Kaján Tibor egyedi karikatúra

Eladási ár: 95 000 HUF

Leírás

[1780/033]
Jelzetlen Kaján Tibor grafika, karikatúra, tollrajz. Keretezve, üveg mögött található.

Szélesség: 34.5 cm
Hosszúság: 30 cm
 

Mérete 23 x 21 cm, kerettel együtt 34,5 x 30 cm.
 





Kaján Tibor
karikaturista, grafikus




Születési hely: Miskolc
Születési dátum: 1921







Kiállítások az adatbázisban: 
Kaján Tibor kiállítása 
Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása 
KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György 
"PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében 
Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása 
Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása

Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly.



1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).

 

Díjak/ösztöndíjak

1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino

1964 • Bordighera, II. díj

1953, 1968 • Munkácsy-díj

1975 • érdemes művész

1981 • Munka Érdemrend arany fokozata

1988 • kiváló művész

1992 • Pulitzer-díj

1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja)

2001 • Herczeg Klára-díj (senior)

2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje

2011 • Prima Primissima Díj.



Egyéni kiállítások
1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc
1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest
1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest
1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem
1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged.



Válogatott csoportos kiállítások



Művek közgyűjteményekben
Karikatúragyűjtemény, Bázel
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.



Irodalom
LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7.
FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1.
VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22.
FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4.
Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10.
GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26.
Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16.
Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34.



Karikatúrakötetei
Kaján rajzok, Budapest, 1955
Meglepő táblák, Budapest, 1959
Kaján Lexikon, Budapest, 1969
Apropos, Budapest, Berlin, 1972
Kaján képernyő, Budapest, 1973
Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996
 Budapest, 1999.


P. Szabó Ernő
Forrás: artportal.hu

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Témakör: Karikatúra

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 10.

(A műtárgyat eddig 3890-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kaján Tibor egyedi karikatúra

[1780/033] Jelzetlen Kaján Tibor grafika, karikatúra, tollrajz. Keretezve, üveg mögött található. Szélesség: 34.5 cm Hosszúság: 30 cm   Mérete 23 x 21 cm, kerettel együtt 34,5 x 30 cm.   Kaján Tibor karikaturista, grafikus Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1921 Kiállítások az adatbázisban:  Kaján Tibor kiállítása  Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása  KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György  "PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében  Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása  Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).   Díjak/ösztöndíjak 1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino 1964 • Bordighera, II. díj 1953, 1968 • Munkácsy-díj 1975 • érdemes művész 1981 • Munka Érdemrend arany fokozata 1988 • kiváló művész 1992 • Pulitzer-díj 1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja) 2001 • Herczeg Klára-díj (senior) 2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2011 • Prima Primissima Díj. Egyéni kiállítások 1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc 1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest 1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest 1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem 1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Karikatúragyűjtemény, Bázel Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Irodalom LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7. FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1. VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22. FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4. Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10. GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26. Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16. Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34. Karikatúrakötetei Kaján rajzok, Budapest, 1955 Meglepő táblák, Budapest, 1959 Kaján Lexikon, Budapest, 1969 Apropos, Budapest, Berlin, 1972 Kaján képernyő, Budapest, 1973 Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996  Budapest, 1999. P. Szabó Ernő Forrás: artportal.hu

További részletek
Hordozó: papír
Témakör: Karikatúra

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 10.

(A műtárgyat eddig 3890-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
95 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1J352/Z020] Sorszámozott papír fametszet üveglap mögött, fenyőfa keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN Sorszámozás: 2 88 Balra lent ceruzával: 8. 1936 Metszeten belül: G.SZ.K. Magasság: 41.5 cm Szélesség: 31 cm Súly: 0.695 kg Gáborjáni Szabó Kálmán festő, grafikus Debrecen, 1897-09-18 Elhalálozott: Budapest, 1955. június 17. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1922-ben fejezte be Révész Imre és Vaszary János tanítványaként, akinek tanársegédje is volt a főiskolán. 1922: a Szinyei Társaság ösztöndíja; 1930-1931, 1938-1939: a római Magyar Akadémia ösztöndíja. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. 1922-ben szülővárosában rajztanári állást kapott a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében. 1944-1945-ben megbízott igazgatóként irányította a kollégiumot. Ezután rövid ideig a Kultuszminisztériumban dolgozott, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. A 20-as évek elejétől kiállító művész. Az 1930-as évek végétől a szolnoki művésztelepen alkotott, amelynek törzstagja volt. Elsősorban grafikusként ismert, bár életművében jelentős helyet foglalnak el festményei. Készített illusztrációt, kisgrafikát és reklámgrafikát, de legjelentősebbek fametszetsorozatai. Egy rövid ideig a neoklasszicizmus hatása érződik munkáin. Későbbi metszetei drámai ellentétekre épülő, expresszív alkotások. A 30-as, 40-es években gyakran ábrázolta a paraszti életet. Irodalom TÓTH E.: ~ grafikái, Debrecen, 1963 EGRI M.: A szolnoki művésztelep, Budapest, 1977 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1930 • Scherlhaus, Berlin 1967 • Bakonyi Múzeum, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova 1935 • a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • Chicago 1934 • Hága • Amszterdam 1941 • 94. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal) 1948 • a Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1977, 1978 • A Szolnoki Művésztelep Jubiláris Kiállítása, Damjanich János Múzeum • Szolnoki Galéria, Szolnok • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983 • Római iskola I., Keresztény Múzeum, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs  Forrás: artportal.hu 
Gáborjáni Szabó Kálmán : Búcsú 1936
45 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai