Antik Sarreguemines francia fajansz dísztányér 17.5 cm

Eladási ár: 36 000 HUF

Leírás

[1B869/Z041]
Antik, hibátlan állapotú, jelzett, francia fajansz tányér, dísztányér. Rajta kétalakos romantikus rokokó jelenet.

Alján jelzés:
SARREGUEMINES

Szélesség: 17.5 cm
Súly: 0.205 kg

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Anyag: fajansz
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2020. augusztus. 25.

(A műtárgyat eddig 1107-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik Sarreguemines francia fajansz dísztányér 17.5 cm

[1B869/Z041] Antik, hibátlan állapotú, jelzett, francia fajansz tányér, dísztányér. Rajta kétalakos romantikus rokokó jelenet. Alján jelzés: SARREGUEMINES Szélesség: 17.5 cm Súly: 0.205 kg

További részletek
Jelzett: Igen
Anyag: fajansz
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2020. augusztus. 25.

(A műtárgyat eddig 1107-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
36 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Z332/Z058] Régi, jelzett Medgyessy Ferenc : Pihenő fiú , egész alakos terrakotta szobor. Jelezve a talapzaton hátul balra: M F Magasság: 24 cm Szélesség: 12 cm Hosszúság: 9 cm Súly: 1.185 kg Medgyessy Ferenc szobrász Debrecen, 1881-01-10 Elhalálozott: Budapest, 1958. július 20. 1899-1905 között a budapesti Orvostudományi Egyetemen tanult. 1905-1907 között Párizsban képezte magát a Julian Akadémián, Colarossinál, a Grand Chaumière szabadiskolában és az Acad. des Beaux-Arts-ban. Mesterei: J. P. Laurens, J. C. Chaplain. 1912: Művészház Szaczelláry-díja; Barta Károly-féle akt-díj; 1931: Szinyei-jutalomdíj; 1934: Greguss-díj; 1935: Brüsszeli világkiállítás aranyérme; 1937: Grand Prix a párizsi világkiállításon; 1944: MTA művészeti díja; 1948: Kossuth-díj; 1954: Tornyai-díj, Hódmezővásárhely; 1955: kiváló művész; 1957: Kossuth-díj. 1909-1910-ben Párizsban és Firenzében járt tanulmányúton. 1911-től haláláig a Százados úti Művésztelep lakója volt. 1915-1917-ben a galíciai fronton katonaorvos, katonai síremlékeket is készített. 1919-ben a proletár Képzőművészeti Tanműhely tanára. 1913-tól tagja a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika és Agyagipari Telepének. 1910-1914 között a budapesti, 1924-1927 között a debreceni Művészház tagja. Alapítótagja a Képzőművészek Új Társaságának, a debreceni Ady Társaságnak. 1910-ben már úgy érkezett haza, s kezdte el tevékenységét, hogy biztos programja volt, amitől semmi sem térítette el. Tudta, mit kell tennie, követnie ahhoz, hogy egyéni stílust alakítson ki. Az ókori keleti művészetek egyszerűségét és monumentalitását tekintette esztétikai normának, művészetében is ezt követte. Kőszobrainak monumentalitása, egyszerűsége, kőtömbszerűsége, az egy nézetre komponálás jellemzi a Kövér gondolkodót, a Pihenő lánykát. Az etruszk, a római és az archaikus görög művészet mitológiai alakjait, témáit és technikai megoldását idézte a Léda-hattyú, a Három grácia és a Táncolók című relief. Az alkotó, a dolgozó ember, a munka megjelenítése egyik legfőbb témája volt ~ humánummal teli művészetének. 1913-ban készült Súroló nője társadalomkritikát is hordoz. Újat hozott az emlékműszobrászatban, a ló-lovas ábrázolásban ugyancsak egyik úttörő szobrászunk volt. 1915-ből való Kis lovasa, s annak 1922-ben készült változata, valamint az Ágaskodó lovas (1917) szakítást jelentett a neobarokk szellemmel. Tiszta plasztikai nyelvet juttatott ér-vényre, amelyben a két test egymáshoz való viszo-nya lett a fontos. Az oeuvre csúcsa a debreceni Déri Múzeum előtti szoboregyüttes (1930). A négy allegorikus szobor nemcsak mérete, hanem kiegyensúlyozottsága, nyugodt méltósága, ünnepélyessége és ugyanakkor élettelisége révén is monumentális. A líraiság masszivitással, az érzéki szépség magasrendű tartalommal, jelképi erővel párosul. ~ minden erejét, tudását öszszeszedte, hogy szobrai méltók legyenek ehhez a sokarcú, ellentétes, nagy múltú városhoz, amelynek a képzőművészet terén e szobrokkal adta meg európai jelentőségét. A négy figura ritmusban, tömegben, hangulatban, az allegória jelkép voltának azonos fokú érvényesítésében egységet alkot. A szobrász legnagyobb erénye a rész és egész viszonyának helyes értelmezése, a tér, az épület, a szobor egységének megteremtése. Ebben a viszonylatban nem az épület, hanem a szobor a főszereplő, a meghatározó, az uralkodó. ~ művei sorában e négy heverő aktszobor az életmű csúcsát jelzi, de meghatározó jelentőségű a modern szobrászatban is. Szintézise az antik művészet s a XX. századi modern európai plasztika hatásának, amelyet ~ művészegyéniségén átszűrt, sajátossá tett. ~ életműve egységes. Következetesen építette oeuvre-jét, hibáit is egyéniségének jóízű részévé, erényévé idomította. Volt bátorsága csak szobrot csinálni, s ereje kizárólag képzőművészeti eszközökkel élni. Az új plasztikai gondolkodásmód adja művészete korszerűségét és egyetemességét. A magyar szobrászat egyik megújítója volt, törekvései a francia Maillollal, Despiau-val kötötték össze. Teret feszítő erő van kisméretű szobrain is, ezért voltak alkalmasak tánc-, anya-gyermek ábrázolásai az évtizedek folyamán nagyításra, majd köztéri kivitelre.   Irodalom BÁLINT A.: Boromisza Tibor és ~ kiállítása, Nyugat, 1922 RABINOVSZKY M.: Egry József és ~, Nyugat, 1928 BÁLINT J.: Művészfejek, Budapest, 1929 szobrai, Új Írás, 1932/6. kiállítása, Nyugat, 1932 VARGA B.: Új magyar szobrászat, Budapest, 1948 POGÁNY Ö. G.: ~ magyarsága, Művészet, 1958/9. Írás és kép, Budapest, 1961 LÁSZLÓ GY.: ~ kiállítása (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1968) LÁSZLÓ GY.: ~ életműve, Debrecen, 1972 MIHÁLYFI E.: Művészek, barátaim, Budapest, 1977 szobrászati életműve, Debrecen, 1981 ~ arcképe (szerk.: DEÁK D.), Budapest, 1981 - emlékkiállítás (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1981) LÁSZLÓ GY.: ~, Budapest, 1981 ~ emlékezete (szerk.: SZ. KÜRTI K.), Debrecen, 1981 KOVÁCS P.: ~ magyarsága, Művészet, 1981/1. TÓTH A.: ~, in: XX. századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1922 • Helikon Galéria, Budapest [Boromisza Tiborral] 1956 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt. kat.) 1959-1976 • védett nemzeti értékű műterem – Százados út, Budapest 1968 • Tanulmányi kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.) 1981 • Hagyatéki centenáris kiállítás, Déri Múzeum, Debrecen (kat.) • Emlékkiállítás, Pataky Galéria, Budapest (kat.) 1982-1995 és 1998-tól ~ emlékmúzeum, Debrecen (életmű-kiállítás, kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1947 • Ady Társaság jubileumi kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen Vásárhelyi Őszi Tárlatokon 1958 • XXIX. Velencei Biennálé, Velence Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár Xantus János Múzeum, Győr. Forrás: artportal.hu
Medgyessy Ferenc : Pihenő fiú
155 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1K944/UZ-N] Antik, hibátlan állapotú fajansz tányér, dísztányér. Rajta a Belga király és királyné portréja. Közepén korona alatt portrék mellett felirat: CONSTITUTION BELGE 183 LEOPOLD 1ER S.M. MARIE HENRIETTE REINE DES BELGES S.M. LEOPOLD II. ROI DES BELGES L'UNION TAIT L'FORCE Alján jelzés: LEOPOLD II. KERAMIS B.F. Szélesség: 23.5 cm Súly: 0.34 kg Belga királyi család Ez a cikk a belga királyi család egyéni és családi vonatkozásaival is foglalkozik  : nyelvi, genealógiai szempontok, kapcsolatok más európai dinasztiákkal; valamint e királyi család fenntartásának kilátásai a belga kontextus alakulásában. Az intézményi szempontokról, vagyis a monarchia jelenlegi funkcióiról és szerepéről Belgiumban olvassa el a Monarchia Belgiumban című cikket . A belga királyi család "születése" , amely ma a belga királyságban uralkodó család , 1830-1831-ig tart. Leopold I st Belgium (1790-1865) az alapítója, amely nem akadályozza a leszármazottai és utódai a trónra Belgium maradt teljes jogú tagjai az ág „Ernestine” a hercegi ház Szász ( Das Haus Herzogliche Sachsen-Coburg und Gotha ). Ezért ő 1998 óta ennek a háznak ( Oberhaupt des Hauses ) a feje, Andreas Michael Fenséges herceg, Siegfried Hubertus Friedert -Hans, Herzog von Sachsen-Coburg und Gotha herceg, aki 1943. március 21-én született az alsó Casel-kastélyban. Lusace ( Schloss Casel, Niederlausitz ), amely jelenleg elnököl a család származási királyok, a belgák (Albert II és Philippe) és az egyéb közvetlen férfiág leszármazottai Lipót király I st  ; meg kell jegyezni, hogy a belga szuverének ott, Németországban csak a "családi kadétok" alárendelt rangját foglalják el. A Belgium, ami lett független Hollandia (a1830. október 4A Nemzeti Kongresszus választja először a belga király , 1830-ban, Louis Orleans (1814-1896) , Duke of Nemours, második fia, a francia király Louis-Philippe I er , de ő habozott. A kongresszus azután fordult a német herceg által védett Angliában, Leopold Szász-Coburg-Saalfeld , özvegy hercegnő Charlotte Augusta walesi , aki elfogadta a trónt Belgium  : ő lett a király Leopold I st Belgium és tette diadalmasan lépett Brüsszel on1831. július 21, az a nap, amikor letette az esküt az alkotmányról, és amely most a belga nemzeti napot jelöli. Az új király, aki a francia nyelv használatát annyi hercegek Európa akkori házasságot augusztus 1832 Louise Marie Orleans , lánya a francia király Louis-Philippe I st (ugyanaz, aki megtagadta a koronát Belgium ő fia, Louis d'Orléans ): ez a házasság és az azt követő születés ezután a belga dinasztia igazi kezdete. Ez a fiatal királyság útja volt a királyi vér ( a francia király ) rangos szponzorálásával , hogy bekerüljön a fontos európai monarchiák zárt családjába. A királynő a bölcsőben meghalt fia után szülte a leendő II . Leopold belga királyt .  Családja és leszármazottai II. Lipót felesége Mária Henrietta osztrák főhercegnő (1836–1902) volt, József nádor és Mária Dorottya württembergi hercegnő leánya. A házasságból, amelyet 1853. augusztus 22-én kötöttek, négy gyermek született: Lujza Mária Amália, 1858. február 18-án született Brüsszelben és 1924. március 1-jén halt meg Wiesbadenban. Férje Ferdinánd Fülöp szász–coburg–gothai herceg. Léopold Ferdinand Elie Victor Albert Marie, Lipót legidősebb fia és örököse, Hainaut grófja, majd később Brabant hercege címet viselte. 1859. június 12-én született Laekenben és ugyanitt halt meg tüdőgyulladás következményeként 1869. január 22-én, miután beleesett a kastély udvarán lévő medencék egyikébe. Stéphanie Clotilde Louise Herminie Marie Charlotte, 1864. május 21-én született Brüsszelben és 1945. augusztus 23-án halt meg a pannonhalmi apátságban. Első férje Rudolf osztrák főherceg (1858–1889), második férje nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Elemér magyar gróf (1863–1946) Clémentine Albertine Marie Léopoldine, 1872. július 30-án született Brüsszelben és 1955. március 8-án halt meg Nizzában. Férje Napoléon Victor Jérôme Frédéric Bonaparte herceg (1862–1926), a Bonaparte család feje. Házasságon kívüli kapcsolatából Lipótnak két további gyermeke született Lucien Philippe Marie Antoine (1906. február 9. – 1984) Philippe Henri Marie François (1907. október 16. – 1914. augusztus 21.) A gyermekek anyja egy prostituált, Blanche Zélia Joséphine Delacroix (Bukarest, 1883. május 12. – Cambo-les-Bains, 1948. február 12.) volt, „művésznevén” Caroline Lacroix. A király és Caroline 1909. december 12-én, öt nappal a király halála előtt, összeházasodtak a laekeni királyi palota pálmaházában, de a szertartást a belga törvények nem ismerték el érvényesnek. A gyermekeket 1910-ben Caroline Lacroix második férje, Antoine Durrieux fogadta örökbe.    Forrás: wikipedia 
Leopold Keramis (BF) : Leopold - Henriette belga királyi pár fajansz dísztányér 23.5 cm
26 000 HUF