Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FKB093/Bp302/65] A kép mérete: 30 x 21 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Z. Gulyás Ferenc jelzéssel 1948 alkotása. Jelezve balra lent "Z. Gulyás Ferenc 948" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[0Y175/X279] Papír tus, akvarell vegyestechnika üveglap mögött, zöld keretben. Azonnal falra akasztható állapotban van. Magasság: 22 cm Szélesség: 37 cm Súly: 0.7 kg Vinkler László festő, grafikus, művészeti író Születési hely: Szabadka Születési dátum: 1912 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:    Vinkler László emlékkiállítása        Vinkler 100 – Fantasztikus realizmus  Mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1930-1935: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1932, 1933: Balló-díj; 1937: Jellinek-díj; Fényes Adolf-díj. Képzőművészeti tanulmányaival párhuzamosan két évig jogot hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1935-ben ösztöndíjat nyert: Rómában, a Collegium Hungaricumban töltött nyolc hónapot. Néhány vallási témájú szegedi freskója korareneszánsz mesterek hatását mutatja, de szorosan nem kapcsolódott a Római Iskola törekvéseihez. Szakmai sikereit pályája kezdetén bravúros portréművészetével vívta ki, és a műfaj szeretete egész munkásságát végigkísérte. Tanulmányutak: 1937: Párizs, 1939: Szicília. 1947-ben felkérésre megszervezte és elindította a szegedi Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténet Tanszékének munkáját, s ekkortól megbízott tanszékvezetőként tevékenykedett itt 1957-ig, amikor politikai okok miatt állásából felmentették és csak 1972-ben helyezték vissza. Időközben festői pályája töretlenül folytatódott. ~ pedagógiai tevékenységéből adódóan kísérletező hajlamú művész volt, szellemi rokona az 1945-1947-ig hivatalosan, majd feloszlatása után laza csoportként működő Európai Iskolának, amely a Szentendrei Iskola hagyományait és az európai haladó művészi formákat, a kubizmust, szürrealizmust, non-figurációt preferálta. A 60-as években már együtt tartott a korszak egyetemes haladó irányzataival (absztrakt expresszionizmus, tasizmus). Az alkalmazott művészeti stílusok mindig az adott alkotói problémafelvetéséhez igazodtak, filozófiai mélységű gondolataikkal és igényességükkel magas színvonalat képviseltek. Az analitikus kubizmus a háború pusztításainak kifejezője, a szürrealizmus mitológiai példázatainak hordozója, a tasizmus a belső világának kivetülése volt. Természetelvű ábrázolásokon keresztül jutott el azokhoz a szürrealisztikus művészeti elvekhez, amelyeknek nagyszerű példái azok az automatikus, a vonal erejét hangsúlyozó figurális tusrajzok, amelyekkel a modern magyar grafika a korszak törekvéseihez kapcsolódott (Szalay Lajos, Kondor Béla, Martyn Ferenc). Ezekkel párhuzamosan kezdett tasiszta kísérletei nyomán jutott el művészi törekvéseinek csúcspontjára. A csorgatásos technikával véletlenszerűen keletkezett fekete-fehér alap-kompozíciókat gesztusokkal, felismerhető természeti formákat idéző festék-foltokkal tette elevenné. Foglalkoztatta a XX. századi művész és a képzőművészet létjogosultságának kérdése, helye a nemzeti és az egyetemes kultúra egészében. Írásaiban saját maga ideológusaként sajátos terminológia-alkotással is megpróbálkozott (Szürraffaellista kiáltvány, Szürcézanneizmus, 1966). 1957-ben a városban végzett művészi munkája elismeréséül a szegedi Collegium Artium Képzőművészeti tagozata vezetőjévé választotta. 