Régi fekete kerámia alakos persely

Eladási ár: 14 000 10 500 HUF

Leírás

[0E037/X126]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Régi, szép állapotú fekete színű, hordó alakú mázas kerámia malacpersely.
Tetején sipkás törpe ül, vigyázza az értéket.

A persely néhány mázkopás található.

Magasság: 18.5 cm
Szélesség: 9 cm
Hosszúság: 11.5 cm
Súly: 0.473 kg

Tulajdonságok

Anyag: mázas kerámia
Állapot:

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 10.

(A műtárgyat eddig 1252-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Régi fekete kerámia alakos persely

[0E037/X126] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú fekete színű, hordó alakú mázas kerámia malacpersely. Tetején sipkás törpe ül, vigyázza az értéket. A persely néhány mázkopás található. Magasság: 18.5 cm Szélesség: 9 cm Hosszúság: 11.5 cm Súly: 0.473 kg

További részletek
Anyag: mázas kerámia
Állapot:

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 10.

(A műtárgyat eddig 1252-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
14 000 helyett
10 500 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC086/Bp78/81] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 14 x 20 cm keret nélkül. Készült: grafit, ceruza, Papír A kép Pólya Tibor (Szolnok, 1886, Szolnok, 1937) alkotása. Jelezve balra lent "Pólya T." A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben a bajor fővárosba utazott Falus Elek festővel együtt. Ezután következett a francia főváros, majd ismét Budapest, nyaranként pedig Szolnok, Fényes Adolf mester mellett. 1912-1919 között állandó tagja (vezető tagja) volt a szolnoki művésztelepnek. A kecskeméti művésztelepen is megfordult, ahol Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. Friss előadású, elmés, impresszionista jellegű tájfestményeivel (Falu toronyból nézve), alakos műveivel (Hetivásár), ötletes plakátterveivel s karikatúráival vált népszerűvé. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, nagy sikerrel szerepelt annak hazai és külföldi (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 között csaknem minden évben rendezett kollektív bemutatót az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas-könyvek jeles grafikusaként működött. 1925-28 között többször járt Amerikában. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról", az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. Népszerűek reklámgrafikái is. 1938-ban emléktárlatot rendeztek műveiből. Több munkája a Magyar Nemzeti Galériában van (Tél, stb.). (B.F.:Műv. 1988/11/12, ML, Éber, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. A szolnoki művésztelep tagja volt, anekdotikus festményei és karikatúrái tették népszerűvé. 1929-ben a Fészek Klubban gyűjteményes kiállítást rendezett. Jeles magyar írók (Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes stb.) műveit illusztrálta. A Szinyei Társaság tagja. Műveiből több a Magyar Nemzeti Galériában található. - Irod.: Pólya Tibor. Magyar Iparművészet, 1937. Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. Bp.-en, Szolnokon és Párizsban végezte tanulmányait. A kecskeméti és a szolnoki művésztelep tagja volt. Impresszionista táj- és figurális képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést, karikatúrákat is készített. 1917 és 1924 között csaknem minden évben rendeztek műveiből kollektív kiállítást az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjt. kiállítása. 1925-től 1928-ig Amerikában járt és a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából New Yorkba utazott küldöttség útjáról albumot adott ki. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben Münchenbe utazik, Falus Elekkel együtt. Ezután következett Párizs, majd ismét Budapest. Nyaranként Szolnok újra és újra, Fényes Adolf mester mellett. 1912-19 között állandó tagja volt a szolnoki művésztelepnek. Utóbb a kecskeméti művésztelepen is dolgozott. A kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla mellett festett. Impresszionista táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, s kirobbanó sikerrel vett részt a Társaság hazai és külhoni (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 k. csaknem minden évben rendezett kollektív tárlatot az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas könyvek jeles grafikusa volt. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról" az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. 1938-ban emlékkiállítást rendeztek munkáiból. Több műve a MNG-ban van. (B.F.: Műv.-1988/11/12, ML, Éber) Művészeti lexikon I-II. Festő és grafikus, szül. Szolnok 1886 ápr. 25. Budapesten, Szolnokon, Párisban végezte tanulmányait és impresszionista szemléletű táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt képes lapokba.
Pólya Tibor : Beszélgetők
31 500 HUF
[FKC066/Z030] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 57 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kacziány Aladár (Cserhátsurány, 1887, Budapest, 1978) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kacziányi" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Iparművészeit Főiskolán és a Római Angol Művészakadémián végezte művészeti tanulmányait. Mesterei Újvári Ignác és Pap Henrik voltak. 1912-től a Műcsarnok állandó kiállítója volt. Művei számos külhoni tárlaton is sikert arattak (Hága, 1921; Bécs, 1924, velencei Biennálé, 1932). Tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. A társulat bemutatóink a Nemzeti Szalonban, majd az Új Szalonban rendszeresen szerepelt olajképekkel, akvarellekkel és rajzokkal. 1945 után részt vett három nemzeti kiállításon. Többnyire szimbolikus és dekoratív munkákat festett, itáliai tanulmányútja után a preraffaeliták műveivel rokon műveket alkotott. 1930-ban ő festette az egri minorita templom oltárképét. 1933-46 között a budapesti Iparművészeti Iskola tanára volt. "Nő virággal" című képe a Magyar Nemzeti Galériában található, 1967-ben egy műve a pécsi Modern Képtárba került. Több díjat nyert. (ML, MÉL, Éber, Új Idők Lexikona/1938) Magyar festők és grafikusok adattára Az Iparművészeti Főiskolán és a római, angol művészakadémián tanult. Mesterei: Ujváry Ignác és Pap Henrik voltak. 1912-től kiállító művész és ettől kezdve a műcsarnoki tárlatok állandó kiállítója volt. Munkái számos külföldi kiállításon is sikert arattak. (Hága, 1921, Bécs, 1924, Velencei Biennálé, 1932). Itáliai tanulmányútja hatására a preraffaelíták műveivel rokon műveket alkotott. Tagja volt az 1924-ben alakult Spiritulális Művészek Szövetségének. Az egyesület kiállításain a nemzeti Szalonban, majd az Új Szalonban rendszeresen szerepelt olajképekkel, vízfestményekkel, rajzokkal. 1930-ban festette az egri minorita templom oltárképét. 1933-tól 1946-ig az Iparművészeti Főiskola tanára. Nő virággal c. képe a Magyar Nemzeti Galériában található. 1967-ben egy műve a Pécsi Modern Képtárba került, Tompa Kálmán gyűjteményének részeként. - MÉL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán és a Római Angol Művészakadémián végezte tanulmányait. Mesterei Újvári Ignác és Pap Henrik voltak. 1912-től a Műcsarnok állandó kiállítója volt. Művei számos külföldi kiállításon is sikert arattak (Hága - 1921, Bécs - 1924, Velencei Biennálé - 1932). Itáliai tanulmányútja hatására a preraffaelíták műveivel rokon műveket alkotott. Tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. Az egyesület kiállításain a Nemzeti Szalonban, majd az Új Szalonban rendszeresen szerepelt olajképekkel, akvarellekkel, rajzokkal. 1930-ban festette az egri minorita templom oltárképét. 1933-1946 k. a bp.-i Iparművészeti Iskola tanára volt. "Nő virággal" c. képe a MNG-ban található. 1967-ben egy műve a Pécsi Modern Képtárba került. Több díjat nyert. (ML, MÉL) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Az Iparművészeti Iskola tanára volt 1933-tól 1946-ig. Bp.-en és Olaszo.-ban végezte tanulmányait. 1912-ben állított ki először a Műcsarnokban, ahol 1945-ig állandó kiállító volt. Nagyobbára szecessziós hangvételű szimbolikus kompozíciókkal szerepelt (Öröm). 1919-ben műveiből kollektív kiállítást rendeztek a Nemzeti Szalonban, 1931-ben a Műcsarnokban. Számos külföldi kiállításon is szerepelt, több díj nyertese. Oltárképet festett az egri minorita templom részére. A felszabadulás után részt vett három nemzeti kiállításon. Nő virággal c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Művészeti lexikon I-II. Festő. Budapesten és Olaszországban végezte tanulmányait és nagyobbára kötött stílusú szimbolikus kompozíciókat (Öröm) és női alakokat (Virgilia stb.) állított ki Budapesten.
Kacziány Aladár : Két akt
195 000 HUF