Gerle Margit hatalmas kerámia kaspó 34x30 cm

Eladási ár: 55 000 HUF

Leírás

[0772/X081]
Extra nagyméretű hibátlan állapotú jelezett hullámos szélű kerámia kaspó, dézsa.
Alján karcolt jelzés:
GERLE

Magasság: 30 cm
Szélesség: 34 cm
Súly: 8.006 kg
 

Gerle Margit
keramikus
Születési hely: Mezőberény
Születési dátum: 1949
Honlap:
Kiállítások az adatbázisban: 
Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása 
Biomorph-Papír és Agyag 
Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása 
Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph 
Forma - rendek 
36. Szegedi nyári tárlat 
Utak - Gerle Margit és Benes József kiállítása
Mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre.
1968-1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben Finnországban, 1983-ban, 1986-ban, 1994-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban dolgozott ösztöndíjjal. 1988: X. Országos Kerámia Biennálé II. díja; 1992: XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja; 1996: Nemzetközi Kerámia Triennálé díja, Belgrád; 1997: Tavaszi Fesztivál különdíja; 2005: Ferenczy Noémi-díj. 1974-1975 között a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola tanára. 1990-93-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban, 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott. A kerámiára ruházott hagyományos kategóriákat szűknek érezve a természeti formák, a természetes anyagok és az erőteljes plasztikai alakítás ötvözésével az alkalmazott és autonóm művészet sajátos együtteseként építi életművét. Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák ritmusos sorolása jellemezte, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból - szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik. A legegyszerűbb elemek egymásmellettisége és a belőlük kialakuló együttes összetettsége, a folytonos ismétlődés és eltérés, a mozgás és a nyugalom ellentétéből alakuló vibrálás révén művei mintegy a természetben végbemenő makro-, illetve mikrofolyamatokat modellezik.
Egyéni kiállítások
1977 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1979 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Városi Múzeum, Szabadka
1980 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Kék Kápolna, Balatonboglár
1982 • Bartók Galéria, Szeged
1984 • Keramik Studió, Bécs
1985 • Várgaléria, Gyula
1986 • Városi Galéria, Szentes
1987 • Budavári Galéria, Budapest
1992 • Dorottya u. Galéria, Budapest, Kecskeméti Képtár.
Válogatott csoportos kiállítások
1978 • V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino • Szegedi képzőművészek, Szabadka • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs
1981 • Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN) • XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań
1982 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris • Södertälje • VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1984 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs • I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
1985 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma
1986 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs
1987 • II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • Concorso Internazionale della Ceramica d'Arte, Faenza
1989 • II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon • Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre
1991 • Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
1992 • Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms
1993 • Variációk a pop-artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet
1994 • 12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs • Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága
1995 • Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1996 • Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov • Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest • Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest • Péter-Pál Galéria, Szentendre • I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád
1997 • Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr • Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB) • Grafika '97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága.
Művek közgyűjteményekben
AMT-gyűjtemény, Viborg (DK)
Kerámia Múzeum, Aranđelovac (YU)
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Kecskeméti Képtár
Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió
Kerámia Alkotótelep, Siklós
Móra Ferenc Múzeum, Szeged.
Köztéri művei
Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon)
Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház - házasságkötő t.)
Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház)
Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank)
Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank)
Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító)
Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda)
Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank), Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű (Tiszakürt)
Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta)
Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta)
Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók)
Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók)
Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda)
Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café)
Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház)
Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet)
Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem)
Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.).
Irodalom
P. SZÜCS J.: A senki földjén, Művészet, 1977/1.
MOLNÁR ZS.: ~ kerámiái, Magyar Ifjúság, 1977. december 9.
FRANK, J.: Charm, Irony, Drama, New Hungarian Quarterly, 1978, Summer
LÉVAY E.: Csodafák, 7 Nap, Szabadka, 1979. június 8.
SZUROMI P.: Lehetőségek, torzítások, Művészet, 1980/6.
TANDY L.: ~ kerámiái, Új Tükör, 1982. augusztus 15.
DVORSZKY H.: Gondok és lehetőségek a mai magyar kerámiában, Művészet, 1982/9.
SZUROMI P.: Tájak védett növényekkel, Művészet, 1982/12.
COLL, M. M.: ~, Bulleti Informatiu de Ceramica, 1984/22.
GRAZIANT, E.: Artigianato al femminile, Ecomond Press, 1985. március 25.
DEBLANDER, R.: Találkozás három magyar keramikussal, La Revue de la Céramique, 1991. XI-XII.
TOLNAI O.: ~ ceramic art, Ceramic Art and Perception, 1993/12.
Forrás: www.artportal.hu
Gerle Margit

keramikus

Születési hely: Mezőberény

Születési dátum: 1949

Kiállítások az adatbázisban: 

Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása 

Biomorph-Papír és Agyag 

Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása 

Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph 

Forma - rendek 

36. Szegedi nyári tárlat 

Utak - Gerle Margit és Benes József kiállítása

Mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre.

1968-1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben Finnországban, 1983-ban, 1986-ban, 1994-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban dolgozott ösztöndíjjal. 1988: X. Országos Kerámia Biennálé II. díja; 1992: XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja; 1996: Nemzetközi Kerámia Triennálé díja, Belgrád; 1997: Tavaszi Fesztivál különdíja; 2005: Ferenczy Noémi-díj. 1974-1975 között a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola tanára. 1990-93-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban, 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott. A kerámiára ruházott hagyományos kategóriákat szűknek érezve a természeti formák, a természetes anyagok és az erőteljes plasztikai alakítás ötvözésével az alkalmazott és autonóm művészet sajátos együtteseként építi életművét. Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák ritmusos sorolása jellemezte, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból - szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik. A legegyszerűbb elemek egymásmellettisége és a belőlük kialakuló együttes összetettsége, a folytonos ismétlődés és eltérés, a mozgás és a nyugalom ellentétéből alakuló vibrálás révén művei mintegy a természetben végbemenő makro-, illetve mikrofolyamatokat modellezik.