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. A szegedi patrióta festő jelentőségét adja, hogy önálló kísérletezések eredményeképpen jutott el az avantgárd képzőművészet második hullámának törekvéseihez. Művészetének meghatározó eleme a múlttal való kontinuitáskeresés is, a görög mitológia jelképrendszerének felhasználása és reneszánsz parafrázisainak (pl.: Tiziano:Vénusz) sorozata. ~ élete utolsó évtizedében, részben olaszországi és görögországi utazásainak hatására visszatért a természetelvű ábrázolásokhoz is. Műveinek jelentős részét a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Egyéni kiállítások 1957 • A szegedi Képző- és Iparművészeti Szalon Klauzál téri terme, Szeged 1959 • Retrospektív kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1963 • Képcsarnok, Szeged 1971 • Az én világom, Szeged 1982 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1997 • Pokolraszállás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1998 • ~ 1942-es első önálló kiállításának rekonstrukciója, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 2001 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Antik motívumok, Mártonfi Galéria, Kecskemét • Grafikák, Tiffany Galéria, Budapest 2002 • Gyűjteményes kiállítás, Szombathelyi Képtár • Mű-terem Galéria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • A Képzőművészetek Szabad Szakszervezete Vidéki Csoportjának I. Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1956 • II. Országos miskolci Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1967 • Szegedi Képzőművészek Tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1970 • Változatok egy témára, A szegedi Állami Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke művésztanárainak kiállítása, Állami Tanárképző Főiskola, Szeged 2001 • ~ és tanítványai, Városi Képtár, Orosháza. Válogatott írásai Képzőművészeti Alkotások, Budapest, 1954 Szeged mai képzőművészete, Délmagyarország, 1966., augusztus 7. Oidipus (Egy műalkotás keletkezésének elemzése), Acta Academiae Paedagogiae Szegediensis, Series Artistica, Szeged, 1967 Meditazioni sul dramma della vita umana nello specchio del cinquecento con considerazione speciale del Coreggio e del Parmigianino, Parma nell'arte, 1969/1. Aktuális képzőművészeti problémák a differenciáció és az integráció aspektusában, A szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged, 1972 Rajzoktatás és művészeti nevelés koncepciójának fejlődése a tanárképző főiskolák negyedszázados története során, Az általános iskolai tanárképzés 25 éve, Budapest, 1973 Stilisztikai jelcsoportok a képzőművészeti alkotás folyamatában, A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1976 Művészet és mitológia, A szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Szeged, 1978-1979/1. Irodalom SZELESI Z.: ~ - Művészek a Tisza partján, Tiszatáj, 1968/6. köszöntése, Művészet, 1972/6. SZELESI Z.: Művészet és személyiség, Művészet, 1973/1. Van-e szegedi műhely? Művészet, 1973/8. TANDI L.: ~nál, Tiszatáj, 1979/12. P. SZABÓ E.: ~ emlékkiállítása, Új Tükör, 1982/28. PAPP L.: Az ember valósága, Tiszatáj, 1986/9. SZUROMI P.: Átváltozások. Tükrök, tükröződések, Szolnok, 1994 SZUROMI P.: ~ válogatott írásai, Szeged, 2001. Muladi Brigitta Forrás: artportal

Papír, akvarell, 24X33 cm. j. j.l.: B 1965

