[1P554/UZ-K] Hibátlan állapotú, jelzett egész alakos ülő egészalakos női akt szobor. Alján karcolt jelzés: KUCS Magasság: 23.5 cm Szélesség: 36 cm Súly: 1.255 kg Kiss Lenke, R. szobrász Illye [Ciumeghiu, RO], 1926-05-13 Névváltozat: Rábai Györgyné 1951-57: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Barcsay Jenő, Mikus Sándor, Pátzay Pál. 1967, 1977: Egry József-díj. 1964 óta Veszprémben élt és dolgozott. Szobrászata figuratív, realista szellemiségű. Kisplasztikákat és megrendelésre monumentális kompozíciókat alkotott. Műveinek anyaga elsősorban a bronz és a kő, de gyakran alkalmazta az agyagok ötvözését is (bronz-kő, bronz-fa). Köznapi és mitológiai témákat, alakokat megjelenítő alkotásait expresszív formarend árnyalja. Irodalom BALOGH Ö.: ~ kiállítása, Új Tükör, 1968. március 2. JÁRMAI E.: ~ szobrászművész bányászati érmei, Bányászat, 1983/5. Egy humanista művész alázata, Képes Újság, 1984. szeptember 8. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1966 • Képcsarnok, Veszprém 1971, 1973 • Nitrokémiai Ipartelepek, Pétfürdő 1978 • Balaton Galéria, Balatonfüred • Dési Huber Terem (kat.) 1980 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1990 • Szeged 1993 • Bécs 1995 • Helyőrségi Művelődési Központ, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Veszprém Megyei Tavaszi Tárlatok • Őszi Tárlatok • Dunántúli Tárlatok 1981 • VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Bányászati Múzeum, Sopron • Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Xantus János Múzeum, Győr • Vay Ádám Múzeum, Vaja. Forrás: artportal.hu 

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[1S682/UZ-N] Hibátlan állapotú talapzaton álló, közel 100 éves terrakotta szobor. Kubikos férfi talicskával. A talapzatán karcolt jelzés: BORBÁS ISTVÁN 1934 Magasság: 23.5 cm Szélesség: 13.3 cm Hosszúság: 31 cm Súly: 2.265 kg   Magassága 23 cm, legszélesebb része 10,5 cm. BORBÁS István szobrász (Csongrád, 1894. augusztus 8.?Csongrád, 1977. július 1.) 1920-25: Iparművészeti Iskola, kisplasztika szakosztály, mesterei: Lux Elek, Orbán Antal. A pécsi Zsolnay gyár tervezője, kivitelezőművésze, számos állatszobrot mintázott. Dolgozott Ligeti Miklós műtermében. Mesterei: Lux Elek, Orbán Antal.  

[6755/056] Papír akvarell festmény 1926-ból. Jelezve balra lent Lápossy Hegedűs Géza Venezia 1926 Szép állapotú, vastag fa keretben, azonnal falra akasztható. Szélesség: 41 cm Hosszúság: 51 cm Súly: 2.348 kg Lápossy Hegedűs Géza 1875 - Budapest, 1929 Festő. Budapesten, az Iparművészeti Iskolában tanult, majd Olaszországban, Németországban és Franciaországban. Hazatérve folytatta művészeti tanulmányait Budapesten. Tardos Krenner Viktor és Székely Bertalan voltak mesterei. Kolozsvárott és Szegeden dolgozott. 1911-től kiállító művész a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.

[FKA357/Bp301/27] A kép mérete: 43 x 35 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szász István (Kolozsvár, 1878, Budapest, 1965) alkotása. Jelezve balra lent "Szász I." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Kolozsvár, 1878 – Budapest, 1965 Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1905-től szerepelt a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban alakos műveivel. Három évig olaszországi hadifogságban volt, ahol számos tanulmányt készített. 1919-től ismét Budapesten dolgozott. Néhány művét a Nemzeti Galériában őrzik. (Éber, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Kolozsvár, 1878 – Bp., 1965 Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1905-től szerepelt a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban figurás műveivel. Három évig volt Itáliában hadifogságban, ahol sok tanulmányt készített. 1919-től ismét Budapesten dolgozott. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Kolozsvár, 1878 – Budapest, 1965. A Képzőművészeti Főiskolán tanult, s 1905-től szerepelt a Műcsarnokban és a Nemzeti Galériában figurás képeivel. Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. – ML Művészeti lexikon I-IV. Kolozsvár, 1878. dec. 8. – Bp., 1965. szept. 29. festő. A Képzőművészeti Főiskolán tanult s 1905-től szerepelt a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban figurális képeivel. Néhány művét a Nemz. Gal.-ban őrzik.

