebbek a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárainak portréi (Sidló Ferenc, Szőnyi István, Bory Jenő, Baranski E. László, Glatz Oszkár, Nagy Sándor, Pilch Dezső, 1938). A 40-es, 60-as években számos tájképet, csendéletet, portrét festett, ez időben alkotta hazai tájakról (Aquincum, Balaton-vidék, Eger, Rómaifürdő, Sárospatak, Visegrád, Zsámbék, Zsennye) lírai akvarell-sorozatait. Ezekhez kapcsolódnak a tanulmányutakon (Prága, Róma, Firenze) készített, topografikus hűségű lavírozott tusrajzok- és akvarellek, ill. sokszorosított grafikai alkotások.
Irodalom
TÖLGYESI J.: A vonal művésze, Művészet, 1968/2.
grafikái és festményei a Műcsarnokban, Művészet, 1970/7.
SEMSEY A.: ~ emlékezete, Kisgrafika 14, 1985/1.
GÁBOR D.: Centenáriumi tűnődések, Művelődés, 1994/12.
születésének 100. évfordulójára, Művészet Barátai, 1995/1.
Film
MOSKÁL T. kisfilmje (1971-1972).
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1941 • Műbarát [Metky Ödönnel]
1964 • Dürer Terem, Budapest
1973 • Könyvtár, Jászberény
1988 • Paál László Terem, Budapest
1996 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Somogyi J. Galéria, Pápa
1998 • Ópusztaszer • Ferenczy Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
A magyar grafika száz éve, Fővárosi Képtár, Budapest
A magyar rézmetszet és rézkarc, Szépművészet Múzeum, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest
1976 • Aba Novák Vilmos és kortársai, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1995 • A húszas évek magyar grafikája egy magángyűjteményben, Szombathelyi Képtár, Szombathely
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Albertina, Bécs
Cleveland Museum of Art
Kecskeméti Képtár, Kecskemét.
Forrás: artportal.hu
