Vilhelm Károly : "Ünnepi csokor"

Eladási ár: 180 000 HUF

Leírás

[FK3575/Bp405/13]
A kép mérete: 80 x 56 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Farostlemez
A kép Vilhelm Károly (Arad, 1943, 2011) alkotása.
Jelezve: jelzés nélkül
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Hátoldalon a Képcsarnok Vállalat raglapja látható.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Arad, 1943 -
Festő és grafikus. 1967-ben Kolozsvárott végezte a Képzőművészeti Főiskolát festő szakon. Abodi Nagy Béla és Kádár Tibor voltak a mesterei. 1967-1974 között Marosvásárhelyen élt, ahol pedagógiai tevékenységet is folytatott. A Pedagógiai Intézet rajz- és művészettörténet tanszékének tanára, majd tanszékvezetője volt. 1975-ben látott napvilágot a Kriterion Kiadónál az erdélyi kazettás mennyezetekről írt tanulmánya (könyve). Több erdélyi tárlatot követően (Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Segesvár, stb.) 1974-ben áttelepült Budapestre. Magyarországi bemutatóinak sorát 1976-ban a Ferencvárosi Pincetárlatban kezdte, amelyet a fővárosban, vidéken és külföldön számos csoportos és önálló rendezvény követet. Alapító tagja a Magyar Művészeti Műhelynek, a Magyar Festők Társaságának, a Lechner Ödön, a T-Art Alapítvány kurátora. A még Erdélyből hozott "Keleti mese" című vásznára 1976-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott. Ezen kívül több művészeti díjban, kitüntetésben részesítették (Káplár Miklós-díj, Munkácsy-díj, a Derkovits-ösztöndíj nívódíja, a szegedi Nyári tárlat fődíja, a kassai Nemzetközi Festészeti Biennále díja, a szegedi Festészeti Biennále fődíja). Számos kelet- és nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Számára a művészi kifejezés nem stílushoz való kötődés, hanem magatartásforma. Alapelve a tiszta és manipulálatlan emberi indulat. Művészetét egyfajta eklekticizmus jellemzi. Képviselve a szolnoki Dajmanich J. Múzeumban, a debreceni Déri Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a nyíregyházi Jósa A. Múzeumban, a salgótarjáni Nógrádi S. Múzeumban, a Magyar Központi Levéltárban és a Vatikáni gyűjteményben. (E.M.: Műv. 1989/7. Murádin Jenő-Sasvári Edit, MÉ)

Magyar festők és grafikusok adattára
(Arad, 1943- )
A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán 1967-ben végzett, ahol Abodi Nagy Béla volt a mestere. 1974-ig Marosvásárhelyen élt, akkor áttelepült Budapestre. 1976-1979-ben Derkovits-ösztöndíjas. Számos hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt. Egyéni kiállítást 1982-ig tizenkettőt rendezett. Tanulmányúton járt a szocialista országokon kívül Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és az NSZK-ban. Az 1970-es években foglalkozott az erdélyi templomok kazettás mennyezetképeivel, de ahogy a művészeti irányzatok sem hatottak rá, úgy a mennyezetképek sem különösebben. Számára a művészi kifejezés nem stílushoz való kötődés, hanem magatartásforma. Alapelve a tiszta és manipulálatlan emberi indulat. Művészetét egyfajta eklekticizmus jellemzi. - Irod: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Arad, 1943 -
Festő, grafikus. A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán Abodi Nagy Béla volt a tanára. 1974-ig Marosvásárhelyen tevékenykedett, majd áttelepült Budapestre. 1976-1979-ben Derkovits-ösztöndíjas. Számos kelet- és nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Hazai és külhoni egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. Az 1970-es években foglalkozott az erdélyi templomok kazettás mennyezetével. Számára a művészi kifejezés nem stílushoz kötődés, hanem magatartásforma. Alapelve a tiszta és manipulálatlan emberi indulat. Művészetét egyfajta eklekticizmus jellemzi. (MÉ)

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
festő
Arad, 1943
A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán 1967-ben végzett, Abodi Nagy Béla mellett. 1974-ig Marosvásárhelyen élt, akkor áttelepült Budapestre. 1976-1979-ben Derkovits-ösztöndíjas. Számos hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt. - Egyéni kiállítást 1982-ig tizenkettőt rendezett. - Tanulmányúton járt a szocialista országokon kívül Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és az NSZK-ban. - Az 1970-es években foglalkozott az erdélyi templomok kazettás mennyezetképeivel - könyvet is írt a témáról -, de ahogy a művészeti irányzatok sem hatottak rá, úgy a mennyezetképek sem különösebben. Művészetét egyfajta eklekticizmus jellemzi.

