[1Q079/X075] Gyönyörű, régi jelzett francia fajansz historizáló tányér, dísztányér, dísztál. Pereme sérült, lásd fotó. Közepében kézzel festett felirat: W LA MONTAGNE 1791 Hátoldalán jelzés: SAINT AMAND a ça ira FRANCE Szélesség: 25 cm Súly: 0.55 kg

[0E236/X118] Dec. 16-21-ig minden termékünkre 25% kedvezmény - Hibátlan állapotú, jelzett, anya gyermekével kerámia figura, síp. Alján jelzés: BÁN Alján az Iparművészeti Vállalat papírvignettájának töredéke látható. Magasság: 14 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.212 kg Bán Mariann keramikus Születési hely: Gyöngyös Születési dátum: 1946 Kiállítások az adatbázisban:  Besztof Bán kiállítása  Az agyag hangja III. - Hans Christian Andersen tiszteletére  Bán Mariann: Az agyag hangja szimpózium  Mesterei: Laborcz Ferenc, Tamás Ervin, Litkei József, Z. Gács György, Schrammel Imre. Szakmai tanulmányait a Dési Huber István Szabadiskolában kezdte, Laborcz Ferenc és Tamás Ervin irányítása mellett. A Magyar Iparművészeti Főiskola porcelántervező szakán 1973-ban diplomázott, mesterei Litkei József, Z. Gács György és Schrammel Imre voltak. 1973: Világifjúsági Találkozó-díj II; 2003: Ferenczy Noémi-díj; 1983-ban Írországban a World Craft Council Workshop+Conference programján vett részt, 1984-ben a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban dolgozott. Tárgyaira legnagyobb hatást a népművészet tette, ezt technikájában őrzi (alacsony tűz, engobe, íróka, karc stb.). Minden alkotását jelével és évszámmal pecsételi meg. Egyéni kiállítások 1976 • Magyar Kultúra Háza [Szilasi Annával], Varsó 1981 • Vörös kápolna, Balatonboglár 1988 • Galerie Ton in Ton, Bécs Válogatott csoportos kiállítások 1963 • Modern magyar kerámia, London Mai magyar iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Jubileumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Lyda Levi G., Milánó 1976 • Baba Biennálé, Krakkó 1980 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest 1981 • Handwerkmesse, München 1989 • Hungarian Cultural Weeks, Barbican, London 1995 • Babakiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest. 1976 • Brugge 1980 • Galerie Handmade, Bécs 1982 • Magyar Kultúra Háza, Helsinki 1983 • Jyväskylä (FIN) • Fészek Galéria, Budapest Művek közgyűjteményekben Iparművészeti Múzeum, Budapest Pollock's Toy Museum, London. Köztéri művei Figurális, mázas szitafestésű mettlachi burkolat (diplomamunka, 1973, Budapest, Állami Bábszínház büfé).   Forrás: www.artportal.hu  