Egyéni kiállítások

1977 • Fényes Adolf Terem, Budapest

1979 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Városi Múzeum, Szabadka

1980 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Kék Kápolna, Balatonboglár

1982 • Bartók Galéria, Szeged

1984 • Keramik Studió, Bécs

1985 • Várgaléria, Gyula

1986 • Városi Galéria, Szentes

1987 • Budavári Galéria, Budapest

1992 • Dorottya u. Galéria, Budapest, Kecskeméti Képtár.

Válogatott csoportos kiállítások

1978 • V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs

1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino • Szegedi képzőművészek, Szabadka • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs

1981 • Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN) • XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań

1982 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris • Södertälje • VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs

1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1984 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs • I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs

1985 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma

1986 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs

1987 • II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • Concorso Internazionale della Ceramica d'Arte, Faenza

1989 • II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon • Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre

1991 • Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest

1992 • Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms

1993 • Variációk a pop-artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet

1994 • 12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs • Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága

1995 • Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest

1996 • Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov • Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest • Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest • Péter-Pál Galéria, Szentendre • I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád

1997 • Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr • Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB) • Grafika '97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága.

Művek közgyűjteményekben

AMT-gyűjtemény, Viborg (DK)

Kerámia Múzeum, Aranđelovac (YU)

Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Iparművészeti Múzeum, Budapest

Kecskeméti Képtár

Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió

Kerámia Alkotótelep, Siklós

Móra Ferenc Múzeum, Szeged.

Köztéri művei

Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon)

Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház - házasságkötő t.)

Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház)

Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank)

Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank)

Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító)

Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda)

Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank), Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű (Tiszakürt)

Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta)

Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta)

Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók)

Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók)

Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda)

Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café)

Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház)

Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet)

Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem)

Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.).

Irodalom

P. SZÜCS J.: A senki földjén, Művészet, 1977/1.

MOLNÁR ZS.: ~ kerámiái, Magyar Ifjúság, 1977. december 9.

FRANK, J.: Charm, Irony, Drama, New Hungarian Quarterly, 1978, Summer

LÉVAY E.: Csodafák, 7 Nap, Szabadka, 1979. június 8.

SZUROMI P.: Lehetőségek, torzítások, Művészet, 1980/6.

TANDY L.: ~ kerámiái, Új Tükör, 1982. augusztus 15.

DVORSZKY H.: Gondok és lehetőségek a mai magyar kerámiában, Művészet, 1982/9.

SZUROMI P.: Tájak védett növényekkel, Művészet, 1982/12.

COLL, M. M.: ~, Bulleti Informatiu de Ceramica, 1984/22.

GRAZIANT, E.: Artigianato al femminile, Ecomond Press, 1985. március 25.

DEBLANDER, R.: Találkozás három magyar keramikussal, La Revue de la Céramique, 1991. XI-XII.

TOLNAI O.: ~ ceramic art, Ceramic Art and Perception, 1993/12.

 

Forrás: artportal.hu

 

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Anyag: kerámia

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 2222-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Gerle Margit hatalmas kerámia kaspó 34x30 cm

