Ön nem tudja használni ezt a szolgáltatást, mert nincs bejelentkezve felhasználóként. Kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!
Régi nagyméretű jelzett Kőbányai Porcelángyári termék 17.5 cm
Eladási ár: 24 000 HUF
Leírás
[1G920/UZ-N]
Régi, hibátlan állapotú vastag falú porcelán tárgy. Érdekessége, hogy alakja a nagyfeszültségű szigetelőre hasonlít, bár nem lyukas a közepe. Elképzelhető, hogy akkumulátorgyári használati tárgy. Oldalán kívül régi Kőbányai porcelángyár jelzése található, lásd fotó.
Magasság: 6.5 cm
Szélesség: 17.5 cm
Súly: 1.445 kg
Egy kis történelem
Kőbányai Porcelángyár a hatvanas években, fekete-fehér képekből összeállítva, színezve; Fotó: ismeretlen
Az ős gyár Alois Miesbach X. Külső Jászberényi út 41. téglagyárának kibővítése révén jött létre. A termelés 1846.-ban indult meg és 1908.-ig kizárólag tégla, tetőcserép és keramit útburkoló kockákat gyártottak. A társulat a fajansz- és porcelángyárat 1908.-ban hozta létre. A termelés főként falburkoló áruk, műszaki és egészségügyi porcelánok készítésével folyt.
A díszmű gyártás, bár erről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a húszas évek elejéig tarthatott és 1936.-ig a Porcelángyár újraindításáig megint csak ipari és egészségügyi árut termelt. 1936.-tól ismét beindult a díszműgyártás.
A gyárat 1941.-ben hadiüzemmé nyilvánították, majd 1944.-ben súlyos bombatalálat érte. A termelés a szovjet parancsnokság alatt 1945.-ben indult be újra. 1949.-ben a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten (azelőtt Drasche) államosításakor három téglagyárra, egy tűzállógyárra és a Drasche Porcelángyár Nemzeti Vállalatra osztották.
A gyár profilja műszaki porcelán, edény és díszműporcelán lett.
1949. május 31-től a Nagybátony-Újlaki Téglagyár telepén működött elektrokerámiai üzemet átadták a Porcelángyárnak. Ezzel egy időben megkezdődött Kőbányán a szteatit szigetelők és pirolit nevü hőtechnikai szigetelők gyártása is. Az elektrokerámiai (híradástechnikai) üzemet először a megszűnt edénygyár területére helyezték, később 1953 végén külön épületet kapott.
Fotó: ismeretlen, 1975, a kémény mögött a magas Drasche lakóházon jól látszik a később épített felső szint, az utca felé a gyár épületén még csak a vörös csillag van, nincs ott a nagy "Finomkerámiaipari Művek", aminek a helyére a KŐPORC felirat került később.
Fotó: archivum.mtva.hu, 1961, Liget utcai telephely
1950-51-ben új laboratórium épült a gyárban. A modern 5 szintes épületben az anyagvizsgáló kémiai laboratóriumon kívül itt kapott helyet a híradástechnikai fejlesztés-, és vizsgálólabor, valamint új nagyfeszültségű vizsgálólabor is.
A gyárban a termelést gyáregységekbe szervezték. Így alakult ki a porcelán, a híradástechnikai és gépészeti gyáregység. A gépészeti gyáregységben a folyamatos karbantartási munkák mellett jelentős helyet foglalt el a gépfejlesztés, azaz új célgépek és kemencék tervezése és kivitelezése. A híradástechnikai gyáregység részére terveztek és készítettek számos speciális gyártó és szerelő gépet, automatákat.
Fotó: ismeretlen, a massza üzem eleje
Fotó: ismeretlen, a mai Porcelán utca a 70-es években
1951 Kőbányai Porcelángyár lett a gyár neve.
1954-ben a megszűnt Solus Csiszolókoronggyár kőbányai Liget utcai telepét a gyárhoz csatolták, ahol sajtolt porcelánszerelési cikkeket, porcelán díszműárut, kordierit-, és pirolit hőtechnikai termékeket állítottak elő.
1969-ben a Budapesti Porcelángyár nógrádverőcei telepét a gyárhoz csatolták, ahol laboratóriumi porcelánokat gyártottak. A Liget utcai telepet 1969-ben átadták a Hollóházi Porcelángyárnak, ezzel megszűnt a díszmű gyártás. A festést végző dolgozókkal együtt a tervező csapat is a Hollóházi Porcelángyárhoz került. A széntüzelésű, szennyező kemencéket bezárták.
Fotó: ismeretlen, 1976(?), főbejárat
A híradástechnikai gyáregységben a kísérleti és kutatómunka alapján megkezdték a csőkondenzátorok gyártását. Ezek égetésére előbb egy periódikusan működő, gáztüzelésű (Pb-gáz), majd egy folyamatos üzemű gáztüzelésű, tolólapos kemencét építettek. 1957-ben megkezdték a trimmer kondenzátorok gyártását. Úgyszintén eredményesen végződtek a lágymágnes-ferrit termékek gyártására megindított kísérletek is és ferrit gyártó üzem létesült.
Fotó: ismeretlen, 1982 előtt
1959-60-ban jelentős beruházások kezdődtek. Megkezdődött a porcelán gyáregység rekonstrukciója. Ennek keretében újjáépítették, ill. korszerűsítették a nyersanyagtárolót és a porcelánmassza üzemet. 1970-ben sajtolómassza előkészítésére porlasztószárítási (atomizer) technológiát vezettek be.
Fotó: ismeretlen, 1976(?)
A gyár 1960-ban új telephelyet létesített Balassagyarmaton, ahol saját tervezésű és készítésű célgépekkel kondenzátor termékeket gyártottak. A IV. ötéves terv keretében Debrecenben és Bernecebarátiban létesült híradástechnikai üzem.
Fotó: Bognár József - KŐPORC 1836-1988, 1982(?)
1982 Átnevezik KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat névre a gyárat.
A kilencvenes évek felé az elektronika-technikai fejlődés annyira felgyorsult, hogy a hagyományos termékek folyamatosan kiszorultak a piacról. Ez és a KGST piac összeomlása azt eredményezte, hogy a gyár fokozatosan megszűntetni kényszerült először a vidéki telephelyeit, majd Budapesten is megszűnt a híradástechnikai termékek gyártása. A porcelánszigetelő gyártmányok iránt is csökkent a kereslet, ezért a porcelán gyáregység átszervezésére is sor került.
Fotó: ismeretlen, 1982 előtt, még a FINOMKERÁMIAIPARI MŰVEK felirat látható
1990 Megkezdődött a privatizáció. A minisztériumi felügyelet átkerült az Állami Vagyonügynökséghez. Az új vevő a termelést leállította és nem is kívánta folytatni. Az értékes berendezések jelentős része tönkrement, a kemencéket lebontották, fejlesztési laboratórium berendezései tönkrementek (pl. elektronmikroszkóp, jelentős műszaki könyvtár stb.)
A gyár bezárása nagy lelki törés volt a dolgozóknak. Sokan egész életükben csak itt dolgoztak és látniuk kellett a vállalat szétesését, bezárását.
A Kőporc dolgozók egy kis része új vállalkozások formájában próbálta folytatni a régi munkáját. Némelyik vállalkozás jó pár évig is bírta, sőt egy-kettő még most is üzemel, ráadásul a régi gyár területén belül.
Fotó: Szigeti Miklós, 2020, az alsó szinten itt volt az étterem
Felszámolás: KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat 1106 Budapest, Tárna u. 4. kezdete:1994-02-03 vége:2014-07-28.
Ezzel az egykori Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten (azelőtt Drasche), a Drasche Porcelángyár Nemzeti Vállalat, a Kőbányai Porcelángyár, a KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat története befejeződött.
Forrás: https://koporc.hu/story.html
Tulajdonságok
Foglalkozás:
patikus
vásárlási információk
Feltöltve:
2021. november. 25.
(A műtárgyat eddig 615-en nézték meg.)
Eladó:
( értékelés)
Átvétel:
futárszolgálat személyes átvét
Fizetés:
PayPal Átutalás Utánvét
Régi nagyméretű jelzett Kőbányai Porcelángyári termék 17.5 cm
[1G920/UZ-N]
Régi, hibátlan állapotú vastag falú porcelán tárgy. Érdekessége, hogy alakja a nagyfeszültségű szigetelőre hasonlít, bár nem lyukas a közepe. Elképzelhető, hogy akkumulátorgyári használati tárgy. Oldalán kívül régi Kőbányai porcelángyár jelzése található, lásd fotó.
Magasság: 6.5 cm
Szélesség: 17.5 cm
Súly: 1.445 kg
Egy kis történelem
Kőbányai Porcelángyár a hatvanas években, fekete-fehér képekből összeállítva, színezve; Fotó: ismeretlen
Az ős gyár Alois Miesbach X. Külső Jászberényi út 41. téglagyárának kibővítése révén jött létre. A termelés 1846.-ban indult meg és 1908.-ig kizárólag tégla, tetőcserép és keramit útburkoló kockákat gyártottak. A társulat a fajansz- és porcelángyárat 1908.-ban hozta létre. A termelés főként falburkoló áruk, műszaki és egészségügyi porcelánok készítésével folyt.
A díszmű gyártás, bár erről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a húszas évek elejéig tarthatott és 1936.-ig a Porcelángyár újraindításáig megint csak ipari és egészségügyi árut termelt. 1936.-tól ismét beindult a díszműgyártás.
A gyárat 1941.-ben hadiüzemmé nyilvánították, majd 1944.-ben súlyos bombatalálat érte. A termelés a szovjet parancsnokság alatt 1945.-ben indult be újra. 1949.-ben a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten (azelőtt Drasche) államosításakor három téglagyárra, egy tűzállógyárra és a Drasche Porcelángyár Nemzeti Vállalatra osztották.
A gyár profilja műszaki porcelán, edény és díszműporcelán lett.
1949. május 31-től a Nagybátony-Újlaki Téglagyár telepén működött elektrokerámiai üzemet átadták a Porcelángyárnak. Ezzel egy időben megkezdődött Kőbányán a szteatit szigetelők és pirolit nevü hőtechnikai szigetelők gyártása is. Az elektrokerámiai (híradástechnikai) üzemet először a megszűnt edénygyár területére helyezték, később 1953 végén külön épületet kapott.
Fotó: ismeretlen, 1975, a kémény mögött a magas Drasche lakóházon jól látszik a később épített felső szint, az utca felé a gyár épületén még csak a vörös csillag van, nincs ott a nagy "Finomkerámiaipari Művek", aminek a helyére a KŐPORC felirat került később.
Fotó: archivum.mtva.hu, 1961, Liget utcai telephely
1950-51-ben új laboratórium épült a gyárban. A modern 5 szintes épületben az anyagvizsgáló kémiai laboratóriumon kívül itt kapott helyet a híradástechnikai fejlesztés-, és vizsgálólabor, valamint új nagyfeszültségű vizsgálólabor is.
A gyárban a termelést gyáregységekbe szervezték. Így alakult ki a porcelán, a híradástechnikai és gépészeti gyáregység. A gépészeti gyáregységben a folyamatos karbantartási munkák mellett jelentős helyet foglalt el a gépfejlesztés, azaz új célgépek és kemencék tervezése és kivitelezése. A híradástechnikai gyáregység részére terveztek és készítettek számos speciális gyártó és szerelő gépet, automatákat.
Fotó: ismeretlen, a massza üzem eleje
Fotó: ismeretlen, a mai Porcelán utca a 70-es években
1951 Kőbányai Porcelángyár lett a gyár neve.
1954-ben a megszűnt Solus Csiszolókoronggyár kőbányai Liget utcai telepét a gyárhoz csatolták, ahol sajtolt porcelánszerelési cikkeket, porcelán díszműárut, kordierit-, és pirolit hőtechnikai termékeket állítottak elő.
