[0L446/X096] Hódmezővásárhelyi, jelzett Kincses István kerámia váza, rendkívül díszes, plasztikus szalamandra párral. Rendkívül ritka, gyűjteményes példány. Alján jelzés: KINCSES I HMV Magasság: 31 cm Szélesség: 21 cm Súly: 2.3 kg

[1T149/X085] Régi fehér mázas vásárhelyi kerámia váza, virágváza, díszváza. A váza virágokkal gazdagon díszített. Száján repedés található, lásd fotó. Alján jelzés: MAJOR I. HMV. Magasság: 21 cm Szélesség: 13.5 cm Súly: 0.785 kg

[0P054/BX-9] Régi, ép állapotú, jelzett, lábakon álló kerámia boroshordó. Alján karcolt jelzés: HMV CS.I. A lábak restauráltak. Magasság: 21 cm Szélesség: 11 cm Súly: 0.835 kg

[1B158/X307] Hibátlan állapotú, nagyméretű, falra akasztási lehetőséggel rendelkező, mázas vásárhelyi kerámia tál. Rajta kézifestéssel gyönyörű virág és madár díszítés. Felirat: NOVÁK ISTVÁN DLA ÉPÍTÉSZ 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA Jelzés: SZÉNÁSI JÁNOS HMVHELY Szélesség: 40 cm Súly: 2.4 kg

[1E153/X185] Régi, hibátlan állapotú, kézi festéssel díszített hódmezővásárhelyi kerámia falitál, dísztál. Falra akasztási lehetőséggel rendelkezik. Kék szőlő, szőlőfürt és borospohár díszítés mellett felirat: HMV K.S. Hátoldalán jelzés: KIS SÁNDOR HMV Szélesség: 25 cm Súly: 0.81 kg

[1R307/X298] Régi szép állapotú, akasztási lehetőséggel rendelkező hódmezővásárhelyi fehér mázas kerámia falitál, falitányér. Rajta élénk színekkel, kézi festéssel díszített népi szecessziós motívumok, közepében madár díszítéssel. Hátoldalán karcolt jelzés: BAÁN HMV Szélesség: 18.5 cm Súly: 0.35 kg Hódmezővásárhelyi Kismesterek A 19. század második felére országos jelentőségűvé nőtt vásárhelyi fazekasság a század végére komoly kihívásokkal nézett szembe. Míg korábban a háztartások edényszükségletének szinte egyedüli kielégítőiként dolgoztak, ekkorra megjelentek az gyári zománcos és keménycserép edények, sőt a porcelán tálak, bögrék is elérhetők váltak. A fazekasok nehezen tudták felvenni a versenyt az olcsó termékekkel, ezért arra kényszerültek, hogy új, piacképes kerámiákat készítsenek. A polgárosuló parasztság igényei megváltoztak, s ez tárgyi világukban, így lakberendezésükben is megnyilvánult. Szobáikban a festett ládákat, tékákat polgári ízlésű bútorokkal cserélték le, díszként pedig vázákat, falitányérokat, virágtartókat helyeztek el. Ezt az új igényt ismerték fel a fazekasok és egyre többen tértek át a díszedények készítésére amellett, hogy egyes használati edények iránt még sokáig megmaradt a kereslet. A fazekasok törekvésére ösztönző erőként hatott a vásárhelyi művészek által 1912-ben megalapított Majolikatelep tevékenysége, és annak sikerei a kiállításokon. A Telep első termékein felbukkan a helyi népi kerámia, forma- és színvilága, néhány motívuma, ugyanakkor a kor stílusirányzata, a szecesszió is alapvetően meghatározta cseréptárgyaik kialakítását. A látványos, színes, polgári otthonokba jól illeszkedő kerámiák a fazekasok számára mintául szolgáltak. A korongosok és a festőasszonyok révén terjedtek a formák, minták a Telep és a kisműhelyek között. Ez utóbbiakban azonban nem egyszerű másolatok születtek, hanem a mesterek és írókásaik a saját ízlésüknek megfelelően dolgozták át a művészek által tervezett kerámiákat, megteremtve így a saját népi szecessziós stílusukat.   Ennek képviselői közül kiemelkedik Baán Imre, Csenki István és Lázi János hármasa, akik festőasszonyaik, a Lázi lányok révén, egységes stílust alakítottak ki. Az 1920-as évektől 1950-ig terjedő munkásságuk a hódmezővásárhelyi népi szecesszió legmarkánsabb vonalát képviseli, melynek virágkora az 1930-as, ’40-es évekre tehető. A stílus meghatározó egyénisége, a legváltozatosabb örökséget ránk hagyó Baán Imre (1894-1961) ezüstkoszorús mester. Az ő munkásságára hatott legerőteljesebben a Majolikatelep 1910-es, ’20-as évekbeli kerámiáinak formavilága és díszítése....   Forrás: https://www.folkartnouveau.com/gyujtemeny/hodmezovasarhelyi-kismesterek