Egyéb
Mesterei: Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Aurel Ciupe.
1967: kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Aurel Ciupe. 1966: Fiatal Művészek Díja, Bukarest; 1970: Káplár Miklós-díj, Hajdúböszörmény; 1975 1979: Derkovits-ösztöndíj; 1979: Derkovits-ösztöndíj nívódíja; 1980: Nyári Tárlat fődíja, Szeged; 1986: Nemzetközi Festészeti Biennálé díjazottja, Kassa; 1998: Munkácsy-díj; 1998, 2000: Festészeti Biennálé fődíja, Szeged; 1999: a Magyar Festők Társaságának díja. Pályájának első korszaka Erdélyhez kötötte, a marosvásárhelyi Ped. Intézet rajz- és művészettört. tanszékének tanára, ill. tanszékvezetője volt. 1974-ben áttelepedett Magyarországra. Alapító tagja a Magyar Művészeti Műhelynek, a Magyar Festők Társaságának, a Lechner Ödön és a T-Art Alapítvány kurátora. Élményeinek meghatározó forrásai kezdetben a népművészettel is rokon erdélyi kazettás templomi famennyezetek formavilága, Krúdy regényalakjainak és helyzetképeinek a saját gyermekkora emlékképeivel rokon polgári kultúrája és az életörömet sugárzó mozarti zene. Kutató és témakereső szenvedéllyel járta végig a XV-XVIII. századi festett kazettákat rejtő erdélyi templomokat, s ezek jelkép- és jelrendszeréből alkotta meg képeit. Barangolásainak emlékét rajzaival illusztrált tanulmányban jelentette meg (Festett famennyezetek, Bukarest, 1975). A szimbólumoktól távolodva a 80-as években a kollázs technika felé fordul. Bár alapvetően figuratív festőnek vallja magát, festményeinek színözöne képfelületeit a nonfiguratív felé közelítik. Legújabb alkotásait egy felszabadult és oldott, az érzékiség irányában elkötelezett festői nyelvezet jellemzi.

Egyéni kiállítások
1964, 1965, 1966 • Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, Kolozsvár
1968 • Városi Galéria, Csíkszereda • Városi Galéria, Székelyudvarhely
1969 • Városi Galéria, Segesvár • Kultúrpalota, Marosvásárhely
1972 • Petőfi Sándor Magyar Kulturális Központ, Bukarest
1976 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest • Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen
1979 • Műhely sorozat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1980 • Képcsarnok, Dunaújváros
1983 • MNH Kultúrház, Balatonkenese • Műcsarnok, Győr
1985 • Derkovits Terem, Szombathely
1988 • Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen • Vigadó Galéria, Budapest, (kat.) • Gulácsy Terem, Szeged
1989 • Városi Galéria, Pápa
1989 • Medgyessy Terem, Debrecen
1990, 1991 • Csontváry Terem, Budapest
1991 • T-art Műterem Galéria, Csillaghegy
1993 • Művelődési Ház, Balassagyarmat
1994 • BÁV Kortárs Galéria • Ifjúsági Ház, Eger • Moll Rt. Galéria, Szolnok
1995 • Csontváry Terem, Budapest • Szolnoki Galéria, Szolnok, (kat.)
1997 • Csontváry Terem, Budapest
1998 • MÁV Kórház, Szolnok
1999 • Szelet a tortából, MOL Rt. Galéria, Szolnok • Magyarok Háza, Köln
2000 • Vigadó Galéria, Budapest
2001 • Művészbarátságok, Csók Galéria, Budapest [Bujdosó Ernő, Sváby Lajos].

