Farkas Aladár : József Attila terrakotta relief 1941

Eladási ár: 55 000 HUF

Leírás

[1E640/Z064]
Szép állapotú, jelzett, falra akasztási lehetőséggel rendelkező terrakotta relief. Rajta József Attila portré.

Felirat:
JÓZSEF ATTILA

Datált jelzés jobbra fent:
FARKAS ALADÁR 1941

Magasság: 26.5 cm
Szélesség: 21.5 cm
Súly: 0.945 kg
 

Farkas Aladár
szobrász
Újpest, 1909-03-27
 


Elhalálozott: Budapest, 1981. december 11.

1928-tól faszobrász tanuló, közben az Iparrajziskolába járt, mesterei: Fülöp Elemér, Ohmann Béla, Bouche. 1930-tól rendszeresen mintázott. 1937-1939: Párizsban tanult, École des Beaux-Arts; bekapcsolódott a francia munkásmozgalomba, a Francia Kommunista Párt tagja lett. Hazatérte után 1940-ben részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportja újjászervezésében, annak egyik vezetőségi tagja, az 1942-es, betiltott Szabadság és Nép kiállítás egyik szervezője, résztvevője volt. 1942-ben büntetőszázaddal Újvidékre, majd Ukrajnába került, ahol hadifogolyként Krasznogorszkban az antifasiszta iskola politikai megbízottja lett. 1946 őszén tért vissza Magyarországra, sokoldalú közéleti tevékenységet fejtett ki, tagja lett a Képzőművészek Szabadszervezetének, 1946-1948: Magyar Állami Szénbányák (MASZ) kulturális osztályának vezetője s a bányavidéki vándorkiállítások szervezője volt. 1948-ban részt vett a Képző- és Iparművészek Szövetségének megalakításában – annak később elnökségi tagja, első párttitkára -, majd 1949-1950-ben a Képzőművészek Szakszervezete és a Képzőművészeti Alap, valamint Lektorátus létrehozásában, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (egykori MŰDOSZ) Központi Vezetőségének tagja haláláig. Kezdetektől tagja volt a Partizánszövetségnek és a Munkásőrségnek. A művészeti közélet jelentős személyisége, az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás szervezésének felelőse. Pályáját a munkásmozgalmi tevékenység és a művészi alkotás különös egybefonódása jellemezte. Művészi szemléletét, témavilágát munkás származása, politikai beállítottsága, a mindenkori elnyomottak iránti szolidaritás határozta meg. A szocializmusnak elkötelezett magyar szobrászat egyik legszervesebb oeuvre-ét megteremtő, következetes egyéniség, harcos forradalmár, aki az “ars militans” vagy a “politikus művész” típusát testesítette meg, csaknem teljesen egyedülállóan a magyar képzőművészetben. Szobrainak nyugtalan felületével, expresszív formavilágával a harmincas évek forradalmi romantikáját őrzi, melyek közül talán a legismertebbek a spanyol polgárháború megtorlását jelképpé formáló Spanyol anya (1937) című lendületes kisplasztikája, illetve a direkt szimbólumként értékelt, lépő csontvázat ábrázoló Fasizmus című domborműve. 1945 után rövid ideig a szocialista realizmus jellemzi, főként köztéri műveit, portréit. E politikai jellegű szoborsorozatokban ismét expresszív kifejezéssel (Koreai sorozat, 1952-1953) fogalmazta meg mondanivalóját. Politikai véleményét művészi eszközökkel tolmácsolta az “1956-os ellenforradalmat” felelevenítő sorozatában a pártállami rendszer ideológiájának szellemében. Nemzetközi hírnevet a vietnámi háború borzalmait megörökítő szoborsorozatával (1964-1965) szerzett. Kisplasztikai sorozatai kortörténeti dokumentumok, megrázó szellemű, egymás hatását erősítő drámai szobor-epigrammák, a csak rá jellemző epikus szobrászat csúcspontjai. 1956-tól a munkásőrökről több szobrot, plakettet készített. Legtöbb köztéri szobrát eltávolították.

„Életművében figyelme kitágulását követhetjük nyomon: Újpestről, szűkebb emberi és társadalmi környezetéből Párizs, s a spanyolországi hírek nyitják rá szemét és elméjét az események nemzetközi vonatkozásaira és léptékére, majd teljesedik ki a vietnami sorozatának mondanivalójával. Érett kori műveiben a hazai és nemzetközi események megformálása elválaszthatatlan egységet képez.” – írja róla lánya, Farkas Luca. 