[0X046/BX-9] Hibátlan állapotú, nagyméretű, jelzett, kézi festett kerámia szobor, női alak, gyertyatartó. Alján jelzés: KISS ROÓZ Magasság: 30 cm Szélesség: 15 cm Súly: 1.055 kg Kiss Roóz Ilona keramikus Születési hely: Szatmárnémeti [Satu Mare, RO] Születési dátum: 1920 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: Kiss Roóz Ilona életműkiállítása Mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1939-43: Iparművészeti Iskola, mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1956, 1962: Munkácsy-díj; 1980: érdemes művész; 1984: SZOT-díj; 1994: MSZOSZ díja; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. A magyar kerámia Kovács Margit által teremtett naiv-népies irányzatának jeles művelője. Edényeit, kisplasztikáit, ill. murális alkotásait vidám színvilág és kedves humor jellemzi. 1948 és 1952 között tanított az Iparművészeti Főiskolán, azóta szabadfoglalkozású. Egyéni kiállítások 1961 • Csók Galéria, Budapest [Bódy Irénnel, Csányi Árpádnéval és Pecz Jánossal] 1964 • Katona József Múzeum, Kecskemét 1966 • Csók Galéria, Budapest 1967 • Gulácsy Terem, Szeged 1971 • Csók Galéria, Budapest 1972 • Balatonfüred 1973 • Derkovits Galéria, Szombathely 1976 • Zürich 1977 • Csepel Vas és Fémművek, Budapest 1978 • Juhász Gyula Művelődési Központ, Szeged • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest 1979 • Csók Galéria, Budapest 1980 • Budavári Ipaművészeti Bolt, Budapest 1981 • Kaesz Gyula Szakmunkásképző Intézet, Budapest 1982 • Offenburg 1983 • Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján 1984 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1986 • Festőterem, Sopron 1987 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1989 • Kispréposti Palota, Eger (állandó kiállítás) 1991 • Csók Galéria, Budapest 1992 • Bécs 1994 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1995 • Minigaléria, Miskolc 1995 • Csók Galéria, Budapest [Pannonhalmi Zsuzsával és Sarkantyu Judittal] 1996 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1997 • Derkovits Művelődési Központ, Tiszaújváros. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • Karácsonyi kiállítás, Budapest • Fővárosi Művelődési Központ 1952 • Iparművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1956 • Iparművészeti kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1958 • Magyar kerámia kiállítás, Vallauris 1959 • Magyar képzőművésznők kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1959 • IV. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1965 • Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968, 1970 • I., II. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1973 • Magyar kerámia, Ankara, Isztambul 1975 • Tárgy és alkotója, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1982 • Magyar kézműves kerámia, Siklós 1995 • XX. századi magyar keramikusok, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Az agyag mesterei, Vigadó Galéria, Budapest 1998 • Őszi Kerámia Kiállítás, Olaf Palme Ház, Budapest Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Iparművészeti Múzeum, Budapest • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Kispréposti Palota, önálló gyűjtemény, Eger. Köztéri művei Kukorica-Búzakalász (homlokzati kerámia, 1956, Mezőgazdasági Kiállítás, Budapest) kerámia dombormű (1958, Pereces, bölcsőde) kerámia napóra (1959, Székesfehérvár, Béke téri iskola) csempeburkolat (1961, Szeged, rendelőintézet) kerámia falikút (1961, Monor, gimnázium) falikép (kerámia, 1962, Sopron, Gyermekszanatórium) kerámia falikép (1964, Kecskemét, Ének-zenei Általános Iskola) kerámia falikép (1966, Békéscsaba, bölcsőde) kerámia falikép (1967, Esztergom, kórház). Irodalom KOCZOGH Á.: ~, Budapest, 1987 GÁL J.: ~ 77 éves. Beszélgetés a művésszel, Magyar Iparművészet, 1997/4. KESZTHELYI K.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I., Alkotók, adatok 1945-1998, Budapest, 1999. Forrás: artportal.hu

[0L446/X096] Hódmezővásárhelyi, jelzett Kincses István kerámia váza, rendkívül díszes, plasztikus szalamandra párral. Rendkívül ritka, gyűjteményes példány. Alján jelzés: KINCSES I HMV Magasság: 31 cm Szélesség: 21 cm Súly: 2.3 kg

[0M084/BX-9] Hibátlan állapotú, kétfülű Gorka kerámia váza, díszváza. Rajta habán jellegű kézi festett díszítések. Alján jelzés: GORKA Magasság: 19 cm Szélesség: 10 cm Súly: 0.585 kg

[1L422/UZ-N] Hibátlan állapotú, fekete mázas nagy méretű kerámia hölgy figura, kalapban, virágos kosárral. A kerámia profi restaurátor által javított. Kosár alján jelzés, lásd fotó. Magasság: 47 cm Szélesség: 21 cm Súly: 3.535 kg Rahmer Maria 1911-1998 A művész névének változatai Maria Rahmer; Rahmer Maria; H. Ráhmer Mária; Hartmann Lászlóné Életrajz kerámikus Budapest, 1911. - Kanada, 1998. Balett táncosnak készült, de szülei tanácsára művészeti pályára lépett. Tanulmányait 1926-29 között kerámia szakon, az Országos iparművészeti iskolában, Orbán Dezső osztályában végezte. Az iskola elvégzése után, több tanulmányutat tett Németországba és Párizsba. 1931-ben saját műhelyt nyit a IX. kerület Rákos utca 1. szám alatt. Rendszeresen kiállító művész, szinte minden jelentősebb kiállításon szerepel. 1933-ban műhelyét áthelyezi az V. kerületi Személynök utca 9-11-be. Az 1935-ös brüsszeli világkiállításon megkapja a nagyaranyérmes díszoklevelet. 1939-ben, Párizsban nyit műtermet, és 1941-ig külföldi megrendeléseit is innen teljesíti. Az egyre rosszabb magyarországi helyzet miatt 1949-ben Franciaországba emigrál. Párizsban él, és főképpen kerámiaoktatással foglalkozik, majd tanítványai kérésére Kanadába költözik, és haláláig tevékenyen részt vesz az ottani művészeti életben. Forrás: https://budapestaukcio.hu/rahmer-maria/keramikus

[2A571/X334] Jelzett, hibátlan állapotú Kisfaludi Strobl Zsigmond kerámia szobor, egész alakos ülő női akt. Talapzaton jelzés: KISFALUDI STROBL Magasság: 33.2 cm Szélesség: 16.3 cm Hosszúság: 20.5 cm Súly: 1.575 kg Kisfaludi Strobl Zsigmond Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, 1884. júl. 1. – Bp., 1975. aug. 14.): szobrász, Kossuth-díjas (1950, 1953), kiváló művész (1952). Az Iparművészeti Isk.-n négy éven át Mátrai Lajos és Lóránfi Antal tanítványa volt. Közben eljutott Stróbl Alajos műtermébe is, ahol a mester irányításával két akttanulmányt készített 1904, ill. 1905 nyarán. Majd Zala vm. ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult. Hazatérve a Mintarajzisk.-ban Radnai Béla volt a mestere. A bp.-i Művészházban 1909-ben megrendezett kiállítása óta tartották számon. Finale (1911) c. hármas aktjával 1912-ben elnyerte a Rudics-díjat, melynek összegét itáliai, franciao.-i és belgiumi tanulmányutakra fordította. Művészete a nagy német szobrász és teoretikus, Adolf Hildebrand szigorú esztétikájának hatása alatt fejlődött, ám a példakép klasszikus fegyelmét némileg feloldva lágyabbá tette saját plasztikáját és hatott rá az akademizmus is. Az I. világháborúban mint katona készített portrékat 1918 őszén hetek alatt mintázta meg az Őszirózsás katona figuráját. Ekkortájt készült Bourdelle művészetének hatását mutató Ijász c. szobra is (1918); előbb a Margitszigeten, majd 1929-ben a Városligetben állították fel. Pályája a két világháború közötti időszakban teljesedett ki. Minden munkájában kitűnően érvényesítette technikai tudását. Életnagyságúnál hatalmasabb szobroktól apró porcelán figurákig munkáit lendület, elegancia jellemezte. Megszámlálhatatlan kisbronz, plakett és monumentális alkotás (nagykanizsai hősi emlékmű, Szent Imre herceg, Bp., 1930), valamint külföldi utazások (Angliába, az USA-ba) jelzik életének ezt a korszakát. Frappáns portréi (Iványi Grünwald Béla, 1924; Györgyi Dénes, 1923; G. B. Shaw, 1932; Pásztor János, 1934; Erzsébet angol trónörökös, 1937), különösen a Nagy-Britanniában készültek – ahol több mint félszáz portrét mintázott –, már egyértelműen a világhírt jelentették számára. Hamilton tábornokot ábrázoló szobra a skóciai Aberdeenben, Vénusz születése c. műve a kaliforniai Santa Barbarában áll. Egyik legismertebb műve a Gellért-hegyen álló Felszabadulási emlékmű (1947). 1952-ben mintázta a Parlament előtti Kossuth-emlékmű főalakját, majd egy év múlva a Millenniumi emlékmű új Rákóczi és Kossuth figuráját. Már nyolcvanéves elmúlt, amikor elkészült a Végvári vitézek (1968) c. Egerben felállított köztéri szobra, amely egy korábbi kisplasztikájának monumentális méretű variációja. Kiváló portréinak sorát újabb alkotásokkal bővítette (Kodály Zoltán, 1966; Szakasits Árpád; Pátzay Pál, 1967). Több mint ötven alkotása áll hazai köztereken. A MNG, a zalaegerszegi Göcsej Múz. és külföldi gyűjtemények (British Museum, Ermitázs, Puskin Múz.) őrzik műveit. Jelentősebb gyűjteményes kiállításai: Művészház (1909), Ernst Múz. (1917, 1921, 1922, 1925, 1927, 1932), Műcsarnok (1954), Göcsej Múz. (1965, 1974). Külföldön 1935-ben Londonban; 1955-56-ban Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Lvovban; 1958-ban Prágában; 1959-ben Pozsonyban volt kollektív tárlata. 1976-ban ~ Emlékmúz. nyílt Zalaegerszegen. Mint a Művészeti Főisk. tanára, évtizedeken át nevelt ifjú művészeket. Tagja volt a SZU Képzőművészeti Ak.-jának (1958). – Könyve: Emberek és szobrok (visszaemlékezések, Bp., 1969). – Irod. Kopp Jenő: K. S. Zs. (Bp., 1956); Illés Béla: K. S. Zs. 80. születésnapjára (Élet és Irod., 1964. 27. sz.); Lengyel István: Három korszak. Születésnapi beszélgetés a nyolcvan éves K. S. Zs.-dal (Népszabadság, 1964. júl. 11.); Kiss Gy. János: K. S. Zs. 80 éves (Népszava, 1964. júl. 1.); Pogány Ö. Gábor: A göcseji múzeumban rendezett kiállítás katalógusának bevezetője (Bp., 1974).   Forras: arcanum.com

