Szeretettel köszöntöm kedves látogatóimat! Az alkotás amit ajánlok: Alkotó: Mattis Teutsh János Alkotás címe: Mária Technika: Alumínium, gránit talp Méret: 59 cm magas Jelzés a szobor jobb oldalán, lent. A képek hibátlan hozzáillő keretben (azonnal kiállíthatóak). Az alkotás eredetiségéért garanciát vállalok (certifikátumot is adok) Átvétel kizárólag személyesen: Szolnok, vagy Budapest (Market Central Ferihegy kereskedelmi park Vecsés és Budapest határában, a 4-es út mentén) A személyes átvétel során, az alkotás megtekintése után még mindig módjában áll visszalépni a vásárlástól. Generációs gyűjtő vagyok, nézzen szét nálam, sok gyönyörű, különböző stílusú festményt és szobrot talál!

[1E166/UZ-K] Régi, hibátlan állapotú, jelzett portugál bronz szobor márvány talapzaton. Jelzés: MILO Pecsét: L'ART BRONZE QUALITE FRANCE Magasság: 13 cm Szélesség: 8.5 cm Hosszúság: 20.3 cm Súly: 2.165 kg Miguel Fernando López (Milo) portugál | 1955 1 2021. 05. FEBRUÁR TEVÉKENYSÉG 1 Figyelmeztetés 1 eladott tétel  1/10 előadót követsz Miguel Fernando López (Milo) egy portugál háború utáni és kortárs szobrász, 1955-ben született. Miguel Fernando López (Milo) műveit többször kínálták aukción, Miguel Fernando López (Milo) portugál|1955    "Miguel Fernando López (Milo) egy portugál háború utáni és kortárs szobrász, 1955-ben született. Miguel Fernando López (Milo) műveit többször kínálták aukción..."  Forrás: https://www.mutualart.com/Artist/Miguel-Fernando-Lopez--Milo-/064ED1B126664E76

[1E170/Z010] Hibátlan állapotú, jelzett bronz szobor márvány talapzaton. Ágaskodó paripa. Karcolt jelzés: DEBUT Magasság: 34.5 cm Szélesség: 11.2 cm Súly: 2.44 kg

Márvány, 20 x 30 x 28 cm, j. oldalt: MATZON

[1M110/X003] Szép állapotú bronz kisplasztika fa talapzaton. Felirat: 24. MISKOLCI TÉVÉ FESZTIVÁL 1984 Jelzés: SZZ Magasság: 8.5 cm Szélesség: 8.7 cm Súly: 0.275 kg Szentirmai Zoltán szobrász Budapest, 1941-12-4 Szerző: Kernács Gabriella-Wehner Tibor 1963-1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Somogyi József. 1967-től a Kirakatrendező és Dekoratőr Szabadiskolában tanít rajzot és művészettörténetet. 1972: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállításának díja; 1978: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1981: a VII. Országos Kisplasztikai Biennálé díja; az V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás megosztott fődíja; 1983: a IV. Országos Éremművészeti Biennálé díja; 1987: Munkácsy-díj; 1995: a Törley kisplasztika- és érempályázat fődíja; 1996: Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza, Pro Arte aranyérem; Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, I. díj, Debrecen. 1979-től Szentendrén él. ~ intellektuális, tűnődő szobrászalkat, virtuóz módon bánik a kővel, agyaggal, bronzzal, a fával. Szobrászatának egyik alapkérdése a “bezártság-kibontakozás-kitörés” gondolatköre. Fa Prometheusa (a 70-es évek elejéről) fenyegető, sarkos, kemény formák közt vergődő lágy, organikus forma, Nikéjén egy talált, vízmosta fadarabot önt bronzba, s lesz belőle térbe úszó, lángként fellobbanó Győzelem-istennő. Vénusz születése c. munkáján hófehér gipszdrapériát szakít át – három fázisban – egy kibomló, előrelendülő női akt. A “bezártság-szabadság” témakörhöz korán megalkot egy alapjelet: egy térbe írt kockaélvázat, ebben – mint ketrecben – lebeg felfüggesztve Déry Tibor hevesen gesztikuláló gipsz portrészobra. Ez a kockakeret – mint az eleve elrendeltség, a végzet, a behatárolt sors jele – írja körül a fehér kőtömbökről felszárnyaló, azokra visszazuhanó Ikarusz bronzalakját, s mint rézkarám fogja be, szorítja össze a Vége a kalandozásoknak c. tömör kisplasztika bronzlovakon hánykolódó harcosait. ~ szobrászatának fontos jellemzője az időutazás. A pályáját szépen indító Művészettörténet c. bronz plakett-sorozaton tömör, statikus dór oszlopformával indul az időjáték, alig mozduló román toronnyal, kapubolttal, majd felszökkenő, szétboruló gótikus csúcsívekkel folytatódik, hogy a reneszánszban áttörjön, kinyíljon a plakett hátfala, s a levegőégen megjelenjen az emberalak. ~ fontos műfaja a plakett és az érem, jól érvényesül benne a finom, szellemes részmegoldások, a kevéssel sokat mondás iránti érzéke. A falakat megnyitó reneszánsz gondolata később míves, különös szépségű kő-bronz kisplasztika-sorozattá érik, amely műfaj ~nak szintén erőssége. Az “időutazások” egyik szép darabja az Üzenet az etruszkoknak c., meghasadt kerámiatorzó, rajta titokzatos időjelek, ruharedők, etruszk tombabejárat halvány rajza. ~ szívesen épít szobrot egy-egy frappáns ötletre: az agyonkoptatott Dózsa-témában is tudott újszerűt hozni az üszkös fatrónra ráolvadt bronz testlenyomat-darabokkal. Különösen érzékivé, mívessé, izgalmassá teszi szobrait a különböző anyagok alkalmazása, az egymásba ágyazott-telepített kő, bronz, fa ellentétének feszültsége. Ezzel él korai, félelmetes, rusztikus kő ősállat-bagoly szobrán, amelynek lábai bronz gépmarkolók, s a Magyar gályarab prédikátorok emlékszobrán, ahol a nevekkel teleírt sziklasír-kőtömb hajóból sírjelforma bronzárboc és bronzevezők nőnek. Köztéri munkáiban folytatja a magyar emlékműszobrászat hagyományait (Vitéz János kőpadon ülő bronzszobra Esztergomban), de él a XX. század számára kedves szobrászeszközével: a megmintázott vagy megfaragott tárgy szoborrá emelésével is (kő Szőlőprése Nagyrédén). Irodalom kiállítása, Művészet, 1971/9. [K. GY.]: ~, Művészet, 1983/8. Emlékterek. ~ szobrairól, Művészet, 1984 LÓSKA L. SZERK.: Pest megye képzőművészete. Művészettörténeti tanulmányok, Szentendre, 1990 KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992 CHIKÁN B.: Érmek és majdnem érmek Szentendréről (kat., bev. tan., Szentendrei Képtár, Szentendre, 1994). Film KERNÁCS G.-B. FARKAS T.: A TV Galériája, MTV, 1974. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1977 • Fészek Klub, Budapest 1994 • Műhely Galéria, Szentendre. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1978 • Szegedi Nyári Tárlat 1981 • VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1983, 1987 • IV., VI. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron Szentendrei művészek kiállításai, Műhely Galéria, Budapest • Ferenczy Múzeum, Szentendre • Szentendrei Képtár, Szentendre 1994 • Érmek és majdnem érmek, Szentendrei szobrászok kiállítása, Szentendrei Képtár, Szentendre 1995 • Törley kisplasztika és érempályázat 1996 • Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza • Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, Debrecen 1997 • XI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Liszt Ferenc Múzeum, Sopron Forrás: artportal.hu