Válogatott csoportos kiállítások
1966 • Kolozsvár, Bukarest
1970 • Marosvásárhely, Bukarest, Hajdúböszörmény
1979 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest
1980 • Nyári Tárlat, Szeged
1986 • Nemzetközi Festészeti Biennálé, Kassa
1987 • Nemzetközi Portré Biennálé, Radom [PL]
1990 • Magyar Grafika, Hessenhuis, Antwerpen
1991 • Magyar művészek kiállítása, Párizs
1992 • Hallam Fine Arts Gallery, London • Kunstmesse, Frankfurt
1993 • Kunst+Kultur, Schloss Farrach • Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely
1994 • BÁV Székház, Budapest • Prinz G., Madrid • KMG, Dunaszerdahely (SZL) • V. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged
1996 • VII. Képzőművészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok • BÁV Székház, Budapest • Városi Képtár, Calgary • Edmonton
1997 • Magyar Szalon '97, Műcsarnok, Budapest
1998 • Ecce Homo, Palme Ház, Budapest • Művészeti díjazottak kiállítása, Neumann G. • Chefs d' oeuvre. Válogatás a Körmendi Galéria gyűjteményéből, Szolnoki Galéria • VIC Rotunda, ENSZ Központ • VII. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged
1999 • Együtt a térben. A Magyar Művészeti Műhely kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest • Melankólia, Ernst Múzeum, Budapest • Hatvanas évek. A romániai Maros Magyar Autonom Tartomány művészete, 1960-68, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
2000 • Dialógus. Festészet az ezredfordulón, Műcsarnok, Budapest • VIII. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged • Körképek, Vigadó Galéria, Budapest
Művek közgyűjteményekben
Damjanich János Múzeum • Déri Múzeum • Jósa András Múzeum • Magyar Központi Levéltár, Budapest • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján • Román Tudományos Akadémia, Bukarest • Vatikáni gyűjtemény, Vatikán.

Irodalom
~ írásai: Bizánci művészet Romániában, Művészet, 1975/11.
Festett mennyezetek, Bukarest, 1975 és Élet és Tudomány, 1976. április 30.
Nézzük meg együtt a tancsi kazettás mennyezetet, Művészet, 1976/4.
Egy népi festő groteszk hagyatéka. A 300 éves tancsi famennyezet, Élet és Tudomány, 1978. április 7.
EGRI M., POLGÁR I.: ~ (kat. bev., Vigadó Galéria, Budapest, 1988)
VÁRI A.: ~ mester képei, Élet és Irodalom, 1988. október 14.
EGRI M.: Eleven színvilág. ~-ról, gyűjteményes kiállítása után, Művészet, 1989/7.
EGRI M.: ~ (kat. bev., Paletta-sorozat, Budapest)
SZUROMI P.: Tisza-parti kaleidoszkóp, Új Művészet, 1998/10.
1997
FERTŐSZÖGI P.: Beszélgetés ~jal. Magyar Művészeti Fórum, 1999/8.
SASVÁRI E.: Don Giovanni: É aperto a tutti quanti. Viva e libertá! ~. (kat. bev., Budapest, 1999)

Tulajdonságok

Hordozó: farost
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1464-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Vilhelm Károly : "Ünnepi csokor"

[FK3575/Bp405/13] A kép mérete: 80 x 56 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Vilhelm Károly (Arad, 1943, 2011) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon a Képcsarnok Vállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Arad, 1943 - Festő és grafikus. 1967-ben Kolozsvárott végezte a Képzőművészeti Főiskolát festő szakon. Abodi Nagy Béla és Kádár Tibor voltak a mesterei. 1967-1974 között Marosvásárhelyen élt, ahol pedagógiai tevékenységet is folytatott. A Pedagógiai Intézet rajz- és művészettörténet tanszékének tanára, majd tanszékvezetője volt. 1975-ben látott napvilágot a Kriterion Kiadónál az erdélyi kazettás mennyezetekről írt tanulmánya (könyve). Több erdélyi tárlatot követően (Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Segesvár, stb.) 1974-ben áttelepült Budapestre. Magyarországi bemutatóinak sorát 1976-ban a Ferencvárosi Pincetárlatban kezdte, amelyet a fővárosban, vidéken és külföldön számos csoportos és önálló rendezvény követet. Alapító tagja a Magyar Művészeti Műhelynek, a Magyar Festők Társaságának, a Lechner Ödön, a T-Art Alapítvány kurátora. A még Erdélyből hozott "Keleti mese" című vásznára 1976-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott. Ezen kívül több művészeti díjban, kitüntetésben részesítették (Káplár Miklós-díj, Munkácsy-díj, a Derkovits-ösztöndíj nívódíja, a szegedi Nyári tárlat fődíja, a kassai Nemzetközi Festészeti Biennále díja, a szegedi Festészeti Biennále fődíja). Számos kelet- és nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Számára a művészi kifejezés nem stílushoz való kötődés, hanem magatartásforma. Alapelve a tiszta és manipulálatlan emberi indulat. Művészetét egyfajta eklekticizmus jellemzi. Képviselve a szolnoki Dajmanich J. Múzeumban, a debreceni Déri Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a nyíregyházi Jósa A. Múzeumban, a salgótarjáni Nógrádi S. Múzeumban, a Magyar Központi Levéltárban és a Vatikáni gyűjteményben. (E.M.: Műv. 1989/7. Murádin Jenő-Sasvári Edit, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára (Arad, 1943- ) A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán 1967-ben végzett, ahol Abodi Nagy Béla volt a mestere. 1974-ig Marosvásárhelyen élt, akkor áttelepült Budapestre. 1976-1979-ben Derkovits-ösztöndíjas. Számos hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt. Egyéni kiállítást 1982-ig tizenkettőt rendezett. Tanulmányúton járt a szocialista országokon kívül Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és az NSZK-ban. Az 1970-es években foglalkozott az erdélyi templomok kazettás mennyezetképeivel, de ahogy a művészeti irányzatok sem hatottak rá, úgy a mennyezetképek sem különösebben. Számára a művészi kifejezés nem stílushoz való kötődés, hanem magatartásforma. Alapelve a tiszta és manipulálatlan emberi indulat. Művészetét egyfajta eklekticizmus jellemzi. - Irod: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Arad, 1943 - Festő, grafikus. A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán Abodi Nagy Béla volt a tanára. 1974-ig Marosvásárhelyen tevékenykedett, majd áttelepült Budapestre. 1976-1979-ben Derkovits-ösztöndíjas. Számos kelet- és nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Hazai és külhoni egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. Az 1970-es években foglalkozott az erdélyi templomok kazettás mennyezetével. Számára a művészi kifejezés nem stílushoz kötődés, hanem magatartásforma. Alapelve a tiszta és manipulálatlan emberi indulat. Művészetét egyfajta eklekticizmus jellemzi. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek festő Arad, 1943 A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán 1967-ben végzett, Abodi Nagy Béla mellett. 1974-ig Marosvásárhelyen élt, akkor áttelepült Budapestre. 1976-1979-ben Derkovits-ösztöndíjas. Számos hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt. - Egyéni kiállítást 1982-ig tizenkettőt rendezett. - Tanulmányúton járt a szocialista országokon kívül Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és az NSZK-ban. - Az 1970-es években foglalkozott az erdélyi templomok kazettás mennyezetképeivel - könyvet is írt a témáról -, de ahogy a művészeti irányzatok sem hatottak rá, úgy a mennyezetképek sem különösebben. Művészetét egyfajta eklekticizmus jellemzi. Egyéb Mesterei: Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Aurel Ciupe. 1967: kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Aurel Ciupe. 