Gerle Margit hatalmas kerámia kaspó 34x30 cm

Eladási ár: 55 000 HUF

Leírás

[0772/X081]
Extra nagyméretű hibátlan állapotú jelezett hullámos szélű kerámia kaspó, dézsa.
Alján karcolt jelzés:
GERLE

Magasság: 30 cm
Szélesség: 34 cm
Súly: 8.006 kg
 

Gerle Margit
keramikus
Születési hely: Mezőberény
Születési dátum: 1949
Honlap:
Kiállítások az adatbázisban: 
Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása 
Biomorph-Papír és Agyag 
Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása 
Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph 
Forma - rendek 
36. Szegedi nyári tárlat 
Utak - Gerle Margit és Benes József kiállítása
Mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre.
1968-1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben Finnországban, 1983-ban, 1986-ban, 1994-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban dolgozott ösztöndíjjal. 1988: X. Országos Kerámia Biennálé II. díja; 1992: XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja; 1996: Nemzetközi Kerámia Triennálé díja, Belgrád; 1997: Tavaszi Fesztivál különdíja; 2005: Ferenczy Noémi-díj. 1974-1975 között a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola tanára. 1990-93-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban, 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott. A kerámiára ruházott hagyományos kategóriákat szűknek érezve a természeti formák, a természetes anyagok és az erőteljes plasztikai alakítás ötvözésével az alkalmazott és autonóm művészet sajátos együtteseként építi életművét. Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák ritmusos sorolása jellemezte, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból - szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik. A legegyszerűbb elemek egymásmellettisége és a belőlük kialakuló együttes összetettsége, a folytonos ismétlődés és eltérés, a mozgás és a nyugalom ellentétéből alakuló vibrálás révén művei mintegy a természetben végbemenő makro-, illetve mikrofolyamatokat modellezik.
Egyéni kiállítások
1977 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1979 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Városi Múzeum, Szabadka
1980 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Kék Kápolna, Balatonboglár
1982 • Bartók Galéria, Szeged
1984 • Keramik Studió, Bécs
1985 • Várgaléria, Gyula
1986 • Városi Galéria, Szentes
1987 • Budavári Galéria, Budapest
1992 • Dorottya u. Galéria, Budapest, Kecskeméti Képtár.
Válogatott csoportos kiállítások
1978 • V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino • Szegedi képzőművészek, Szabadka • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs
1981 • Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN) • XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań
1982 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris • Södertälje • VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1984 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs • I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
1985 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma
1986 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs
1987 • II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • Concorso Internazionale della Ceramica d'Arte, Faenza
1989 • II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon • Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre
1991 • Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
1992 • Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms
1993 • Variációk a pop-artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet
1994 • 12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs • Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága
1995 • Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1996 • Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov • Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest • Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest • Péter-Pál Galéria, Szentendre • I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád
1997 • Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr • Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB) • Grafika '97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága.
Művek közgyűjteményekben
AMT-gyűjtemény, Viborg (DK)
Kerámia Múzeum, Aranđelovac (YU)
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Kecskeméti Képtár
Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió
Kerámia Alkotótelep, Siklós
Móra Ferenc Múzeum, Szeged.
Köztéri művei
Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon)
Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház - házasságkötő t.)
Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház)
Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank)
Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank)
Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító)
Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda)
Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank), Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű (Tiszakürt)
Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta)
Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta)
Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók)
Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók)
Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda)
Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café)
Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház)
Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet)
Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem)
Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.).
Irodalom
P. SZÜCS J.: A senki földjén, Művészet, 1977/1.
MOLNÁR ZS.: ~ kerámiái, Magyar Ifjúság, 1977. december 9.
FRANK, J.: Charm, Irony, Drama, New Hungarian Quarterly, 1978, Summer
LÉVAY E.: Csodafák, 7 Nap, Szabadka, 1979. június 8.
SZUROMI P.: Lehetőségek, torzítások, Művészet, 1980/6.
TANDY L.: ~ kerámiái, Új Tükör, 1982. augusztus 15.
DVORSZKY H.: Gondok és lehetőségek a mai magyar kerámiában, Művészet, 1982/9.
SZUROMI P.: Tájak védett növényekkel, Művészet, 1982/12.
COLL, M. M.: ~, Bulleti Informatiu de Ceramica, 1984/22.
GRAZIANT, E.: Artigianato al femminile, Ecomond Press, 1985. március 25.
DEBLANDER, R.: Találkozás három magyar keramikussal, La Revue de la Céramique, 1991. XI-XII.
TOLNAI O.: ~ ceramic art, Ceramic Art and Perception, 1993/12.
Forrás: www.artportal.hu
Gerle Margit

