Kapitány József jelzett női mellszobor 1934

Eladási ár: 75 000 HUF

Leírás

[0G044/X134]
Régi nagyméretű, életnagyságú jelzett női mellszobor, büszt.
Anyaga gipsz. Jelzés hátul:
KAPITÁNY J. 1934

Magasság: 46 cm
Szélesség: 32.5 cm
Hosszúság: 51.5 cm
Súly: 6.5 kg
Kapitány József
Szobrász
1882

Idővonal



1927


1929


1940



 
 
 
 
 



Fürdőzők-szoborcsoport
Filipinyi Sámuel (1927)
" src="https://www.kozterkep.hu/artpiece_photos/32/e77d8b57a7372cca47c520eed047e58d_7.jpg" alt="Fürdőzők-szoborcsoport" width="37" height="auto" />
Fürdőzők-szoborcsoport


Aggok Otthonának épületdíszítő szobra

Munkácsy Mihály-emléktábla
Kapitány József (1940)
" src="https://www.kozterkep.hu/artpiece_photos/34/8d0eb222851c3892bf5e13b9015af7f2_7.jpg" alt="Munkácsy Mihály-emléktábla" width="37" height="auto" />
Munkácsy Mihály-emléktábla




 

Forrás: https://www.kozterkep.hu/a/6859/kapitany-jozsef.html

Tulajdonságok

Anyag: gipsz
Jelzett: Igen

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 10.

(A műtárgyat eddig 1680-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kapitány József jelzett női mellszobor 1934

[0G044/X134] Régi nagyméretű, életnagyságú jelzett női mellszobor, büszt. Anyaga gipsz. Jelzés hátul: KAPITÁNY J. 1934 Magasság: 46 cm Szélesség: 32.5 cm Hosszúság: 51.5 cm Súly: 6.5 kg Kapitány József Szobrász 1882 Idővonal 1927 1929 1940           Fürdőzők-szoborcsoport Filipinyi Sámuel (1927) " src="https://www.kozterkep.hu/artpiece_photos/32/e77d8b57a7372cca47c520eed047e58d_7.jpg" alt="Fürdőzők-szoborcsoport" width="37" height="auto" /> Fürdőzők-szoborcsoport Aggok Otthonának épületdíszítő szobra Munkácsy Mihály-emléktábla Kapitány József (1940) " src="https://www.kozterkep.hu/artpiece_photos/34/8d0eb222851c3892bf5e13b9015af7f2_7.jpg" alt="Munkácsy Mihály-emléktábla" width="37" height="auto" /> Munkácsy Mihály-emléktábla   Forrás: https://www.kozterkep.hu/a/6859/kapitany-jozsef.html

További részletek
Anyag: gipsz
Jelzett: Igen

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 10.

(A műtárgyat eddig 1680-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
75 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B073/027] Olaj fatábla festmény, szép állapotú képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: PÁLNAGY Magasság: 55 cm Szélesség: 45 cm Súly: 1.18 kg Pálnagy Zsigmond festő Hajdúböszörmény, 1896-05-18 Elhalálozott: Hajdúböszörmény, 1959. december 15 Hajdúböszörményben Király Jenő, 1912-14 között és 1918-ban az Iparművészeti Iskolában Udvary Géza és Ujváry Ignác tanítványa volt. 1919-ben látogatta a bécsi Iparművészeti Főiskolát. 1919-24 között olasz, francia tanulmányúton járt. Olaszországban G. Tallone volt a mestere. Franciaországban a Maume mozaikgyár foglalkoztatta. 1924-ben visszatért Hajdúböszörménybe, majd 1928-35 között Debrecenben is volt műterme. Az 50-es években külföldre dolgozott az ARTEX közvetítésével. A Tiszántúli Szépmíves Céh, 1952-től a Hajdú-Bihar megyei képzőművészeti munkacsoport tagja. Nagy technikai tudással, gyorsan dolgozó művész volt; ismételte témáit, kompozíciós megoldásait, s ebből következően sok merkantil, üzleti szellemű műve keletkezett. Legjobb alkotásai az alföldi festőkkel rokonítják. Művein a szociális jelleg, a társadalmi mondanivaló feltűnik. Az elkötelezettség kérdésében azonban művészete nem rokon Káplár Miklós, vagy a debreceni Holló László, Senyei Oláh István képeivel. Irodalom TÓTH E.: Hajdúböszörmény képzőművészeti múltja és jelene, Alföld, 1959/1. TÓTH E.: ~ emlékezete, Alföld, 1960/1. KATHY I.-SZ. KÜRTI K.: Hajdúböszörmény építészete - képzőművészete, Hajdúböszörmény, 1979 LÁZÁR I.: (kat. bev., Hajdúböszörmény, 1988). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1927 • Aranybika [Győrösi Istvánnal], Debrecen Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1939 • Kollégiumi jubileumi képkiállítás, Református Kollégium, Debrecen 1940 • Magyar Képzőművészek Egyesülete Kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen 1958 • Hajdúböszörményi festők, Déri Múzeum, Debrecen. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 
Pálnagy Zsigmond : Déli pihenő
115 000 HUF
[2B050/121] Olaj farost festmény, üveglap mögött, szép állapotú aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve balra lent: SCHOLZ Hátoldalán filctollas felirat: 60 X 80 SCHOLZ ERIK SZABAD FORMÁK 1981 IX Mellette a Képcsarnok Vállalat papírcímkéi láthatóak. Magasság: 72.5 cm Szélesség: 92 cm Súly: 6.39 kg Scholz Erik festő Budapest, 1926-02-27 hirdetés Elhalálozott: Budapest, 1995. május 6. Honlap: http://www.scholzerik.hu 1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Fónyi Géza. 1949-1950-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegéde. 1948: Kultuszminiszteri díj; 1950: Munkácsy-díj; 1952: Magyar-Szovjet Társaság, I. díj; 1961: Csók István Emlékérem; 1965: Felszabadulási pályázat, Fővárosi Tanács díja; 1968: Ezüstgerely, I. díj; 1971: Vadászati Világkiállítás I. díja; 1975: Mezőgazdaság a képzőművészetben, II. díj; 1977: Budapesti Művészeti Hetek emlékérme; 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, I. díj; 1988: Szombathelyi Képtár nívódíja, Szombathely; 1995: Vas megyei Tavaszi Tárlat I. díja. Az 50-es évek végén ~et is megérintette a szürrealisztikus-neomanierista szemlélet, amely Csernus és Gyémánt képein látható. A 60-as, 70-es években a neomanierista festői fölfogást írja felül expresszív színkezeléssel. Festett felületeinek összhatását meghatározza a szintetikus oldószerrel kevert tempera, amely selymes fényű, de matt felületet ad. A zsennyei erdőkben talált egy fákon élősködő gombafajt (Rhizomorpha armillariae),amelynek természetes állapotú fonalhálózatát ragasztotta képeire a 80-as évektől. A gombafonalak struktúrája határozta meg e képeinek kompozícióit, miközben a képszerkezet egyre konstruktívabbá vált. Képeinek faktúrájában még egy anyag szerepelt, a fahamu, mely szervesen beépült a festői közegbe. Rituális tárgykészítésénél a hamu jelentéstartalmának egész körét kiaknázta. Irodalom kiállítása, Élet és Irodalom, 1960. december 30. PERNECZKY G.: Faktúra, Élet és Irodalom, 1968. december 7. HERNÁDI GY.: A drámafestő, Élet és Irodalom, 1976. március 20. VADAS J.: Fagyos képek, Élet és Irodalom, 1986. május 23. LACZKÓ I.: Rhizomorphák. ~ kiállítása, Új Művészet, 1994/7-8. A Homo Pictor. Gondolatok ~ről, Új Művészet, 1994/11. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1960 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1973 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat 1977 • Műcsarnok, Budapest (kat.) 1987 • Jókai Klub, Budapest • Iskolai Galéria, Csepel 1991 • Deák Zs. Galéria, Püspökszentlászló • Nádasdy-vár, Sárvár • Szombathelyi Képtár, Szombathely 1994 • Vármúzeum, Simontornya • Újpest Galéria, Budapest • Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Tetőgaléria, Balatonalmádi Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1948 • Növendékkiállítás, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest 1950-1955 • 1-6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1958 • Őszi Szalon, Grand Palais, Párizs • Párizsi képek, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest 1963 • Csók István Alkotóközösség, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1974 • Mai magyar művészet, Művészeti Akadémia, Bécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1976 • 25 éves a zsennyei művésztelep, Savaria Múzeum, Szombathely 1980 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1981 • III. Festészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok • Erdők világa, Csontváry Galéria, Budapest 1985 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest • Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok, Budapest 1988 • Vasi Tárlat, Szombathelyi Képtár, Szombathely 1989 • Pannonia Triennálé, Szombathely, Kismarton, Muraszombat 1992 • Europa-Kunst ’92, Garching bei München (D) 1993 • Ecce Homo, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 1994 • Művészek az Életért, Ernst Múzeum, Budapest 1995 • XIII. kerületi festők, Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest • Tavaszi Szalon, Művészeti és Sportház, Szombathely 2000 • Tisztelet a Mesternek, Szőnyi Emlékmúzeum, Zebegény. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Forrás: artportal.hu
Scholz Erik : " Szabad formák IX " 1981
185 000 HUF
[2B049/135] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú, díszes aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Jelzés jobbra lent: BAJOR ÁGOST Magasság: 74 cm Szélesség: 93.5 cm Súly: 5.735 kg Bajor Ágost festő, grafikus Esztergom, 1892-09-17 Névváltozat: Bayer Szerző: Bajkay Éva 1910-16: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Olgyai Viktor; 1920-21: Magyar Képzőművészeti Főiskola, továbbképzős mestere: Zemplényi Tivadar. 1923, 1927: többször járt tanulmányúton Olaszországban. Esztergomban élt, de 1923-tól Budapesten, a Kelenhegyi úton is volt műterme. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja. A II. világháborúban a keleti fronton harcolt. 1947-től már csak Esztergomban festett. Hagyományt és modernséget ötvöző stílusa olaszországi tanulmányainak hatására alakult ki. Merészen kitöltött felület, lágy színharmóniák, erőteljes kontraszthatások jellemzik itáliai, esztergomi, budapesti, váci tájképeit. Legjobb tájkompozícióin és portréin, köztük önarcképein merészebb színhasználattal dolgozott. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. Kiváló rajzkészségét számos rézkarcán kamatoztatta. Nagyvonalúan megoldott tenyérnyi karcait expresszív erő feszíti. Az 1930-as években vallási kompozíciókat is készített, freskómegbízásnak is eleget tett. Falképeit később lemeszelték. Szülővárosa mindig a lelki feltöltődés helyét jelentette számára, sőt az 1950-es években valóságos mentsvára lett. A szocialista realizmus tematikus követelményeit elutasítva ott festette Ismeretlen Esztergom című, nagy városképi sorozatát, melyen korábbi, valósághű felfogását követte. Képein vonzóan egyesítette a líraian átszellemített és a topográfikusan pontos ábrázolásmódot. Irodalom BAJKAY É.: Esztergomi homályban, Új Művészet, 1993/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1943 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.) 1992 • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Balassa Bálint Múzeum, Esztergom • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Bajor Ágost - Bayer Ágoston : Árnyas liget
