Szeretettel köszöntöm kedves látogatóimat! Az alkotás amit ajánlok: Alkotó: Mattis Teutsh János Alkotás címe: Mária Technika: Alumínium, gránit talp Méret: 59 cm magas Jelzés a szobor jobb oldalán, lent. A képek hibátlan hozzáillő keretben (azonnal kiállíthatóak). Az alkotás eredetiségéért garanciát vállalok (certifikátumot is adok) Átvétel kizárólag személyesen: Szolnok, vagy Budapest (Market Central Ferihegy kereskedelmi park Vecsés és Budapest határában, a 4-es út mentén) A személyes átvétel során, az alkotás megtekintése után még mindig módjában áll visszalépni a vásárlástól. Generációs gyűjtő vagyok, nézzen szét nálam, sok gyönyörű, különböző stílusú festményt és szobrot talál!

[0R945/X046] Hibátlan állapotú, talapzaton álló, egész alakos, fehér mázas porcelán női akt szobor. Talapzaton jelzés: PÁNDI KISS Magasság: 21.3 cm Szélesség: 16 cm Súly: 0.46 kg Pándi Kiss János szobrász Pánd, 1905-10-14 Elhalálozott: Budapest, 1981. július 2. 1923-1925: Budapesti Iparrajziskola, mestere: Lux Elek. 1925-ben Olaszországba utazott, 1926-tól Rómában először Aurelio Mistruzzi, majd Angello Zanelli műhelyében segédkezett. 1931-1934: római Képzőművészeti Főiskola. 1939-ben visszatért Magyarországra. 1940-től állított ki a Műcsarnokban. Kisplasztikákat, érmeket és plaketteket, megbízásra köztéri, monumentális kompozíciókat alkotott. Klasszicizáló kisplasztikái, épületdíszítő művei mellett munkásságának kiemelkedő darabjai a portrék. A tökéletesen megformált test, a humánummal és életörömmel áthatott ember áll művészetének középpontjában. Változatos szobrászati munkásság mellett restaurálással is foglalkozott.   Irodalom N. PÉNZES É.: ~, Művészet, 1965/6. PEREHÁZY K.: ~, Művészet, 1971/5. SZABÓ É.: ~ kiállítása (kat. bev., Nagykáta, 1980). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1960 • Műcsarnok, Budapest (kat.) 1979 • Pánd 1982 • Pánd (állandó kiállítás). Forrás: artportal.hu

[1F813/UZ-K] Hibátlan állapotú, nagyméretű jelzett biszkvit porcelán szobor talapzaton. Első világháborús jelenet. Védőnő, sebesült magyar huszár és családja. A talapzat oldalán a művész házaspár jelzése: FEJÉRVÁRY E. (Fejérváry Erzsi) KÖRMENDI F.J. (Körmendi Frim Jenő) Alján mélynyomású "S" jelzés, SCHEIBE-ALSBACH. Mellette mélynyomással formaszám: 11679 Magasság: 31 cm Szélesség: 15 cm Hosszúság: 23 cm Súly: 1.51 kg Körmendi-Frim Jenő    A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Körmendi-Frim Jenő Született Frim Jenő 1886. október 11. Budapest Elhunyt 1959. augusztus (72 évesen) 1959. augusztus 14. (72 évesen)[1] Washington Állampolgársága magyar Házastársa Fejérváry Erzsi Szülei Frim Jakab Foglalkozása szobrász A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi-Frim Jenő témájú médiaállományokat. Körmendi-Frim Jenő, született Frim Jenő (Budapest, 1886. október 11.[2][3] – Washington, D.C., 1959. augusztus 14.) magyar szobrász, egyetemi tanár, éremművész. Számos portrét, plakettet és köztéri szobrot alkotott. Feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt.  Életpályája Budapesten született Frim Jakab (1852–1919)[4] orvos, pedagógus és Goldreich Anna gyermekeként. Előbb a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd Párizsban Joseph Bernardnál tanult. Részt vett az Országos Társadalombiztosító Intézet székházának díszítésében is. 1922. szeptember 7-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Fejérvári Zsigmond és Schnitzer Adél lányával, Erzsébettel. 1939-ben hosszabb időt töltött Hollandiában, ahol több városban (Hága, Arnheim) rendezett kiállítást. 1939-ben feleségével együtt az USA-ban telepedett le, ahol mindketten az Indiana állambeli Notre-Dame Egyetem tanárai lettek.  Főbb művei  Portréi és mellszobrai Eötvös Loránd Jedlik Ányos Korányi Frigyes Svéd Sándor Máté Olga Plakettjei Hubay Jenő Vámbéry Ármin  Köztéri szobrai Jászberény: Török-magyar harcosok (1909); Esztergom: Sobieski János (1933) Balassagyarmat: Hősi emlékmű (1937) Erzsébet királyné 0. kilométerkő Madonnája Geszt: Hősi emlékmű (1937) Kiállításai 1906-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1910-ben a Művészházban, 1934-ben az Ernst Múzeumban, 1935-ben a Lipótvárosi Kaszinóban mutatta be munkáit. 1939-ben Hollandiában több városban volt kiállítása (Hága, Arnheim) 1939-ben Milwaukee-ban volt közös kiállítása feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal.   Forrás: wikipédia

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[1H673/BX-8] Hibátlan állapotú, lila indiai kosaras mintával díszített (Fleurs des Indes) Herendi porcelán váza. Alján kék Herendi jelzés: HEREND HUNGARY HANDPAINTED Formaszám pirossal: 6779/P Mélynyomással: HEREND Aranyozása is kopásmentes, ajándékba adható! Magasság: 18.5 cm Szélesség: 7 cm Hosszúság: 10.5 cm Súly: 0.26 kg

[FKC002/Bp75/53] A kép mérete: 12 x 9,5 cm keret nélkül. Készült: Rézmetszet, Papír A kép Horváth Endre (Bazin, 1896, Budapest, 1954) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Horváth Endre" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. grafikus (Bazin, 1896. márc. 3.-Bp., 1954. okt. 13.) 1919-25: MIF, Helbing Ferenc és Haranghy Jenő tanítványa. Mintegy 30 éven át - haláláig - a Pénzjegy-nyomdában dolgozott, melynek a háború után művészeti igazgatója volt. A réz- és acélmetszetnek volt mestere. Formakultúrájában a klasszikus pátosz az egyszerűséggel, a statikus biztonság az áttekinthető szerkesztéssel találkozott. Számos hazai és külföldi bankjegyet, valamint plakátot tervezett. Ex libriseket és bélyegeket is készített. 1949-ben metszet híres Petőfi bélyegével elindította a réznyomatú magyar bélyegek sorozatát. A magyar grafika történetének legjelentősebb, stílusteremtő bankjegytervező egyéniségeként tartjuk számon. Ek: 1979: Horváth E. G., Bgyarmat (kat.); 1984: Helytörténeti Gyűjt., Bgyarmat. Vcsk: 1968: Magyar ex libris a XX. században, Muzeális Gyűjt., Szerencs; 1992: Pénzjegynyomda grafikai iskola, Madách I. Városi Kvtár, Bgyarmat. Mk: IM; Horváth Endre-gyűjtemény, Bgyarmat; MNG; Muzeális Gyűjt., Szerencs. Irod.: Filatéliai Szemle, 1954. szept.; L. Servolini: L'incisione originale in Ungheria, Bologna, 1953; Kupa M.: Bankjegyeink alkotói (1926-1966). Magyar Numizmatikai Közlöny, 1967-1968; Réthy I.: Horváth Endre, a Kisgrafika Barátok Körének Jubileumi Évkönyve, Bp., 1969; Leányfalusi K.-Nagy Á.: Magyarország fém- és papírpénzei, Bp., 1977; Különböző szerzők: (kat. bev., Bgyarmat, 1979); Rádóczy Gy.: A legújabb kori magyar pénzek (1891-1981), Bp., 1984; Kovalcsik A.: Horváth Endre grafikusművész élete és munkássága, Bp., 1986; Rádóczky Gy.-Tasnádi G.: Magyar papírpénzek, Bp. 1992. (M.F.)