Carle Vernet : Vadászat a fontainebleau-i erdőben

Eladási ár: 22 000 HUF

Leírás

[1K698/066]
Akvarellel színezett papír nyomat régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Jelzés balra lent:
CARLE VERNET

Magasság: 27 cm
Szélesség: 36.5 cm
Súly: 0.9 kg
Carle Vernet







Carle Vernet




Vernet 1804-ben



Született
1758. augusztus 14

Bordeaux , Francia Királyság



Meghalt
1836. november 17. (78 évesen)


Gyermekek
Horace Vernet


Szülő(k)
Claude Joseph Vernet



Antoine Charles Horace Vernet , ismertebb nevén Carle Vernet (1758. augusztus 14. – 1836. november 17.), francia festő, Claude Joseph Vernet legfiatalabb gyermeke és Horace Vernet apja .









Életrajz 




A wagrami csata ; színes litó, Carle Vernet és Jacques Swebach


Vernet Bordeaux -ban született . Ötéves korában rendkívüli szenvedélyt mutatott a lovak rajzolása iránt, de apja és Nicolas-Bernard Lépicié tanítványaként végigcsinálta a rendes tudományos kurzust . Furcsa módon a Prix de Rome (1782) elnyerése után úgy tűnt, elvesztette érdeklődését a megszállás iránt, és apjának vissza kellett hívnia Rómából, hogy megakadályozza, hogy kolostorba lépjen . 

Vernet "Aemilius Paulus diadala" című művében szakított a hagyományokkal, és olyan formákkal rajzolta meg a lovat, amelyeket a természettől tanult istállókban és lovardákban. [1] Vadászatai, versenyei, tájképei és litográfus munkája is nagyon népszerűek voltak.

Carle nővérét a forradalom idején kivégezték a giljotinnal . Ezt követően felhagyott a művészettel.





A montmartre -i gipsz kemence


Amikor újra elkezdett készíteni a French Directory alatt (1795–1799), stílusa gyökeresen megváltozott. Apró részletekbe menő csatákat és hadjáratokat kezdett rajzolni Napóleon dicsőítésére. [ idézés szükséges ] Napóleon olasz hadjáratát ábrázoló rajzai elismerést nyertek, csakúgy, mint a marengói csata , és Austerlitz reggeléért Napóleon a Becsületrenddel , [1] Franciaország XVIII. Lajos pedig a Szent Mihály-renddel tüntette ki . . Utána a vadászjelenetekben és a lovak ábrázolásában jeleskedett.

Amellett, hogy festő és litográfus volt, Carle Vernet lelkes lovas volt. Néhány nappal a hetvennyolc éves korában bekövetkezett halála előtt úgy látták versenyezni, mintha derűs fiatalember lenne.

Párizsban halt meg .  

Forrás: wikipedia

Tulajdonságok

Hordozó: papír

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. szeptember. 05.

(A műtárgyat eddig 406-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Carle Vernet : Vadászat a fontainebleau-i erdőben

[1K698/066] Akvarellel színezett papír nyomat régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: CARLE VERNET Magasság: 27 cm Szélesség: 36.5 cm Súly: 0.9 kg Carle Vernet Carle Vernet Vernet 1804-ben Született 1758. augusztus 14 Bordeaux , Francia Királyság Meghalt 1836. november 17. (78 évesen) Gyermekek Horace Vernet Szülő(k) Claude Joseph Vernet Antoine Charles Horace Vernet , ismertebb nevén Carle Vernet (1758. augusztus 14. – 1836. november 17.), francia festő, Claude Joseph Vernet legfiatalabb gyermeke és Horace Vernet apja . Életrajz  A wagrami csata ; színes litó, Carle Vernet és Jacques Swebach Vernet Bordeaux -ban született . Ötéves korában rendkívüli szenvedélyt mutatott a lovak rajzolása iránt, de apja és Nicolas-Bernard Lépicié tanítványaként végigcsinálta a rendes tudományos kurzust . Furcsa módon a Prix de Rome (1782) elnyerése után úgy tűnt, elvesztette érdeklődését a megszállás iránt, és apjának vissza kellett hívnia Rómából, hogy megakadályozza, hogy kolostorba lépjen .  Vernet "Aemilius Paulus diadala" című művében szakított a hagyományokkal, és olyan formákkal rajzolta meg a lovat, amelyeket a természettől tanult istállókban és lovardákban. [1] Vadászatai, versenyei, tájképei és litográfus munkája is nagyon népszerűek voltak. Carle nővérét a forradalom idején kivégezték a giljotinnal . Ezt követően felhagyott a művészettel. A montmartre -i gipsz kemence Amikor újra elkezdett készíteni a French Directory alatt (1795–1799), stílusa gyökeresen megváltozott. Apró részletekbe menő csatákat és hadjáratokat kezdett rajzolni Napóleon dicsőítésére. [ idézés szükséges ] Napóleon olasz hadjáratát ábrázoló rajzai elismerést nyertek, csakúgy, mint a marengói csata , és Austerlitz reggeléért Napóleon a Becsületrenddel , [1] Franciaország XVIII. Lajos pedig a Szent Mihály-renddel tüntette ki . . Utána a vadászjelenetekben és a lovak ábrázolásában jeleskedett. Amellett, hogy festő és litográfus volt, Carle Vernet lelkes lovas volt. Néhány nappal a hetvennyolc éves korában bekövetkezett halála előtt úgy látták versenyezni, mintha derűs fiatalember lenne. Párizsban halt meg .   Forrás: wikipedia

További részletek
Hordozó: papír

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. szeptember. 05.