[1M111/X003] Szép állapotú bronz kisplasztika fa talapzaton. Felirat: 24. MISKOLCI TÉVÉ FESZTIVÁL 1984 Jelzés: SZZ Alján címke, rajta felirat: SZENTIRMAI ZOLTÁN Magasság: 8.5 cm Szélesség: 8.7 cm Súly: 0.29 kg Szentirmai Zoltán szobrász Budapest, 1941-12-4 Szerző: Kernács Gabriella-Wehner Tibor 1963-1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Somogyi József. 1967-től a Kirakatrendező és Dekoratőr Szabadiskolában tanít rajzot és művészettörténetet. 1972: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállításának díja; 1978: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1981: a VII. Országos Kisplasztikai Biennálé díja; az V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás megosztott fődíja; 1983: a IV. Országos Éremművészeti Biennálé díja; 1987: Munkácsy-díj; 1995: a Törley kisplasztika- és érempályázat fődíja; 1996: Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza, Pro Arte aranyérem; Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, I. díj, Debrecen. 1979-től Szentendrén él. ~ intellektuális, tűnődő szobrászalkat, virtuóz módon bánik a kővel, agyaggal, bronzzal, a fával. Szobrászatának egyik alapkérdése a “bezártság-kibontakozás-kitörés” gondolatköre. Fa Prometheusa (a 70-es évek elejéről) fenyegető, sarkos, kemény formák közt vergődő lágy, organikus forma, Nikéjén egy talált, vízmosta fadarabot önt bronzba, s lesz belőle térbe úszó, lángként fellobbanó Győzelem-istennő. Vénusz születése c. munkáján hófehér gipszdrapériát szakít át – három fázisban – egy kibomló, előrelendülő női akt. A “bezártság-szabadság” témakörhöz korán megalkot egy alapjelet: egy térbe írt kockaélvázat, ebben – mint ketrecben – lebeg felfüggesztve Déry Tibor hevesen gesztikuláló gipsz portrészobra. Ez a kockakeret – mint az eleve elrendeltség, a végzet, a behatárolt sors jele – írja körül a fehér kőtömbökről felszárnyaló, azokra visszazuhanó Ikarusz bronzalakját, s mint rézkarám fogja be, szorítja össze a Vége a kalandozásoknak c. tömör kisplasztika bronzlovakon hánykolódó harcosait. ~ szobrászatának fontos jellemzője az időutazás. A pályáját szépen indító Művészettörténet c. bronz plakett-sorozaton tömör, statikus dór oszlopformával indul az időjáték, alig mozduló román toronnyal, kapubolttal, majd felszökkenő, szétboruló gótikus csúcsívekkel folytatódik, hogy a reneszánszban áttörjön, kinyíljon a plakett hátfala, s a levegőégen megjelenjen az emberalak. ~ fontos műfaja a plakett és az érem, jól érvényesül benne a finom, szellemes részmegoldások, a kevéssel sokat mondás iránti érzéke. A falakat megnyitó reneszánsz gondolata később míves, különös szépségű kő-bronz kisplasztika-sorozattá érik, amely műfaj ~nak szintén erőssége. Az “időutazások” egyik szép darabja az Üzenet az etruszkoknak c., meghasadt kerámiatorzó, rajta titokzatos időjelek, ruharedők, etruszk tombabejárat halvány rajza. ~ szívesen épít szobrot egy-egy frappáns ötletre: az agyonkoptatott Dózsa-témában is tudott újszerűt hozni az üszkös fatrónra ráolvadt bronz testlenyomat-darabokkal. Különösen érzékivé, mívessé, izgalmassá teszi szobrait a különböző anyagok alkalmazása, az egymásba ágyazott-telepített kő, bronz, fa ellentétének feszültsége. Ezzel él korai, félelmetes, rusztikus kő ősállat-bagoly szobrán, amelynek lábai bronz gépmarkolók, s a Magyar gályarab prédikátorok emlékszobrán, ahol a nevekkel teleírt sziklasír-kőtömb hajóból sírjelforma bronzárboc és bronzevezők nőnek. Köztéri munkáiban folytatja a magyar emlékműszobrászat hagyományait (Vitéz János kőpadon ülő bronzszobra Esztergomban), de él a XX. század számára kedves szobrászeszközével: a megmintázott vagy megfaragott tárgy szoborrá emelésével is (kő Szőlőprése Nagyrédén). Irodalom kiállítása, Művészet, 1971/9. [K. GY.]: ~, Művészet, 1983/8. Emlékterek. ~ szobrairól, Művészet, 1984 LÓSKA L. SZERK.: Pest megye képzőművészete. Művészettörténeti tanulmányok, Szentendre, 1990 KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992 CHIKÁN B.: Érmek és majdnem érmek Szentendréről (kat., bev. tan., Szentendrei Képtár, Szentendre, 1994). Film KERNÁCS G.-B. FARKAS T.: A TV Galériája, MTV, 1974. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1977 • Fészek Klub, Budapest 1994 • Műhely Galéria, Szentendre. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1978 • Szegedi Nyári Tárlat 1981 • VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1983, 1987 • IV., VI. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron Szentendrei művészek kiállításai, Műhely Galéria, Budapest • Ferenczy Múzeum, Szentendre • Szentendrei Képtár, Szentendre 1994 • Érmek és majdnem érmek, Szentendrei szobrászok kiállítása, Szentendrei Képtár, Szentendre 1995 • Törley kisplasztika és érempályázat 1996 • Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza • Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, Debrecen 1997 • XI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Liszt Ferenc Múzeum, Sopron Forrás: artportal.hu