[FK0037/Z018] A kép mérete: 50 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Paizs László (Szentpéterúr, 1935) alkotása. Jelezve Jobbra lent "P. L." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat címkéje található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte 1959-ben. Z. Gács György, Rákosy Zoltán és Szentiványi Lajos növendéke volt. A '60-as évek első felében hagyományosabb felfogású olajképeket festett, mozaikokat, freskókat, utóbb a pop-art körébe tartozó, a francia Arman munkáival rokon műveket alkotott. 1961 óta kiállító művész. Egyéni (Fényes Adolf Terem, Csók Galéria, Műcsarnok, Magyar Nemzeti Galéria, Halászbástya, Bástya Galéria, Vigadó Galéria, Budapest Galéria, Győr, Szombathely, Szeged, Zalaegerszeg, Duisburg, Aix-en-Provence, stb). és vegyes (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Óbuda Galéria, Magyar Nemzeti Galéria, Csók Galéria, Vigadó Galéria, Székesfehérvár, Kaposvár, Pécs, Hódmezővásárhely, Firenze, Milano, Padova, Nápoly, Velence, Düsseldorf, Aachen, Genf, stb) tárlatokon vett részt. 1980-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1988-ban Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Munkáit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a szombathelyi képtár, a pécsi Janus P. Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum és a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria. (H.B.: Műv, 1972/4, K.Gy.: Műv. 1977/2, K.G.: Műv. 1978/10, M.L.: Műv, 1983/5, R.G.: Műv, 1987/9, Sz.Gy.: Új Műv. 1995/4, MK) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Főiskolán végezte. Mozaikokat ferskókat, utóbb a pop-art körébe tartozó, a francia Arman műveivel rokon műveket alkotott. Mozaikok: a Szegedi Megyei Tanács, a Pécsi Óvoda, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Freskók: Budapest - Csatárka úti Gyermekotthon. 1971-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása, 1983-ban pedig a szegedi Móra Ferenc Múzeumban nagyszabású tárlatokon mutatta be munkáit. 1988-ban érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. (MK) Magyar festők és grafikusok adattára Az Iparművészeti Főiskolán végzett 1959-ben. Mozaikokat (Szeged, Megyei Tanács; Pécs, Óvoda; Gödöllő, Agrártudományi Egyetem), freskókat (Budapest, Csatárka úti Gyermekotthon), újabban a pop art körébe tartozó, a francia Arman műveivel rokon műveket alkotott. 1971-ben a Fényes Adolf Teremben nyílt kiállítása. 1983 februárjában a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett nagyszabású tárlaton mutatta be alkotásait. 1988-ban érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - MK Művészeti lexikon I-IV. (Szentpéterur, 1935. dec. 26.- ): festő. Az Iparművészeti Főiskolán 1959-ben végzett Rákosy Zoltán, Z. Gách György és Szentiványi Lajos növendékeként. Épületdiszítő mozaikokat, (Szeged, Megyei Tanács, 1961; Pécs, Óvoda, 1964), műanyagfreskókat (Bp., Csatárka úti Gyermekotthon, 1964) és gobelinterveket készít. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, szobrász, grafikus. 1959: MIF, mesterei: Z. Gács György, Rákosy Zoltán, Szentiványi Lajos. 1980: Munkácsy-díj; 1988: érdemes művész. Főiskolás éveinek második felében, majd azt követően számos murális munka kivitelezésében vett részt, Fónyi Géza, Konecsni György, Z. Gács György, Rákosi Zoltán és Domanovszky Endre mellett dolgozva. A 60-as évek első felének hagyományosabb fölfogású olajképeket festett. 1964-ben a Velencei B.