Szeretettel köszöntöm kedves látogatóimat! Az alkotás amit ajánlok: Alkotó: Mattis Teutsh János Alkotás címe: Mária Technika: Alumínium, gránit talp Méret: 59 cm magas Jelzés a szobor jobb oldalán, lent. A képek hibátlan hozzáillő keretben (azonnal kiállíthatóak). Az alkotás eredetiségéért garanciát vállalok (certifikátumot is adok) Átvétel kizárólag személyesen: Szolnok, vagy Budapest (Market Central Ferihegy kereskedelmi park Vecsés és Budapest határában, a 4-es út mentén) A személyes átvétel során, az alkotás megtekintése után még mindig módjában áll visszalépni a vásárlástól. Generációs gyűjtő vagyok, nézzen szét nálam, sok gyönyörű, különböző stílusú festményt és szobrot talál!

[0R945/X046] Hibátlan állapotú, talapzaton álló, egész alakos, fehér mázas porcelán női akt szobor. Talapzaton jelzés: PÁNDI KISS Magasság: 21.3 cm Szélesség: 16 cm Súly: 0.46 kg Pándi Kiss János szobrász Pánd, 1905-10-14 Elhalálozott: Budapest, 1981. július 2. 1923-1925: Budapesti Iparrajziskola, mestere: Lux Elek. 1925-ben Olaszországba utazott, 1926-tól Rómában először Aurelio Mistruzzi, majd Angello Zanelli műhelyében segédkezett. 1931-1934: római Képzőművészeti Főiskola. 1939-ben visszatért Magyarországra. 1940-től állított ki a Műcsarnokban. Kisplasztikákat, érmeket és plaketteket, megbízásra köztéri, monumentális kompozíciókat alkotott. Klasszicizáló kisplasztikái, épületdíszítő művei mellett munkásságának kiemelkedő darabjai a portrék. A tökéletesen megformált test, a humánummal és életörömmel áthatott ember áll művészetének középpontjában. Változatos szobrászati munkásság mellett restaurálással is foglalkozott.   Irodalom N. PÉNZES É.: ~, Művészet, 1965/6. PEREHÁZY K.: ~, Művészet, 1971/5. SZABÓ É.: ~ kiállítása (kat. bev., Nagykáta, 1980). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1960 • Műcsarnok, Budapest (kat.) 1979 • Pánd 1982 • Pánd (állandó kiállítás). Forrás: artportal.hu

[1F813/UZ-K] Hibátlan állapotú, nagyméretű jelzett biszkvit porcelán szobor talapzaton. Első világháborús jelenet. Védőnő, sebesült magyar huszár és családja. A talapzat oldalán a művész házaspár jelzése: FEJÉRVÁRY E. (Fejérváry Erzsi) KÖRMENDI F.J. (Körmendi Frim Jenő) Alján mélynyomású "S" jelzés, SCHEIBE-ALSBACH. Mellette mélynyomással formaszám: 11679 Magasság: 31 cm Szélesség: 15 cm Hosszúság: 23 cm Súly: 1.51 kg Körmendi-Frim Jenő    A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Körmendi-Frim Jenő Született Frim Jenő 1886. október 11. Budapest Elhunyt 1959. augusztus (72 évesen) 1959. augusztus 14. (72 évesen)[1] Washington Állampolgársága magyar Házastársa Fejérváry Erzsi Szülei Frim Jakab Foglalkozása szobrász A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi-Frim Jenő témájú médiaállományokat. Körmendi-Frim Jenő, született Frim Jenő (Budapest, 1886. október 11.[2][3] – Washington, D.C., 1959. augusztus 14.) magyar szobrász, egyetemi tanár, éremművész. Számos portrét, plakettet és köztéri szobrot alkotott. Feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt.  Életpályája Budapesten született Frim Jakab (1852–1919)[4] orvos, pedagógus és Goldreich Anna gyermekeként. Előbb a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd Párizsban Joseph Bernardnál tanult. Részt vett az Országos Társadalombiztosító Intézet székházának díszítésében is. 1922. szeptember 7-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Fejérvári Zsigmond és Schnitzer Adél lányával, Erzsébettel. 1939-ben hosszabb időt töltött Hollandiában, ahol több városban (Hága, Arnheim) rendezett kiállítást. 1939-ben feleségével együtt az USA-ban telepedett le, ahol mindketten az Indiana állambeli Notre-Dame Egyetem tanárai lettek.  Főbb művei  Portréi és mellszobrai Eötvös Loránd Jedlik Ányos Korányi Frigyes Svéd Sándor Máté Olga Plakettjei Hubay Jenő Vámbéry Ármin  Köztéri szobrai Jászberény: Török-magyar harcosok (1909); Esztergom: Sobieski János (1933) Balassagyarmat: Hősi emlékmű (1937) Erzsébet királyné 0. kilométerkő Madonnája Geszt: Hősi emlékmű (1937) Kiállításai 1906-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1910-ben a Művészházban, 1934-ben az Ernst Múzeumban, 1935-ben a Lipótvárosi Kaszinóban mutatta be munkáit. 1939-ben Hollandiában több városban volt kiállítása (Hága, Arnheim) 1939-ben Milwaukee-ban volt közös kiállítása feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal.   Forrás: wikipédia

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FK0914/BX-2] A kép mérete: 15,5 x 25,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Falemez A kép Magyar-Mannheimer Gusztáv (Pest, 1859, Budapest, 1937) alkotása. Jelezve Középen lent "Magyar Mannheimer" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Előbb a fővárosi Mintarajziskolában, később Bécsben H. Makartnál végzett művészeti tanulmányokat. 1878-tól a müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke lett. Itt a rézkarcoló Raab-nak, utána Löfftznek és Wagner Sándornak az irányításával tanult olyan sikerrel, hogy 1880-ban ezüstérmet, 1881-ben pedig dicsérő oklevelet és budapesti ösztöndíjat is kapott. Budapestre hazatérve, Benczúr-mesteriskolájában tanult a kapott ösztöndíjjal. Ekkor mutatkozott be a budapesti Műcsarnok közönségének az "Olvasó öregasszony", "A vőlegény jó kilátásai" című éleképekkel és néhány vázlattal. Később Bécsben H. Makartnak lett segédje egy dekoratív munkánál. A '90-es évek végén a nagybányai művésztelepen is megfordult. Ezután következett gyakran megismételt olaszországi útja. Még a sugárzó verőfény országában is híven kísérte a tompító müncheni tónus. 1901-ben "Esti hangulat" című alkotásával Társulati-díjat, 1902-ben állami kis aranyérmet nyert. 1910-ben a Velencei Biennálén "Tavasz" című festményét a Velencei Modern Képtár számára vásárolták meg. 1912-ben állami nagy aranyérmet nyert. Több ízben vett részt a budapesti Műcsarnok és a Nemzeti Szalon seregszemléin. 1913-ban, 1920-ban, 1922-ben, 1929-ben és 1933-ba kollektív kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Stílusát a romantikus, a naturalizmus és a Makart-féle akadémikus dekorativizmus ötvözete jellemezte. A Szinyei Társaság alapítói közép tartozott. Illusztrálta Bródy Sándor, Mikszáth Kálmán, stb. műveit. Számos műve megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. Önarcképe a Magyar Történeti Képtárban van. (ML, Éber, L-MMM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Előbb a fővárosi Mintarajziskolában, később Bécsben H. Makartnál, Münchenben pedig L. von Löfftznél és Wagner Sándornál tanult. Budapestre visszatérve, Benczúr-mesteriskolájában kapott több éves ösztöndíjat. 1901-ben "Esti hangulat" c. alkotásával Társulati-díjat, 1902-ben állami kis aranyérmet nyert. 1910-ben a Velencei Biennálén "Tavasz" c. képét a Velencei Modern Képtár számára vásárolták meg. 1912-ben állami nagy aranyérmet kapott. Több ízben szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1913-ban, 1920-ban, 1922-ben, 1929-ben és 1933-ban kollektív tárlata volt az Ernst Múzeumban. Stílusát a romantikus, a naturalizmus, és a Makart-féle akadémikus dekoratizmus ötvözete jellemezte. A Szinyei Társaság alapítói közé tartozott. Illusztrálta Bródy Sándor, Mikszáth Kálmán, stb. műveit. Számos műve megtalálható a MNG-ban. Önarcképe a MTK-ban van. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára A bécsi akadémián Makart, a müncheni akadémián pedig Wágner tanítványa volt. Hazatérve a Benczúr-mesteriskola tagja lett. Stílusát a romantikus, a naturalizmus és a Makart-féle akadémikus dekoratizmus ötvözte, jellemezte. 1901-ben Esti hangulat c. képével társulati díjat, 1902-ben állami kis aranyérmet, 1912-ben állami nagy aranyérmet nyert. Tavasz c. képét 1910-ben megvásárolta a velencei Modern Képtár. Több ízben szerepelt csoportos kiállításon a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. Képei találhatók a MNG-ban. Számos illusztrációt is készített (Mikszáth Kálmán és Bródy Sándor műveihez stb.). Önarcképe a Magyar Történelmi Képcsarnokban található. Egyik alapító tagja volt a Szinyei Társaságnak. - Irod.: Herman Lipót: Magyar-Mannheimer Gusztáv. Magyar Művészet, 1937. Művészeti lexikon I-IV. Festő. Előbb a Mintarajziskolában, majd Bécsben H. Makartnál, Münchenben L. von Löfftznél és Wagner Sándornál tanult. Bp.-re visszatérve Benczúr mesteriskolájában kapott több éves ösztöndíjat. 1910-ben a Velencei Biennále kiállításán egyik képét (Tavasz) a velencei Modern Képtár számára megvásárolták. Színes, oldott előadású tájképeivel, sötétes hangulatú alakos kompozícióival a kiállítások állandó szereplője volt. Illusztrálta Bródy, Mikszáth stb. műveit. A Szinyei Társaság alapító tagjai közé tartozott, s több állami díjat nyert. Kampis Antal Művészeti lexikon I-II. Festő. Münchenben és Bécsben végezte tanulmányait. Képei túlnyomó részének tárgyát gyakori olaszországi tanulmányútjaiból merítette. Ilyenekkel szerepelt a Műcsarnokban a nyolcvanas évek óta, de temperamentumos előadása, mélytüzű színei csak nagysokára szereztek neki elismerést. A Campagna, sziklás, pikáns olasz tájai, kavargó felhői, patetikus hangulatai, élénk és egyéni előadása végre legjobb művészeink sorába emelték. Ily művei: Est a Campagnában, Esti hangulat, Erdőszéle stb. Eleinte inkább világos színhatású, utóbb mélyrefogott barnából és zöldből formált színharmóniája jelentkezik néhány alakos képén és tanulmányfején is (Libapásztorok, Arckép, Pulykapásztorlány)

[FK1639/Bp72/71] A kép mérete: 22 x 30 cm keret nélkül. Készült: zsírkréta, akvarell, kollázs, Papír A kép Magyar művész, 1970 körül alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban