[0C232/101] Kör alakú tűzzománc kép, rendkívül díszes, megmunkált, gyönyörű művészi munka. A kép hátulján felirat CANTATA PROFANA A kép közepén TK jelzés található. Párdarabja ugyanekkora méretű, ugyanebből a sorozatból való. Magasság: 32 cm Szélesség: 32 cm Súly: 1.02 kg Tóbiás Klára szobrász, tűzzománcművész Születési hely: Szeged Születési dátum: 1945 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: Szakirányú tudását édesapjától, Tóbiás Imre szobrászművésztől és nagybátyjától Tóbiás György festőművésztől sajátította el. A Művészeti Alap képzőművészeti szakosztályába 1983-ben nyert felvételt, a MAOE tagja. Alapos felkészültségről tanuskodnak munkái, amelyekhez szívesen kölcsönöz az ősmagyar hiedelemvilágból, valamint a szkíta, avar és hun művészet emlékeiből elemeket. A 80-as évek végén Bartók Béla Cantata profana, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A medvetánc stb. műveire készített tűzzománcsorozatot. A Kalevala szintén megihlette. 1995 és 1996-ban Finnország és Észtország nagyobb városaiban vándorkiállításon mutatta be vibráló, eleven tűzzománc képeit. 1989-től fejt ki plasztikai munkásságot, amelynek eredményei köztéri munkáin, érmein figyelhetők meg. Szobrászi működésére fennkölt, ünnepélyes megfogalmazási mód jellemző. Egyéni kiállítások 1984, 1985 • Rudnay Terem, Eger • Kultúrház, Baja • Petőfi Múzeum, Aszód 1993 • Várkert Galéria, Győr 1997 • MVSZ Székház, Budapest 1998 • Kossuth Klub, Budapest • József Attila Tudományegyetem Aula, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások 1984 • Zománcművészeti kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest 1988 • Zománcművészeti Biennálé, Laval 1998 • Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár 2001 • Kortárs magyar zománcművészet 1960-95, Millennium Szalon, Budapest. Művek közgyűjteményekben Nemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény, Kecskemét • Petőfi Múzeum, Aszód. Köztéri művei Millenniumi díszkút (2000, bronz, kő, mészkő, díszkút, Szeged, Klauzál tér) Zsótér Andor (2004, bronz, kő, portrédomborműves emléktábla, Szeged, Virág Cukrászda, Klauzál tér) Magyar Piéta 1956-os emlékmű (2006, bronz, emlékmű, Szeged, a Dóm mellett) Irodalom Alkotóműhely (kat., Kecskemét, 1983, 1989-90, 1991-93) MÄKELÄ, R.: Kalevala, ahogy a magyar művésznő látja, Hiidenkivi, 1995/4. GERLE J.: ~ zománcképei, Országépítő, 1997/2. IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, 1998 IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2. KISS B.: ~, Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999/2. IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Szín-játék. Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Művészeti Fórum, 1999/6. Matits Ferenc

[FK3264/FL-4] A kép mérete: 31,5 x 70,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Kurucz D. István (Hódmezővásárhely, 1914, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kurucz 977" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1940-ig volt a tanítványa. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai államban, Mongóliában, Japánban, Algériában. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe. A Vásárhely Népe c. lap munkatársa volt. 1949-59 között Szőnyi tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezete és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Évekig elnöke volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készültek. Számos falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1941-től számos kisebb-nagyobb egyéni kiállítása volt, bemutatkozott több hazai és külhoni városban. 1941-től minden jelentősebb országos rendezvény és a magyar művészek külföldi bemutatóinak résztvevője. Rendszeresen szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén. Díjak: SZOT-díj, Munkácsy-díj, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés, Tornyai-plakett, római ösztöndíj, a Munka Érdemrend arany fokozata, Káplár Miklós-díj és emlékplakett, Kossuth-díj. Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D.J.: Műv. 1985/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán, L.L.: Műv. 1983/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1941-ig volt a növendéke. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Egy ideig tanársegédként működött Szőnyi mellett. Több ízben járt Itáliában tanulmányúton. Évekig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. A II. világháború alatt szerepet vállalt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának akcióiban. 1949-1960 k. a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. (ML, D.J.: Műv.-1985/5, L.L: Műv.-1983/3) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula és Réti István voltak a mesterei. 1941-1943-ban ösztöndíjas Rómában. 1943-1947 között Hódmezővásárhelyen dolgozik, egyidejűleg a Vásárhelyi Hétfő c. hetilap szerkesztője. 1949-1960 közötti években a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó tanszékének tanára. Az 1940-es évek eleje óta kiállító művész. 1962-ben a Velencei Biennálén állították ki műveit. 1970-ben Csók István Galériában volt kiállítása. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok és a Szegedi Nyári Tárlatok rendszeres kiállító művésze. Az alföldi festészet egyéni hangú továbbfejlesztője. Táblaképeket, freskókat és kerámia falképeket alkot. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. A SZOT a legelső képzőművészek közt, 1962-ben tüntette ki díjával. A 70. születésnapját ünneplő művész 1984 decemberében életmű kiállítást rendezett műveiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. 1986-ban a budapesti Hollósy Galériában nyílt kiállítása. - Irod.: Szij Rezső: Kurucz Dezső István festőművész. Bp. 1967.; Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp., 1981.; Lóska Lajos: Mindig freskót szerettem volna festeni. Beszélgetés Kurucz Dezső Istvánnal. Művészet, 1984. 3. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István növendéke volt 1934-40 között. Több ízben járt külföldi tanulmányúton. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. 1949-60 között a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia; Hódmezővásárhely, iskola, pápai pártház, 1965). Legutóbb 1959-ben volt gyűjt. kiállítása. 1962-ben több művével szerepelt a Velencei Biennálén. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait Szőnyi István szabadiskolájában kezdte, majd 1934-1940 között Rudnay Gyula és Réti István növendéke a főiskolán. 1941-ben római ösztöndíjas. Mintegy 20 országban járt tanulmányúton, köztük Japánban, Észak-Afrikában, Mongóliában. Egyéni kiállítása volt Hódmezővásárhelyen (1943, 1945, 1959, 1978), Budapesten (1947, 1959, 1970, 1976, 1977, 1979), bemutatkozott több vidéki városban (Eger, Kaposvár, Debrecen, Hajdúböszörmény stb.). Önálló tárlatai voltak Olaszországban (1942, 1965, 1976), Franciaországban (1957) és Japánban (1979); szerepelt az 1962-es Velencei Biennálén. 1949-1959 között a Képzőművészeti Főiskola freskótanára volt. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1962-ben SZOT-díjat, 1971-ben érdemes művész címet kapott, 1978-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. A Tornyai-plakett (1960) kitüntetettje. - A paraszti élet szófukar zártsága, a behavazott tanyák monumentális csendje jelenik meg freskóra emlékeztető, szilárd szerkezetű, neoprimitív hangú temperaképein. Számos faliképet festett állami megbízásra. - 1985-ben Kossuth-díjat kapott.

[0C231/101] Kör alakú tűzzománc kép, rendkívül díszes, megmunkált, gyönyörű művészi munka. A kép hátulján papírvignetta TÓBIÁS KLÁRA TÁLTOS 1987 ELADÓ: 5500 MÁRKA A kép közepén TK jelzés található. Párdarabja ugyanekkora méretű, ugyanebből a sorozatból való. Magasság: 32 cm Szélesség: 32 cm Súly: 1.02 kg Tóbiás Klára szobrász, tűzzománcművész Születési hely: Szeged Születési dátum: 1945 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: Szakirányú tudását édesapjától, Tóbiás Imre szobrászművésztől és nagybátyjától Tóbiás György festőművésztől sajátította el. A Művészeti Alap képzőművészeti szakosztályába 1983-ben nyert felvételt, a MAOE tagja. Alapos felkészültségről tanuskodnak munkái, amelyekhez szívesen kölcsönöz az ősmagyar hiedelemvilágból, valamint a szkíta, avar és hun művészet emlékeiből elemeket. A 80-as évek végén Bartók Béla Cantata profana, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A medvetánc stb. műveire készített tűzzománcsorozatot. A Kalevala szintén megihlette. 1995 és 1996-ban Finnország és Észtország nagyobb városaiban vándorkiállításon mutatta be vibráló, eleven tűzzománc képeit. 1989-től fejt ki plasztikai munkásságot, amelynek eredményei köztéri munkáin, érmein figyelhetők meg. Szobrászi működésére fennkölt, ünnepélyes megfogalmazási mód jellemző. Egyéni kiállítások 1984, 1985 • Rudnay Terem, Eger • Kultúrház, Baja • Petőfi Múzeum, Aszód 1993 • Várkert Galéria, Győr 1997 • MVSZ Székház, Budapest 1998 • Kossuth Klub, Budapest • József Attila Tudományegyetem Aula, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások 1984 • Zománcművészeti kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest 1988 • Zománcművészeti Biennálé, Laval 1998 • Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár 2001 • Kortárs magyar zománcművészet 1960-95, Millennium Szalon, Budapest. Művek közgyűjteményekben Nemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény, Kecskemét • Petőfi Múzeum, Aszód. Köztéri művei Millenniumi díszkút (2000, bronz, kő, mészkő, díszkút, Szeged, Klauzál tér) Zsótér Andor (2004, bronz, kő, portrédomborműves emléktábla, Szeged, Virág Cukrászda, Klauzál tér) Magyar Piéta 1956-os emlékmű (2006, bronz, emlékmű, Szeged, a Dóm mellett) Irodalom Alkotóműhely (kat., Kecskemét, 1983, 1989-90, 1991-93) MÄKELÄ, R.: Kalevala, ahogy a magyar művésznő látja, Hiidenkivi, 1995/4. GERLE J.: ~ zománcképei, Országépítő, 1997/2. IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, 1998 IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2. KISS B.: ~, Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999/2. IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Szín-játék. Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Művészeti Fórum, 1999/6. Matits Ferenc

[1M618/Z060] Olaj fa festmény régi fekete keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Ajándékozható állapotban van. Datált jelzés balra lent: LONGIN 1865 Hátoldalán felirat ceruzával: LONGIN 1932.V.24. PÁRIS BUDAINÉ Kereten felirat: LONGIN 1932.VI.12. Magasság: 39 cm Szélesség: 50 cm Súly: 1.765 kg

[1J773/079] Szép, hibátlan keretben található, rézlapra készített tűzzománc kortárs kép, tűzzománc kép. Jelzés jobbra lent: K.M. Magasság: 34.5 cm Szélesség: 22.5 cm Súly: 1.115 kg Kátai Mihály, ifj. festő, zománcművész Karcag, 1935-10-19   Szerző: Gyergyádesz László, ifj. 1963: Magyar Iparművészeti Főiskola, dekoratív festő szak, mesterei: Borsos Miklós, Z. Gács György. 1982: III. Nemzetközi Iparművészeti Quadriennálé nagydíja, Erfurt (Német Demokratikus Köztársaság); Bács-Kiskun Megye Művészeti díja; 1984: Munkácsy-díj; 1996: Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, Kecskemét, Szarvasnyomon c. kiállítás, Életmű-díj; 1997: Tűzzománcművészek Magyar Társasága, Életmű-díj. Hosszú időn át a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szimpózium bizottságának a tagja. A Tűzzománcművészek Magyar Társaságának tiszteletbeli elnöke. A kortárs magyar zománcművészet legnagyobb hatású művészegyénisége, akihez szorosan kapcsolódik a műfaj 60-as években történt fellendülése, a zománc képzőművészeti irányba való elmozdulása. A zománccal még a főiskola idején Budapesten, a Lampart Zománcipari Műveknél ismerkedett meg, ahol kihasználva a lehetőségeket, a 60-as években folyamatosan alkot, eleinte “lábaszománcot”, később elsősorban fémes zománcokat használva. 1964 tájától egyre többet tartózkodott Kecskeméten is, ahol Stefániay Edittel, Simon Balázzsal együtt folytatott kísérleteket a helyi zománcgyárban. Sikereket ért el a Képcsarnokon keresztül eladott zománcos táblaképeivel. 1970-ben a bécsi Schauer zománcgyár meghívására Ausztriában dolgozott. ~ nevéhez fűződik a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep megalapítása 1975-ben, melynek 1987-ig a művészeti vezetője volt. ~ ideáival, művészeti tevékenységének irányával, tematikájával erőteljes hatással volt a környezetében alkotó művészekre, különösen Kecskeméten. A ~ képviselte művészeti irány szellemileg és formailag is az archaikusból, a népművészetből táplálkozik. ~ nagyhatású, sajátosan misztikus, szimbolikus alkotás-filozófiai rendszerét a mai napig sokan követik. Ezt a világot, amelyet elsősorban ~ művei képviselnek a kortárs művészetben, s melyet a művészettörténészek között mindenekelőtt Pap Gábor koncepciója támogatott, 1975 tájától (“keresztszemes vita”) napjainkig tartó folyamatos támadások érték a kritika részéről (avantgárdellenesség, korszerűtlenség). A 70-es évek közepétől ~nak különösen szabadtéri (köztéri) alkotásai, térplasztikái jelentősek, melyek bonyolult, elsősorban népművészeti ihletésű, szimbólumokkal terhes ikonográfiájához gyakran mellékel irodalmi emelkedettségű műleírást. A 80-as évek elejére alakítja ki az ún. kecskeméti eljárást, melynek szépségét az ún. “tűzben pikturálás”, azaz a többszöri égetés biztosítja, s az ennek során létrejött rétegződés (a rétegek kitetszenek egymás alól) a zománcanyagban. E technika főműve, egyben ~ egyik ars poeticája az Alföldi látomások c. sorozat (1981), ahol a természet és az (alföldi) ember Tóth Menyhért-i, már kiveszőfélben lévő, álmokban, hiedelmekben, mesékben, mítoszokban gazdag együvé tartozásának állít emléket. 1987 után váratlanul visszavonult a zománcművészettől, és nagyméretű szimbolikus, figurális olajképeket kezdett el festeni. Irodalom ~ festőművész kiállítása (kat. Mednyánszky Terem, Budapest, 1966) PAP G.: Kincsek és mű-kincsek a Barbaricumból, Művészet, 1975/6. GOÓR I.: Megújuló zománcművészet Kecskeméten, Forrás, 1976/11. PAP G.: A kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep első három éve, Művészet/77, Budapest, 1978 Népművészet- kortárs művészet, Művészet, 1978/1. VADAS J.: Imaginárius térben. Zománcok és üvegek Salgótarjánban, Művészet, 1978/3. MENYHÁRT L.: Üzenetek anyanyelven. Beszélgetés ~lyal, Művészet, 1980/5. Menetközben. A kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelepről, Művészet, 1982/3. A kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelepről, Művészet, 1983/2. KRATOCHWILL M.: (kat., Művészetek Háza, Szekszárd, 1988) IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, 1998 IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2. IFJ. GYERGYÁDESZ L.: A kortárs magyar zománcművészet kezdetei, különös tekintettel a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep előzményeire Kecskeméten az 1960-1970-es években, Múzeumi kutatások Bács-Kiskun Megyében 1998, Kalocsa, 1999 PAP G.-GYERGYÁDESZ L.: Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely állandó kiállításának vezetője, Kecskemét, 1999 ANDRÁSI G.-PATAKI G.-SZÜCS GY.-ZWICKL A.: Magyar képzőművészet a 20. században, Budapest, 1999 IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Szín-játék. Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Művészeti Fórum, 1999/6. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1969 • Budapest Szálló • Derkovits Terem, Budapest (TV Galériája) és Városi Mozi, Kecskemét 1974 • Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred • Képcsarnok, Szeged • Művelődési Ház, Tatabánya 1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1980 • Csók Galéria, Budapest 1991 • Rudnay Terem, Eger. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1965 • Zománctörténeti kiállítás a Nemzetközi Zománcipari Konferencia alkalmából, Katona József Múzeum, Kecskemét 1971, 1973 • I-II. Országos Zománcművészeti Biennálé, Salgótarján Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep kiállításai 1982 • III. Nemzetközi Iparművészeti Quadriennálé, Erfurt (Német Demokratikus Köztársaság) 1984 • Zománc, Vigadó Galéria, Budapest • Szarvasnyom 1996 • Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, Kecskemét 1998 • Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, Kecskemét. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteménye, Kecskemét. Forrás: artportal.hu

[0Y338/033] Régi, szép állapotú, sok fával elkészített műves intarzia munka, kézimunka, fekete keretben. Magasság: 33 cm Szélesség: 26 cm Súly: 0.55 kg