1969-ben a Budapesti Porcelángyár nógrádverőcei telepét a gyárhoz csatolták, ahol laboratóriumi porcelánokat gyártottak. A Liget utcai telepet 1969-ben átadták a Hollóházi Porcelángyárnak, ezzel megszűnt a díszmű gyártás. A festést végző dolgozókkal együtt a tervező csapat is a Hollóházi Porcelángyárhoz került. A széntüzelésű, szennyező kemencéket bezárták.
Fotó: ismeretlen, 1976(?), főbejárat
A híradástechnikai gyáregységben a kísérleti és kutatómunka alapján megkezdték a csőkondenzátorok gyártását. Ezek égetésére előbb egy periódikusan működő, gáztüzelésű (Pb-gáz), majd egy folyamatos üzemű gáztüzelésű, tolólapos kemencét építettek. 1957-ben megkezdték a trimmer kondenzátorok gyártását. Úgyszintén eredményesen végződtek a lágymágnes-ferrit termékek gyártására megindított kísérletek is és ferrit gyártó üzem létesült.
Fotó: ismeretlen, 1982 előtt
1959-60-ban jelentős beruházások kezdődtek. Megkezdődött a porcelán gyáregység rekonstrukciója. Ennek keretében újjáépítették, ill. korszerűsítették a nyersanyagtárolót és a porcelánmassza üzemet. 1970-ben sajtolómassza előkészítésére porlasztószárítási (atomizer) technológiát vezettek be.
Fotó: ismeretlen, 1976(?)
A gyár 1960-ban új telephelyet létesített Balassagyarmaton, ahol saját tervezésű és készítésű célgépekkel kondenzátor termékeket gyártottak. A IV. ötéves terv keretében Debrecenben és Bernecebarátiban létesült híradástechnikai üzem.
Fotó: Bognár József - KŐPORC 1836-1988, 1982(?)
1982 Átnevezik KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat névre a gyárat.
A kilencvenes évek felé az elektronika-technikai fejlődés annyira felgyorsult, hogy a hagyományos termékek folyamatosan kiszorultak a piacról. Ez és a KGST piac összeomlása azt eredményezte, hogy a gyár fokozatosan megszűntetni kényszerült először a vidéki telephelyeit, majd Budapesten is megszűnt a híradástechnikai termékek gyártása. A porcelánszigetelő gyártmányok iránt is csökkent a kereslet, ezért a porcelán gyáregység átszervezésére is sor került.
Fotó: ismeretlen, 1982 előtt, még a FINOMKERÁMIAIPARI MŰVEK felirat látható
1990 Megkezdődött a privatizáció. A minisztériumi felügyelet átkerült az Állami Vagyonügynökséghez. Az új vevő a termelést leállította és nem is kívánta folytatni. Az értékes berendezések jelentős része tönkrement, a kemencéket lebontották, fejlesztési laboratórium berendezései tönkrementek (pl. elektronmikroszkóp, jelentős műszaki könyvtár stb.)
A gyár bezárása nagy lelki törés volt a dolgozóknak. Sokan egész életükben csak itt dolgoztak és látniuk kellett a vállalat szétesését, bezárását.
A Kőporc dolgozók egy kis része új vállalkozások formájában próbálta folytatni a régi munkáját. Némelyik vállalkozás jó pár évig is bírta, sőt egy-kettő még most is üzemel, ráadásul a régi gyár területén belül.
Fotó: Szigeti Miklós, 2020, az alsó szinten itt volt az étterem
Felszámolás: KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat 1106 Budapest, Tárna u. 4. kezdete:1994-02-03 vége:2014-07-28.
Ezzel az egykori Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten (azelőtt Drasche), a Drasche Porcelángyár Nemzeti Vállalat, a Kőbányai Porcelángyár, a KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat története befejeződött.
Forrás: https://koporc.hu/story.html