-n megismerkedett az amerikai pavilonban a pop art Európában akkor még újnak számító törekvésével, és részben ez inspirálta, hogy 1967-ben textil, fém, bőr anyagú "varrottas" képeket küldjön az FKS éves tárlatára; a megnyitó előtt többek között az ő munkáit is eltávolították a falról. A 70-es években pop art-os objekteket (A trónörököspár politikai gyilkosság áldozata lett, 1970, plexiüveg, újság, szarvasbogarak), majd konstruktív, átlátszó plexiüveg plasztikákat készített belső fénytörő határfelületekkel. A 80-as években készültek az anyagában színezett, konstruktív, nagyméretű poliészter szobrai, majd színes poliészter táblaképeket alkotott, mesterségesen roncsolt felületekkel, mintha régészeti leletek vagy atomtámadás utáni festmény-szurrogátumok lennének. Ekkor kezdett organikus plaszikájú bronzszobrokat is mintázni. A 90-es években, a táblaképek és szobrok mellett nagyméretű, egyedi grafikákat készített, formavilágában némileg a roncsolt táblaképekből kiindulva, de szinte kizárólag az emberi alakból elvonatkoztatott torzókat megjelenítve. Ek: 1966: Művészklub, Győr; 1971: Fényes A. T.; 1972: Bercsényi 28-30 G.; 1973: BME B-épület; 1976: Csók G.; 1977: G. Hildebrandt, Duisburg (NSZK); 1979: Bástya G., Halászbástya; Helyőrségi Műv. H., Nagyatád; József A. Műv. Közp., Szeged; Göcsej M., Zalaegerszeg; 1982: Bezzegh G., Küsnacht (CH); 1983: Móra F. M., Szeged; 1987: Műcsarnok (kat.); MNG; 1988: Pandora G., Badacsonytomaj; 1989: Parktheatter, Iserlohn (NSZK); Qualitas G.; Hevesi S. Színház, Zalaegerszeg; 1990: Vasarely Fondation (Ferdinánd Judittal, Fóth Ernővel), Aix-en-Provence (FR); 1994: Vigadó G.; 1997: Pest Center G.; 1998: Budapest G. (kat.); 1999: Pest Center G. (kat); G. Arcis, Sárvár; MMA, Bp.; 2001: SZK, Szhely; Ernst M. (kat.) Vcsk: 1961, 1964, 1966: FKS, Ernst M.; 1962: 9. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1967: Mai magyar festészet, Új-Delhi; 1969: Vas megyei művészek, Savaria M., Szhely; V. Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1971: Új művek, Műcsarnok; 1972: Fiatal művészek Budapestről. Likovni Salon, Újvidék (YU); 1972, 1973: Balatonboglári kápolnatárlatok; 1974, 1976: IV., V. Orsz. Kisplasztikai B., Pécs; 1975: Jubileiumi Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1978: Magyar szobrászat, Műcsarnok; 1979: Arte figuratíva contemporanea ungherese, Salone Brunelleschiano, Firenze; Palazzo Reale, Milánó; 1980: Magyar konstruktivisták, Kunstm,. Álborg (DK), Hovikodden (NL); Kunstpalast, Düsseldorf; Tendenciák 1970-1980 I., Új művészet 1970-ben, Óbuda G.; Tendenciák 1970-1980 III. Geometrikus és strukturális törekvések, Óbuda G.; XXXIX. Velencei B.; 1981: 13. Nközi Kisplasztikai B., Padova; V. Budapesti Nközi Kisplasztikai kiállítás (B.), Műcsarnok; 1985: 101 tárgy. Objektművészet Magyarországon, Óbuda G.; 1986: 3. Kisplasztikai Triennálé, Fellbach (NSZK); 1987: Magyar művészek, Castell dell'Oro, Nápoly; Téli Tárlat, MKISZ, Műcsarnok; 1989: Művészet ma Magyarországon, Neue G., Sammlung Ludwig, Aachen; Más-Kép, Ernst M.; Az avantgárd vége 1975/1980. A 20. század magyar művészete, Csók Képtár, Szfvár; 1991: Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, MNG; Kortárs művészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből, MNG; 1992: Szinyei Társaság, Csók G.; 1993: Variációk a pop artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst M.; 1994: Szinyei Társaság, Vigadó G.; 1995: Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok; 1996: In memoriam 1956, Mosonmagyaróvár; Corpus, Vaszary Képtár, Kaposvár; 1997: 44. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; Magyar Szalon '97 Műcsarnok; Fehér képek, MGSZ, Vigadó G.; Budapest 125 éves, Budapest G.; Kortárs magyar művészet, Körmendi-Csák gyűjtemény, WIPO Center, Genf; 1998: 45. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1999: Majális, Palme H.; 2000: Történelem-kép, MNG; Úti kárpitok, IM; Dialógus. Festészet az ezredfordulón, Műcsarnok; A Nközi Kepes Társaság kiállítása, Pest Center G.; Fény a tudományban és a művészetben, Magyar Elektrotecnhikai M. Mk: FK; IKM, Szfvár; Pécs; KMG, Dunaszerdahely; M. Narodowe, Szczeczin (PL); MNG; SZK, Szhely. Km. Allegorikus alakzatok (sgraffito, 1958, Bp. Ódry Színpad); mozaik (1959, Kertészeti Egy., Aula); Három figura (gobelin, 1961, Művészeti Alap); Mezőgazdaság (mozaik, 1962, Szeged, Megyeháza); Állatfigurák (6 részes mozaik, 1964, Pécs, Nővérképző); Allegorikus figura (mozaik, 1967, Gödöllő, Agrártud. Egy.); Acrylic (akril, 1972. Szhely, Claudius Hotel); Két gömb (anyagában színezett poliészter, 1979, Kőszeg, Írottkő Szálló); háromrészes szobor (bronz, 1979, Bp., Gundel Étterem); háromrészes szobor (plasztik, 1979, Kecskemét, főposta (Szkok Ivánnal); Városköszöntő (krómacél, 1979, Zalaegerszeg); Kettős gömb (színezett poliészter, 1980, Bp., Kongresszusi Közp.); kút (réz, 1982. Hévíz, Postásüdülő); háromrészes szobor (poliészter, 1983, Szentendre, Honvéd Műv. H.); dombormű (színezett poliészter, 1984, Bécs, Hotel Hungaria); szobor (színezett poliészter, 1988, Miskolc, avasi postahivatal); dombormű (színezett poliészter, 1988, Bonn, Magyar Nagykövetség); Aranykor és Fehér kép (színezett poliészter, 1988, Paks, Atomerőmű); dombormű (bronz, 1990. Bp., Külügymin.); Közép-Európa földje és Üdvözlet (színezett poliészter, préselt lemez, 1990, München, Magyar Konzulátus); Fehér dombormű (poliészter, 1990, Canberra, Magyar Nagykövetség); három kép (színezett poliészter, préselt lemez, 1991. New York, Magyar ENSZ-misszió); Budai Vár (színezett poliészter, préselt lemez, 1991. Bp., VIII. ker., Rákóczi úti Irodaház); Allegorikus kompozíció (bronz, 1992. Bp., Hold u., MNB); Allegorikus figura (bronz, 1997. Bp., Thália Színház); cím nélkül (akril, papír, préselt lemez, 1998, Bp., Providencia Biztosító). Irod.: Horváth B.: Paizs László kiállítása, MŰV, 1972/4; Vadas J.: Ami a mappából kimaradt, ÉS, 1976. jún. 12.; Frank J.: Carving Light Rays. The Art of Paizs László, NHQ, 1976; Kovács Gy.: Az anyagátalakítás két módja, MŰV, 1977/2; Kernács G.: Térbe dermedt gesztusok. Paizs László alkotói korszakai, MŰV, 1978/10; Frank J.: Paizs László, Bp., 1979.; Török K.: Műalkotások műanyagból, Film, Színház, Muzsika, 1979. szept. 15.; Hárs É.-Romváry F.: Paizs László, Pécs, 1981; Menyhárt L.: Az ottfelejtett stafeláj. Beszélgetés Paizs Lászlóval, MŰV, 1983/5.; Hegyi L.: Megjegyzések Paizs László új munkáihoz (kat., bev. tan., Műcsarnok, 1987); Rideg G.: Európai kövületek. Paizs László kiállítása a Műcsarnokban, MŰV, 1987/9.; Lóska L.: Angyallenyomatok, ÉS, 1994. szept. 24.; Szegő Gy.: Műanyag és a mű anyaga, Paizs László kiállítása a Vigadóban, ÚM, 1995/4.; Paizs László beszélgetése Paizs Lászlóval az önveszélyes képzőművészeti kritikáról, ÚM, 1995/7-8.; Graphical Works of Paizs László (Budapest, G., 1998); Paizs László (kat., Pest Center G., biboliogr.-val, 1999); Wehner T.-Révész E.: Paizs László, Bp. 2000. (PO.G.-W.T.)