 

Díjak/ösztöndíjak

1950, 1953 • Munkácsy-díj

1967 • Szocialista Hazáért Érdemrend

1969, 1975 • Munka Érdemrend arany fokozata

1971 • érdemes művész

1972 • Szakszervezetek Országos Tanácsa Művészeti-díj

1937-1939,1966 • párizsi tanulmányút

1967 • vietnámi tanulmányút. 

Irodalom

Oelmacher A.: ~szobrász, Irodalmi Szemle, 1947. december 26.

Pogány Ö. G.: ~és Nolipa István gyűjteményes kiállítása (kat. bev., 1948)
és Nolipa István Pál, Szabad Művészet, 1948
Aradi N.:Háy Károly és ~gyűjteményes kiállítása (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1960)
~vietnámi sorozata, Művészet, 1966/12.
Vietnam. ~plasztikái, bev.: Goda G., Budapest, 1967
~1909-1981, Budapest, 1984
Németh L.: A Szocialista Képzőművészek Csoportjának története, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1952
Gádor E.-Pogány Ö. G.: Magyar szobrászat, Budapest, 1953
Bölöni Gy.: Magyarság - emberség, Budapest, 1959
Valami készül, Budapest, 1964
Magyar Nemzeti Galéria vezető, Budapest, 1965
Czigány T.: Vietnámért. ~művei, rövid film, MAFILM, 1968
Aradi N.: A szocialista képzőművészet története, Budapest, 1970
Aradi N.: Szocialista képzőművészet jelképei, Budapest, 1974
P. Szabó E.: ~és Fenyő A. Endre kiállítása, Új Tükör, 1978. december
Aradi N.: A Szocialista Képzőművészek Csoportja és az egyetemes művészet, Művészet, 1980/3.
A szocialista szobrászat, Művészet, 1981/4.
Oelmacher A.: ~önéletrajzából, Kritika, 1982/4.
~:Hommage à Picasso, Guernica nélkül, Új Írás, 1981/1.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások

1936 • Műterem [Preisz (Marton) Endrével]

1948 • Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezetének Székháza [Nolipa Istvánnal]

1957 • Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest
1968 • Budapest-Hanoiért [Kasitzky Ilonával, Tedesco Annával], Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Székház
1971 • Harcolnak az életért [Hincz Gyulával], Csók Galéria, Budapest • Galerie im Turm [Hincz Gyulával], Berlin
1974 • Munkásőrség Központi Parancsnokképző Iskola
1976 • Csontváry Terem [Hincz Gyulával], Pécs
1983 • Rideg Sándor Művelődési Ház, Budapest • HH Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa (emlékkiállítás)
1988 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (emlékkiállítás),

2010 • Vietnámi-sorozat, Ha-Noi, Vietnám; Vajdahunyad vár, Budapest,

2011 • Corvinus Egyetem, Budapest,

2012 • Double reflet [Lucien Hervé fotóival], budapesti Francia Intézet, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások

1934 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1936 • Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest
1937 • IV. Csoport kiállítás, Műterem
1941:Szocialista képzőművészek csoportkiállítása, Magántisztviselők Szövetsége Székháza
1942 • Szabadság és Nép, Vasas Székház
1944 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1946 • Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete I. kiállítása, Pécs
1948 • A dolgozó nő és anya, Ernst M • Új magyar képzőművészet, Fővárosi Képtár, Budapest vándorkiállítás
1949 • Magyar érem és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest
1.-6., 7., 8., 9., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Moszkva • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest
1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1954:Magyar Kisplasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1957 • “Magyarországi ellenforradalom” vándorkiállítás • Magyar forradalmi művészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest;III. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás; A felszabadult Budapest művészete, Műcsarnok, Budapest
1958:Mai magyar festészet, szobrászat és grafika, Antwerpen
1959 • Munkásélet, Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Múzeum, Budapest
1962 • Szabadság és Nép, Csók Galéria, Budapest
1964 • Szoc. Képzőművészek Csoportja 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1965 • Százados úti művésztelep kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1967 • Lenin a képzőművészetben, Balassi Múzeum, Esztergom
1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest
1974 • Angyalföld művészeinek Tárlata, Műcsarnok, Budapest • A Szocialista Képzőművészek Csoportja, Magyar Nemzeti Galéria-GANZ-MÁVAG Művelődési Központ
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1980 • Művészek az üzemekben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1981:Szocialista szobrászat 1919-1945, Savaria Múzeum Szombathely

Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely

Petőfi Irodalmi Múzeum

Forrás: artportal.hu

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Anyag: terrakotta

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. május. 05.

