[1P457/X319]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 17-ig
Antik címeres bőr igazolvány.

Feliratok:
MILLENIUM 1896.
EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN
BÉRLET-JEGY
ÉRVÉNYES A KIÁLLÍTÁS EGÉSZ TARTAMÁRA
GERLÓCZI PAULA ÚRHÖLGY RÉSZÉRE
1896
20 KORONA 10 FRT.

Pecsét:
KIÁLLÍTÁSI JEGYIRODA 1896

Magasság: 11.7 cm
Szélesség: 7.8 cm
Súly: 0.025 kg
Gerlóczy Károly

  


Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez





Gerlóczy Károly





Gerlóczy Károly portréja a Vasárnapi Ujságban, 1886-ban


Született
1835. május 18.
Pest


Elhunyt
1900. augusztus 25. (65 évesen)
Budapest


Állampolgársága
magyar


Nemzetisége
magyar


Gyermekei
Gerlóczy Zsigmond


Foglalkozása
alpolgármester


Sírhelye
Fiumei Úti Sírkert







Gerlóczy Károly emléktáblája kőbányai lakóházán, 2013
Alsóviszokai Gerlóczy Károly (Pest, 1835. május 18. – Budapest, 1900. augusztus 25.) magyar királyi tanácsos, Budapest főváros főjegyzője, első alpolgármestere (1873–1897), a Vaskoronarend és a francia becsületrend lovagja Gerlóczy Gyula bátyja, Gerlóczy Zsigmond édesapja.





 Életpályája
A 19. században nemesített délszláv eredetű alsóviszokai Gerlóczy családban született, amely eredetileg a Mattekovich nevet viselte. Apja, alsóviszokai Gerlóczy Imre (1808–1877), hites ügyvéd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka, anyja, denkenbergi Becker Eleonóra (1815–1878) volt.

A középiskolát a pesti piarista gimnáziumban végezte, 1851-ben. Egyetemi, jogi és államtudományi tanulmányainak befejeztével, 1854-ben bírói és közigazgatási, majd 1861-ben ügyvédi vizsgát tett. 1855-ben indult hivatalnoki pályája, ekkor fogalmazó gyakornokként az akkori kormányszéknél. 1856-ban a Borsod megyei szolgabíróságnál bővítette ismereteit, birói és közigazgatási téren. 1861. augusztus 1-jétől szolgálta Pest ügyét mint tollnok, november 28-án aljegyző, 1866. január 27-én főjegyző, majd október 16-tól városi tanácsosként működött. Buda, Pest és Óbuda egyesítésén is munkálkodott. 1869-ben a főváros új közigazgatási szervezetére demokratikus jellegű törvényjavaslattal állt elő, ami azonban nem került tárgyalásra. 1873-ban Budapest első alpolgármestere lett. 1878-ban elnyerte a párizsi nemzetközi kiállításon a nemzetközi bíráló bizottság nagy aranyérmét, valamint a köztársaság elnökétől a francia becsületrend lovagkeresztjét. Ő szervezte meg az 1881. és 1892. évi népszámlálásokat. Alpolgármesterként serényen munkálkodott az Üllői úti új kórházépítések, a járvány- és árvízvédelem, a Népszínház (Operaház), Zeneakadémia létesítése, valamint a közművelődési és képzőművészeti intézmények (szakbizottsági) támogatása érdekében. Közhasznú tevékenységének (pl. az országos kiállítás) elismeréseképpen 1885-ben Ferenc József a Vaskoronarenddel tüntette ki. 1886-ban elnöke volt a Budavár visszafoglalásának kétszázadik évfordulójára megrendezett történeti kiállításnak. 1889-ben a perzsa sah a Nap és oroszlán-rend III. osztályát adományozta neki. 1891. augusztus 10-én az uralkodótól megkapta a királyi tanácsosi címet. 1892. december 6-án kinevezték az 1896-os nemzeti Millenniumi (Ezredévi) Kiállítást rendező országos bizottság tagjává, és egyben a kiállítás székesfővárosi bizottságának elnöke lett. Az 1894. március 30-án Kossuth Lajos hamvainak hazaszállításában és az országos nemzeti gyászünnep (április 1.) megszervezésében is meghatározó szerepe volt. A Gránátos (ma Városház) utca 9–11. sz. alatti Invalidus-ház vagy Gránátos Laktanya fővárosi városházzá alakítása is a nevéhez fűződik.

Anglia kivételével Európa szinte minden fontosabb országában megfordult.

 Házassága és gyermekei
Miskolcon, 1859. október 18.-án vette el munkácsi Barkassy Amália (1841–1937) kisasszonyt. A frigyükből született:


Gerlóczy Ida (1860–1929), Kauser Józsefné.

Dr. Gerlóczy Zsigmond (1863–1937), higiénikus orvos, a Szent László Kórház igazgató főorvosa

Gerlóczy Margit (1865–1934). Férje, benedekfalvi Kiszely Albert (1852–1923).

Gerlóczy Géza (1867–1903), a kassai gazdasági tanintézet és jogakadémia tanára.

Gerlóczy Tamás (1870–1940), székesfővárosi főmérnök, műszaki tanácsos.

Gerlóczy Károly (1872–?), miniszteri tanácsos.

Gerlóczy Paula (1875–1905), Tóth Györgyné.

Gerlóczy József (1878–1916), dr., a m. kir. földművelésügyi minisztérium fogalmazója, alpolgármester.