Vágfalvi Ottó : Női hátakt 1970

Eladási ár: 38 000 HUF

Leírás

[FKB785/Bp205/106]
A kép mérete: 70 x 22 cm keret nélkül.
Készült: Szén, Papír
A kép Vágfalvi Ottó (Szerencs, 1925) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Vágfalvi Ottó 970"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Szerencsen György Antal volt első mestere. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső, Berény Róbert és Bencze László növendéke volt. A főiskolára való felvétellel egyben elnyerte Sárospatak támogatását, az úgynevezett Pogány-ösztöndíjat. Burghardt Rezső szemléletét illetően Nagybánya tanulságait közvetítette, de mesterei hatása csak erős áttételekkel érvényesül munkáiban, a formai hasonlóságok kevésbé jellemzőek. 1949-ben került Balatonfűzfőre, ahol ma is tevékenyen alkot. 1957-ben a Fűzfőgyártelepi művelődési ház vezetője lett, és fontos szakköralapító és művészpedagógiai tevékenységet folytatott. Két évtizeden keresztül nyaranta a Tokaji Művésztelepet látogatta. Számos hazai kiállítás mellett több külhoni bemutatón is szerepelt (Finnország, Dánia, stb.). Főképp tájképeket fest. Tájképeinek egy csoportja Tokaj és Hegyalja - a festő szülőföldje - jellemző motívumait ábrázolja. Alkotásainak nagy részét viszont balatoni képek alkotják. A művész és a táj között bensőséges kapcsolat alakul ki. Többször is megismétlődnek munkáin ugyanazok a részletek, mutatva, hogy V. kitartóan kutatja azt, ami a változó tájban állandó, jellemző és festőileg kifejezhető. Munkáinak jellemzője a tér erőteljes éreztetése, a formák egyszerűsége, valamint a gazdag kolorit. Alakjai inkább statikusak. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a szerencsi, tokaji, keszthelyi múzeumokban, valamint több köz- és magánygyűjteményben. (Heitler László: V. O., H. L.: Műv. 1968/3)

Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső és Berényi Róbert valamint Bencze László tanítványa volt. 1952 óta kiállító művész. Tucatnyi önálló kiállítása volt. Munkái szerepeltek Jugoszláviában és Csehszlovákiában. Művészi meglátásai leginkább a tájképben tudja kifejezni, kitartóan kutatja azt, ami az évszakonként változó tájban állandó. Képeinek hatását a formák egyszerűsítésével, a színek kifejezőerejének fokozásával éri el. - Irod.: P. Sz. T.: Művészi életrajzok. Bp. 1985.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Szerencsen György Antal volt első mestere. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső, Berényi Róbert és Bencze László növendéke volt. A főiskolára való felvétellel egyben elnyerte Sárospatak támogatását, az úgynevezett Pogány-ösztöndíjat. Burghardt Rezső szemléletét illetően Nagybánya tanulságait közvetítette, de mesterei hatása csak erős áttételekkel érvényesül munkáiban, a formai hasonlóságok kevésbé jellemzőek. 1949-ben került Balatonfűzfőre, ahol ma is tevékenyen alkot. 1957-ben a fűzfőgyártelepi művelődési ház vezetője lett és fontos szakköralapító és művészpedagógiai tevékenységet folytatott. Két évtizeden keresztül, nyaranta a Tokai Művésztelepet látogatta. Számos hazai kiállítás mellett, több külhoni bemutatón is szerepelt (Finnország, Dánia, stb.). Főképp tájképeket fest. Tájképeinek egy csoportja Tokaj és Hegyalja - a festő szülőföld - jellemző motívumait ábrázolja. Alkotásainak nagyrészét balatoni képek alkotják. A festő és a táj között bensőséges kapcsolat alakul ki. Többször is ismétlődnek munkáin ugyanazok a részletek, mutatva, hogy V. kitartóan kutatja azt, ami a változó tájban állandó, jellemző és festőileg kifejezhető. Alkotásainak jellemzője a tér erőteljes éreztetése, a formák egyszerűsége, valamint a gazdag kolorít. Alakjai inkább statikusak. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Művei helyet kaptak a MNG-ban, a szerencsi, tokaji, keszthelyi múzeumokban, val. több köz- és magángyűjteményben. (Heitler László-V. O., H. L.: Műv. - 1968/3.)

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Technika: Szén
Témakör: Akt

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. július. 06.

(A műtárgyat eddig 823-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Vágfalvi Ottó : Női hátakt 1970

[FKB785/Bp205/106] A kép mérete: 70 x 22 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír A kép Vágfalvi Ottó (Szerencs, 1925) alkotása. Jelezve jobbra lent "Vágfalvi Ottó 970" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Szerencsen György Antal volt első mestere. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső, Berény Róbert és Bencze László növendéke volt. A főiskolára való felvétellel egyben elnyerte Sárospatak támogatását, az úgynevezett Pogány-ösztöndíjat. Burghardt Rezső szemléletét illetően Nagybánya tanulságait közvetítette, de mesterei hatása csak erős áttételekkel érvényesül munkáiban, a formai hasonlóságok kevésbé jellemzőek. 1949-ben került Balatonfűzfőre, ahol ma is tevékenyen alkot. 1957-ben a Fűzfőgyártelepi művelődési ház vezetője lett, és fontos szakköralapító és művészpedagógiai tevékenységet folytatott. Két évtizeden keresztül nyaranta a Tokaji Művésztelepet látogatta. Számos hazai kiállítás mellett több külhoni bemutatón is szerepelt (Finnország, Dánia, stb.). Főképp tájképeket fest. Tájképeinek egy csoportja Tokaj és Hegyalja - a festő szülőföldje - jellemző motívumait ábrázolja. Alkotásainak nagy részét viszont balatoni képek alkotják. A művész és a táj között bensőséges kapcsolat alakul ki. Többször is megismétlődnek munkáin ugyanazok a részletek, mutatva, hogy V. kitartóan kutatja azt, ami a változó tájban állandó, jellemző és festőileg kifejezhető. Munkáinak jellemzője a tér erőteljes éreztetése, a formák egyszerűsége, valamint a gazdag kolorit. Alakjai inkább statikusak. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a szerencsi, tokaji, keszthelyi múzeumokban, valamint több köz- és magánygyűjteményben. (Heitler László: V. O., H. L.: Műv. 1968/3) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső és Berényi Róbert valamint Bencze László tanítványa volt. 1952 óta kiállító művész. Tucatnyi önálló kiállítása volt. Munkái szerepeltek Jugoszláviában és Csehszlovákiában. Művészi meglátásai leginkább a tájképben tudja kifejezni, kitartóan kutatja azt, ami az évszakonként változó tájban állandó. Képeinek hatását a formák egyszerűsítésével, a színek kifejezőerejének fokozásával éri el. - Irod.: P. Sz. T.: Művészi életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Szerencsen György Antal volt első mestere. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső, Berényi Róbert és Bencze László növendéke volt. A főiskolára való felvétellel egyben elnyerte Sárospatak támogatását, az úgynevezett Pogány-ösztöndíjat. Burghardt Rezső szemléletét illetően Nagybánya tanulságait közvetítette, de mesterei hatása csak erős áttételekkel érvényesül munkáiban, a formai hasonlóságok kevésbé jellemzőek. 1949-ben került Balatonfűzfőre, ahol ma is tevékenyen alkot. 1957-ben a fűzfőgyártelepi művelődési ház vezetője lett és fontos szakköralapító és művészpedagógiai tevékenységet folytatott. Két évtizeden keresztül, nyaranta a Tokai Művésztelepet látogatta. Számos hazai kiállítás mellett, több külhoni bemutatón is szerepelt (Finnország, Dánia, stb.). Főképp tájképeket fest. Tájképeinek egy csoportja Tokaj és Hegyalja - a festő szülőföld - jellemző motívumait ábrázolja. Alkotásainak nagyrészét balatoni képek alkotják. A festő és a táj között bensőséges kapcsolat alakul ki. Többször is ismétlődnek munkáin ugyanazok a részletek, mutatva, hogy V. kitartóan kutatja azt, ami a változó tájban állandó, jellemző és festőileg kifejezhető. Alkotásainak jellemzője a tér erőteljes éreztetése, a formák egyszerűsége, valamint a gazdag kolorít. Alakjai inkább statikusak. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Művei helyet kaptak a MNG-ban, a szerencsi, tokaji, keszthelyi múzeumokban, val. több köz- és magángyűjteményben. (Heitler László-V. O., H. L.: Műv. - 1968/3.)

További részletek
Hordozó: papír
Technika: Szén
Témakör: Akt

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. július. 06.

(A műtárgyat eddig 823-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
38 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK1352/Bp62/15] A kép mérete: 41 x 55 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír (kartonra kasírozva) A kép Sárkány Lóránd (Dés, 1904, Budapest, 1973) alkotása. Jelezve Balra fent "Sárkány Lóránd" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A rajztanári oklevél megszerzését követően Miskolcon végzett művészeti tanulmányokat. 1923-1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál, 1930-ban pedig állami ösztöndíjjal Párizsban képezte magát. 1930-1931-ben a római Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagja volt. 1927-től hazai és külhoni kiállításokon vett részt. A Miskolci Művészek Társaságának alapító tagja volt. A fővárosi Iparművészeti Iskola grafikai osztályán, a budai Tanítóképzőben, majd az Egyetemi Gyakorló Iskolában vezető tanárként működött. Többnyire nagyobb lélegzetű, alakos kompozíciókat festett. Főleg bibliai tárgyú jelenetek megfestése foglalkoztatta (Golgota, Krisztus Lévi házában). Ő hozta létre a vörösberényi és a balatonboglári festőtelepeket. 1961-ban Székely Bertalan-díjjal tüntették ki. "Bohémek" című festménye a Magyar Nemzeti Galériában van. (M. K. P.: Műv. 1968/7, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán 1923-1928 között Benkhard Ágost tanítványaként végzett. 1929-1930-ban a párizsi École des Beaux-Arts kompozíciós osztályán dolgozott. Nagyobb tanulmányutakat tett Olaszországban, Svájcban, Németországban és a SZU-ban. 1927 óta szerepelt kiállításokon. Festményein a valóság változatos szemszögből ábrázolt részleteit nagy formai biztonsággal jelenítette meg. Hosszú ideig folytatott pedagógiai tevékenységet. Ő hozta létre a vörösberényi, a balatonboglári művésztelepet, a budapesti Pedagógus Képzőművészek Stúdiójának egyik irányítója, a Miskolci Művészek Társaságának alapító tagja volt. 1961-ban Székely Bertalan-díjjal tüntették ki. Önálló kiállítást a Magyar Optikai Művek Kultúrházában 1957-ban, az Ernst Múzeumban 1959-ben, az ELTE Klubban 1963-ban és a Fáklya Klubban 1968-ban rendezett. A Magyar Nemzeti Galéria több képét őrzi. - Irod.: M. Kiss Pál: Sárkány Lóránd kiállítása. Művészet, 1968. 7. sz. - MÉL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A rajztanári oklevél megszerzése után Miskolcon, 1923-29 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál végzett tanulmányokat, majd 1930-ban Párizsban képezte magát. 1930-31-ben a római Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagja volt. 1927-től sok hazai és külföldi tárlaton szerepelt. A Miskolci Művészetk Társaságának alapító tagja volt. A bp.-i Iparművészeti Iskola grafikai osztályán, a budai Tanítóképzőben, majd az Egyetemi Gyakorló Iskolában vezető tanárként működött. Főleg bibliai tárgyú kompozíciókat festett (Krisztus Lévi házában, Golgota, stb.). Ő hozta létre a vörösberényi és balatonboglári művésztelepeket. 1961-ben Székely Bertalan-díjjal tüntették ki. "Bohémek" c. festménye a MNG-ban van. (M. K. P.: Műv.-1968/7. Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1923-28 között Benkhard Ágost tanítványaként végzett, majd Párizsban és Rómában folytatta tanulmányait. 1927 óta szerepelt kiállításokon. A Miskolci Művészek Társaságának alapító tagja volt. Főként biblikus témájú képeket festett. A felszabadulás óta pedagógusként is dolgozik. 1961-ben Székely Bertalan-díjjal tüntették ki. A Nemz. Gal. több képét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Benkhard Ágost növendékeként tanult a főiskolán, majd 1929-1930-ban Párizsban képezte magát. Nagyobb tanulmányutakat tett Olaszországba, Svájcba, Németországba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. Önálló kiállítása a MOM kultúrházban (1957), az Ernst Múzeumban (1959), az ELTE klubjában (1963) és a Fáklya klubban (1966) volt. - Festészetében a valóság változatos szemszögből nézett részleteit idézte fel átgondolt formai biztonsággal.
Sárkány Lóránd : Történelmi jelenet
42 000 HUF