135 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1O467/Z033] Szép állapotú extra nagy méretű gipsz szobor, mellszobor. Hátoldalán jelzés felirat: EROS DES PRAXITELES ORIGINALIN ROM C. VANNIS NACHF. Magasság: 52 cm Szélesség: 34 cm Súly: 5.39 kg Eros Eros A szerelem, a vágy, a vágy és a szex Istene Ősisten és a Szeretet megszemélyesítője Az Erotes tagja Az Eros Farnese , egy pompeji márvány, amelyet Praxiteles Thespiae kolosszális Erószának másolatának tartottak A szerelem és a szex görög istene . Római megfelelője Cupido volt ("vágy").  A legkorábbi beszámolókban ősisten , míg a későbbi beszámolókban Aphrodité és Arész egyik gyermekeként írják le , és néhány testvérével együtt az Erotek egyike volt , a szárnyas szerelmi istenek csoportja. Általában jóképű fiatalemberként mutatják be, bár bizonyos külsőségekben egy fiatalkorú fiú, tele huncutsággal, aki mindig édesanyja társaságában van. Mindkét esetben szárnyas, és magán viseli jellegzetes íját és nyílvesszőit, amelyekkel mind a halandókat, mind a halhatatlan isteneket szerelmessé teszi, általában Aphrodité irányítása alatt. Szerepe a mítoszokban többnyire kiegészítő; gyakran megjelenik Aphrodité és a többi szerelmi isten jelenlétében, és gyakran katalizátorként hat az emberek szerelembe vételére, de kevés saját mitológiája van; a legnagyobb kivétel ez alól az Eros és Psyche mítosza , a történet arról, hogyan találkozott a feleségével és beleszeretett. Eros, vagy inkább római megfelelője Cupido, népszerű maradt a középkorban és a reneszánszban . Ikonográfiája és szerepe a keresztény hagyományon túl az Ámor ábrázolására is hatással volt. Ez az Eros/Cupid ismétlődés a Valentin-nap fő ikonjává és szimbólumává vált .  Etimológia  A görög ἔρως , jelentése 'vágy', a ἔραμαι 'vágyni, szeretni' szóból származik , bizonytalan etimológiájú. RSP Beekes pregörög eredetre utal .  Kultusz és ábrázolás  Erósz az ókori görög forrásokban többféle álarc alatt jelenik meg. A legkorábbi forrásokban (a kozmogóniákban , a legkorábbi filozófusokban és a misztériumvallásokra utaló szövegekben) a kozmosz létrejöttében részt vevő ősistenek egyike . A későbbi források azonban Erost Aphrodité fiaként ábrázolják, akinek huncut beavatkozásai az istenek és halandók ügyeibe szerelmi kötelékek kialakulását idézik elő, gyakran törvénytelenül. Végső soron a későbbi szatirikus költők bekötött szemű gyermekként, a köpcös reneszánsz Ámor előfutáraként szerepelnek, míg a korai görög költészetben és művészetben Erost fiatal felnőtt férfiként, aki megtestesíti a szexuális hatalmat, és mély művészként ábrázolták.  A preklasszikus Görögországban létezett Eros kultusza, de ez sokkal kevésbé volt fontos, mint Aphrodité. A késő ókorban azonban Erost termékenységi kultusz imádta Thespiae -ban . Athénban nagyon népszerű kultuszt osztott meg Aphroditéval, és minden hónap negyedik napja szent volt számára (Héraklész, Hermész és Aphrodité is osztotta).  Eros az Eroták közé tartozott , más figurákkal, például Himerosszal és Pothosszal együtt , akiket olykor a férfiak közötti homoszexuális szerelem pártfogóinak tartanak. Erósz része egy istenhármasnak is, amely szerepet játszott a homoerotikus kapcsolatokban, Héraklész és Hermész mellett , akik a szépség (és a hűség), az erő és az ékesszólás tulajdonságait ruházták fel a férfi szerelmeseknek.  A thespiák az Erotídiát ( ógörögül : Ἐρωτίδεια ) ünnepelték, ami Erósz ünnepeit jelenti.  Neki volt a Klêidouchos (Κλειδοῦχος) jelzője, ami a kulcsok kézben tartását/hordását jelenti, mert ő tartotta a szívek kulcsát.  A modern csillagászatban a 433 Eros aszteroida róla kapta a nevét.  