(A műtárgyat eddig 625-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Farkas Aladár : József Attila terrakotta relief 1941

[1E640/Z064] Szép állapotú, jelzett, falra akasztási lehetőséggel rendelkező terrakotta relief. Rajta József Attila portré. Felirat: JÓZSEF ATTILA Datált jelzés jobbra fent: FARKAS ALADÁR 1941 Magasság: 26.5 cm Szélesség: 21.5 cm Súly: 0.945 kg   Farkas Aladár szobrász Újpest, 1909-03-27   Elhalálozott: Budapest, 1981. december 11. 1928-tól faszobrász tanuló, közben az Iparrajziskolába járt, mesterei: Fülöp Elemér, Ohmann Béla, Bouche. 1930-tól rendszeresen mintázott. 1937-1939: Párizsban tanult, École des Beaux-Arts; bekapcsolódott a francia munkásmozgalomba, a Francia Kommunista Párt tagja lett. Hazatérte után 1940-ben részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportja újjászervezésében, annak egyik vezetőségi tagja, az 1942-es, betiltott Szabadság és Nép kiállítás egyik szervezője, résztvevője volt. 1942-ben büntetőszázaddal Újvidékre, majd Ukrajnába került, ahol hadifogolyként Krasznogorszkban az antifasiszta iskola politikai megbízottja lett. 1946 őszén tért vissza Magyarországra, sokoldalú közéleti tevékenységet fejtett ki, tagja lett a Képzőművészek Szabadszervezetének, 1946-1948: Magyar Állami Szénbányák (MASZ) kulturális osztályának vezetője s a bányavidéki vándorkiállítások szervezője volt. 1948-ban részt vett a Képző- és Iparművészek Szövetségének megalakításában – annak később elnökségi tagja, első párttitkára -, majd 1949-1950-ben a Képzőművészek Szakszervezete és a Képzőművészeti Alap, valamint Lektorátus létrehozásában, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (egykori MŰDOSZ) Központi Vezetőségének tagja haláláig. Kezdetektől tagja volt a Partizánszövetségnek és a Munkásőrségnek. A művészeti közélet jelentős személyisége, az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás szervezésének felelőse. Pályáját a munkásmozgalmi tevékenység és a művészi alkotás különös egybefonódása jellemezte. Művészi szemléletét, témavilágát munkás származása, politikai beállítottsága, a mindenkori elnyomottak iránti szolidaritás határozta meg. A szocializmusnak elkötelezett magyar szobrászat egyik legszervesebb oeuvre-ét megteremtő, következetes egyéniség, harcos forradalmár, aki az “ars militans” vagy a “politikus művész” típusát testesítette meg, csaknem teljesen egyedülállóan a magyar képzőművészetben. Szobrainak nyugtalan felületével, expresszív formavilágával a harmincas évek forradalmi romantikáját őrzi, melyek közül talán a legismertebbek a spanyol polgárháború megtorlását jelképpé formáló Spanyol anya (1937) című lendületes kisplasztikája, illetve a direkt szimbólumként értékelt, lépő csontvázat ábrázoló Fasizmus című domborműve. 1945 után rövid ideig a szocialista realizmus jellemzi, főként köztéri műveit, portréit. E politikai jellegű szoborsorozatokban ismét expresszív kifejezéssel (Koreai sorozat, 1952-1953) fogalmazta meg mondanivalóját. Politikai véleményét művészi eszközökkel tolmácsolta az “1956-os ellenforradalmat” felelevenítő sorozatában a pártállami rendszer ideológiájának szellemében. Nemzetközi hírnevet a vietnámi háború borzalmait megörökítő szoborsorozatával (1964-1965) szerzett. Kisplasztikai sorozatai kortörténeti dokumentumok, megrázó szellemű, egymás hatását erősítő drámai szobor-epigrammák, a csak rá jellemző epikus szobrászat csúcspontjai. 1956-tól a munkásőrökről több szobrot, plakettet készített. Legtöbb köztéri szobrát eltávolították. „Életművében figyelme kitágulását követhetjük nyomon: Újpestről, szűkebb emberi és társadalmi környezetéből Párizs, s a spanyolországi hírek nyitják rá szemét és elméjét az események nemzetközi vonatkozásaira és léptékére, majd teljesedik ki a vietnami sorozatának mondanivalójával. Érett kori műveiben a hazai és nemzetközi események megformálása elválaszthatatlan egységet képez.” – írja róla lánya, Farkas Luca.    Díjak/ösztöndíjak 1950, 1953 • Munkácsy-díj 1967 • Szocialista Hazáért Érdemrend 1969, 1975 • Munka Érdemrend arany fokozata 1971 • érdemes művész 1972 • Szakszervezetek Országos Tanácsa Művészeti-díj 1937-1939,1966 • párizsi tanulmányút 1967 • vietnámi tanulmányút.  