(A műtárgyat eddig 406-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
22 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB660/Bp1/69] A kép mérete: 34,5 x 50,5 cm keret nélkül. Készült: Tempera, kollázs, Papír A kép Buhály József (Nyírtass, 1945) alkotása. Jelezve balra lent "Buhály 2010" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: autográf írással "Emlékeim között" vegyes technika papír 34,5x50,5 2010 Buhály József régi művésztelep Szentendre Bp. u. 6. III. 4/B Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A Dési Huber Körben és a tokaji művésztelepen kezdett alkotni. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szentiványi Lajos és Kokas Ignác tanítványa volt. 1977-78-ban ösztöndíjasként Moszkvában a Szurikov Művészeti Akadémián tanult. 1980-ban három évig Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. 1980-tól tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Számos külhoni (Bécs, USA, Ankara, Athén, Dachau, Meiningen, Klagenfurt, stb.) csoportos kiállítás mellett 1981-ben Szentendrén, 1983-ban pedig a Stúdió Galériában rendezett egyéni kiállítást. Olaj- és temperatáblaképek mellett jelentős részt képviselnek munkái között a pasztellkrétával és ceruzával készített alkotások. Sokszorosított grafikái is vannak. Művészetének alaphangja szürreális, melyet konstruktív elemekkel gazdagít. Több monumentális munka alkotója. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és több vidéki múzeumban. Műv. díjak: szegedi Nyári Tárlat díja (1986), Reichelsheim város ösztöndíja (1987). (KF, Matits Ferenc adatközlése nyomán, MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán 1971-től 1977-ig előbb Szentiványi Lajos, majd annak halála után Kokas Ignác növendéke. 1977-1978-ban mint ösztöndíjas Moszkvában tanult. 1980-ban három évre Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. Bizonyos fokú rejtelmesség árad el képein, amelyeken a nehézéletű emberekről ad hírt, tág képzettársítási lehetőségeket nyújtva a szemlélőnek. Műveivel több külföldi csoportos kiállításon szerepelt. Egyéni kiállításai: Szentendre, 1981, Budapest, Stúdió Galéria, 1983. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Szentiványi Lajos és Kokas Ignác tanítványa volt. 1977-78-ban ösztöndíjasként Moszkvában tanult. 1980-ban három évig Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. Több külhoni csoportos kiállítás mellett 1981-ben Szentendrén, 1983-ban a Stúdió Galériában rendezett egyéni kiállítást. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1971-től 1977-ig Szentiványi Lajos, majd annak halála után Kokas Ignác növendéke. 1977-től 1978-ig mint ösztöndíjas Moszkvában tanult. 1980-ban három év Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. Több külföldi csoportos kiállítás mellett 1981-ben Szentendrén, 1983-ban a Stúdió Galériában rendezett egyéni kiállítást műveiből. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. A Dési Huber Körben és a Tokaji Művésztelepen kezdett alkotni, majd felvették a főiskolára. 0971-77: MKF, mestere: Barcsay Jenő, Kokas Ignác és Szentiványi Lajos. 1980-83 között Derkovits-ösztöndíj; 1986: Szegedi Nyári Tárlat Díja; 1987: Reichelsheim város ösztöndíja. 1977-78-ban az MM ösztöndíjával Moszkvában dolgozott a Szurikov Műv. Akadémián. 1979-től tagja a szentendrei régi művésztelepnek; 1980-tól a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Olaj- és temperatáblaképek mellett jelentős részt képviselnek művei között a pasztellkrétával és ceruzával készített művek. Sokszorosított grafikái is vannak. Művészetének alaphangja szürreális, melyet konstruktív elemekkel gazdagít. A vissza-visszatérő alakzatok szimbolikus rendszerekké állnak össze. A sajátos hangvételű, s különös, illuzórikus világban harmóniát teremt. Mindezt a fény- és színreflexekre épülő tereinek rendezettsége, valamint a szerkesztett metafizikus közegben felbukkanó valós elemek szerepeltetése teszik lehetővé. A párhuzamos vonalak alkotta rácsszerkezetek és a vibráló fénysugarak ismétlődő motívumai közé tartoznak. Ek: 1977: József A. M. és Képtár, Makó; 1978: Ferencvárosi Pincet. (kat.); Műv. H., Abádszalók; 1979: MÁV Fiók Kvtár., Hatvan (kat.); 1980: a GAMF Kt., Kecskemét (kat.); Műv. H., Abádszalók (kat.); 1981: Művésztelepi G., Szentendre (kat.); 1982: MMK, Veszprém (kat.); Blaskovits M., Tápiószele; 1984: Pál Gyula T., Nyíregyháza (kat.); 1988: Városi G., Reichelsheim; 1989: Átrium Hyatt Hotel; 1992: Református Gyülekezeti H., Kiskunhalas; 1993: Pátria H., Miskolc; 1994: Műv. Közp., Bonyhád; G. Arcis, Sárvár; Iskola G., Abádszalók; Dürer T., Gyula; 1996: Palotaszálló, Lillafüred; Art-East G., Bfüred (kat.); 1997: Művészetek H., Kisvárda. Vcsk: 1977-83: FKS éves kiállításai;; 1978-tól Csongrádi Művésztelep kiállításai; 1979-től Szentendrei tárlatok, Pest m.-i tárlatok, Szentendrei Képtár, Szentendre; 1980-92: Debreceni Műhely Alkotóközösség Kiállításai, Debrecen; 1980: Szentendrei festők, Városi M., Meiningen; 1981: Coll. Hung., Bécs; Vigadó G.; 1982: Knoxville (USA); 1983: Szentendrei festészet, Isztambul, Ankara, Athén, Meiningen; 1984: Mai Magyar Grafika, MNG; 1985: Szentendrei művészet, Dachau, Meiningen; 1986: XXV. Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; Szentendrei festészet, Delmenhorst; 1987: V. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Damjanich J. M., Szolnok; 1988: Tavaszi Trálat, MKISZ, Műcsarnok; 1989: Téli Tárlat, Műcsarnok; 1991: Szentendrei Műhely G., New York; Klagenfurt; Vigadó G.; 1992: XVII. Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; 1993: VII. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Damjanich J. M., Szolnok; 1994: Tavaszi Tárlat, Petőfi Csarnok; 1995: Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; 1996: VIII. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Szolnoki G., Szolnok; VI. Orsz. Táblaképfestészeti B., Móra F. M., Szeged. Mk: Báthori I. M., Nyírbátor; Damjanich J. M., Szolnok; Ferenczy M., Szentendre; JPM, Pécs; MNG; Móra F. M., Szeged. Km: Polgármesteri Hivatal, Nyíregyháza; Európai Biztonsági Tanács és Együttműködési Értekezlet Kult. Fóruma; SZOT Postás Üdülő, Boglárlelle; Polgármesteri Hivatal, Reichelsheim; Műv. H., Bonyhád, FORSZ Kft. Irod.: Chikán B.: (kat. bev., Ferencvárosi Pincet., 1978); Chikán B.: (kat. bev., Hatvani MÁV Fiókktár Kiállítás, 1979); Chikán B.: (kat. bev., kecskeméti GAMF; abádszalóki Műv. H. Kiállítás, 1980); Hann F.: (kat. bev., Szentendrei Művésztelepi G. Kiállítás); Pálinkás L.: (kat., Veszprém m.-i Műv. Közp., 1982); Pálinkás L.: (kat. bev., nyíregyházi Pál Gyula T., 1984); Gál Zs. Z.: (kat. bev., balatonfüredi Art-East Kiállítás, 1996); Hann F.: Buhály József, Tiszavasvári, 1997. (M. F.)
Buhály József : "Emlékeim között" 2010
125 000 HUF
[FKB719/FL-5] A kép mérete: 23,5 x 37,5 cm keret nélkül. Készült: Pittkréta, Papír A kép Ferk Ilona (Újpest, 1943) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: Debreceni Műhely raglapja. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza növendéke volt. Hazai csoportos és egyéni tárlatokon szerepelt. Pasztellképei, tusrajzai és linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják. Művészpedagógusként is működik. (MÉ) Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1969-ben diplomázott az MKF-en, Fónyi Géza növendékeként. Ezt követően művészetpedagógusként helyezkedett el. 1979-ig több iskolában tanított, majd a Postás Műv. Közp. munkatársa lett. 1996 óta a Csokonai Műv. H. kiállításszervezője. Pasztellképei, tusrajzai, linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják lírai, intim formanyelven. Ek: 1974: Józsefvárosi G.; 1976: Tokaj; 1978: Lila Isk., Újpalota; 1984: Nagy Balogh T.; 1989: FMK. (T. AN.) Magyar festők és grafikusok adattára 1985-1969 Fónyi Géza vezetésével végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, majd művész-pedagógusként helyezkedett el. Csoportos bemutatók mellett 1974-ben önálló tárlata volt a Józsefvárosi Művelődési Házban. – Pasztellképei, tusrajzai és linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják. – Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1969-ben Fónyi Géza növendékeként kapott diplomát, majd művészpedagógusként helyezkedett el. Csoportos bemutatók mellett 1974-ben a Józsefvárosi Galériában, 1976-ban Tokajban, 1978-ban Újpalotán, a Lila Iskolában voltak egyéni tárlatai. – Pasztellképei, tusrajzai és linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják intim, lírai formanyelven. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza növendéke volt. 1969-ben diplomázott. Ezt követően művészpedagógusként helyezkedett el, 1979-ig több iskolában tanított, majd a fővárosi Postás Művelődési Központ munkatársa lett. 1966 óta a Csokonai Művelődési Ház tárlatszervezője. 1974-től szerepel egyéni tárlatokon (Józsefvárosi Galéria, Újpalota, Nagy Balogh Terem, Fiatal Művészek Klubja, Tokaj). Pasztellképei, tusrajzai, linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják lírai, intim formanyelven. (KMML, Tasnádi András, MÉ)
Ferk Ilona : Karalábok
12 000 HUF