[FKA054/Z025] A kép mérete: 36 x 25 cm keret nélkül. Készült: színes kőnyomat, Papír A kép Német v. osztrák művész, XIX. század alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Linó, papír, 43x61,5 cm, 16/25, j.j.l.: Gácsi Mihály (1975)

[FK1530/Z001] A kép mérete: 74 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Olgyay Ferenc (Jászberény, 1872, Budapest, 1939) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Olgyai F" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Budapesten és rövid ideig a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult. Egy ideig a kecskeméti művésztelepen tevékenykedett, majd Szolnokon telepedett le, s az ottani művésztelep egyik alapítótagjaként tartják számon. Ott festette reális látású, széles előadású, színdús, nagyméretű alföldi tájépeit is. 1905-ben elnyerte az állami nagy aranyérmet. 1905-ben Budapesten a Nemzeti Szalonban, 1909-ben a Könyves Kálmán Szalonban volt kollektív kiállítása. A Benczúr Társaság tagja volt. "Dunai látkép a Várhegyről" c. olajfestménye a főváros, több műve pedig a Szépművészeti Múzeum és a Fővárosi Képtár tulajdonába került. (Éber, L-MMM, KM, ML. Új Idők Lexikona/1940) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Budapesten és Münchenben tanult, majd Szolnokon telepedett le és az ottani művésztelep egyik alapítójaként tartják számon. Ott festette reális látású, széles előadású alföldi tájképeit is. 1905-ben elnyerte az állami nagy aranyérmet. 1905-ben a Nemzeti Szalonban, 1909-ben a Könyves Kálmán Szalonjában volt kollektív kiállítása. A Benczúr Társaság tagja volt. Kecskeméten is dolgozott. Több képét a MNG őrzi. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Budapesten és Münchenben tanult, majd Szolnokon telepedett le. Korai képei a természet elmélyedt tanulmányozására vallanak. Főleg széles ecsetkezelésű alföldi tájképeket festett Szolnokon, majd Kecskeméten. 1905-ben nagy állami aranyérmet nyert, ugyanebben az évben és 1909-ben kiállítása nyílt Budapesten. Több művét (Holt Tisza, Holdfelkelte stb.) őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - Irod.: Lyka Károly: Olgyay Ferenc a Nemzeti Szalonban. Új Idők, 1905. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő. Bp.-en és Münchenben végezte tanulmányait, majd Szolnokon telepedett le, s az ottani művésztelep tagja lett. Ott festette reális látású, széles előadású alföldi tájképeit. Később a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1905-ben az állami nagy aranyéremmel tüntették ki. 1905-ben a Nemzeti Szalonban, 1909-ben a Könyves Kálmán Szalonban volt kollektív kiállítása. Több művét őrzik a Nemz. Gal.-ban. Művészeti lexikon I-II. Budapesten és Müchenben végzett tanulmányai után Szolnokon telepedett le s az odavaló művésztelepnek egyik alapító tagja. Ott festette reális látású, széles előadású alföldi tájképeit. 1905. megnyerte az állami nagy aranyérmet. 1905. a Nemz. Szalónban, 1909. a Könyves Kálmán rt. szalónjában volt kollektív kiállítása. Dunai látkép a Várhegyről c. olajf. a főváros és több műve a Szépműv. Múz. tulajdona. A Benczúr-Társaság tagja.

[FK2908/BX-2] A kép mérete: 18 x 22 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Zugschwerdt Imre jelzéssel, magyar festő, XX. század első fele alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

[FKA497/Bp205/65] A kép mérete: 24,5 x 29 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Bordás Ferenc (Temesvár, 1911, Budapest, 1982) alkotása. Jelezve jobbra lent "Bordás Ferenc (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. Korán megnyilatkozó tehetségét Devich Sándor szegedi rajztanár irányításával fejlesztette. Mint grafikus indult, elsősorban fametszéssel foglalkozott, melyre az akkor már Európa-szerte ismert szegedi grafikusművész, Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Woyty-Wimmer, bécsi mester keltette fel érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózó Aba-Novák Vilmos is érdeklődést váltott ki belőle. Vallomása szerint tőle tanult a legtöbbet, nem is formailag, hanem tartalmilag. Tanulmányúton járt Ausztriában, háromszor Olaszországban. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 fametszettel vett részt. Rendszeresen szerepelt Comóban, Luganóban, a hamburgi nemzetközi ex libris kongresszuson. A hadifogság után Székesfehérvárott Pallay Józseffel, valamint Áron Nagy Lajossal Képzőművészeti Kört vezetett 1950-ig. Indulása már az első években modern, s expresszionizmusba ágyazott szürrealista művek kerültek ki keze alól. Az '50-es évek végén inkább a színek felé hajlott, a grafikában is elsősorban a kolor-linó vonzotta, de itt is a vonalak és a színek teljes egyensúlyára törekedett. Prospektus, plakát, könyvcímlap, s a merkantil-grafika egyéb ágai mellett kirándult a könyvillusztráció területére is (Berczeli A.K., Fekete Madonna, Erdélyi album, stb.). A franciaországi Nancy-ban Diplome d'Honneur-rel tüntették ki, a Valentin Le Campion emlékpályázaton kitüntetést nyert. 1965-ben a Firenzei Akadémia megalapításának 500. évfordulóján tiszteletbeli tagjai közé sorolta. (T.E.: Műv. 1968/2, G.F.: Műv. 1971/3, Kiáll. Kat.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. Korán megnyilatkozó tehetségét Devich Sándor szegedi rajztanár irányításával fejlesztette. Mint grafikus indult, elsősorban fametszéssel foglalkozott, melyre az akkor már Európa-szerte ismert szegedi grafikusművész, Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Woythy-Wimmer, bécsi mester keltette fel érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózó Aba-Novák Vilmos is érdeklődést váltott ki belőle. Vallomása szerint tőle tanult a legtöbbet, nem is formailag, hanem tartalmilag. Tanulmányúton járt Ausztriában, háromszor Olaszországban. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 fametszettel vett részt. Rendszeresen szerepelt Comoban, Luganoban, a hamburgi nemzetközi ex librisz-kongresszuson. A hadifogság után Székesfehérváron Pallay Józseffel, valamint Áron Nagy Lajossal Képzőművészeti Kört vezetett 1950-ig. Indulása már az első években modern, s expresszionizmusba ágyazott szűrrealista művek kerültek ki keze alól. Az 50-es évek végén inkább a színek felé hajlott, grafikáiban is elsősorban a kolor-linó vonzotta, de itt a vonalak és a színek teljes egyensúlyára törekedett. Prospektus, plakát, könyvcímlap, s a merkantil-grafika egyéb ágai mellett kirándult a könyvillusztráció területére is (Berczeli A.K.-Fekete Madonna, Erdélyi album, stb.). Nancy-ban Diplome d'Honneur-rel tüntették ki, a Valentin Le Campion emlékpályázaton kitüntetést nyert, majd 1965-ben a Firenzei Akadémia megalapításának 500. évfordulóján tiszteletbeli tagjai közé sorolta. (T.E.: Műv.-1968/2, G.F.: Műv.-1971/3) Magyar festők és grafikusok adattára Korán megnyilatkozó tehetségével Devich Sándor foglalkozott. Grafikusi hajlamainak kibontakozásában, elsősorban is a fametszésre - Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Weyty-Wimmer bécsi mester keltette föl érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózott Aba-Novák Vilmos is lekötötte. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 különböző fametszettel szerepelt. Szovjet hadifogsága után Székesfehérváron orvosként dolgozik, szabadidejében pedig a képzőművészeti kört vezeti. Grafikai tevékenysége teljes kötetlenségében - az ötvenes évektől kezdve - Budapesten való végleges letelepedését követően bontakozott ki. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Művészeti lexikon I-IV. Grafikus. Orvosi diplomát szerzett, de már egyetemi hallgató korától foglalkozik grafikával. Különösen a fametszést műveli. Több könyvet illusztrált. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Orvosi tanulmányaival párhuzamosan Aba-Novák Vilmostól festészetet, Devich Sándortól és Buday Györgytől grafikát tanult Szegeden, majd kisgrafikával és ex librisszel kezdett foglalkozni. Kiállításai voltak Szegeden (1937, 1938, 1971), Budapesten (1961, 1965, 1967, 1970, 1974, 1977), valamint a lengyelországi Malborkban (1967) és Tarnowban (1972). Tagja volt a firenzei Képzőművészeti Akadémiának (1965), munkáit díjazták számos nemzetközi kisgrafikai rendezvényen. - Az egyformán jól kezelt grafikai technikák közül a fametszet állt hozzá a legközelebb, melyet intellektuális igénnyel, egyéni jelképrendszer megteremtésével művelt. Vonzódott a drámai és epikus témákhoz, de sajátos egyensúlyérzéke mindig megóvta a túlzásoktól.

[0W698/W008] Színes szitanyomat, keret nélkül, porvédő csomagolásban. Jobbra lent datált jelzés: SUCSÁN '85 Balra lent sorszám: 33/100 Középen lent mű címe: TEMPÉTE Hátoldalán papírcímke, lásd fotó. Magasság: 50 cm Szélesség: 50 cm Súly: 0.27 kg