Régi nagyméretű terrakotta hal alakú kerámia váza 27 cm

Eladási ár: 65 000 HUF

Leírás

[1G701/Z023]
Régi, nagy méretű, hibátlan állapotú zöld színű hal alakú váza, keleti ponty figura.

Magasság: 27 cm
Szélesség: 15 cm
Súly: 3 kg

Tulajdonságok

Anyag: terrakotta
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. május. 31.

(A műtárgyat eddig 871-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Régi nagyméretű terrakotta hal alakú kerámia váza 27 cm

[1G701/Z023] Régi, nagy méretű, hibátlan állapotú zöld színű hal alakú váza, keleti ponty figura. Magasság: 27 cm Szélesség: 15 cm Súly: 3 kg

További részletek
Anyag: terrakotta
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. május. 31.

(A műtárgyat eddig 871-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
65 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B247/148] Olaj vászon festmény, ezüst színű képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve balra lent: GYELMIS L. Hátoldalán a Képcsarnok Vállalat zsűricímkéje: KÉPCSARNOK VÁLLALAT GYELMIS LUKÁCS TÁNCSICS UTCA Magasság: 86 cm Szélesség: 66 cm Súly: 3.3 kg Gyelmis-Lukács János  Gyelmis-Lukács János (Szabadka, 1899. szeptember 28. – Budapest, 1979. április 24.) festőművész.  Életpályája 1924-től 26-ig Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula korrigálta, 1929–30-ben a firenzei Accademia di Belle Artin képezte magát. 1928–1938 között Olaszországban élt és dolgozott, ugyanitt számos gyűjteményes tárlata volt. Hazatérését követően a bükki majd az újvidéki művésztelepen dolgozott. 1942-ben elnyerte Újvidék város nagy ezüstérmét, 1963-ban pedig oklevelet kapott az olaszországi Palestrinában.1945 után Budapesten élt. Plasztikus hatású, a fény és árnyék ellentétére épülő tájképeket, figurális kompozíciókat festett. Alkotásait – a magángyűjtemények mellett – a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, és a szabadkai Városi Múzeum őrzi. Kiállításai 1969 Szabadka 1926 A bükki művésztelep kiállítása, Eger 1940 A Magyar Művészetért kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1941 az OMKT jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1950 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest (Forrás: wikipédia )
Gyelmis-Lukács János : Budai vár "Táncsics utca" Budapest
195 000 HUF
[2B245/148] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú ezüst színű keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelezve jobbra lent: JANKOVICS Hátoldalán címke, rajta felirat: JANKOVICS JÁNOS SZAJNAPART Magasság: 95 cm Szélesség: 65 cm Súly: 4.615 kg ÖNÉLETRAJZ RÉSZLETESEN Jankovics János László Felvállalásom szerint Jankovics János László neoszimbolista festőművész vagyok. 1943-ban születtem és az a „már gyermekkorában is” előtag után, bővített mondatomban semmi olyan dolog nem következik amivel – a gyakorlat szerint – a szakmai önéletrajzok jeleskedni szoktak. Tehát e rövid bemutatkozás után be is végződhetne a történet! Nem jártam ilyen irányú középiskolába, nem végeztem el az akkori Képzőművészeti Főiskolát, nem léteztem a Magyar Képzőművészeti Alap tagságában és nem voltam azon versenyzők között sem, akiket a mindenkori szakmai vezetés elismerésével, esetleges szakirányú kritikájával, vagy akár díjaival méltathatott volna. Végül amint most a hetvenedik életévemet betöltöm, a látszat s talán a gyakorlat szerint, úgy tűnhet sokaknak, hogy ez a dolog ennyi volt és tovább nem is létezik. Mindezek után mi mondanivalóm akadhat? Íme tehát: Nem állíthatom magamról a szakirányú iskolázottságot, ugyanakkor nem mondhatom el magamról a szakirányú tapasztalatlanságot. Az autodidaktaság sem volna valódi: négy évig korrigált Tamás Ervin festőművész, valamikor 1978 tájától, jóval később könyvtervező tipográfus végzettséget szereztem, ami valahol érinti a szakmát, majd 1997-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nyolc bemutatott festményem alapján tagjai közé választott, végül, félretettem minden mást és főfoglalkozásom a festés és a táblafestés lett, ez utóbbi alkotói huszonhét év alatt harminchat önálló kiállításom volt, (megemlíteném talán, hogy abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy sok mások mellett, kiállításaim megnyitóin dr. Gerelyes Edit esztéta, Végh Alpár Sándor író, Köpöczi Rózsa, Boros Lili művészettörténészek Bulányi György piarista, Reisinger János irodalomtörténész és mint jó kollégák Nagy B István, Németh Zsuzsanna, és sokadszor, de nem utolsósorban Mizser Pál festőművészek, legutóbb pedig (2013-ban) dr. Feledy Balázs művészettörténész méltatták munkáimat, alapító tagja és elnöke voltam a Verőcei Műhely Művészeti Egyesületnek a megszűnéséig, 16 évig működtettem közösségünknek és a Dunakanyar látogatóinak az Amaltheia Műteremgalériát. Azonban e rövid arculatot elbeszélőbbé szükséges tennem. A mai napig festek, képzőművészként, csak 40 éves korom óta tevékenykedem, bár célként, úgy 19 éves koromban kitűztem. Derűs szemüveggel nevezhetném a sors szeszélyének is. Voltam segédmunkás, időszakosan dekoratőr (ünnepnapok elött: ápr.4- máj. 1- nov.7, kiemeltek, de azután sietve visszatettek – kaderlapom szerint – segéddolgozni, hosszú évekig befolyásolt környezetben éltem, a korlátok tapinthatóak voltak. Voltam azután beteg és hullahordó, műtős, beat zenész, jazz – zenész, képesítés nélkül tanítottam gitárt és összhangzattant a Szobi Gimnáziumban, de még voltam sofőr, autószerelő, és kitudja már… Utolsó munkahelyem az Athenaeum Nyomdában volt, reprodukciós fényképészként. Utolsó végzettségem tipográfus. E dolgok kapcsán azonban, inkább fontosnak tartom, hogy dolgoztam munkások, rakodók, orvosok, mérnökök, pedagógusok között. Tehát 20 évig a társadalom minden részére volt rálátásom, metamorfózisaik közben. Mindenütt elvégeztem valami iskolát, de aztán egyiket sem használtam, igényem sem volt rá, másra vártam. A 70-es, 80-as években majdnem minden fontosabb budapesti kiállítás megnyitón, mint érdeklődő ott voltam. Fontos dolognak éreztem még, hogy mindenütt csak vendég voltam, (a munkahelyekkel együtt), úgy emlékszem ezekre az évekre, mint aki kívülről szemléli a dolgokat, semminek sem, vagy csak alig voltam részese. Az élet akkor vált „valóssá” számomra, amikor negyvenháromévesen ismét megnősültem, műtermet alakítottam és otthagytam minden dologházat. Volt részünk a bohém nyomorban és a valóságosban is. Öt gyermekünk született és volt amikor csak a festés jövedelme volt meg a gyes. Voltak aztán szebb napok is mifelénk és ismét rosszabbak. Meggazdagodni sohasem volt szándékunkban. Amint ez írásból is sejteni lehet sem ama munkaverseny, sem ez a szabadverseny nem a mi világunk! Ez utóbbi 20 év óta, burjánzó hedonista társadalmi rendet, pénzközpontú gondolkodást – ami ránk telepedett- nevén nevezve, a bomlás televényének tartom. Feleségemmel keresztényként, vagy inkább tanítványként kerestük utunkat, és mindig volt továbbvezető út. Ezt most is ugyanígy érzem! Meglátásom szerint, ha nincs feloldója a természetes kiválasztódásnak, akkor az a természetellenesbe csap át, a feloldás módját, pedig csak a tanítványok élhetik meg! Életemben lassan lejárt a szemlélődések kora, még a nyomdában dolgoztam, reprodukciós fényképészként, közben kiadóknak dolgozhattam tipográfusként (Magvető, Ifjúsági, Tankönyvkiadó…), de valójában ekkor már voltak önálló kiállításaim is, és olykor eladták grafikáimat a Csontváry teremben. A szemlélődések után, az útkeresések jöttek... (Forrás: https://www.jankovicsjanos.hu/oneletrajz-reszletesen/)