Irodalom Oelmacher A.: ~szobrász, Irodalmi Szemle, 1947. december 26. Pogány Ö. G.: ~és Nolipa István gyűjteményes kiállítása (kat. bev., 1948) és Nolipa István Pál, Szabad Művészet, 1948 Aradi N.:Háy Károly és ~gyűjteményes kiállítása (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1960) ~vietnámi sorozata, Művészet, 1966/12. Vietnam. ~plasztikái, bev.: Goda G., Budapest, 1967 ~1909-1981, Budapest, 1984 Németh L.: A Szocialista Képzőművészek Csoportjának története, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1952 Gádor E.-Pogány Ö. G.: Magyar szobrászat, Budapest, 1953 Bölöni Gy.: Magyarság - emberség, Budapest, 1959 Valami készül, Budapest, 1964 Magyar Nemzeti Galéria vezető, Budapest, 1965 Czigány T.: Vietnámért. ~művei, rövid film, MAFILM, 1968 Aradi N.: A szocialista képzőművészet története, Budapest, 1970 Aradi N.: Szocialista képzőművészet jelképei, Budapest, 1974 P. Szabó E.: ~és Fenyő A. Endre kiállítása, Új Tükör, 1978. december Aradi N.: A Szocialista Képzőművészek Csoportja és az egyetemes művészet, Művészet, 1980/3. A szocialista szobrászat, Művészet, 1981/4. Oelmacher A.: ~önéletrajzából, Kritika, 1982/4. ~:Hommage à Picasso, Guernica nélkül, Új Írás, 1981/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1936 • Műterem [Preisz (Marton) Endrével] 1948 • Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezetének Székháza [Nolipa Istvánnal] 1957 • Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest 1968 • Budapest-Hanoiért [Kasitzky Ilonával, Tedesco Annával], Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Székház 1971 • Harcolnak az életért [Hincz Gyulával], Csók Galéria, Budapest • Galerie im Turm [Hincz Gyulával], Berlin 1974 • Munkásőrség Központi Parancsnokképző Iskola 1976 • Csontváry Terem [Hincz Gyulával], Pécs 1983 • Rideg Sándor Művelődési Ház, Budapest • HH Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa (emlékkiállítás) 1988 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (emlékkiállítás), 2010 • Vietnámi-sorozat, Ha-Noi, Vietnám; Vajdahunyad vár, Budapest, 2011 • Corvinus Egyetem, Budapest, 2012 • Double reflet [Lucien Hervé fotóival], budapesti Francia Intézet, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1934 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1936 • Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest 1937 • IV. Csoport kiállítás, Műterem 1941:Szocialista képzőművészek csoportkiállítása, Magántisztviselők Szövetsége Székháza 1942 • Szabadság és Nép, Vasas Székház 1944 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1946 • Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete I. kiállítása, Pécs 1948 • A dolgozó nő és anya, Ernst M • Új magyar képzőművészet, Fővárosi Képtár, Budapest vándorkiállítás 1949 • Magyar érem és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest 1.-6., 7., 8., 9., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1951 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Moszkva • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest 1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1954:Magyar Kisplasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1957 • “Magyarországi ellenforradalom” vándorkiállítás • Magyar forradalmi művészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest;III. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás; A felszabadult Budapest művészete, Műcsarnok, Budapest 1958:Mai magyar festészet, szobrászat és grafika, Antwerpen 1959 • Munkásélet, Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Múzeum, Budapest 1962 • Szabadság és Nép, Csók Galéria, Budapest 1964 • Szoc. Képzőművészek Csoportja 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest 1965 • Százados úti művésztelep kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1967 • Lenin a képzőművészetben, Balassi Múzeum, Esztergom 1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest 1974 • Angyalföld művészeinek Tárlata, Műcsarnok, Budapest • A Szocialista Képzőművészek Csoportja, Magyar Nemzeti Galéria-GANZ-MÁVAG Művelődési Központ 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest 1980 • Művészek az üzemekben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1981:Szocialista szobrászat 1919-1945, Savaria Múzeum Szombathely Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Petőfi Irodalmi Múzeum Forrás: artportal.hu

További részletek
Jelzett: Igen
Anyag: terrakotta

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. május. 05.

(A műtárgyat eddig 625-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
55 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1P870/UZ-K] Nagy méretű jelzett terrakotta Szegvári Károly szobor, mellszobor, büszt, hozzá készült talapzaton. A szobor a talapzatról levehető. Jelzés a szobron: JÓZSA 89 Magasság: 58 cm Szélesség: 34 cm Súly: 10.5 kg Józsa Lajos szobrász Debrecen, 1944-11-7 Szerző: Wehner Tibor-Szolláth György Autodidakta. 1981: Gabrovói Humorfesztivál díja. Budakeszin él és dolgozik. Alkotásai kőből, bronzból és fából alakított, elsősorban realisztikus szemléletű, alakokat, figuraegyütteseket megjelenítő és nonfiguratív plasztikák. Kisplasztikákat és megrendelésre monumentális kompozíciókat készít. Irodalom TÓTH E.: ~ kiállítása (kat., bev. tan., Medgyessy Terem, Debrecen, 1982) SZÍJ R.: ~ szoborvilága, Alföld, 1985/10. NAGY BANDÓ A.: ~ kiállítása elé. (kat. bev. tan.), Tiszaújváros, 1999. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1980 • Képcsarnok, Debrecen 1982, 1984 • Karcag 1984 • La Valetta (Málta) • Halmstadt (SVE) Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1981 • Gabrovo (BG). Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Szegvári Károly festő Tószeg, 1920-01-9  Elhalálozott: Budapest, 2002. április 14. Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Burghardt Rezső, Bencze László. 1942: olaszországi ösztöndíj; 1968: Terra di Madre képével I. díjat nyert Fermóban (OL); 2000: köztársasági aranyérem. 1976-ban meghívást kapott a franciaországi Selisbe, hogy a Chapelle Royale táblaképeit megfesse. Tájképeket és portrékat (pl. Simándy József, Puskás Öcsi) fest. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások Csók Galéria, Budapest • Martfű, Nyíregyháza • Nyírbátor • Pécs, Veszprém • Debrecen • Kisújszállás. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu 
Józsa Lajos : Szegvári Károly 1989 terrakotta büszt 58 cm
165 000 HUF
[1P554/UZ-K] Hibátlan állapotú, jelzett egész alakos ülő egészalakos női akt szobor. Alján karcolt jelzés: KUCS Magasság: 23.5 cm Szélesség: 36 cm Súly: 1.255 kg Kiss Lenke, R. szobrász Illye [Ciumeghiu, RO], 1926-05-13 Névváltozat: Rábai Györgyné 1951-57: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Barcsay Jenő, Mikus Sándor, Pátzay Pál. 1967, 1977: Egry József-díj. 1964 óta Veszprémben élt és dolgozott. Szobrászata figuratív, realista szellemiségű. Kisplasztikákat és megrendelésre monumentális kompozíciókat alkotott. Műveinek anyaga elsősorban a bronz és a kő, de gyakran alkalmazta az agyagok ötvözését is (bronz-kő, bronz-fa). Köznapi és mitológiai témákat, alakokat megjelenítő alkotásait expresszív formarend árnyalja. Irodalom BALOGH Ö.: ~ kiállítása, Új Tükör, 1968. március 2. JÁRMAI E.: ~ szobrászművész bányászati érmei, Bányászat, 1983/5. Egy humanista művész alázata, Képes Újság, 1984. szeptember 8. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1966 • Képcsarnok, Veszprém 1971, 1973 • Nitrokémiai Ipartelepek, Pétfürdő 1978 • Balaton Galéria, Balatonfüred • Dési Huber Terem (kat.) 1980 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1990 • Szeged 1993 • Bécs 1995 • Helyőrségi Művelődési Központ, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Veszprém Megyei Tavaszi Tárlatok • Őszi Tárlatok • Dunántúli Tárlatok 1981 • VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Bányászati Múzeum, Sopron • Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Xantus János Múzeum, Győr • Vay Ádám Múzeum, Vaja. Forrás: artportal.hu 
Kucs Béla : Terrakotta női akt szobor 36 cm
42 000 HUF