[FKA731/Z055] A kép mérete: 50,5 x 40,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Cs. Pataj Mihály (Békéscsaba, 1921) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Cs. Pataj" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1947-ben végzett Rudnay Gyula növendékeként. Fa- és rézmetszésre Varga Nándor Lajos grafikai osztályán képezte magát. Ezután Szarvason dolgozott, itt tartózkodása során főként olajképeket, akvarelleket festett, számos fametszetet készített. Az alföldi táj és a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének fő ihletője. Fametszeteire jelentős hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A '60-as években Szegeden folytatott gouache-festészetben alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Alkotásait összetett technikai eljárással alakítja ki. 1951 óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon fametszetekkel, vízfestményekkel és olajképekkel. Egyéni kiállítások: Derkovits Terem, Szeged, Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Szarvas, Eger, Makó, Pécs, Szolnok, Szombathely, Székesfehérvár, Bologna, Luxemburg, Helsinki, Belgium, stb. 1967-ben szerepelt a Szegedi képzőművészek seregszemléjén a Magyar Nemzeti Galériában. 1968-1997 között rendszeresen kiállított a Szegedi Nyári Tárlatokon, 1973-1997 között a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, 1985-ben és 1987-ben a szegedi Táblafestészeti Biennálékon. Éveken át Szegeden a Tanárképző Főiskola művészpedagógusaként dolgozott, tanár, utóbb tanszékvezető volt. A Rudnay Gyula Baráti Társaság tagja. Díjak: Honor Pro Meritis; Szegedért emlékérem; a Munka Érdemrend ezüst fokozata. Alkotásait őrzi a békéscsabai Munkácsy M. Múzeum és a szegedi Móra F. Múzeum. (D.F.Zs.: Műv. 1965/2, V.L.: MŰv. 1970/5, SzZ-SzK, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. Fa- és rézmetszésre Varga Nándor L. grafikai osztályán képezte magát. Szarvasi tartózkodása során főleg fametszéssel és akvarellezéssel foglalkozott. Az Alföld tájai, valamint a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének fő ihletője. Fametszeteire nagy hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A 60-as években Szegeden folytatott gouach-festészetében a tipikus alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Alkotásait összetett technikai eljárással alakítja ki. 1951 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon fametszetekkel, vízfestményekkel és olajképekkel. 1962-ben a Derkovits Teremben volt kiállítása. (SzZ-Szk, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. Fa- és linómetszéssel szintén a főiskolán, Varga Nándor Lajos grafikai osztályán ismerkedett meg. Évtizedekre nyúló szarvasi tartózkodása alatt főleg fametszéssel és akvarellek készítésével foglalkozott. Az Alföld tája, a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének ihletője. Fametszeteire nagy hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A hatvanas évektől Szegeden folytatott gouasfestészetében a tipikus alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Önállóan 1953-1974 között Szarvas, Békéscsaba, Gyula, Szeged, Vásárhely, Budapest és Szabadka kiállítótermeiben szerepelt. Festményeit összetett technikai eljárással - a festéken kívül színes papír és staniol használatával - alakítja ki. 1971-ben a szegedi Művészklubban, a jugoszláviai Vajdaságban 1973-1974 fordulóján rendezett önálló kiállítást. 1983 februárjában az újszegedi szövőgyár kultúrtermében rendezett üzemi tárlatot. 1984 novemberében Salgótarjánban nyílt kiállítása. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975. Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1947-ben végzett Rudnay György növendékeként. 1951 óta vesz részt kiállításokon fametszetekkel, akvarellekkel és olajképekkel. 1962-ben a Derkovits Teremben volt önálló kiállítása. Szegeden él. Szegedi festők A Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula tanítványaként 1940 és 1947 között végezte. A budapesti és szegedi egyetemen művészettörténetet, régészetet és néprajzot hallgatott. Évtizedeken át a szegedi tanárképző főiskola művésztanára, majd tanszékvezetője. Oktatóként színelméleti kutatásokat végzett. Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint a Rudnay Gyula Baráti Társaságnak. Művésztelepek: Dömsöd, Szigliget, Hédervár, Zsennye Díjak, elismerések: Művészeti Lexikon (1967) Munka Érdemrend ezüst fokozat (1970) Szegedért Emlékérem (1995) Honor Pro Meritis (1996) Egyéni kiállítások: Békéscsaba (1956, 1969, 1977, 1979, 1933) Szeged (2-3 évenként) Hódmezővásárhely (1969) Szarvas (1953, 1982 ,1988, 1993) Budapest (1962, 1983) Makó (1976) Miskolc (1982) Szentes (1982, 1984) Keszthely (1985) Salgótarján (1984) Gyula (1984) Pécs (1989) Szombathely (1991) Székesfehérvár (1993) Veszprém (1994) Pozsony-Szlovákia (1974) Szabadka-Jugoszlávia (1974) Bologna-Olaszország (1976) Luxemburg (1984) Gronau Epe (1982) Witten - Németország (1983) Helsinki - Finnország (1990) Oberwart - Ausztria (1991) Zobrsel - Belgium (1992) Párizs - Franciaország (1999) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1947-ben végzett Rudnay Gyula és Varga Nándor Lajos növendékeként a főiskolán, majd a szarvasi és a szegedi tanítóképzőben rajztanárkodott. 1963-tól 1980-ig a szegedi tanárképző rajz-tanszékének vezetője volt. Számos kelet- és nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Az ötvenes évek óta kiállító művész, eddig mintegy 100 kisebb-nagyobb egyéni tárlata volt. Gyűjteményes anyagát 1981-1982-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Múzeum, a szarvasi Tessedik Múzeum, a budapesti Pataki Galéria mutatta be; önálló tárlattal szerepelt Jugoszláviában, Olaszországban, Csehszlovákiában, Luxemburgban, és az NSZK-ban. - Összefogott szerkezetű, színkontrasztokra felépített művei sajátos festői energiával érzékeltetik az Alföld ipari és kulturális fejlődését, táji és népművészeti jellegzetességeit. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1940-47: MKF, mestere: Rudnay Gyula. 1970: Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1995: Szegedért emlékérem; 1996: Honor Pro Meritis. A Rudnay Gyula Baráti Társaság tagja, a szegedi Juhász Gyula FT Rajz és Művészettörténet Tanszékének tanára, majd tanszékvezetője volt. Szegeden él. Nyugtalan alkatú, optimista szemléletű alkotó. Alapvetőnek tekinti a tárgyi, természeti inspirációt. Pályája elején realista látása konstruktív és expresszív formaelemekkel ötvöződött, míg az utóbbi évtizedekben inkább a kolorisztikus, expresszív felfogást képviseli. Ek: 1956: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1960: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1962: Derkovits T.; 1969: Móra F. M., Képtára, Szeged; Tornyai J. M., Hmvhely; 1974: Tessedik M., Szarvas; 1976: Bagno di Romagna, Bolgona; 1977: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1979: Gulácsy T., Szeged; 1981: Móra F. M. Képtára, Szeged; Gyermány G., Luxemburg; 1984: Szőnyi T., Miskolc; Képcsarnok, Salgótarján; 1986: Képcsarnok G., Eger; 1988: József A. M., Makó; 1989: Ferenczy T., Pécs; 1990: Magyar Int., Helsinki; 1991: Móra F. M. Képtára, Szeged; Derkovits T., Szhely; 1992: Mészöly T., Szfvár; Zoersel (B) 1993: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1997: Móra F. M. Képtára, Szeged; Szolnoki G., Szolnok. Vcsk: 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1968-97: Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M. Képtára, Szeged; 1973-97: XX-44. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1985, 1987: Táblaképfestészeti b., Móra F. M. Képtára, Szeged; 1991: Kult. Közp. Zoersel (B); 1997: Szegedi festők, Móra F. M. Képtára, Szeged. Mk: Móra F. M., Szeged; Munkácsy M. M., Bcsaba. Irod.: D. Fehér Zs.: Pataj Mihály, Cs. kiállítása Szegeden, MŰV, 1956/2.; Tamás A.: Pataj Mihály, Cs. kiállítása, Tiszatáj, 1964/12.; Dér E.: Pataj Mihály, Cs. Tiszatáj, 1968/5.; Vinkler L.: Gondolatok Pataj Mihály, Cs. festészetéről, MŰV, 1970/5.; Szuromi P.-Tandi L.: Szegedi festők, Szeged, 1997. (Sz. P.)