[0772/X081] Extra nagyméretű hibátlan állapotú jelezett hullámos szélű kerámia kaspó, dézsa. Alján karcolt jelzés: GERLE Magasság: 30 cm Szélesség: 34 cm Súly: 8.006 kg   Gerle Margit keramikus Születési hely: Mezőberény Születési dátum: 1949 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása  Biomorph-Papír és Agyag  Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása  Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph  Forma - rendek  36. Szegedi nyári tárlat  Utak - Gerle Margit és Benes József kiállítása Mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. 1968-1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben Finnországban, 1983-ban, 1986-ban, 1994-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban dolgozott ösztöndíjjal. 1988: X. Országos Kerámia Biennálé II. díja; 1992: XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja; 1996: Nemzetközi Kerámia Triennálé díja, Belgrád; 1997: Tavaszi Fesztivál különdíja; 2005: Ferenczy Noémi-díj. 1974-1975 között a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola tanára. 1990-93-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban, 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott. A kerámiára ruházott hagyományos kategóriákat szűknek érezve a természeti formák, a természetes anyagok és az erőteljes plasztikai alakítás ötvözésével az alkalmazott és autonóm művészet sajátos együtteseként építi életművét. Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák ritmusos sorolása jellemezte, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból - szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik. A legegyszerűbb elemek egymásmellettisége és a belőlük kialakuló együttes összetettsége, a folytonos ismétlődés és eltérés, a mozgás és a nyugalom ellentétéből alakuló vibrálás révén művei mintegy a természetben végbemenő makro-, illetve mikrofolyamatokat modellezik. Egyéni kiállítások 1977 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1979 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Városi Múzeum, Szabadka 1980 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Kék Kápolna, Balatonboglár 1982 • Bartók Galéria, Szeged 1984 • Keramik Studió, Bécs 1985 • Várgaléria, Gyula 1986 • Városi Galéria, Szentes 1987 • Budavári Galéria, Budapest 1992 • Dorottya u. Galéria, Budapest, Kecskeméti Képtár. Válogatott csoportos kiállítások 1978 • V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino • Szegedi képzőművészek, Szabadka • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs 1981 • Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN) • XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań 1982 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris • Södertälje • VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1984 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs • I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1985 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma 1986 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs 1987 • II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • Concorso Internazionale della Ceramica d'Arte, Faenza 1989 • II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon • Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre 1991 • Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest 1992 • Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms 1993 • Variációk a pop-artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet 1994 • 12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs • Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága 1995 • Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1996 • Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov • Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest • Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest • Péter-Pál Galéria, Szentendre • I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád 1997 • Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr • Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB) • Grafika '97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága. Művek közgyűjteményekben AMT-gyűjtemény, Viborg (DK) Kerámia Múzeum, Aranđelovac (YU) Janus Pannonius Múzeum, Pécs Iparművészeti Múzeum, Budapest Kecskeméti Képtár Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kerámia Alkotótelep, Siklós Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Köztéri művei Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon) Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház - házasságkötő t.) Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház) Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank) Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank) Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító) Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda) Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank), Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű (Tiszakürt) Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta) Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta) Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók) Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók) Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda) Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café) Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház) Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet) Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem) Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.). Irodalom P. SZÜCS J.: A senki földjén, Művészet, 1977/1. MOLNÁR ZS.: ~ kerámiái, Magyar Ifjúság, 1977. december 9. FRANK, J.: Charm, Irony, Drama, New Hungarian Quarterly, 1978, Summer LÉVAY E.: Csodafák, 7 Nap, Szabadka, 1979. június 8. SZUROMI P.: Lehetőségek, torzítások, Művészet, 1980/6. TANDY L.: ~ kerámiái, Új Tükör, 1982. augusztus 15. DVORSZKY H.: Gondok és lehetőségek a mai magyar kerámiában, Művészet, 1982/9. SZUROMI P.: Tájak védett növényekkel, Művészet, 1982/12. COLL, M. M.: ~, Bulleti Informatiu de Ceramica, 1984/22. GRAZIANT, E.: Artigianato al femminile, Ecomond Press, 1985. március 25. DEBLANDER, R.: Találkozás három magyar keramikussal, La Revue de la Céramique, 1991. XI-XII. TOLNAI O.: ~ ceramic art, Ceramic Art and Perception, 1993/12. Forrás: www.artportal.hu Gerle Margit keramikus Születési hely: Mezőberény Születési dátum: 1949 Kiállítások az adatbázisban:  Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása  Biomorph-Papír és Agyag  Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása  Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph  Forma - rendek  36. Szegedi nyári tárlat  Utak - Gerle Margit és Benes József kiállítása Mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. 1968-1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre. Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben Finnországban, 1983-ban, 1986-ban, 1994-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban dolgozott ösztöndíjjal. 1988: X. Országos Kerámia Biennálé II. díja; 1992: XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja; 1996: Nemzetközi Kerámia Triennálé díja, Belgrád; 1997: Tavaszi Fesztivál különdíja; 2005: Ferenczy Noémi-díj. 1974-1975 között a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskola tanára. 1990-93-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban, 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott. A kerámiára ruházott hagyományos kategóriákat szűknek érezve a természeti formák, a természetes anyagok és az erőteljes plasztikai alakítás ötvözésével az alkalmazott és autonóm művészet sajátos együtteseként építi életművét. Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák ritmusos sorolása jellemezte, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból - szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik. A legegyszerűbb elemek egymásmellettisége és a belőlük kialakuló együttes összetettsége, a folytonos ismétlődés és eltérés, a mozgás és a nyugalom ellentétéből alakuló vibrálás révén művei mintegy a természetben végbemenő makro-, illetve mikrofolyamatokat modellezik. Egyéni kiállítások 1977 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1979 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Városi Múzeum, Szabadka 1980 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Kék Kápolna, Balatonboglár 1982 • Bartók Galéria, Szeged 1984 • Keramik Studió, Bécs 1985 • Várgaléria, Gyula 1986 • Városi Galéria, Szentes 1987 • Budavári Galéria, Budapest 1992 • Dorottya u. Galéria, Budapest, Kecskeméti Képtár. Válogatott csoportos kiállítások 1978 • V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino • Szegedi képzőművészek, Szabadka • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs 1981 • Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN) • XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań 1982 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris • Södertälje • VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1984 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs • I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1985 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma 1986 • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs 1987 • II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb • Concorso Internazionale della Ceramica d'Arte, Faenza 1989 • II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon • Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre 1991 • Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest 1992 • Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms 1993 • Variációk a pop-artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet 1994 • 12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs • Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága 1995 • Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1996 • Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov • Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest • Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest • Péter-Pál Galéria, Szentendre • I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád 1997 • Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr • Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB) • Grafika '97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága. Művek közgyűjteményekben AMT-gyűjtemény, Viborg (DK) Kerámia Múzeum, Aranđelovac (YU) Janus Pannonius Múzeum, Pécs Iparművészeti Múzeum, Budapest Kecskeméti Képtár Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kerámia Alkotótelep, Siklós Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Köztéri művei Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon) Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház - házasságkötő t.) Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház) Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank) Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank) Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító) Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda) Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank), Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű (Tiszakürt) Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta) Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta) Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók) Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók) Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda) Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café) Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház) Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet) Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem) Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.). Irodalom P. SZÜCS J.: A senki földjén, Művészet, 1977/1. MOLNÁR ZS.: ~ kerámiái, Magyar Ifjúság, 1977. december 9. FRANK, J.: Charm, Irony, Drama, New Hungarian Quarterly, 1978, Summer LÉVAY E.: Csodafák, 7 Nap, Szabadka, 1979. június 8. SZUROMI P.: Lehetőségek, torzítások, Művészet, 1980/6. TANDY L.: ~ kerámiái, Új Tükör, 1982. augusztus 15. DVORSZKY H.: Gondok és lehetőségek a mai magyar kerámiában, Művészet, 1982/9. SZUROMI P.: Tájak védett növényekkel, Művészet, 1982/12. COLL, M. M.: ~, Bulleti Informatiu de Ceramica, 1984/22. GRAZIANT, E.: Artigianato al femminile, Ecomond Press, 1985. március 25. DEBLANDER, R.: Találkozás három magyar keramikussal, La Revue de la Céramique, 1991. XI-XII. TOLNAI O.: ~ ceramic art, Ceramic Art and Perception, 1993/12.   Forrás: artportal.hu  

További részletek
Jelzett: Igen
Anyag: kerámia

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 2222-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
55 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2A227/PULT] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú, széles, aranyozott Blondel keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelzés balra lent: BERKES A. Magasság: 69 cm Szélesség: 79 cm Súly: 6.48 kg Berkes Anta   A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Berkes Antal Berkes: Utcarészlet Született 1874. Budapest Meghalt 1938. Budapest Nemzetisége magyar A Wikimédia Commons tartalmaz Berkes Antal témájú médiaállományokat. Berkes Antal (Budapest, 1874. március 28. – Budapest, 1938. november) magyar festő. Főleg utcaképeket festett.  Életpályája Berkes Antal és Bachl Mária fia. Az Iparművészeti Főiskolán tanult 1889-től 1894-ig. Először tájképeket festett, aztán áttért a budapesti, majd párizsi és bécsi utcaképek ábrázolására. Sikere nyomán nagy számban festett hasonló képeket, sokat kísérletezett a fények ábrázolásával a különböző évszakokban és napszakokban. 1907. július 27-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála nyolc évvel fiatalabb Szilágyi Ilonát, Szilágyi János és Polinger Rozália lányát. 1903-tól állított ki a Műcsarnokban. 1937-ben Debrecenben volt gyűjteményes kiállítása. 2007-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban volt retrospektív kiállítása „Párizs egy magyar szemével” címmel. A Magyar Nemzeti Galériában is látható egy műve.         Forrás: Wikipedia
Berkes Antal : Budapesti tavasz
550 000 HUF
[2A219/006] Nagyméretű olaj farost festmény, szép állapotú, sárga színű léckeretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. A keret festése kopott, sérült. Hátoldalán kiállítási papírcimke, rajta felirat: MÓCZÁN KÁROLY /1917 - 1975/ ÁDÁM-ÉVA 1969 Magasság: 114.5 cm Szélesség: 89 cm Súly: 5.04 kg MÓCZÁR KÁROLY (Kiskunfélegyháza, 1917.december 22) Móczár Károly festőművész-rajztanár. Elemi és középfokú iskoláit szülővárosában végezte. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Aba Novák Vilmos irányítása mellett tanult. A főiskola nyári kurzusain Pécsett iparművészeti tárgyakat tervezett. 1949-ben kezdett el tanítani szülővárosa Polgári Fiúiskolájában. Több mint harminc évig tanított. 1950-től rajzszakkört vezetett. 1958-tól nyaranta a Tokaji Művésztelepen dolgozott. Kiállításai: Kiskunfélegyháza, 1962, 1969, 1970; Emlékkiállítás Budapesten, 1984. (Megjelent a "Kiskunfélegyháza helyismereti könyve" c. munkában a 368. oldalon) Dr. Móczár István emlékezése Móczár Károlyra: "- Móczár Károly, 1973-ban fogadott bennünket a - bűnbarlangjában -, ahogy írta a hozzám címzett levelében. Akkortájt a gyulai kórházban voltam cselédkönyves orvos. Nagymama halála, illetve temetése az egész rokonságot Félegyházára szólította. A temetés után Karcsi bácsi meghívta minden rokonát a Városi Bíróság padlásán berendezett műtermébe. Ezidáig keveset tudtam róla, csak annyit amit apám mondott róla, hogy különc ember, de csodálatosan tud festeni stb. Ezért aztán az izgatottságom a tetőfokára hágott, amikor beléptünk vagy huszan, rokonok a műtermébe. Rengeteg képe hevert mindenfelé a padlón, a gerendákra felfüggesztve. A képei közül az egyik önarcképe ragadott meg leginkább, mert fantasztikusan volt megfestve. A koncentrikusan megfestett képeit nem értettem, kérdésemre az felelte, hogy a sebességet festette meg. Gyönyörű színeket használt, de voltak közöttük szomorkás hangulatú képek is. Sokat beszélt a Temetés című festményéről. Ritka pillanatnak számított, ahogy a rokonait fogadta műtermében és rejtett titkait tárta fel előttünk. Arról is beszélt, hogy éppen mi motiválta egy-egy téma megfestésére, vagyis mit ábrázolt a kép. "- Az élet igazsága a születés és az elmúlás! Amint látjátok, bárkik is vagytok, a glóriátok lehullik egyszer a gödörbe, hogy egy újabb glória szülessen helyette és ez a körforgás örök, amíg ember él a Földön! A fejek, mint a gyümölcsök lógnak az életfáról - mondta rezignáltan. Nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem, amikor felajánlotta számomra a Temetés című képet megvételre, jelképes áron, melyet az egyetemista "zsoldomból" is ki tudtam gazdálkodni. Hihetetlen hatással voltak rám a festményei, és munkássága. Karcsi bácsi nagyon örült annak, hogy édesapám is ott volt a műteremben, valamint sokan mások. Nagyon nagy válságban lehetett, mert nem tünt boldognak, és a savanykás hangulatú megjegyzéseiben felrémlett a közeljővő, a leskelődő végzet. Kétév múlva sajnos halálos motorbalesetet szenvedett." Sümegi György elemzése Móczár Károlyról, 1985. október 1-én Móczár Károlynak több mint másfél évtizeddel ezelőtt (1969. november 6-tól december 7-ig) volt már önálló tárlata szülővárosa, Kiskunfélegyháza