[FKA054/Z025] A kép mérete: 36 x 25 cm keret nélkül. Készült: színes kőnyomat, Papír A kép Német v. osztrák művész, XIX. század alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Linó, papír, 43x61,5 cm, 16/25, j.j.l.: Gácsi Mihály (1975)

[FKA055/Z025] A kép mérete: 36 x 26 cm keret nélkül. Készült: színes kőnyomat, Papír A kép Német v. osztrák művész, XIX. század alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új

[FK2427/Bp205/9] A kép mérete: 31 x 21,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Aszódi Weil Erzsébet (Budapest, 1901, Budapest, 1976) alkotása. Jelezve Lent "Nápolyi utca, Aszódi Weil E (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott stúdiumokat. Tanulmányúton járt Olaszországban, majd Balcsikban dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallta: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű alakos rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjal jutalmazták. 1953-ban, 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. Tanulmányúton járt Itáliában. Balcsikban is dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallja: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű figurális rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjat kapott. 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a MNG tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8) Magyar festők és grafikusok adattára Munkácsy-díjas festő. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-1925-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. 1960-ban a Derkovits Teremben, 1971-ben a Dürer Teremben volt kiállítása. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 1975-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - ML. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-25-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjt. kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. A felszabadulás óta főleg üzemek és termelőszövetkezetek életét ábrázolja impresszionisztikus jellegű rézkarcain. Számos kiállításon vett részt. 1960-ban a Derkovits Teremben volt gyűjt. kiállítása. Több rézkarca a Nemz. Gal. tulajdona. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor növendékeként tanult. Tanulmányúton Francia- és Olaszországban, Jugoszláviában és Bulgáriában járt. Első önálló kiállítása 1926-ban volt az Ernst Múzeumban; az utóbbi években a Derkovits Teremben (1960) és a Dürer Teremben (1971) mutatta be gyűjteményes anyagát. 1922-ben a Szinyei Társaság festészeti díját, 1929-ben a Zichy grafikai díjat nyerte el; 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott. - Az alakos kompozíciók és a tájkép állt hozzá a legközelebb, mert érzékeny, a hangulatok iránt fogékony művészalkata itt talált leginkább önmagára. Az élet derűs oldalait kereső, realista szemléletű grafikáiban a fény- és árnyékhatások kiváló kiaknázójának bizonyult.

[FKA572/Z025] A kép mérete: 32,5 x 25,5 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Würtz Ádám (Tamási, 1927, Budapest, 1994) alkotása. Jelezve jobbra lent "Würtz" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. 1953-ban végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan és Koffán Károly növendéke volt. Tanulmányúton járt számos nyugat- és kelet-európai országban, Kínában. 1945 óta szerepel hazai, európai és dél-amerikai kiállításokon. Egyéni tárlatok: Dürer Terem, Magyar Nemzeti Galéria, Helikon Galéria, Miskolc, Zalaegerszeg, Tamási, Debrecen, Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba, Szeged, Lenti, Sarkad, Krakkó, Helsinborg, Berlin, Frankfurt am Main, Bécs, Tokió, Brüsszel, Varsó, Montreal, New York, San Diegó, stb. Díjak: Munkácsy-díj, 1957, 1966, 1970; VIT-díj, Bécs; A Luganói Biennále díja; a Szegedi Nyári Tárlat díja; az Arany Toll Biennále díja, Belgrád; a Miskolci Grafikai Biennále nagydíja; a Tomasso Campanella Művészeti Akadémia ezüstérme; Az év legszebb naptára aranyérem, London; a Tomasso Campanella Műv. Akadémia aranyérme; a IV. Miskolci Orsz. Grafikai Biennále nagydíja; a Pozsonyi Nemzetközi Könyvillusztrációs Biennále díja; Érdemes Művész; a Nemzetközi Andersen Bizottság IBBY díja. Bravúros technikájú grafikus. Dús képzeletének arzenálját jelenítette meg részletgazdag könyvillusztrációin s önálló képein. Műveiben a folklórból merített mesés, balladisztikus elemek vegyülnek a klasszikus grafika hagyományaival, létrehozva egy csak rá jellemző, motívumgazdag, szürrealisztikus világot. Kiemelkednek József Attila és Shakespeare műveihez készített illusztrációi. Linómetszetekből és rézkarcokból álló grafikái mellett jelentős szerepet töltenek be a többnyire vegyes technikával készült festészeti művei. Ezen darabjain Würtz fantáziavilágát és rajzi virtualitását a színek hangsúlyos használatával erősíti. A bizánci ikonokat és a magyar népművészetet egyaránt felidéző vörös és kék árnyalatokat használja fel képzeletalkotta világának megmutatására. Würtz munkássága a magyar grafika egyik kiemelkedő teljesítménye. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a frankfurti Klingspor Múzeum, a szentpétervári Ermitázs és a moszkvai Puskin Múzeum. (F.Gy.: ÉS 1958/9, MÉ, W.Á.: Katalógus) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1948-1953 közötti években, ahol Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan és Koffán Károly voltak a mesterei. 1945 óta kiállító művész, állandó résztvevője a hazai és külföldi rendezvényeknek. Önálló tárlata 1958-ban a KKI-ban, 1963-ban a Dürer-teremben, 1965-ben Bécsben, 1967-ben Debrecenben, 1973-ban a Helikon Galériában és Orosházán, 1975-ben Balmazújvárosban, 1976-ban József Attila Színházban és NDK-ban, 1977-ben Szekszárdon és a kispesti Nagy Balogh Teremben volt. Számos grafikai rendezvényen (Lugano, Sao Paulo, Tokió stb.) vett részt. 1957-ben, 1966-ban és 1970-ben Munkácsy-díjat kapott, 1957-ben a bécsi VIT-en és Lipcsében, 1966-ban Luganoban, 1967-ben a Szegedi Nyári Tárlaton nyert díjat. A Miskolci Grafikai Biennálé (1971) nyúl vissza dunántúli pásztorművészeti motívumokhoz. Jelentősek könyvillusztrációi. Különösen nevezetesek Shakespeare drámáihoz készített rézkarcai. Háromszoros Munkácsy-díjas, érdemes művész. - Irod.: Bozóki Mária: Würtz Ádám. Bp. 1981.; P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan és Koffán Károly voltak a mesterei. 1945 óta szerepel hazai, európai és dél-amerikai kiállításokon. 1957-ben, 1966-ban és 1970-ben Munkácsy-díjat kapott, 1957-ben a bécsi VIT-en és Lipcsében, 1966-ban Luganoban, 1967-ben a Szegedi Nyári Tárlaton részesült díjakban. 1971-ben a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíjasa. Bravúros technikájú grafikus, aki önálló grafikáin szívesen nyúl vissza dunántúli pásztorművészeti motívumokhoz. Jelentősek könyvillusztrációi. Különösen nevezetesek Shakespeare drámáihoz készített rézkarcai. Érdemes művész címmel tüntették ki. (MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. 1948-53 között végezte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. 1958-ban önálló kiállítása nyílt a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1963-ban a Dürer Teremben; 1965-ben Bécsben szerepeltek művei, 1966-ban a luganói biennalén nyert díjat. Bravúros technikájú grafikus. Rézkarcain gyakran használja fel a magyar folklór motívumait és vegyít a reális kompozícióba szürreális elemeket. Mint illusztrátornak nagy szerepe van a modern magyar könyvművészet fejlődésében (Tollas kígyó - indián népmesék; Shakespeare: Romeo és Julia; Zrínyi: Szigeti veszedelem stb.). Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban diplomázott Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan és Koffán Károly növendékeként. Tanulmányúton járt több európai országban, megfordult Kínában és Amerikában. 1954 óta szerepel a hazai és külföldi rendezvényeken, önálló tárlata 1958-ban a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1963-ban a Dürer Teremben, 1965-ben Bécsben, 1967-ben Debrecenben, 1973-ban a Helikon Galériában és Orosházán, 1975-ben Balmazújvárosban, 1976-ban a József Attila Színházban és az NDK-ban, 1977-ben Szekszárdon és a Nagy Balogh kiállítóteremben volt. Újabban több tárlata volt Kanadában és az USÁ-ban. 1957-ben, 1966-ban és 1970-ben Munkácsy-díjat kapott; 1957-ben VIT-díjat nyert; 1957-ben Lipcsében, 1966-ban Luganóban nemzetközi díjjal tüntették ki. A Miskolci Grafikai Biennálé (1971) nagydíjasa. - Bravúros rajzkészségű, főként a linómetszés és a rézkarc terén működő grafikus, aki a magyar folklór elemeit szürreális elemekkel elegyíti. Stilizált, változatos kompozíciójú lapjai magasrendű gondolati és esztétikai élményeket közvetítenek. Kiváló illusztrátor.

[1J355/112] Sorszámozott papír fametszet üveglap mögött, hibátlan keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN Sorszámozás: 2 88 Balra lent ceruzával: 8. 1936 Metszeten belül: G.SZ.K. Magasság: 31.5 cm Szélesség: 22.5 cm Súly: 0.53 kg Gáborjáni Szabó Kálmán festő, grafikus Debrecen, 1897-09-18 Elhalálozott: Budapest, 1955. június 17. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1922-ben fejezte be Révész Imre és Vaszary János tanítványaként, akinek tanársegédje is volt a főiskolán. 1922: a Szinyei Társaság ösztöndíja; 1930-1931, 1938-1939: a római Magyar Akadémia ösztöndíja. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. 1922-ben szülővárosában rajztanári állást kapott a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében. 1944-1945-ben megbízott igazgatóként irányította a kollégiumot. Ezután rövid ideig a Kultuszminisztériumban dolgozott, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. A 20-as évek elejétől kiállító művész. Az 1930-as évek végétől a szolnoki művésztelepen alkotott, amelynek törzstagja volt. Elsősorban grafikusként ismert, bár életművében jelentős helyet foglalnak el festményei. Készített illusztrációt, kisgrafikát és reklámgrafikát, de legjelentősebbek fametszetsorozatai. Egy rövid ideig a neoklasszicizmus hatása érződik munkáin. Későbbi metszetei drámai ellentétekre épülő, expresszív alkotások. A 30-as, 40-es években gyakran ábrázolta a paraszti életet. Irodalom TÓTH E.: ~ grafikái, Debrecen, 1963 EGRI M.: A szolnoki művésztelep, Budapest, 1977 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1930 • Scherlhaus, Berlin 1967 • Bakonyi Múzeum, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova 1935 • a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • Chicago 1934 • Hága • Amszterdam 1941 • 94. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal) 1948 • a Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1977, 1978 • A Szolnoki Művésztelep Jubiláris Kiállítása, Damjanich János Múzeum • Szolnoki Galéria, Szolnok • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983 • Római iskola I., Keresztény Múzeum, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs  Forrás: artportal.hu