[0L446/X096] Hódmezővásárhelyi, jelzett Kincses István kerámia váza, rendkívül díszes, plasztikus szalamandra párral. Rendkívül ritka, gyűjteményes példány. Alján jelzés: KINCSES I HMV Magasság: 31 cm Szélesség: 21 cm Súly: 2.3 kg

[0P054/BX-9] Régi, ép állapotú, jelzett, lábakon álló kerámia boroshordó. Alján karcolt jelzés: HMV CS.I. A lábak restauráltak. Magasság: 21 cm Szélesség: 11 cm Súly: 0.835 kg

[1S526/Z269] Antik jelzett mustársárga színű art deco kerámia tál, fali tál az 1930-as évekből. Fodros szélű, virágos díszítésekkel. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Alján mélynyomott jelzés: HMV Szélesség: 23 cm Súly: 0.47 kg

[1S057/X286] Nagy méretű, jelzett, szürkéskék színű, mázas, kézzel festett vásárhelyi fedeles cserép edény, szilke. Alján jelzés: HMV Magasság: 24 cm Szélesség: 15.5 cm Hosszúság: 21 cm Súly: 1.93 kg

[1T550/X062] Hibátlan állapotú, nagyméretű, falra akasztási lehetőséggel rendelkező, mázas vásárhelyi kerámia tál. Jelzés: SZÉNÁSI JÁNOS HMV Szélesség: 42 cm Súly: 3.315 kg

[1F867/UZ-N] Szép állapotú, jelzett extra nagy méretű, népi motívumokkal díszített gazdagon díszített, madaras, zöld mázas kerámia pálinkás butella. Oldalán felirat: "AZ EMBERNEK MEGJELENIK EGY REGÉNYE, ÉS HA TEHET RÓLA, HA NEM DE ÍRÓ LESZ AZONNAL, AKIRE EZENTÚL EGYRE MÉLYEBB SODRÁSSAL ÁRAD A VILÁG. NINCS IRGALOM MERT NINCS MEGÁLLÁS..." (SZABÓ PÁL) KÉSZÜLT A BUTELLA KÁRÁSZ JÓZSEF RÉSZÉRE, HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN 1984-BEN MÓNUS F. Magasság: 36 cm Szélesség: 14.5 cm Súly: 1.775 kg Mónus Ferenc Hódmezővásárhelyen született 1931-ben, ugyanott hunyt el 1999-ben. Fazekas apja 12 gyermeke közül az utolsó előttiként született. Sándor bátyja 22 évvel volt idősebb nála. Ő is a fazekas műhelyben nevelkedett. 12 évesen már hajtotta a korongot. 1945-48 között végezte az ipariskolát, közben apjánál volt tanuló. Szabadulása után apja műhelyében maradt. Használati és díszedényeket készítettek és piacoztak velük.1951-ben Hódmezővásárhelyen megalakult az Agyagiparosok Háziipari Szövetkezete, ahová apjával és testvéreivel együtt lépett be, 1957-ig itt dolgozott. Mestervizsgát tett majd önálló műhelyt indított. Készített cserépkályhát, dolgozott egy üveg és porcelánértékesítő vállalatnak, majd 1969-ben tért vissza a korongolt edények készítéséhez. 1966-1992-ben a Budapesti Háziipari Szövetkezet tagja lett, az országos ismertség, elismerések ekkor kezdődtek alkotó életében. A szakmai pályázaton nívódíjat kapott, 1982-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazták. Alkotásaival számos hazai városban szerepelt. A Háziipari Szövetkezet megszűnése után is folyamatosan zsűriztetett. Munkássága során mindvégig a vásárhelyi fazekas hagyományokat kutatta és alkalmazta. Belenőtt a 19. századi fazekasság forma és motívumvilágába, kialakítva ebből önálló stílusát. Fennálló edényei az újvárosi fazekas stílust követik, ebből alakította ki a lakásdísznek szánt nagyított butellákat, Miskákat, padlóvázáit. Étkészletei, tányérjai használati funkciójúak, szívesen alkalmazta a csúcsi fehér alapon kék írókás díszítményt. Áttört, nagyméretű edényeinek korongozása önmagában is bizonyítja magas fokú technikai tudását. Így nyilatkozott: „Fazekas vagyok, nem keramikus, mert a fazekas fogalma a korongnál kezdődik és a korongnál végződik.” Több országos díjjal jutalmazták, a Pro Urbe díjat szülővárosa 198-ben adományozta neki. 1967-ben népi iparművész címet kapott. 1976-ban kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. Forrás: http://www.studiolum.com/nm/hu/monusferenc.htm