keramikus

Születési hely: Mezőberény

Születési dátum: 1949

Kiállítások az adatbázisban: 

Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása 

Biomorph-Papír és Agyag 

Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása 

Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph 

Forma - rendek 

36. Szegedi nyári tárlat 

Utak - Gerle Margit és Benes József kiállítása

Mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre.

1968-1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben Finnországban, 1983-ban, 1986-ban, 1994-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban dolgozott ösztöndíjjal. 1988: X. Országos Kerámia Biennálé II. díja; 1992: XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja; 1996: Nemzetközi Kerámia Triennálé díja, Belgrád; 1997: Tavaszi Fesztivál különdíja; 2005: Ferenczy Noémi-díj. 1974-1975 között a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola tanára. 1990-93-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban, 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott. A kerámiára ruházott hagyományos kategóriákat szűknek érezve a természeti formák, a természetes anyagok és az erőteljes plasztikai alakítás ötvözésével az alkalmazott és autonóm művészet sajátos együtteseként építi életművét. Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák ritmusos sorolása jellemezte, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból - szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik. A legegyszerűbb elemek egymásmellettisége és a belőlük kialakuló együttes összetettsége, a folytonos ismétlődés és eltérés, a mozgás és a nyugalom ellentétéből alakuló vibrálás révén művei mintegy a természetben végbemenő makro-, illetve mikrofolyamatokat modellezik.

Egyéni kiállítások

1977 • Fényes Adolf Terem, Budapest

1979 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Városi Múzeum, Szabadka

1980 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Kék Kápolna, Balatonboglár

1982 • Bartók Galéria, Szeged

1984 • Keramik Studió, Bécs

1985 • Várgaléria, Gyula

1986 • Városi Galéria, Szentes

1987 • Budavári Galéria, Budapest

1992 • Dorottya u. Galéria, Budapest, Kecskeméti Képtár.

Válogatott csoportos kiállítások

1978 • V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs

1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino • Szegedi képzőművészek, Szabadka • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs

1981 • Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN) • XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań

1982 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris • Södertälje • VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs

1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1984 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs • I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs

1985 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma

1986 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs

1987 • II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • Concorso Internazionale della Ceramica d'Arte, Faenza

1989 • II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon • Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre

1991 • Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest

1992 • Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms

1993 • Variációk a pop-artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet

1994 • 12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs • Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága

1995 • Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest

1996 • Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov • Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest • Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest • Péter-Pál Galéria, Szentendre • I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád

1997 • Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr • Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB) • Grafika '97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága.

Művek közgyűjteményekben

AMT-gyűjtemény, Viborg (DK)

Kerámia Múzeum, Aranđelovac (YU)

Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Iparművészeti Múzeum, Budapest

Kecskeméti Képtár

Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió

Kerámia Alkotótelep, Siklós

Móra Ferenc Múzeum, Szeged.

Köztéri művei

Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon)

Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház - házasságkötő t.)

Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház)

Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank)

Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank)

Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító)

Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda)

Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank), Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű (Tiszakürt)

Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta)

Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta)

Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók)

Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók)

Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda)

Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café)

Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház)

Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet)

Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem)

Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.).

Irodalom

P. SZÜCS J.: A senki földjén, Művészet, 1977/1.

MOLNÁR ZS.: ~ kerámiái, Magyar Ifjúság, 1977. december 9.