múzeumában. Akkor még volt esély művészetének folytatására, amit évekkel később egy tragikus hirtelenségű baleset (A szerkesztő megjegyzése: motorkerékpárral történt baleset) - életével együtt - végérvényesen megvont tőle. A '70-es évek elején, félegyházi múzeumi munkáim során magam is többször találkoztam vele. Ha azt mondom róla, hogy festő, festőművész volt, akkor csak kevesen tudják művekkel is azonosítani a nevét. Életidejének utolsó részében ugyanis visszahúzódva élt, tépelődve és állandó kísérletezésbe merülve dolgozott műtermében. Ez a több emelet magasságban, padlássarokban kialakított műterem metaforája is lehetne Móczárnak. A dolgokat, jelenségeket, a megye s a város korabeli művészeti életét tudta így kivülről - talán felülről is -, de mindenképpen független pozícióból szemlélni. Ugyanakkor talán lemondóan is, hiszen művészeti visszavonultsága, függetlenségének elfogadtatásába s kiküzdésébe elsősorban az ötvenes évek tematikus elvárásai kényszeríthették. Móczár Károlyt szülővárosában elsősorban tanárként ismerték, szerették, tisztelték. Évtizedeken át tanított, előbb a Tanítóképzőben, majd a Móra Gimnáziumban rajzot, művészettörténetet, 1950-től pedig képzőművészeti szakkört is vezetett. Életrajzából érdemes idézni, hogy Kiskunfélegyházán született (1917. december 22.) s az elemi iskoláit is ott végezte. A képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Aba Novák Vilmos irányítása mellett tanult. Különösen Aba Nováktól beszélt nekem Móczár lelkesülten egyszer a padlás-műtermében, ahol a legfeltűnőbb, mindenhonnét látható helyre, egy nagyméretű festőállványra mesterének egy plakát-önarcképét helyezte. Mérce és emlékeztető egyaránt lehetett ez számára, festő munkájára vonatkozóan is. Mértéket adhatott és egyúttal őszinteségre is késztethetett. De talán bénító is volt kissé, és el is lehetett bújni mögé arra hivatkozva, hogy mestereink műveit utolérni, netán meghaladni szinte lehetetlen, s ezért megkísérelni sem érdemes. Mindenesetre a műterme akkor nem folyamatos - nulla dies sine linea - (egy nap sem vonal nélkül) munkáról árulkodott.A művek kis száma és milyensége kísérletezésekről, megtorpanásokról vallott és mindez művészi elbizonytalanodást sejtetett. De mihez képest lett bizonytalanabb, mikor és hogyan torpanhatott meg Móczár? Főiskolás rajzai, kísérleti darabjai munkássága kezdetét, irányulását, a biztos szakmai alapok lerakását egyaránt jelölik. Határozott rajzkészségét, biztos formaalakító tehetségét figyelhetjük meg a karakteres arckép tanulmányokon. Mestere, Aba Novák Vilmos művészete igézetében készítette el a diplomamunkáját nagy kartonra: ez 1:1 léptékű freskó vázlat. E munkáján (nagy kár, hogy elpusztult) az Élet sátora körül az élők, allegórikus, érzékien-telten megjelenített nőalakok, a sátor fölött pedig a Halál és elraboltjai, a Halottak táncolnak. Döbbenetes aktualitást adott e műnek készülési ideje, 1940-41, a második világháború pokla. Móczár egyébként maga is átélte a háborút, sőt, hadifogságból is későn szabadult. Hazatérte után, az újjáépítés idején életét-munkásságát, így művészetét is újraépítette, s a több éves törés, a kényszerű "hallgatás" után kitűnő főiskolai indulását igyekezett folytatni. Valószínűleg próbált festeni is, nyilván elővette rajzeszközeit és festőfelszerelését, de elég gyors ütemben jöttek tematikus elvárások, stiláris előírások a képzőművészetében, s mindezek megköthették a kezét. Ráadásul éppen ezidőtt, 1950-től vezetett rajzszakkört, ahol szintén nem maradhatott távol a kor aktuális követelményeitől. Ezidőből fönnmaradt művei (1954-es karaktúra sorozata - ez a '60-as években újabb darabokkal egészült ki - és akvarell arcmásai) tehetségének, művészi adottságának legerősebb oldalát, a karakterizáló képességét állítják a középpontba. Az '50-es évek végétől kb. egy évtizednyi időben hagyományos felfogásban arcképeket és tájképeket festett. Ez utóbbinál az alföldi, a gyermekkorában megismert síkvidéki táj megrögzítése, lefestése mellé (pl. Tanya vörös háttérrel) derűsebb színvilágú, oldottabb festőiségű, a szép-dombos Tokajt bemutató képek kerülnek (Tokaji utca, Tokaji dombok) mivel Móczár 1958-tól kezdődően több nyáron át dolgozott a Tokaji Művésztelepen. 1956-os szakállas, karakteres Önarcképe mellé főként dokumentum értéke miatt sorolható a festő Zilahy György és Tóth Menyhért arcképe. Az 1957-ben festett Parasztfej elnagyolt tömbössége, kemény és szikár vonásai Móczár legjobb művészi erényeit csillantják föl. Aztán színben és formában, a kifejezés indítékában és alapvető inspirációjában is lassú, de rá jellemző fordulat következik be festői munkásságában a '60-as évek közepétől. A változás elindítója - vallomása szerint - Boros Miklós lekerekített szobrai és Amerigo Tot Kavics-asszonyainak élménye lehetett. E festő megújulás lehetséges új tartalmait és kifejező értékeit az Öltöztetik a menyasszonyt című képe érezteti igazán. Az ezt követő munkák kísérleti darabok, fázistanulmányok inkább, mint érett alkotások. A színek fölhigulnak, elfinomodnak, a formák elvesztik plasztikai jelentőségüket és könnyűvé, önkényesen hajlíthatóvá és amorffá vállnak, eltestetlenednek. Valamiféle mesterkélt dekorativitás jellemzi e munkáit azzal a határozott alkotói szándékkal együtt, amely mindegyik kompozíciót egy ovális vagy körformába (egyfajta teljesség-érzetet sugallva) igyekszik beszorítani. Elvágyódás és valamiféle, a szecesszióhoz hasonlatos dekadencia ugyanúgy jellemzi ekkor, mint az újat teremtés szándéka, a valahová eljutás reménye és egyfajta egyéni képi rend megteremtésének az igénye. Más kérdés, hogy mi lett mindennek a művekben látható eredménye. Móczár Károly festői életműve ellentmondásos ugyan, de egyenetlenségeivel és érettebb munkáival együtt része a magyar és a felszabadulás utáni Bács-Kiskun megyei képzőművészetnek, művészeti életnek. Szülővárosában, Kiskunfélegyházán különösen figyelemre méltó. Forrás: http://moczar.freeweb.hu/html/mkaroly.htm
Móczár Károly /1917 - 1975/: "Ádám-Éva" kiállítási raglapon 110 x 85 cm
142 000 HUF
[2A218/006] Nagyméretű olaj vászon festmény, szép állapotú aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. A kereten egy - két apró sérülés, lepattanás látható. Magasság: 111 cm Szélesség: 116 cm Súly: 4.22 kg MÓCZÁR KÁROLY (Kiskunfélegyháza, 1917.december 22) Móczár Károly festőművész-rajztanár. Elemi és középfokú iskoláit szülővárosában végezte. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Aba Novák Vilmos irányítása mellett tanult. A főiskola nyári kurzusain Pécsett iparművészeti tárgyakat tervezett. 1949-ben kezdett el tanítani szülővárosa Polgári Fiúiskolájában. Több mint harminc évig tanított. 1950-től rajzszakkört vezetett. 1958-tól nyaranta a Tokaji Művésztelepen dolgozott. Kiállításai: Kiskunfélegyháza, 1962, 1969, 1970; Emlékkiállítás Budapesten, 1984. (Megjelent a "Kiskunfélegyháza helyismereti könyve" c. munkában a 368. oldalon) Dr. Móczár István emlékezése Móczár Károlyra: "- Móczár Károly, 1973-ban fogadott bennünket a - bűnbarlangjában -, ahogy írta a hozzám címzett levelében. Akkortájt a gyulai kórházban voltam cselédkönyves orvos. Nagymama halála, illetve temetése az egész rokonságot Félegyházára szólította. A temetés után Karcsi bácsi meghívta minden rokonát a Városi Bíróság padlásán berendezett műtermébe. Ezidáig keveset tudtam róla, csak annyit amit apám mondott róla, hogy különc ember, de csodálatosan tud festeni stb. Ezért aztán az izgatottságom a tetőfokára hágott, amikor beléptünk vagy huszan, rokonok a műtermébe. Rengeteg képe hevert mindenfelé a padlón, a gerendákra felfüggesztve. A képei közül az egyik önarcképe ragadott meg leginkább, mert fantasztikusan volt megfestve. A koncentrikusan megfestett képeit nem értettem, kérdésemre az felelte, hogy a sebességet festette meg. Gyönyörű színeket használt, de voltak közöttük szomorkás hangulatú képek is. Sokat beszélt a Temetés című festményéről. Ritka pillanatnak számított, ahogy a rokonait fogadta műtermében és rejtett titkait tárta fel előttünk. Arról is beszélt, hogy éppen mi motiválta egy-egy téma megfestésére, vagyis mit ábrázolt a kép. "- Az élet igazsága a születés és az elmúlás! Amint látjátok, bárkik is vagytok, a glóriátok lehullik egyszer a gödörbe, hogy egy újabb glória szülessen helyette és ez a körforgás örök, amíg ember él a Földön! A fejek, mint a gyümölcsök lógnak az életfáról - mondta rezignáltan. Nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem, amikor felajánlotta számomra a Temetés című képet megvételre, jelképes áron, melyet az egyetemista "zsoldomból" is ki tudtam gazdálkodni. Hihetetlen hatással voltak rám a festményei, és munkássága. Karcsi bácsi nagyon örült annak, hogy édesapám is ott volt a műteremben, valamint sokan mások. Nagyon nagy válságban lehetett, mert nem tünt boldognak, és a savanykás hangulatú megjegyzéseiben felrémlett a közeljővő, a leskelődő végzet. Kétév múlva sajnos halálos motorbalesetet szenvedett." Sümegi György elemzése Móczár Károlyról, 1985. október 1-én Móczár Károlynak több mint másfél évtizeddel ezelőtt (1969. november 6-tól december 7-ig) volt már önálló tárlata szülővárosa, Kiskunfélegyháza múzeumában. Akkor még volt esély művészetének folytatására, amit évekkel később egy tragikus hirtelenségű baleset (A szerkesztő megjegyzése: motorkerékpárral történt baleset) - életével együtt - végérvényesen megvont tőle. A '70-es évek elején, félegyházi múzeumi munkáim során magam is többször találkoztam vele. Ha azt mondom róla, hogy festő, festőművész volt, akkor csak kevesen tudják művekkel is azonosítani a nevét. Életidejének utolsó részében ugyanis visszahúzódva élt, tépelődve és állandó kísérletezésbe merülve dolgozott műtermében. Ez a több emelet magasságban, padlássarokban kialakított műterem metaforája is lehetne Móczárnak. A dolgokat, jelenségeket, a megye s a város korabeli művészeti életét tudta így kivülről - talán felülről is -, de mindenképpen független pozícióból szemlélni. Ugyanakkor talán lemondóan is, hiszen művészeti visszavonultsága, függetlenségének elfogadtatásába s kiküzdésébe elsősorban az ötvenes évek tematikus elvárásai kényszeríthették. Móczár Károlyt szülővárosában elsősorban tanárként ismerték, szerették, tisztelték. Évtizedeken át tanított, előbb a Tanítóképzőben, majd a Móra Gimnáziumban rajzot, művészettörténetet, 1950-től pedig képzőművészeti szakkört is vezetett. Életrajzából érdemes idézni, hogy Kiskunfélegyházán született (1917. december 22.) s az elemi iskoláit is ott végezte. A képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Aba Novák Vilmos irányítása mellett tanult. Különösen Aba Nováktól beszélt nekem Móczár lelkesülten egyszer a padlás-műtermében, ahol a legfeltűnőbb, mindenhonnét látható helyre, egy nagyméretű festőállványra mesterének egy plakát-önarcképét helyezte. Mérce és emlékeztető egyaránt lehetett ez számára, festő munkájára vonatkozóan is. Mértéket adhatott és egyúttal őszinteségre is késztethetett. De talán bénító is volt kissé, és el is lehetett bújni mögé arra hivatkozva, hogy mestereink műveit utolérni, netán meghaladni szinte lehetetlen, s ezért megkísérelni sem érdemes. Mindenesetre a műterme akkor nem folyamatos - nulla dies sine linea - (egy nap sem vonal nélkül) munkáról árulkodott.A művek kis száma és milyensége kísérletezésekről, megtorpanásokról vallott és mindez művészi elbizonytalanodást sejtetett. De mihez képest lett bizonytalanabb, mikor és hogyan torpanhatott meg Móczár? Főiskolás rajzai, kísérleti darabjai munkássága kezdetét, irányulását, a biztos szakmai alapok lerakását egyaránt jelölik. Határozott rajzkészségét, biztos formaalakító tehetségét figyelhetjük meg a karakteres arckép tanulmányokon. Mestere, Aba Novák Vilmos művészete igézetében készítette el a diplomamunkáját nagy kartonra: ez 1:1 léptékű freskó vázlat. E munkáján (nagy kár, hogy elpusztult) az Élet sátora körül az élők, allegórikus, érzékien-telten megjelenített nőalakok, a sátor fölött pedig a Halál és elraboltjai, a Halottak táncolnak. Döbbenetes aktualitást adott e műnek készülési ideje, 1940-41, a második világháború pokla. Móczár egyébként maga is átélte a háborút, sőt, hadifogságból is későn szabadult. Hazatérte után, az újjáépítés idején életét-munkásságát, így művészetét is újraépítette, s a több éves törés, a kényszerű "hallgatás" után kitűnő főiskolai indulását igyekezett folytatni. Valószínűleg próbált festeni is, nyilván elővette rajzeszközeit és festőfelszerelését, de elég gyors ütemben jöttek tematikus elvárások, stiláris előírások a képzőművészetében, s mindezek megköthették a kezét. Ráadásul éppen ezidőtt, 1950-től vezetett rajzszakkört, ahol szintén nem maradhatott távol a kor aktuális követelményeitől. Ezidőből fönnmaradt művei (1954-es karaktúra sorozata - ez a '60-as években újabb darabokkal egészült ki - és akvarell arcmásai) tehetségének, művészi adottságának legerősebb oldalát, a karakterizáló képességét állítják a középpontba. Az '50-es évek végétől kb. egy évtizednyi időben hagyományos felfogásban arcképeket és tájképeket festett. Ez utóbbinál az alföldi, a gyermekkorában megismert síkvidéki táj megrögzítése, lefestése mellé (pl. Tanya vörös háttérrel) derűsebb színvilágú, oldottabb festőiségű, a szép-dombos Tokajt bemutató képek kerülnek (Tokaji utca, Tokaji dombok) mivel Móczár 1958-tól kezdődően több nyáron át dolgozott a Tokaji Művésztelepen. 1956-os szakállas, karakteres Önarcképe mellé főként dokumentum értéke miatt sorolható a festő Zilahy György és Tóth Menyhért arcképe. Az 1957-ben festett Parasztfej elnagyolt tömbössége, kemény és szikár vonásai Móczár legjobb művészi erényeit csillantják föl. Aztán színben és formában, a kifejezés indítékában és alapvető inspirációjában is lassú, de rá jellemző fordulat következik be festői munkásságában a '60-as évek közepétől. A változás elindítója - vallomása szerint - Boros Miklós lekerekített szobrai és Amerigo Tot Kavics-asszonyainak élménye lehetett. E festő megújulás lehetséges új tartalmait és kifejező értékeit az Öltöztetik a menyasszonyt című képe érezteti igazán. Az ezt követő munkák kísérleti darabok, fázistanulmányok inkább, mint érett alkotások. A színek fölhigulnak, elfinomodnak, a formák elvesztik plasztikai jelentőségüket és könnyűvé, önkényesen hajlíthatóvá és amorffá vállnak, eltestetlenednek. Valamiféle mesterkélt dekorativitás jellemzi e munkáit azzal a határozott alkotói szándékkal együtt, amely mindegyik kompozíciót egy ovális vagy körformába (egyfajta teljesség-érzetet sugallva) igyekszik beszorítani. Elvágyódás és valamiféle, a szecesszióhoz hasonlatos dekadencia ugyanúgy jellemzi ekkor, mint az újat teremtés szándéka, a valahová eljutás reménye és egyfajta egyéni képi rend megteremtésének az igénye. Más kérdés, hogy mi lett mindennek a művekben látható eredménye. Móczár Károly festői életműve ellentmondásos ugyan, de egyenetlenségeivel és érettebb munkáival együtt része a magyar és a felszabadulás utáni Bács-Kiskun megyei képzőművészetnek, művészeti életnek. Szülővárosában, Kiskunfélegyházán különösen figyelemre méltó. Forrás: http://moczar.freeweb.hu/html/mkaroly.htm
Móczár Károly : Templom 106 x 100 cm
140 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1O903/X198] Hibátlan állapotú, nagy méretű, máz nélküli, jelzett kerámia figura. Menyecske, fedetlen fővel, népviseletben, kezében kendő, keszkenő. Alján masszába nyomott jelzés, mellette papírvignetta, lásd fotó. Magasság: 24.5 cm Szélesség: 6.5 cm Súly: 0.545 kg Orbán Katalin keramikus Budapest, 1950-08-20  Szerző: Laczkó Ibolya 1974: Magyar Iparművészeti Főiskola, szilikátipari tanszék, kerámia szak, mestere: Csekovszky Árpád, Rákosy Zoltán és Jánossy György volt. 1975: IV. Országos Kerámia Biennálé különdíj, Pécs; 1979: Nemzetközi Kerámiaverseny nagydíja, Faenza; 1980: VI. Országos Kerámia Biennálé különdíj, Pécs; 1980-ban Görögországban volt ösztöndíjas; 1982: Szocialista Országok Iparművészeti Quadriennáléja II. díj, Erfurt; VII. Országos Kerámia Biennálé III. díj, Pécs; 1983: Nemzetközi Kerámiakiállítás aranyérem, Faenza; 1985-ben ösztöndíjjal Belgiumban járt; 1991: Gádor István-díj; 1992: Ferenczy Noémi-díj; Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Nívódíja; XII. Országos Kerámia Biennálé III. díj, Pécs. 1977-ben és 1978-ban a Siklósi Kerámia Alkotótelep ösztöndíjasaként dolgozott, 1979 és 1991 között csaknem minden évben részt vett a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió munkájában. 1974-1977 között a Budapesti Porcelángyár tervezője volt, majd 1978-ban rajzot tanított a Frankel Leó Általános Iskolában. 1989-1991 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében tanított, 1994-1996-ban a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola esti tagozatának kerámia szakos növendékeit oktatta. Az AIC és a Magyar Szilikátipari Tudományos Egyesület tagja. Munkái elsősorban építészeti kerámiák, reliefrajzok, festmények és szobrok magas hőfoktartományban égetve. Irodalom ANCSIN RÁCZ GY.: A Pataky Művelődési Központ kerámiaburkolatai, Mestermunka, 1975/13. ANCSIN RÁCZ GY.: Gondolatok agyagban, szavakban, Mestermunka, 1975/23. Mai magyar iparművészet. Kerámia, porcelán, üveg, Budapest, 1975 P. SZŰCS J.: Az utak kettéválnak, Művészet, 1978/3. P. SZŰCS J.: A kellemet-lenné vált kellemes (Kerámia ''''78), Művészet, 1978/ 11. VOJTA, J. M.: Bechyně for the ninth time, Glass Review, 1978/12. 37o Concorso Internazionale della Ceramica d''''Arte, Bollettino del Museo Internationale delle Ceramiche in Faenza, 1979/5. NEMESSURI Z.: Az ötödik triennálé, Magyarország, 1980/ 15. VADAS J.: Nem vonalasan, Élet és Irodalom, 1981. augusztus 22. A kecskeméti Kerámia Stúdió kiállítása, Művészet, 1981/ 10. PAPP J.: Rétegek és vonalak. ~ és Lőrincz Győző kerámiái, Művészet, 1982/9.  ~nal (kat., Budapest, 1993). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1980 • Zwinger [Lőrincz Győzővel], Kőszeg 1985 • Átrium Hyatt, Budapest [Fusz Györggyel, Lőrincz Győzővel] 1988 • Kispesti Munkásotthon, Budapest 1993 • Dorottya u. Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások IV., VI-IX., XII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1977, 1978 • Kerámia Szimpozion Kiállítása, Siklós 1978 • Szimpozion kiállítás, Bechyně (CSZ) 1979 • Bechyněi jubileumi szimpozion kiállítás, Prága • Kecskeméti Kerámia Stúdió Kiállítása,Kecskemét 1979, 1980, 1981 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Verseny, Faenza 1980 • Kecskeméti Kerámia Stúdió Kiállítása, Bécs • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Sopot (PL) 1980, 1982 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris (FR) 1981 • Vonal, 10 magyar keramikus kiállítása, Óbuda Galéria, Budapest • Az európai kerámiaművészet 11 útja, Darmstadt-Dieburg (Német Szövetségi Köztársaság) 1982 • Magyar kerámia, Palazzo delle Espozisioni, Faenza • Szocialista Országok Iparművészeti Quadriennáléja, Erfurt • Kecskeméti Kerámia Stúdió Gyűjteményes Kiállítása, Siklós 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyarországi miniatűr kerámia és textil, München. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Janus Pannonius Múzeum, Pécs Savaria Múzeum, Szombathely Forrás: artportal.hu 
Orbán Katalin : Kerámia menyecske figura 24.5 cm
24 000 HUF