1966: Fiatal Művészek Díja, Bukarest; 1970: Káplár Miklós-díj, Hajdúböszörmény; 1975 1979: Derkovits-ösztöndíj; 1979: Derkovits-ösztöndíj nívódíja; 1980: Nyári Tárlat fődíja, Szeged; 1986: Nemzetközi Festészeti Biennálé díjazottja, Kassa; 1998: Munkácsy-díj; 1998, 2000: Festészeti Biennálé fődíja, Szeged; 1999: a Magyar Festők Társaságának díja. Pályájának első korszaka Erdélyhez kötötte, a marosvásárhelyi Ped. Intézet rajz- és művészettört. tanszékének tanára, ill. tanszékvezetője volt. 1974-ben áttelepedett Magyarországra. Alapító tagja a Magyar Művészeti Műhelynek, a Magyar Festők Társaságának, a Lechner Ödön és a T-Art Alapítvány kurátora. Élményeinek meghatározó forrásai kezdetben a népművészettel is rokon erdélyi kazettás templomi famennyezetek formavilága, Krúdy regényalakjainak és helyzetképeinek a saját gyermekkora emlékképeivel rokon polgári kultúrája és az életörömet sugárzó mozarti zene. Kutató és témakereső szenvedéllyel járta végig a XV-XVIII. századi festett kazettákat rejtő erdélyi templomokat, s ezek jelkép- és jelrendszeréből alkotta meg képeit. Barangolásainak emlékét rajzaival illusztrált tanulmányban jelentette meg (Festett famennyezetek, Bukarest, 1975). A szimbólumoktól távolodva a 80-as években a kollázs technika felé fordul. Bár alapvetően figuratív festőnek vallja magát, festményeinek színözöne képfelületeit a nonfiguratív felé közelítik. Legújabb alkotásait egy felszabadult és oldott, az érzékiség irányában elkötelezett festői nyelvezet jellemzi. Egyéni kiállítások 1964, 1965, 1966 • Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, Kolozsvár 1968 • Városi Galéria, Csíkszereda • Városi Galéria, Székelyudvarhely 1969 • Városi Galéria, Segesvár • Kultúrpalota, Marosvásárhely 1972 • Petőfi Sándor Magyar Kulturális Központ, Bukarest 1976 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest • Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen 1979 • Műhely sorozat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1980 • Képcsarnok, Dunaújváros 1983 • MNH Kultúrház, Balatonkenese • Műcsarnok, Győr 1985 • Derkovits Terem, Szombathely 1988 • Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen • Vigadó Galéria, Budapest, (kat.) • Gulácsy Terem, Szeged 1989 • Városi Galéria, Pápa 1989 • Medgyessy Terem, Debrecen 1990, 1991 • Csontváry Terem, Budapest 1991 • T-art Műterem Galéria, Csillaghegy 1993 • Művelődési Ház, Balassagyarmat 1994 • BÁV Kortárs Galéria • Ifjúsági Ház, Eger • Moll Rt. Galéria, Szolnok 1995 • Csontváry Terem, Budapest • Szolnoki Galéria, Szolnok, (kat.) 1997 • Csontváry Terem, Budapest 1998 • MÁV Kórház, Szolnok 1999 • Szelet a tortából, MOL Rt. Galéria, Szolnok • Magyarok Háza, Köln 2000 • Vigadó Galéria, Budapest 2001 • Művészbarátságok, Csók Galéria, Budapest [Bujdosó Ernő, Sváby Lajos]. Válogatott csoportos kiállítások 1966 • Kolozsvár, Bukarest 1970 • Marosvásárhely, Bukarest, Hajdúböszörmény 1979 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest 1980 • Nyári Tárlat, Szeged 1986 • Nemzetközi Festészeti Biennálé, Kassa 1987 • Nemzetközi Portré Biennálé, Radom [PL] 1990 • Magyar Grafika, Hessenhuis, Antwerpen 1991 • Magyar művészek kiállítása, Párizs 1992 • Hallam Fine Arts Gallery, London • Kunstmesse, Frankfurt 1993 • Kunst+Kultur, Schloss Farrach • Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely 1994 • BÁV Székház, Budapest • Prinz G., Madrid • KMG, Dunaszerdahely (SZL) • V. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged 1996 • VII. Képzőművészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok • BÁV Székház, Budapest • Városi Képtár, Calgary • Edmonton 1997 • Magyar Szalon '97, Műcsarnok, Budapest 1998 • Ecce Homo, Palme Ház, Budapest • Művészeti díjazottak kiállítása, Neumann G. • Chefs d' oeuvre. Válogatás a Körmendi Galéria gyűjteményéből, Szolnoki Galéria • VIC Rotunda, ENSZ Központ • VII. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged 1999 • Együtt a térben. A Magyar Művészeti Műhely kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest • Melankólia, Ernst Múzeum, Budapest • Hatvanas évek. A romániai Maros Magyar Autonom Tartomány művészete, 1960-68, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan 2000 • Dialógus. Festészet az ezredfordulón, Műcsarnok, Budapest • VIII. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged • Körképek, Vigadó Galéria, Budapest Művek közgyűjteményekben Damjanich János Múzeum • Déri Múzeum • Jósa András Múzeum • Magyar Központi Levéltár, Budapest • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján • Román Tudományos Akadémia, Bukarest • Vatikáni gyűjtemény, Vatikán. Irodalom ~ írásai: Bizánci művészet Romániában, Művészet, 1975/11. Festett mennyezetek, Bukarest, 1975 és Élet és Tudomány, 1976. április 30. Nézzük meg együtt a tancsi kazettás mennyezetet, Művészet, 1976/4. Egy népi festő groteszk hagyatéka. A 300 éves tancsi famennyezet, Élet és Tudomány, 1978. április 7. EGRI M., POLGÁR I.: ~ (kat. bev., Vigadó Galéria, Budapest, 1988) VÁRI A.: ~ mester képei, Élet és Irodalom, 1988. október 14. EGRI M.: Eleven színvilág. ~-ról, gyűjteményes kiállítása után, Művészet, 1989/7. EGRI M.: ~ (kat. bev., Paletta-sorozat, Budapest) SZUROMI P.: Tisza-parti kaleidoszkóp, Új Művészet, 1998/10. 1997 FERTŐSZÖGI P.: Beszélgetés ~jal. Magyar Művészeti Fórum, 1999/8. SASVÁRI E.: Don Giovanni: É aperto a tutti quanti. Viva e libertá! ~. (kat. bev., Budapest, 1999)