FRANK, J.: Charm, Irony, Drama, New Hungarian Quarterly, 1978, Summer

LÉVAY E.: Csodafák, 7 Nap, Szabadka, 1979. június 8.

SZUROMI P.: Lehetőségek, torzítások, Művészet, 1980/6.

TANDY L.: ~ kerámiái, Új Tükör, 1982. augusztus 15.

DVORSZKY H.: Gondok és lehetőségek a mai magyar kerámiában, Művészet, 1982/9.

SZUROMI P.: Tájak védett növényekkel, Művészet, 1982/12.

COLL, M. M.: ~, Bulleti Informatiu de Ceramica, 1984/22.

GRAZIANT, E.: Artigianato al femminile, Ecomond Press, 1985. március 25.

DEBLANDER, R.: Találkozás három magyar keramikussal, La Revue de la Céramique, 1991. XI-XII.

TOLNAI O.: ~ ceramic art, Ceramic Art and Perception, 1993/12.

 

Forrás: artportal.hu

 

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Anyag: kerámia

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 2203-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Gerle Margit hatalmas kerámia kaspó 34x30 cm

[0772/X081] Extra nagyméretű hibátlan állapotú jelezett hullámos szélű kerámia kaspó, dézsa. Alján karcolt jelzés: GERLE Magasság: 30 cm Szélesség: 34 cm Súly: 8.006 kg   Gerle Margit keramikus Születési hely: Mezőberény Születési dátum: 1949 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása  Biomorph-Papír és Agyag  Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása  Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph  Forma - rendek  36. Szegedi nyári tárlat  Utak - Gerle Margit és Benes József kiállítása Mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. 1968-1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben Finnországban, 1983-ban, 1986-ban, 1994-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban dolgozott ösztöndíjjal. 1988: X. Országos Kerámia Biennálé II. díja; 1992: XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja; 1996: Nemzetközi Kerámia Triennálé díja, Belgrád; 1997: Tavaszi Fesztivál különdíja; 2005: Ferenczy Noémi-díj. 1974-1975 között a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola tanára. 1990-93-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban, 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott. A kerámiára ruházott hagyományos kategóriákat szűknek érezve a természeti formák, a természetes anyagok és az erőteljes plasztikai alakítás ötvözésével az alkalmazott és autonóm művészet sajátos együtteseként építi életművét. Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák ritmusos sorolása jellemezte, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból - szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik. A legegyszerűbb elemek egymásmellettisége és a belőlük kialakuló együttes összetettsége, a folytonos ismétlődés és eltérés, a mozgás és a nyugalom ellentétéből alakuló vibrálás révén művei mintegy a természetben végbemenő makro-, illetve mikrofolyamatokat modellezik. Egyéni kiállítások 1977 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1979 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Városi Múzeum, Szabadka 1980 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Kék Kápolna, Balatonboglár 1982 • Bartók Galéria, Szeged 1984 • Keramik Studió, Bécs 1985 • Várgaléria, Gyula 1986 • Városi Galéria, Szentes 1987 • Budavári Galéria, Budapest 1992 • Dorottya u. Galéria, Budapest, Kecskeméti Képtár. Válogatott csoportos kiállítások 1978 • V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino • Szegedi képzőművészek, Szabadka • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs 1981 • Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN) • XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań 1982 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris • Södertälje • VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1984 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs • I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1985 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma 1986 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs 1987 • II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • Concorso Internazionale della Ceramica d'Arte, Faenza 1989 • II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon • Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre 1991 • Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest 1992 • Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms 1993 • Variációk a pop-artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet 1994 • 12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs • Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága 1995 • Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1996 • Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov • Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest • Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest • Péter-Pál Galéria, Szentendre • I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád 1997 • Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr • Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB) • Grafika '97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága. Művek közgyűjteményekben AMT-gyűjtemény, Viborg (DK) Kerámia Múzeum, Aranđelovac (YU) Janus Pannonius Múzeum, Pécs Iparművészeti Múzeum, Budapest Kecskeméti Képtár Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kerámia Alkotótelep, Siklós Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Köztéri művei Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon) Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház - házasságkötő t.) Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház) Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank) Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank) Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító) Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda) Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank), Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű (Tiszakürt) Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta) Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta) Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók) Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók) Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda) Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café) Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház) Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet) Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem) Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.). Irodalom P. SZÜCS J.: A senki földjén, Művészet, 1977/1. MOLNÁR ZS.: ~ kerámiái, Magyar Ifjúság, 1977. december 9. FRANK, J.: Charm, Irony, Drama, New Hungarian Quarterly, 1978, Summer LÉVAY E.: Csodafák, 7 Nap, Szabadka, 1979. június 8. SZUROMI P.: Lehetőségek, torzítások, Művészet, 1980/6. TANDY L.: ~ kerámiái, Új Tükör, 1982. augusztus 15. DVORSZKY H.: Gondok és lehetőségek a mai magyar kerámiában, Művészet, 1982/9. SZUROMI P.: Tájak védett növényekkel, Művészet, 1982/12. COLL, M. M.: ~, Bulleti Informatiu de Ceramica, 1984/22. GRAZIANT, E.: Artigianato al femminile, Ecomond Press, 1985. március 25. DEBLANDER, R.: Találkozás három magyar keramikussal, La Revue de la Céramique, 1991. XI-XII. TOLNAI O.: ~ ceramic art, Ceramic Art and Perception, 1993/12. Forrás: www.artportal.hu Gerle Margit keramikus Születési hely: Mezőberény Születési dátum: 1949 Kiállítások az adatbázisban:  Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása  Biomorph-Papír és Agyag  Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása  Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph  Forma - rendek  36. Szegedi nyári tárlat  Utak - Gerle Margit és Benes József kiállítása Mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. 