Mitológia  Ősisten  Hésziodosz Theogóniája (Kr. e. 700) szerint az egyik legősibb görög forrás, Erosz (a szerelem istene) volt a negyedik isten, aki létrejött, a Káosz , Gaia ( a Föld) után. Tartarus (a szakadék).  Homérosz nem említi Erost. Parmenidész (Kr. e. 400 körül), a szókratész előtti filozófusok egyike azonban Erost teszi az istenek közül elsőként, aki létrejött.  Az orfikus és az eleuszinuszi misztériumok Erost nagyon eredeti istenként mutatták be, de nem egészen ősi istenként, mivel Éj ( Nyx ) gyermeke volt .  Arisztophanész (Kr. e. 400 körül), akit az orfizmus befolyásolt , Erósz születéséről mesél: Kezdetben csak Káosz, Éjszaka, sötét Erebus és mély Tartarus volt. A Föld, a levegő és az ég nem létezett. Először is, a feketeszárnyú Éjszaka csíramentes tojást rakott Erebus végtelen mélységének kebelébe, s ebből fakadt a hosszú korok forradalma után a kecses Eros csillogó aranyszárnyaival, sebes, mint a vihar forgószele. A mély Tartaroszban párosodott a sötét káosszal, szárnyas volt, mint ő, és így kikelt a mi fajunk, amely elsőként látta meg a fényt.  Egyes változatokban az Erost tartalmazó Orphic Egg-et Chronos hozta létre , és Eros az, aki lányaként szülte Nyxet , és vette hitvesének. Erost "Protogonos"-nak nevezték, ami "elsőszülöttet" jelent, mert ő volt az első halhatatlanok közül, akit az ember megfoganhatott, és minden más lény alkotójaként és a világegyetem első uralkodójaként tartották számon. Nyx szülte Erosnak Gaia és Ouranos isteneket . Eros átadja hatalmi jogarát Nyxnek , aki aztán Ouranosnak adja át. Az ősi Erost Phanesnek ("megvilágosodott"), Erikepaiosznak is nevezték('hatalom'), Metis ('gondolat') és Dionüszosz. Zeuszról azt mondták, hogy lenyelte Phanest (Erost), és magába szívta teremtő erejét, és újjá alakította a világot, így Zeusz akkor a világegyetem teremtője és uralkodója is volt. Az orfikusok azt is gondolták, hogy Dionüszosz az ős-Erosz megtestesülése, és Zeusz (a mai uralkodó) átadta a hatalom jogarát Dionüszosznak. Így Erósz volt a világegyetem első uralkodója, és Dionüszoszként ismét visszanyerte a hatalom jogarát. 
Centocellei Eros mellszobor 52 cm
360 000 HUF
[1P871/UZ-N] Nagy méretű szép állapotú jelzett gipsz Beethoven szobor, mellszobor, büszt, fekete talapzaton. Apró sérülések, kisebb sérülések találhatók rajta. Jelzés a hátoldalán: VANNI N.F. Karcolt datált jelzés az alján: JV 86 Magasság: 67 cm Szélesség: 45 cm Súly: 10.5 kg Józsa Lajos szobrász Debrecen, 1944-11-7 Szerző: Wehner Tibor-Szolláth György Autodidakta. 1981: Gabrovói Humorfesztivál díja. Budakeszin él és dolgozik. Alkotásai kőből, bronzból és fából alakított, elsősorban realisztikus szemléletű, alakokat, figuraegyütteseket megjelenítő és nonfiguratív plasztikák. Kisplasztikákat és megrendelésre monumentális kompozíciókat készít. Irodalom TÓTH E.: ~ kiállítása (kat., bev. tan., Medgyessy Terem, Debrecen, 1982) SZÍJ R.: ~ szoborvilága, Alföld, 1985/10. NAGY BANDÓ A.: ~ kiállítása elé. (kat. bev. tan.), Tiszaújváros, 1999. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1980 • Képcsarnok, Debrecen 1982, 1984 • Karcag 1984 • La Valetta (Málta) • Halmstadt (SVE) Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1981 • Gabrovo (BG). Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Szegvári Károly festő Tószeg, 1920-01-9  Elhalálozott: Budapest, 2002. április 14. Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Burghardt Rezső, Bencze László. 1942: olaszországi ösztöndíj; 1968: Terra di Madre képével I. díjat nyert Fermóban (OL); 2000: köztársasági aranyérem. 1976-ban meghívást kapott a franciaországi Selisbe, hogy a Chapelle Royale táblaképeit megfesse. Tájképeket és portrékat (pl. Simándy József, Puskás Öcsi) fest. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások Csók Galéria, Budapest • Martfű, Nyíregyháza • Nyírbátor • Pécs, Veszprém • Debrecen • Kisújszállás. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu 
XX. századi művész : Beethoven nagyméretű gipsz büszt 67 cm
550 000 HUF