Jankovics János : "Szajnapart"
114 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1P554/UZ-K] Hibátlan állapotú, jelzett egész alakos ülő egészalakos női akt szobor. Alján karcolt jelzés: KUCS Magasság: 23.5 cm Szélesség: 36 cm Súly: 1.255 kg Kiss Lenke, R. szobrász Illye [Ciumeghiu, RO], 1926-05-13 Névváltozat: Rábai Györgyné 1951-57: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Barcsay Jenő, Mikus Sándor, Pátzay Pál. 1967, 1977: Egry József-díj. 1964 óta Veszprémben élt és dolgozott. Szobrászata figuratív, realista szellemiségű. Kisplasztikákat és megrendelésre monumentális kompozíciókat alkotott. Műveinek anyaga elsősorban a bronz és a kő, de gyakran alkalmazta az agyagok ötvözését is (bronz-kő, bronz-fa). Köznapi és mitológiai témákat, alakokat megjelenítő alkotásait expresszív formarend árnyalja. Irodalom BALOGH Ö.: ~ kiállítása, Új Tükör, 1968. március 2. JÁRMAI E.: ~ szobrászművész bányászati érmei, Bányászat, 1983/5. Egy humanista művész alázata, Képes Újság, 1984. szeptember 8. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1966 • Képcsarnok, Veszprém 1971, 1973 • Nitrokémiai Ipartelepek, Pétfürdő 1978 • Balaton Galéria, Balatonfüred • Dési Huber Terem (kat.) 1980 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1990 • Szeged 1993 • Bécs 1995 • Helyőrségi Művelődési Központ, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Veszprém Megyei Tavaszi Tárlatok • Őszi Tárlatok • Dunántúli Tárlatok 1981 • VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Bányászati Múzeum, Sopron • Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Xantus János Múzeum, Győr • Vay Ádám Múzeum, Vaja. Forrás: artportal.hu 
Kucs Béla : Terrakotta női akt szobor 36 cm
42 000 HUF
[FKA357/Bp301/27] A kép mérete: 43 x 35 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szász István (Kolozsvár, 1878, Budapest, 1965) alkotása. Jelezve balra lent "Szász I." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Kolozsvár, 1878 – Budapest, 1965 Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1905-től szerepelt a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban alakos műveivel. Három évig olaszországi hadifogságban volt, ahol számos tanulmányt készített. 1919-től ismét Budapesten dolgozott. Néhány művét a Nemzeti Galériában őrzik. (Éber, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Kolozsvár, 1878 – Bp., 1965 Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1905-től szerepelt a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban figurás műveivel. Három évig volt Itáliában hadifogságban, ahol sok tanulmányt készített. 1919-től ismét Budapesten dolgozott. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Kolozsvár, 1878 – Budapest, 1965. A Képzőművészeti Főiskolán tanult, s 1905-től szerepelt a Műcsarnokban és a Nemzeti Galériában figurás képeivel. Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. – ML Művészeti lexikon I-IV. Kolozsvár, 1878. dec. 8. – Bp., 1965. szept. 29. festő. A Képzőművészeti Főiskolán tanult s 1905-től szerepelt a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban figurális képeivel. Néhány művét a Nemz. Gal.-ban őrzik.
Szász István : Mandolinos hölgy
125 000 HUF
[FKA731/Z055] A kép mérete: 50,5 x 40,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Cs. Pataj Mihály (Békéscsaba, 1921) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Cs. Pataj" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1947-ben végzett Rudnay Gyula növendékeként. Fa- és rézmetszésre Varga Nándor Lajos grafikai osztályán képezte magát. Ezután Szarvason dolgozott, itt tartózkodása során főként olajképeket, akvarelleket festett, számos fametszetet készített. Az alföldi táj és a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének fő ihletője. Fametszeteire jelentős hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A '60-as években Szegeden folytatott gouache-festészetben alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Alkotásait összetett technikai eljárással alakítja ki. 1951 óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon fametszetekkel, vízfestményekkel és olajképekkel. Egyéni kiállítások: Derkovits Terem, Szeged, Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Szarvas, Eger, Makó, Pécs, Szolnok, Szombathely, Székesfehérvár, Bologna, Luxemburg, Helsinki, Belgium, stb. 1967-ben szerepelt a Szegedi képzőművészek seregszemléjén a Magyar Nemzeti Galériában. 1968-1997 között rendszeresen kiállított a Szegedi Nyári Tárlatokon, 1973-1997 között a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, 1985-ben és 1987-ben a szegedi Táblafestészeti Biennálékon. Éveken át Szegeden a Tanárképző Főiskola művészpedagógusaként dolgozott, tanár, utóbb tanszékvezető volt. A Rudnay Gyula Baráti Társaság tagja. Díjak: Honor Pro Meritis; Szegedért emlékérem; a Munka Érdemrend ezüst fokozata. Alkotásait őrzi a békéscsabai Munkácsy M. Múzeum és a szegedi Móra F. Múzeum. (D.F.Zs.: Műv. 1965/2, V.L.: MŰv. 1970/5, SzZ-SzK, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. Fa- és rézmetszésre Varga Nándor L. grafikai osztályán képezte magát. Szarvasi tartózkodása során főleg fametszéssel és akvarellezéssel foglalkozott. Az Alföld tájai, valamint a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének fő ihletője. Fametszeteire nagy hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A 60-as években Szegeden folytatott gouach-festészetében a tipikus alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Alkotásait összetett technikai eljárással alakítja ki. 1951 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon fametszetekkel, vízfestményekkel és olajképekkel. 1962-ben a Derkovits Teremben volt kiállítása. (SzZ-Szk, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. Fa- és linómetszéssel szintén a főiskolán, Varga Nándor Lajos grafikai osztályán ismerkedett meg. Évtizedekre nyúló szarvasi tartózkodása alatt főleg fametszéssel és akvarellek készítésével foglalkozott. Az Alföld tája, a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének ihletője. Fametszeteire nagy hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A hatvanas évektől Szegeden folytatott gouasfestészetében a tipikus alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Önállóan 1953-1974 között Szarvas, Békéscsaba, Gyula, Szeged, Vásárhely, Budapest és Szabadka kiállítótermeiben szerepelt. Festményeit összetett technikai eljárással - a festéken kívül színes papír és staniol használatával - alakítja ki. 1971-ben a szegedi Művészklubban, a jugoszláviai Vajdaságban 1973-1974 fordulóján rendezett önálló kiállítást. 1983 februárjában az újszegedi szövőgyár kultúrtermében rendezett üzemi tárlatot. 1984 novemberében Salgótarjánban nyílt kiállítása. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975. Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1947-ben végzett Rudnay György növendékeként. 1951 óta vesz részt kiállításokon fametszetekkel, akvarellekkel és olajképekkel. 1962-ben a Derkovits Teremben volt önálló kiállítása. Szegeden él. Szegedi festők A Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula tanítványaként 1940 és 1947 között végezte. A budapesti és szegedi egyetemen művészettörténetet, régészetet és néprajzot hallgatott. Évtizedeken át a szegedi tanárképző főiskola művésztanára, majd tanszékvezetője. Oktatóként színelméleti kutatásokat végzett. Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint a Rudnay Gyula Baráti Társaságnak. Művésztelepek: Dömsöd, Szigliget, Hédervár, Zsennye Díjak, elismerések: Művészeti Lexikon (1967) Munka Érdemrend ezüst fokozat (1970) Szegedért Emlékérem (1995) Honor Pro Meritis (1996) Egyéni kiállítások: Békéscsaba (1956, 1969, 1977, 1979, 1933) Szeged (2-3 évenként) Hódmezővásárhely (1969) Szarvas (1953, 1982 ,1988, 1993) Budapest (1962, 1983) Makó (1976) Miskolc (1982) Szentes (1982, 1984) Keszthely (1985) Salgótarján (1984) Gyula (1984) Pécs (1989) Szombathely (1991) Székesfehérvár (1993) Veszprém (1994) Pozsony-Szlovákia (1974) Szabadka-Jugoszlávia (1974) Bologna-Olaszország (1976) Luxemburg (1984) Gronau Epe (1982) Witten - Németország (1983) Helsinki - Finnország (1990) Oberwart - Ausztria (1991) Zobrsel - Belgium (1992) Párizs - Franciaország (1999) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1947-ben végzett Rudnay Gyula és Varga Nándor Lajos növendékeként a főiskolán, majd a szarvasi és a szegedi tanítóképzőben rajztanárkodott. 1963-tól 1980-ig a szegedi tanárképző rajz-tanszékének vezetője volt. Számos kelet- és nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Az ötvenes évek óta kiállító művész, eddig mintegy 100 kisebb-nagyobb egyéni tárlata volt. Gyűjteményes anyagát 1981-1982-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Múzeum, a szarvasi Tessedik Múzeum, a budapesti Pataki Galéria mutatta be; önálló tárlattal szerepelt Jugoszláviában, Olaszországban, Csehszlovákiában, Luxemburgban, és az NSZK-ban. - Összefogott szerkezetű, színkontrasztokra felépített művei sajátos festői energiával érzékeltetik az Alföld ipari és kulturális fejlődését, táji és népművészeti jellegzetességeit. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1940-47: MKF, mestere: Rudnay Gyula. 1970: Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1995: Szegedért emlékérem; 1996: Honor Pro Meritis. A Rudnay Gyula Baráti Társaság tagja, a szegedi Juhász Gyula FT Rajz és Művészettörténet Tanszékének tanára, majd tanszékvezetője volt. Szegeden él. Nyugtalan alkatú, optimista szemléletű alkotó. Alapvetőnek tekinti a tárgyi, természeti inspirációt. Pályája elején realista látása konstruktív és expresszív formaelemekkel ötvöződött, míg az utóbbi évtizedekben inkább a kolorisztikus, expresszív felfogást képviseli. Ek: 1956: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1960: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1962: Derkovits T.; 1969: Móra F. M., Képtára, Szeged; Tornyai J. M., Hmvhely; 1974: Tessedik M., Szarvas; 1976: Bagno di Romagna, Bolgona; 1977: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1979: Gulácsy T., Szeged; 1981: Móra F. M. Képtára, Szeged; Gyermány G., Luxemburg; 1984: Szőnyi T., Miskolc; Képcsarnok, Salgótarján; 1986: Képcsarnok G., Eger; 1988: József A. M., Makó; 1989: Ferenczy T., Pécs; 1990: Magyar Int., Helsinki; 1991: Móra F. M. Képtára, Szeged; Derkovits T., Szhely; 1992: Mészöly T., Szfvár; Zoersel (B) 1993: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1997: Móra F. M. Képtára, Szeged; Szolnoki G., Szolnok. Vcsk: 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1968-97: Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M. Képtára, Szeged; 1973-97: XX-44. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1985, 1987: Táblaképfestészeti b., Móra F. M. Képtára, Szeged; 1991: Kult. Közp. Zoersel (B); 1997: Szegedi festők, Móra F. M. Képtára, Szeged. Mk: Móra F. M., Szeged; Munkácsy M. M., Bcsaba. Irod.: D. Fehér Zs.: Pataj Mihály, Cs. kiállítása Szegeden, MŰV, 1956/2.; Tamás A.: Pataj Mihály, Cs. kiállítása, Tiszatáj, 1964/12.; Dér E.: Pataj Mihály, Cs. Tiszatáj, 1968/5.; Vinkler L.: Gondolatok Pataj Mihály, Cs. festészetéről, MŰV, 1970/5.; Szuromi P.-Tandi L.: Szegedi festők, Szeged, 1997. (Sz. P.)
Cs. Pataj Mihály : Velence
65 000 HUF