1968-1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben Finnországban, 1983-ban, 1986-ban, 1994-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban dolgozott ösztöndíjjal. 1988: X. Országos Kerámia Biennálé II. díja; 1992: XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja; 1996: Nemzetközi Kerámia Triennálé díja, Belgrád; 1997: Tavaszi Fesztivál különdíja; 2005: Ferenczy Noémi-díj. 1974-1975 között a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola tanára. 1990-93-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban, 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott. A kerámiára ruházott hagyományos kategóriákat szűknek érezve a természeti formák, a természetes anyagok és az erőteljes plasztikai alakítás ötvözésével az alkalmazott és autonóm művészet sajátos együtteseként építi életművét. Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák ritmusos sorolása jellemezte, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból - szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik. A legegyszerűbb elemek egymásmellettisége és a belőlük kialakuló együttes összetettsége, a folytonos ismétlődés és eltérés, a mozgás és a nyugalom ellentétéből alakuló vibrálás révén művei mintegy a természetben végbemenő makro-, illetve mikrofolyamatokat modellezik. Egyéni kiállítások 1977 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1979 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Városi Múzeum, Szabadka 1980 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Kék Kápolna, Balatonboglár 1982 • Bartók Galéria, Szeged 1984 • Keramik Studió, Bécs 1985 • Várgaléria, Gyula 1986 • Városi Galéria, Szentes 1987 • Budavári Galéria, Budapest 1992 • Dorottya u. Galéria, Budapest, Kecskeméti Képtár. Válogatott csoportos kiállítások 1978 • V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino • Szegedi képzőművészek, Szabadka • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs 1981 • Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN) • XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań 1982 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris • Södertälje • VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1984 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs • I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1985 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma 1986 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs 1987 • II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • Concorso Internazionale della Ceramica d'Arte, Faenza 1989 • II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon • Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre 1991 • Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest 1992 • Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms 1993 • Variációk a pop-artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet 1994 • 12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs • Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága 1995 • Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1996 • Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov • Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest • Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest • Péter-Pál Galéria, Szentendre • I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád 1997 • Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr • Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB) • Grafika '97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága. Művek közgyűjteményekben AMT-gyűjtemény, Viborg (DK) Kerámia Múzeum, Aranđelovac (YU) Janus Pannonius Múzeum, Pécs Iparművészeti Múzeum, Budapest Kecskeméti Képtár Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kerámia Alkotótelep, Siklós Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Köztéri művei Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon) Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház - házasságkötő t.) Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház) Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank) Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank) Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító) Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda) Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank), Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű (Tiszakürt) Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta) Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta) Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók) Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók) Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda) Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café) Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház) Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet) Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem) Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.). Irodalom P. SZÜCS J.: A senki földjén, Művészet, 1977/1. MOLNÁR ZS.: ~ kerámiái, Magyar Ifjúság, 1977. december 9. FRANK, J.: Charm, Irony, Drama, New Hungarian Quarterly, 1978, Summer LÉVAY E.: Csodafák, 7 Nap, Szabadka, 1979. június 8. SZUROMI P.: Lehetőségek, torzítások, Művészet, 1980/6. TANDY L.: ~ kerámiái, Új Tükör, 1982. augusztus 15. DVORSZKY H.: Gondok és lehetőségek a mai magyar kerámiában, Művészet, 1982/9. SZUROMI P.: Tájak védett növényekkel, Művészet, 1982/12. COLL, M. M.: ~, Bulleti Informatiu de Ceramica, 1984/22. GRAZIANT, E.: Artigianato al femminile, Ecomond Press, 1985. március 25. DEBLANDER, R.: Találkozás három magyar keramikussal, La Revue de la Céramique, 1991. XI-XII. TOLNAI O.: ~ ceramic art, Ceramic Art and Perception, 1993/12.   Forrás: artportal.hu  

További részletek
Jelzett: Igen
Anyag: kerámia

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 2203-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
55 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[FKD030/Bp90/35] A kép mérete: 126 x 100 cm keret nélkül. Készült: Szén, tempera, Papír A kép Szabó Zoltán Angyalföldi (Budapest, 1929) alkotása. Jelezve jobbra fent "Szabó Z 72" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán kiállítási címke: Műcsarnoki törzslap 1973. X. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rajkai György beszélte rá, hogy jelentkezzék felvételre a Képzőművészeti Főiskolára. 1948-49-ben a Dési Huber-szakkörben rajzolt, festett Gráber Margit vezetésével. 1950-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben kezdte meg tanulmányait Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre keze alatt. 1953-54-ben a főiskola megvált tőle, lekerült Tatabányára, ahol a művésznövendékek számára művésztelepet létesítettek. Számos műve kapcsolódik a tatabányai periódushoz, amelynek élményéből még évek múlva is bőven merít. 1955-ben visszakerült a főiskolára, ahol 1958-ban fejezete be tanulmányait. Ezt követően két évig - a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként - a stúdió műtermében dolgozott. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kiállító művészként első ízben 1958-ban a VII. Magyar Képzőművészeti Tárlaton szerepelt jelentősebb anyaggal. Ettől kezdve minden nemzeti tárlaton, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának bemutatóin, jelentősebb hazai és külföldön rendezett magyar seregszemléken részt vett alkotásaival (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Tiszti Klub Budapest, Veszprém, Szolnok, Tatabánya, Vác, Győr, Kecskemét, Tallin, Berlin, Varsó, Belgrád, Párizs, Moszkva, stb.). Erőteljes formákkal komponált figurális kompozíciókat, portrékat, városképeket, csendéleteket alkotott olajban, pasztellben, szénnel és temperával. A Nyolcak, Nemes Lampért József és a korai Uitz Béla alkotások formai örökségének legrangosabb mai folytatója. A külföldiek közül Siqueiros és D. Rivera gyakoroltak rá nagy hatást, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. Szabó végtelen humanizmusa, őszinte hite az alkotásban, a tiszta emberi kapcsolatokban és a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, óriási lendület jellemzi alakjait, akár táblaképről, szénrajzról, akár monumentális munkáról van szó. Díjak: a Stúdió pályázatának I. díja; Munkácsy-díj; a Szolnoki Festészeti Triennále II. díja; Érdemes Művész. Sok murális alkotást is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és több vidéki képtárban. (Egri Mária: Szabó Zoltán, MÉ, H.J.: Műv. 1970/8, Műv. 1976/5, A.J.: Műv. 1985/2) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a Dési Huber István szakkörben kezdte, ahol Gráber Margit korrigálta. 1950-ben jelentkezett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolára. Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Siqueiros és Diego Rivera is nagy hatást gyakoroltak rá, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. 1958 óta szerepel hazai és külhoni tárlatokon (Műcsarnok, Ernst Múzeum, stb.). 1960-63 k. Derkovits-ösztöndíjas volt. 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1977-ben érdemes művész címet kapott. Végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, hatalmas lendület jellemzi figuráit, akár táblaképről, szénrajzról akár monumentális műről van szó. Sok murális munkát is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). A NYOLCAK, Nemes Lampért és a korai Uitz munkák formai örökösének legrangosabb mai folytatója. (MÉ, H.J.: Műv.-1970/8, Műv.-1976/5, A.J.: Műv.-1985/2) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait a Dési Huber szakkörben kezdte, majd 1951-1958-ban Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre növendéke a főiskolán. 