További részletek
Hordozó: farost
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1464-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
180 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y345/BX-10] Hibátlan állapotú, kobaltkék mázzal festett és aranyozott peremű Zsolnay pompadour étkészlet, süteményes készlet, kávés és teás készlet sok kiegészítővel. Aljukon több féle Zsolnay márkajelzés található. Az étkészlet darabjai: Étkészlet: - 2 darab nagy méretű fedeles leveses tál (18.5 x 24 x 33 cm) - 2 darab ovális pecsenyés kínáló tál (3.5 x 26 x 36.5 cm) - 2 darab szögletes tésztás tál (6.3 x 22.5 x 22.5 cm) - 2 darab kör alakú, magas falú zöldséges tál (7.4 x 25 cm) - 2 darab nagyméretű kör alakú kínáló tál (3.3 x 29.5 cm) - 12 darab leveses mélytányér (4.5 x 22 cm) - 14 darab lapostányér (3.3 x 23.5 cm) - 10 darab kistányér (1.8 x 16.5 cm) - 8 darab ovális kistányér, halastányér (3 x 17.6 x 24.5 cm) Leveses készlet: - 8 darab kétfülű leveses csésze (6.3 x 12.6 x 16.8 cm) - 8 darab alátét tányér (2.3 x 15.6 cm) Süteményes készlet: - 1 darab nagyméretű süteményes tál (2.3 x 24.5 cm) - 12 darab süteményes kistányér (2.5 x 19 cm) Teás és kávés készlet: - 1 darab bonbonier (13 x 12.5 x 16.5 cm) - 1 darab tejszín kiöntő (10.2 x 8.5 x 12 cm) - 8 darab teás csésze (6 x 10.1 x 12.5 cm) - 8 darab alátét tányér (2 x 15.5 cm) - 7 darab kávés csésze (4.7 x 7.5 x 9.4 cm) - 7 darab alátét tányér (1.8 x 12 cm) Kiegészítők: - 1 darab gyertyatartó (14.4 x 10 cm) - 2 darab csontostányér (2.4 x 15 x 21 cm) - 2 darab fűszertartó, sótartó (5.3 x 7.7 x 12.8 cm) - 4 darab kistálka, szószos tálka (3.7 x 7.6 cm) - 1 darab kisváza vagy eszköztartó (9.3 x 7.2 cm) - 1 darab kisméretű fogpiszkáló-tartó (5 x 4.8 cm) Súly: 42.245 kg
Zsolnay Pompadour porcelán étkészlet teás és kávés készlet kiegészítőkkel 126 darab
850 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB151/Bp89/31] A kép mérete: 75 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864, Budapest, 1942) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kézdi-Kovács L" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű főként erdőrészleteket, alkonyatokat ábrázoló tájképeivel 1886-tól állandóan szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben pedig a Műcsarnokban rendezett kollektív tárlatot. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel tüntették ki, Londonban "Erdőrészlet" című alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Száguldó vihar" s egyéb képei a Szépművészeti Múzeumba, "Malom az erdőben" című műve a főváros tulajdonába került. "Erdőrészlet" festményét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. (Éber, L.-VMK, Új Idők Lexikona, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Erdőrészlet" című képét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben, 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Több műve a MNG-ban található (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert. 1908-ban gyűjteményes kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert (Velence, Modern Képtár). 1908-ban gyűjt. kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Gal. - Bodnár Éva Művészeti lexikon I-II. Író és festő. Akadémiai tanulmányok nélkül kezdett festeni s 1886 óta nagyszámú tájképet állított ki a Műcsarnokban (erdőrészletek, alkonyatok). 1893 óta képzőművészeti kritikusa a Pesti Hírlapnak. 1900. a párizsi világkiállításon ezüst érmet, 1909. a london Earl's Court kiállításán Erdőrészletével arany érmet nyert s e művét a veneziai modern képtár szerezte meg. 1906. a Könyves Kálmán rt., szalónjában. 1911. és 1921. a Nemzeti Szalónban, 1928. a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Száguldó vihar és egyéb képei a Szépművészeti Múzeumban vannak, a Malom az erdőben c. olajfestménye a székesfőváros tulajdona. 1902. kiadta Barabás Miklós emlékiratait.
Kézdi-Kovács László : Kutyasétáltató hölgy
220 000 HUF