Kerámia, népi cserép





Legnépszerűbbek

[0E236/X118] Dec. 16-21-ig minden termékünkre 25% kedvezmény - Hibátlan állapotú, jelzett, anya gyermekével kerámia figura, síp. Alján jelzés: BÁN Alján az Iparművészeti Vállalat papírvignettájának töredéke látható. Magasság: 14 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.212 kg Bán Mariann keramikus Születési hely: Gyöngyös Születési dátum: 1946 Kiállítások az adatbázisban:  Besztof Bán kiállítása  Az agyag hangja III. - Hans Christian Andersen tiszteletére  Bán Mariann: Az agyag hangja szimpózium  Mesterei: Laborcz Ferenc, Tamás Ervin, Litkei József, Z. Gács György, Schrammel Imre. Szakmai tanulmányait a Dési Huber István Szabadiskolában kezdte, Laborcz Ferenc és Tamás Ervin irányítása mellett. A Magyar Iparművészeti Főiskola porcelántervező szakán 1973-ban diplomázott, mesterei Litkei József, Z. Gács György és Schrammel Imre voltak. 1973: Világifjúsági Találkozó-díj II; 2003: Ferenczy Noémi-díj; 1983-ban Írországban a World Craft Council Workshop+Conference programján vett részt, 1984-ben a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban dolgozott. Tárgyaira legnagyobb hatást a népművészet tette, ezt technikájában őrzi (alacsony tűz, engobe, íróka, karc stb.). Minden alkotását jelével és évszámmal pecsételi meg. Egyéni kiállítások 1976 • Magyar Kultúra Háza [Szilasi Annával], Varsó 1981 • Vörös kápolna, Balatonboglár 1988 • Galerie Ton in Ton, Bécs Válogatott csoportos kiállítások 1963 • Modern magyar kerámia, London Mai magyar iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Jubileumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Lyda Levi G., Milánó 1976 • Baba Biennálé, Krakkó 1980 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest 1981 • Handwerkmesse, München 1989 • Hungarian Cultural Weeks, Barbican, London 1995 • Babakiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest. 1976 • Brugge 1980 • Galerie Handmade, Bécs 1982 • Magyar Kultúra Háza, Helsinki 1983 • Jyväskylä (FIN) • Fészek Galéria, Budapest Művek közgyűjteményekben Iparművészeti Múzeum, Budapest Pollock's Toy Museum, London. Köztéri művei Figurális, mázas szitafestésű mettlachi burkolat (diplomamunka, 1973, Budapest, Állami Bábszínház büfé).   Forrás: www.artportal.hu  
Jelzett Bán Marianna kerámia síp
9 000 HUF
[0X046/BX-9] Hibátlan állapotú, nagyméretű, jelzett, kézi festett kerámia szobor, női alak, gyertyatartó. Alján jelzés: KISS ROÓZ Magasság: 30 cm Szélesség: 15 cm Súly: 1.055 kg Kiss Roóz Ilona keramikus Születési hely: Szatmárnémeti [Satu Mare, RO] Születési dátum: 1920 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: Kiss Roóz Ilona életműkiállítása Mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1939-43: Iparművészeti Iskola, mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1956, 1962: Munkácsy-díj; 1980: érdemes művész; 1984: SZOT-díj; 1994: MSZOSZ díja; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. A magyar kerámia Kovács Margit által teremtett naiv-népies irányzatának jeles művelője. Edényeit, kisplasztikáit, ill. murális alkotásait vidám színvilág és kedves humor jellemzi. 1948 és 1952 között tanított az Iparművészeti Főiskolán, azóta szabadfoglalkozású. Egyéni kiállítások 1961 • Csók Galéria, Budapest [Bódy Irénnel, Csányi Árpádnéval és Pecz Jánossal] 1964 • Katona József Múzeum, Kecskemét 1966 • Csók Galéria, Budapest 1967 • Gulácsy Terem, Szeged 1971 • Csók Galéria, Budapest 1972 • Balatonfüred 1973 • Derkovits Galéria, Szombathely 1976 • Zürich 1977 • Csepel Vas és Fémművek, Budapest 1978 • Juhász Gyula Művelődési Központ, Szeged • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest 1979 • Csók Galéria, Budapest 1980 • Budavári Ipaművészeti Bolt, Budapest 1981 • Kaesz Gyula Szakmunkásképző Intézet, Budapest 1982 • Offenburg 1983 • Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján 1984 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1986 • Festőterem, Sopron 1987 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1989 • Kispréposti Palota, Eger (állandó kiállítás) 1991 • Csók Galéria, Budapest 1992 • Bécs 1994 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1995 • Minigaléria, Miskolc 1995 • Csók Galéria, Budapest [Pannonhalmi Zsuzsával és Sarkantyu Judittal] 1996 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1997 • Derkovits Művelődési Központ, Tiszaújváros. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • Karácsonyi kiállítás, Budapest • Fővárosi Művelődési Központ 1952 • Iparművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1956 • Iparművészeti kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1958 • Magyar kerámia kiállítás, Vallauris 1959 • Magyar képzőművésznők kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1959 • IV. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1965 • Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968, 1970 • I., II. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1973 • Magyar kerámia, Ankara, Isztambul 1975 • Tárgy és alkotója, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1982 • Magyar kézműves kerámia, Siklós 1995 • XX. századi magyar keramikusok, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Az agyag mesterei, Vigadó Galéria, Budapest 1998 • Őszi Kerámia Kiállítás, Olaf Palme Ház, Budapest Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Iparművészeti Múzeum, Budapest • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Kispréposti Palota, önálló gyűjtemény, Eger. Köztéri művei Kukorica-Búzakalász (homlokzati kerámia, 1956, Mezőgazdasági Kiállítás, Budapest) kerámia dombormű (1958, Pereces, bölcsőde) kerámia napóra (1959, Székesfehérvár, Béke téri iskola) csempeburkolat (1961, Szeged, rendelőintézet) kerámia falikút (1961, Monor, gimnázium) falikép (kerámia, 1962, Sopron, Gyermekszanatórium) kerámia falikép (1964, Kecskemét, Ének-zenei Általános Iskola) kerámia falikép (1966, Békéscsaba, bölcsőde) kerámia falikép (1967, Esztergom, kórház). Irodalom KOCZOGH Á.: ~, Budapest, 1987 GÁL J.: ~ 77 éves. Beszélgetés a művésszel, Magyar Iparművészet, 1997/4. KESZTHELYI K.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I., Alkotók, adatok 1945-1998, Budapest, 1999. Forrás: artportal.hu
Kiss Roóz kerámia szobor gyertyatartó 30 cm
88 000 HUF
[1L422/UZ-N] Hibátlan állapotú, fekete mázas nagy méretű kerámia hölgy figura, kalapban, virágos kosárral. A kerámia profi restaurátor által javított. Kosár alján jelzés, lásd fotó. Magasság: 47 cm Szélesség: 21 cm Súly: 3.535 kg Rahmer Maria 1911-1998 A művész névének változatai Maria Rahmer; Rahmer Maria; H. Ráhmer Mária; Hartmann Lászlóné Életrajz kerámikus Budapest, 1911. - Kanada, 1998. Balett táncosnak készült, de szülei tanácsára művészeti pályára lépett. Tanulmányait 1926-29 között kerámia szakon, az Országos iparművészeti iskolában, Orbán Dezső osztályában végezte. Az iskola elvégzése után, több tanulmányutat tett Németországba és Párizsba. 1931-ben saját műhelyt nyit a IX. kerület Rákos utca 1. szám alatt. Rendszeresen kiállító művész, szinte minden jelentősebb kiállításon szerepel. 1933-ban műhelyét áthelyezi az V. kerületi Személynök utca 9-11-be. Az 1935-ös brüsszeli világkiállításon megkapja a nagyaranyérmes díszoklevelet. 1939-ben, Párizsban nyit műtermet, és 1941-ig külföldi megrendeléseit is innen teljesíti. Az egyre rosszabb magyarországi helyzet miatt 1949-ben Franciaországba emigrál. Párizsban él, és főképpen kerámiaoktatással foglalkozik, majd tanítványai kérésére Kanadába költözik, és haláláig tevékenyen részt vesz az ottani művészeti életben. Forrás: https://budapestaukcio.hu/rahmer-maria/keramikus
H. Rahmer Mária feketeruhás kerámia nő virágokkal 47 cm
120 000 HUF




Legújabb műtárgyak

[2B350/X328] Nagyméretű, arányos fa talapzaton nyugvó cserép fej. Alján ragasztott címke, rajta felirat: ISTVÁN KIRÁLY KALOCSÁN TALÁLTÁK Magasság: 28.5 cm Szélesség: 11.5 cm Súly: 1.035 kg ISMERETLEN GÓTIKUS MESTER, szobrász (13. század)     Királyfej 1200-25 Vörös mészkő, magasság: 17 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest  A királyfej a kalocsai érseki székesegyház egyik, bejáratot díszítő szobrához tartozhatott; a kapu ugyancsak vörösmárvány oszloptöredékei a múlt századi ásatások során kerültek elő. A kalocsai kapu a kő és vörösmárvány váltakozásával az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház 1196 előtt készült nyugati kapuzatához lehetett hasonló. A sommásan megformált királyfej a hazai román kori kőfaragás egyik legszebb darabja. A hátul is gondosan megmunkált férfifejen három görögkereszttel díszített nyitott abroncskoronát látunk, amelynek formája azonos a III. Béla király sírjában talált halotti koronával. A leegyszerűsített és nyugodt formák, a szakáll, a bajusz és a haj párhuzamos, egyenes vonalakkal történt kidolgozása, a tágra nyitott szemek méltóságteljes kifejezést és monumentális jelleget adnak a fejnek. Az ábrázolt kilétére vonatkozóan nincsen biztos adatunk, korábban a székesegyházat alapító Szent István királyra gondoltak, de az is lehetséges, hogy a faragvány a bejáratot díszítő valamelyik bibliai király feje volt. (Forrás: https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/zmisc/faragvan/131_sz/kiralyf2.html) 
Kalocsai királyfej művészi másolata Szent István ábrázolás 28.5 cm
125 000 HUF
[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF
[2B308/BX-9] Régi, jelzett, hibátlan állapotú Gorka Lívia díszváza, fehér-fekete-narancssárga mázzal. Alján jelzés: GORKA LÍVIA Magasság: 21 cm Szélesség: 11.5 cm Súly: 0.595 kg Gorka Lívia keramikus Születési hely: Nógrádverőce Születési dátum: 1925 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Gorka Lívia keramikusművész életműkiállítása Mesterei: Gorka Géza. 1947-ben tett fazekas-mestervizsgát. Mestere édesapja, Gorka Géza volt. 1962: Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága, aranyérem; 1964: Munkácsy-díj; 1975: érdemes művész; Verőce díszpolgára. 1959-ig a verőcei Gorka-műhelyben dolgozott, azóta saját műtermében alkot. Kézműves módszerrel dolgozik, saját készítésű mázakat alkalmaz. Magas tüzű, egyéni készítésű anyagokkal dolgozik, az agyagot fémmel ötvözi. Erőteljes plasztikai hatású munkáinak színvilága visszafogott. Egyéni kiállítások 1964 • Csók Galéria, Budapest • Festőterem, Sopron • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Savaria Múzeum, Szombathely 1968 • Genf • Képcsarnok, Szeged 1977 • Műcsarnok, Budapest 1983 • Gülbaba köz 25. 1986 • Blaskovich Múzeum, Tápiószele 1994 • Három nemzedék, Gorka Múzeum, Nógrádverőce. Válogatott csoportos kiállítások 1955 • Fiatal iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1958 • Nemzetközi kerámia kiállítás, Gmunden 1959 • 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1962 • Ungerskt Konsthantverk, Stockholm 1962, 1964 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1964 • Kortárs magyar művészek, Neue Galerie der Stadt, Linz • Nemzetközi kerámia kiállítás,Washington 1965 • 5. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968 • Mai magyar kerámia, Vár, Siklós 1968-1972, 1976, 1980-1988 • VI-X. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1970, 1975 • Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyar kerámia és textil,Moszkva • Nemzetközi kerámia kiállítás, Faenza 1995 • XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum, Budapest gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest. Művek közgyűjteményekben Kecskeméti Képtár Victoria and Albert Museum, London. Köztéri művei Zodiákus jegyek (samottos agyag, 1966, Gödöllő, GATE) Sejt nagyító alatt (kőagyag, 1979, Tatabánya, Kórház) Kerámiakompozíció (1983, Tatabánya, Megyei Kórház). Irodalom Vallomás, Budapest, 1979 ~-FOCHT G.: Három nemzedék. A Gorka Múzeum Verőcén, Budapest, 1994 Fiatal iparművészek, Szabad Művészet, 1955/9. FRANK J.: ~, Élet és Irodalom, 1964/5. MAJOR M.: ~ kiállítása elé, Magyar Építőművészet, 1964/6. kiállításán, Művészet, 1964/10. HETTEŠ, K.-RODA, P.: Moderne Keramik, Prága, 1965 SZELESI Z.: ~ kiállítása Szegeden, Művészet, 1968/12.  ~val, Műgyűjtő, 1970/2. N. DVORSZKY H.: ~, Művészet, 1973/3. kiállítása, Ipari Művészet, 1973/3. VADAS J.: Kiállítások, Élet és Irodalom, 1973. március 27. Forma Hungarica, Budapest, 1974 VADAS J.: Küklopsz edényei, Élet és Irodalom, 1987. október 9. Ős pottery, New Hungarian Quarterly, 1988/3. Három nemzedék. Gorka Géza, ~, Focht Géza, Magyar Iparművészet, 1994/5. Laczkó Ibolya Forrás: artportal.hu
Régi hibátlan Gorka Lívia kerámia váza 21 cm
64 000 HUF