1958-tól minden fontosabb hazai és számos külföldi tárlaton részt vett. Kiállított többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban és Franciaországban. Több vidéki bemutató (Dunaújváros, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Győr stb.) mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.). 1965-ben sgraffitót készített egy sátoraljaújhelyi lakóházra. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban kapott diplomát Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványaként. Azóta minden fontosabb hazai rendezvény résztvevője, gyakorta kiállít külföldön is. Számos vidéki bemutató mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban, 1983-ban a Tihanyi Múzeumban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban a Szovjetunióban, 1984-ben az NSZK-ban mutatkozott be. A hatvanas években a Kilencek csoporttagja volt. 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott; 1983-1984-ben elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. - Művészetében központi helyet foglal el az ember, végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, az emberi kapcsolatokban a lét himnuszává fokozódik vásznain. Súlyos nyugalma olykor szenvedélyes, politikus töltést kap. Stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális igény jellemzi.
Szabó Zoltán Angyalföldi : "Leány portré" 1973
680 000 HUF
[FKD027/Bp4/60] A kép mérete: 60 x 82 cm keret nélkül. Készült: Olaj, pasztell, Papír (kasírozva) A kép Szabó Zoltán Angyalföldi (Budapest, 1929) alkotása. Jelezve jobbra lent "Szabó Z 73" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rajkai György beszélte rá, hogy jelentkezzék felvételre a Képzőművészeti Főiskolára. 1948-49-ben a Dési Huber-szakkörben rajzolt, festett Gráber Margit vezetésével. 1950-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben kezdte meg tanulmányait Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre keze alatt. 1953-54-ben a főiskola megvált tőle, lekerült Tatabányára, ahol a művésznövendékek számára művésztelepet létesítettek. Számos műve kapcsolódik a tatabányai periódushoz, amelynek élményéből még évek múlva is bőven merít. 1955-ben visszakerült a főiskolára, ahol 1958-ban fejezete be tanulmányait. Ezt követően két évig - a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként - a stúdió műtermében dolgozott. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kiállító művészként első ízben 1958-ban a VII. Magyar Képzőművészeti Tárlaton szerepelt jelentősebb anyaggal. Ettől kezdve minden nemzeti tárlaton, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának bemutatóin, jelentősebb hazai és külföldön rendezett magyar seregszemléken részt vett alkotásaival (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Tiszti Klub Budapest, Veszprém, Szolnok, Tatabánya, Vác, Győr, Kecskemét, Tallin, Berlin, Varsó, Belgrád, Párizs, Moszkva, stb.). Erőteljes formákkal komponált figurális kompozíciókat, portrékat, városképeket, csendéleteket alkotott olajban, pasztellben, szénnel és temperával. A Nyolcak, Nemes Lampért József és a korai Uitz Béla alkotások formai örökségének legrangosabb mai folytatója. A külföldiek közül Siqueiros és D. Rivera gyakoroltak rá nagy hatást, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. Szabó végtelen humanizmusa, őszinte hite az alkotásban, a tiszta emberi kapcsolatokban és a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, óriási lendület jellemzi alakjait, akár táblaképről, szénrajzról, akár monumentális munkáról van szó. Díjak: a Stúdió pályázatának I. díja; Munkácsy-díj; a Szolnoki Festészeti Triennále II. díja; Érdemes Művész. Sok murális alkotást is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és több vidéki képtárban. (Egri Mária: Szabó Zoltán, MÉ, H.J.: Műv. 1970/8, Műv. 1976/5, A.J.: Műv. 1985/2) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a Dési Huber István szakkörben kezdte, ahol Gráber Margit korrigálta. 1950-ben jelentkezett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolára. Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Siqueiros és Diego Rivera is nagy hatást gyakoroltak rá, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. 