[1Z703/Z064] Antik, hibátlan állapotú, kézi festéssel és aranyozással gazdagon díszített, perzsa mintás Zsolnay majolika dísztál, dísztányér. Hátoldalán kék babérkoszorús Zsolnay jelzés: ZSOLNAY PÉCS Mélynyomással: ZSOLNAY Mélynyomott formaszám: 7174 Magasság: 4.6 cm Szélesség: 25.7 cm Súly: 0.65 kg

[2A411/Z047] Fa talapzaton álló, nagyméretű kerámia női szobor, jelzett kisplasztika. Talapzaton réztáblán jelzés: KOTSIS N. MARGIT Magasság: 36.9 cm Szélesség: 12 cm Hosszúság: 10.5 cm Súly: 2.2 kg Kotsis-nagy Margit szobrász Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO], 1939-05-1 hirdetés Szerző: Szolláth György-Ury Ibolya 1967-73: kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola. 1983: 30. Vásárhelyi Őszi Tárlat szobrászati díja. 1973-77 között a Fekete erdői Üveggyár ipari formatervezője. 1976-ban díszleteket és kosztümöket tervez a Nagyváradi Nemzeti Színházban, Giraudoux Trójában nem lesz háború című darabjához. 1978-ban telepedett le Magyarországon. 1978-82 között a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanított. 1992-ig Szentendrén, a régi művésztelepen dolgozott. Szuverén alkotóművész, elsősorban erdélyi kisplasztikában beszél szülőföldjéről. Szenvedéllyel dolgozik, modern stílusban, kőben, agyagban, terrakottában. Irodalom TÓTH D.: Műteremlátogatás ~nál, Művészet, 1981/7. TANDI L.: ~ újrakezdései, Forrás, 1985/4. URY I.: ~ szobrai, Új Tükör, 1986. november 16. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1983 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1990 • Stuttgart (D) 1992 • Tübingen (D). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Nagyváradi Képzőművészek megyei és Országos tárlatai [RO] 1982, 1989 • Országos Képzőművészeti Tárlat 1985 • Dél-alföldi Tárlat 1990 • I. Országos Szobrászrajz Biennálé, Budatétényi Galéria, Budapest 1996 • A négy őselem. IV. Nemzetközi szobrászrajz Biennálé, Vigadó Galéria, Budapest Forrás: artportal.hu

[2A068/Z064] Antik, nagyméretű, barna mázas cserép kuglófsütő forma a XIX. század végéről. Régi háztartási, konyhai eszköz. Magasság: 13 cm Szélesség: 27 cm Súly: 2.21 kg

[1Z912/Z259] Régi, nagyméretű, szép állapotú, barna mázas, jelzett art deco Szécsi kerámia váza, plasztikus, színes virág díszítésekkel. Talpán masszába nyomott jelzés: SZÉCSI J Magasság: 22.2 cm Szélesség: 18.8 cm Hosszúság: 16 cm Súly: 1.32 kg

[1Z914/Z017] Régi, nagyméretű, szép állapotú, jelzett, kerámia váza, díszváza. Oldalán kézzel festett lovas és szamuráj harcos alakok, katonák, nyakán négy darab bronz színű kerámia sárkány alak látható. Szája restaurátor által szakszerűen javított. Alján kalligrafikus jelzés, lásd fotó. Magasság: 35.3 cm Szélesség: 18 cm Súly: 2.11 kg