1958 óta szerepel hazai és külhoni tárlatokon (Műcsarnok, Ernst Múzeum, stb.). 1960-63 k. Derkovits-ösztöndíjas volt. 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1977-ben érdemes művész címet kapott. Végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, hatalmas lendület jellemzi figuráit, akár táblaképről, szénrajzról akár monumentális műről van szó. Sok murális munkát is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). A NYOLCAK, Nemes Lampért és a korai Uitz munkák formai örökösének legrangosabb mai folytatója. (MÉ, H.J.: Műv.-1970/8, Műv.-1976/5, A.J.: Műv.-1985/2) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait a Dési Huber szakkörben kezdte, majd 1951-1958-ban Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre növendéke a főiskolán. 1958-tól minden fontosabb hazai és számos külföldi tárlaton részt vett. Kiállított többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban és Franciaországban. Több vidéki bemutató (Dunaújváros, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Győr stb.) mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.). 1965-ben sgraffitót készített egy sátoraljaújhelyi lakóházra. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban kapott diplomát Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványaként. Azóta minden fontosabb hazai rendezvény résztvevője, gyakorta kiállít külföldön is. Számos vidéki bemutató mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban, 1983-ban a Tihanyi Múzeumban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban a Szovjetunióban, 1984-ben az NSZK-ban mutatkozott be. A hatvanas években a Kilencek csoporttagja volt. 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott; 1983-1984-ben elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. - Művészetében központi helyet foglal el az ember, végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, az emberi kapcsolatokban a lét himnuszává fokozódik vásznain. Súlyos nyugalma olykor szenvedélyes, politikus töltést kap. Stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális igény jellemzi.
Szabó Zoltán Angyalföldi : Holdfényes udvar 1973
430 000 HUF
[FKD019/Bp58/38] A kép mérete: 22 x 34 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885, Gödöllő, 1960) alkotása. Jelezve jobbra lent "Remsey (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1905-1909 között Budapesten az Iparrajziskolában tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett, ahol 1914-ig dolgozott. 1909-ben a KÉVE tagjai sorába választotta, s rendezésükben számos tárlaton vett részt. 1913-ban a nagybányai szabadiskolában képezte magát, majd a KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsbe és két ízben Münchenben is. 1924-ben egyik alapítója és elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének, majd létrehozta annak lapját, a Fáklyát. 1937-41 között a Nemzeti Figyelő munkatársaként dolgozott, 1952-ben tagja lett a Szinyei Alkotóközösségnek, 1960-ban pedig a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének. 1909-ben vett részt először a KÉVE tárlatán, 1920-ban újra. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben pedig a Szalmássy Galériában volt kiállítása. 1957-64 között több tárlatot is rendeztek műveiből Párizsban, de a KÉVE által alkotásai elkerültek berlini, düsseldorfi, bécsi, genfi, nürnbergi, lipcsei seregszemlékre is. Remsey hosszú pályájának kezdete a szecesszió stílusirányzatához kapcsolódott. Részt vett a szecesszió eszmeiségének elkötelezett gödöllői művésztelep munkájában, s egészen haláláig Gödöllőn élt. Így nem csoda, ha mindvégig ápolta a művésztelep emlékét, mely saját pályáján is az első döntő jelentőségű inspirációt és művészetközösséget jelentette. Akárcsak Körösfői és Nagy Sándor, ő is szimbolikus sugallatú műveket alkotott, amelyekre a lapidáris formaalkotás, a stilizáció, a vonalkontúrok hangsúlyos szerepe, a homogén színsíkok alkalmazása volt jellemző. Gobelintervezéssel is foglalkozott. Díjak: Benczúr-díj; Hors Conours-oklevél, Bécs; Gödöllő város díszpolgára. Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát gazdagítja (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent család, Önarckép). A budapesti Lónyai utcai református gimnázium számára 1942-ben egy freskót alkotott (A magyar reformáció szellemtörténete). (Éber, RI-NM, MMFRA, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Budapesten tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909-ben koll. kiállítása volt a KÉVE tárlat keretében. 1913-ban a nagybányai festőiskolában dolgozott. A KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsben, és Münchenben is. 1920-ban ismételten állított ki műveket a KÉVE tárlatán. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben a Nemzeti Szalonban volt kiállítása. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. Alkotásait stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Több műve az MNG tulajdonában van. (Éber, RI-NM) Magyar festők és grafikusok adattára Művészi képzettségét az a kapcsolat segítette kibontakozni, amelyet Gulácsy Lajossal, Erdei Viktorral és Fülep Lajossal teremtett. A KÉVE tagja lett és ösztöndíjjal Párizsba került. Tanulmányutakat tett Bécsben és Münchenben, majd itthon a Gödöllői Művésztelepre került. Alapító tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban és 1947-ben a Szalmássy Galériában vett részt csoportos kiállításokon. Eleme a kompozíció, a sokalakos, a nagy csoportokat fölölelő képek problémája, amely képszerkesztő hajlandóságát, rendező képességét foglalkoztatja és alkalmat ad arra, hogy témáit a maga sajátos módján adja elő. Ez pedig a díszítő stilizálás nyelve. Képei síkszerűek, nagy dekoratív színfoltok mozaikszerű együttesei, amelyek erőteljes kontúrhatásukkal és fényproblémáikkal gobelin terveknek vagy üvegfestményeknek hatnak. Írói munkássága is számottevő. - Irod.: Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői kismesterek. MTA 1981. I. 441. Művészeti lexikon I-IV. Festő, költő és író. Bp.-en, Bécsben és Münchenben tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett. Számos külföldi kiállításán kívül 1909-ben és 1920-ban kollektív kiállítása nyílt a KÉVE-tárlat keretében, 1923-ban a Helikon szalonjában, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben a Szalmássy Galériában. 1957 és 1964 között Párizsban több kiállítást rendeztek műveiből. 1924-ben egyik alapítója s elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének. Több műve (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent Család, Önarckép stb.) a Nemz. Gal. tulajdona. Szecessziósan stilizált, szimbolikus ihletésű képeivel expresszív hatásokra törekedett. Művészeti lexikon I-II. Budapesten tanult, azután a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909. és 1920. kollektív kiállítása volt a Kéve tárlat keretében. 1923. a Helikon szalónjában, 1924. a Nemzeti Szalónban. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja. Énekes koldusok c. olajfestménye a Székesfővárosi Múzeum, Anyám arcképe, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, a Szent Család és Önarckép c. művei a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak. Képeit stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Művészeti tanulmányait Bécsben, Münchenben és a gödöllői művésztelepen végezte. 1907 óta szerepel a hazai és külföldi nyilvánosság előtt, az évek során több franciaországi és amerikai kiállítása volt. 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Csók Galériában, 1979-ben Nagykőrösön voltak gyűjteményes tárlatai. Számos külföldi művésztársaság tagja és kitüntetettje, 1920-ban Budapest város nagydíjával, 1969-ben Milánó ezüstérmével tüntették ki. - A szecesszióban gyökerező szimbolikus stílusa a harmincas években alakult ki; munkáit erős stilizáltság, olykor groteszk ábrázolás, sejtelmes színvilág jellemzi. Mondanivalói az ember sorskérdései körül forognak.
Remsey Jenő György : Falu
28 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai