Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FK3313/Bp403/3] A kép mérete: 32,5 x 52,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Bóka Dezső (Balatonendréd, 1935) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Bóka D 1981" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Molnár József, Pór Bertalan, Ék Sándor és Barcsay Jenő voltak a tanárai. A tájkép és az akvarell vonzza leginkább. Témája a különböző évszakok köntösébe öltöztetett táj, a néptelen somogyi falvak részletei. Technikai könnyedség és egységes szemlélet jellemzi a poszt-nagybányai és alföldi festészet széles tárházából kiszűrt képi világát. Kapolyon él és alkot. Rézkarccal is foglalkozik. Hazai tárlatokon 1968 óta szerepel. Első kiállítása a budapesti Művelődési Házban volt. (KF, MFGA) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán 1959-ben fejezet be tanulmányait, ahol Molnár József, Pór Bertalan, Ék Sándor és Barcsay Jenő voltak a mesterei. Rajzoló, mégis a festészet vonzása miatt visszatért a festői pályára. Tájkép vonzza leginkább és az akvarelltechnika. Rézkarccal is foglalkozik. Első kiállítása 1968-ban a Budapesti Művelődési Házban volt. - ÖLK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Molnár József, Pór Bertalan, Ék Sándor és Barcsay Jenő voltak a tanárai. A tájkép és az akvarell vonzza leginkább. Rézkarccal is foglalkozik. Hazai kiállításokon 1968 óta szerepel. Első kiállítása a bp.-i Művelődési Házban volt. (MFGA) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1959-ben fejezte be főiskolai tanulmányait, mestere Pór Bertalan és Ék Sándor volt. Csoportos kiállítások mellett 1979-ben Kaposvárott, 1983-ban a Paál László Teremben jelentkezett önálló kollekciókkal. - Friss hangú, érzékeny akvarellista, a tolnai és a somogyi táj szépségeinek ábrázolója.

[FK3050/Bp29/4] A kép mérete: 68 x 90,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Réti Zoltán (Nagyoroszi, 1923) alkotása. Jelezve jobbra lent "Réti Zoltán 976.8.9." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon a Képcsarnok Vállalat kiállítási címkéje látható. Egyéb Ha számba vesszük Réti Zoltán munkásságát, eddigi működését, kiderül, hogy minimum két ember helyett teljesített, hiszen zenei, zenepedagógusi tevékenysége mellett mint képzőművész szintén jelentős életművet hozott létre. Művészettörténészként a sokoldalú művészember munkásságát festő- és grafikusművész minőségében tekintem át; zenepedagógusi, zenetörténészi, énekkarvezetői, iskolaalapítói, valamint egyéb közéleti tevékenységeinek méltatására nem térek ki. Képzőművészeti életműve - amelynek létrejötte nem nevezhető szokványosnak -, megkülönböztetett figyelmet érdemel. Réti Zoltán becsülendő céltudatossággal, ügyszeretettel teremtette meg a háború és a fogság alatt felnőtté válva a feltételeit annak, hogy festhessen, és hogy művei kiállításokon kerüljenek bemutatásra. Szorgalommal kamatoztatta képzőművészeti tehetségét, amelynek eredményeként képei számos köz- és magángyűjtemény megbecsült darabjai lettek. Réti Zoltán művészi munkásságának jellemzője a mesterségbeli tudással párosuló egyedi festéstechnika, a válogatott színek, az ötletes szerkesztés és a humánus tartalmi összetevők hangsúlyozása. A magas színvonalú kivitelezéshez emberközeli megfogalmazás párosul. Képein a palóc paraszti élet mellett az őket körülvevő épített és természeti környezet jelenik meg. Előszeretettel ábrázol muzsikálókat is. A művész munkásságában irodalmi vonatkozású munkái szintén központi helyet foglalnak el. A nógrádi kötődéssel rendelkező írók, költők - Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Komjáthy Jenő, Balassi Bálint - versei, drámái és prózai művei által inspirált Réti Zoltán alkotások elősegítik a sorok által közölt tartalmak intenzívebb befogadását, jobb átélését. Fontos hangsúlyozni, hogy Réti Zoltán képzőművészeti tevékenységével nemcsak magamagának szerzett széles e világban - Tokiótól Londonig, Poritól Szófiáig - megbecsülést, de egyben hazájának is. Itthoni kiállítási részvételei által - Soprontól Szegedig, Miskolctól Pécsig - szűkebb pátriájának, Nógrád megyének is növekedett reputációja. Működésének rekonstruálásához a művész és felesége útmutatásai mellett elsősorban azok munkásságára támaszkodtam, akik - öt-tíz-húsz-negyven és még ennél is több éve - írásaikkal Réti Zoltán kiállításairól beszámolva Réti Zoltán művészetéről fontos forrásanyagot hoztak létre. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd Balassagyarmaton tanított az Állami Zeneiskolában és a Ballasi Bálint Gimnáziumban. Számos fővárosi, val. vidéki kiállításon szerepelt (Fényes Adolf Terem-1973, Mednyánszky Terem-197, Debrecen, 1974, Miskolc-1966, stb.). A Mikszáth- és a Madách-emlékérem kitüntetettje. Alkotásai szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fennálló lírai kapcsolatáról beszélnek. Réti munkaábrázolásai és életképei bizonyíthatóan helyi érvényű szociográfiai tények. Életképeiben zenélő fiatalok, vagy éppen egy kalászt cipelő öregasszony költőien elbeszélő ábrázolásával tárja elént a lassan átalakuló vidéki életformát. Dolgozik olajjal, rajzol szénnel és tollal, de leginkább az akvarellhez vonzódik. Színkezelése árnyalt, szellemes. (MÉ,G.L.: Műv.-1973/1, N.M.K.: Műv.-1976/5) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1969-ben. Kontuly Béla volt a mestere. Mivel zenetanári oklevelet szerzett, húsz éven át Balassagyarmaton tanított az Állami Zeneiskolában és a Balassi Bálint Gimnáziumban. Számos fővárosi, vidéki és külföldi egyéni és csoportos tárlaton szerepelt. (Fényes Adolf Terem, Mednyánszky Terem, Mini Galéria, Fáklya Klub, Magyar Nemzeti Galéria, Vigadó Galéria, Vác, Székesfehérvár, Sátoraljaújhely, Pécs, Balassagyarmat, Tokaj, Siófok, Gödöllő, Marcali, Szécsény, Debrecen, Hatvan, Szeged, Kecskemét, Miskolc, Besztercebánya, Tokió, Szófia, London stb.). Több nemzetközi művésztelep munkájában részt vett (Baja, Hortobágy, Abádszalók, Hajdúszoboszló, Salem, Katowice, stb.). Számos díj, emlékérem, emlékplakett tulajdonosa, a Mikszáht- és Madách-emlékérem kitüntetettje. Alkotásai szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fennálló lírai kapcsolatáról mesélnek. Munkaábrázolásai és életképei bizonyíthatóan helyi érvényű szociográfiai tények. Életképeiben zenélő fiatalok vagy éppen egy kalászt cipelő öregasszony költőien elbeszélő ábrázolásával tárja elénk a lassan átalakuló vidéki életformát. Alkot olajjal, rajzol szénnel és tollal, leginkább azonban az akvarellhez vonzódik. Színkezelése árnyalt és szellemes. Jelentősek zenei tárgyú képei és irodalmi művekhez készített illusztrációi. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, az egri, a salgótarjáni, a kaposvári, a győri, a balassagyarmati múzeum, a sárospataki képtár és a hatvani galéria. (MÉ, G.L.: Műv. 1973/1, N.M.K.: Műv. 1976/5, T.E.: Műv. 1981/10. Kiállítási Katalógus) Magyar festők és grafikusok adattára A háború miatt félbeszakadt tanulmányait 1969-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolán. Balassagyarmaton a zeneiskola igazgatója. Gyakori és népszerű kiállításon 1965-ben és 1976-ban Balassagyarmaton, 1966-ban Miskolcon, 1967-ben Salgótarjánban, 1972-ben Jászszentandráson, 1973-ban a Fényes Adolf Teremben, 1974-ben Debrecenben és Nagykátán, 1976-ban Szécsényben, 1977-ben a Mednyánszky Teremben mutatott be jelentősebb anyagot. A Mikszáth- és Madách-emlékérem kitüntetettje. - Képei szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fönnálló lírai kapcsolatáról beszélnek. Leginkább a vízfestményhez vonzódik, színkezelése árnyalt, szellemes, ragyogóan ismeri a technika kívánalmait. Zenetörténeti kutatásai is jelentősek. - Irod.: Tóth Elemér: Réti Zoltán műtermében. Művészet, 1981. 10. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A háború miatt félbeszakadt tanulmányait 1969-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolán, majd nyugdíjaztatásáig zeneiskolai igazgatóként dolgozott Balassagyarmaton. Eddig 35 egyéni bemutatója volt, fontosabb kiállításai: Balassagyarmat (1965, 1976, 1978, 1981), Miskolc (1966, 1981), Salgótarján (1967, 1983), Fényes Adolf Terem (1973), Mednyánszky Terem (1977), Kaposvár (1978), Pécs (1979), Dunaújváros (1982). 1982-ben önálló bemutatója volt Tokióban. A Mikszáth- és Madách-emlékérem kitüntetettje, 1975-ben elnyerte Nógrád megye művészeti díját, 1977-ben az Apáczai Csere-díjat. - Képei szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fennálló lírai kapcsolatáról beszélnek; az egyediben is bennerejlő általános, a lényeg megmutatására tör. Rendkívül kultúrált akvarellista, főként tájak, munkajelenetek, alakos ábrázolások után érdeklődik. Ismert zenetörténész és muzsikus.

[FK1666/Bp106/35] A kép mérete: 14 x 23 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Nádler Róbert (Pest, 1858, Budapest, 1938) alkotása. Jelezve Balra lent "Nádler Róbert" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán autográf felírat: Kenese 94 Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Építésznek készült, később festészeti tanulmányokat végzett Bécsben E. J. Schindler mellett Bécsből 1874-ben érkezett Münchenben, ahol a Képzőművészeti Akadémián tanult. Eleinte számos architektonikus utcaképpel, városi látképekkel, azután életképekkel és falurészletekkel vett részt kiállításokon. Stílusa aprólékosan naturalisztikus. 1885-ben elnyerte a főváros tájkép díját. 1887-ben a Ráth-díjat, 1889-ben az Esterházy-díjat, 1920-ban az állami vízfestmény-díjat, 1921-ben a Halmos-díjat, 1922-ben és 1923-ban a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének díját, 1925-ben a székesfőváros akvarell díját kapta. Művészeti tevékenységét állami nagy aranyéremmel jutalmazták. 1928-ban gyűjteményes tárlata volt a Műcsarnokban. Néhány képe külföldi múzeumokba került. 1889-ben kinevezték a Mintarajziskola tanárává, 1915-ben a budapesti Iparművészeti Iskola igazgatója lett. 1929-ig a Műegyetemen a díszítő rajz- és népművészet tanára volt, egyben a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének elnöke. (Éber, ML, L-MMM) Magyar festők és grafikusok adattára Építésznek készült, majd a festői pályát választva két évig Bécsben dolgozott E. J. Schindler mellett. 1889-ben a mintarajziskola tanára, 1915-ben az Iparművészeti Főiskola vezetője lett. 1917-től 1929-ig a Műegyetemen az ornamentális rajz- és népművészet tanára volt. Finoman részletező, naturalista stílusban festett városképekkel, derűs életképekkel számos kiállításon vett részt és több díjat nyert. Az 1910-ben alakult Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete első elnökévé választotta. Jelentős érdemeket szerzett a rajzoktatás reformja terén. 1929-ben gyűjteményes kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. - Irod.: Nádler Pálma: Nádler Róbert élete és művészete. Bp. 1942. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Építésznek készült, majd festészeti tanulmányokat végzett Bécsben E. J. Schindler mellett. Eleinte városi látképekkel, azután életképekkel és falurészletekkel vett részt kiállításokon. Stílusa aprólékosan naturalisztikus. 1885-ben elnyerte a főváros tájkép-díját. 1887-ben a Ráth-díjat, 1889-ben az Esterházy-díjat, 1920-ban az állami vízfestmény-díjat, 1921-ben a Halmos-díjat, 1922-ben és 1923-ban a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének díját, 1925-ben a székesfőváros akvarell-díját. Művészeti tevékenységét állami nagy aranyéremmel jutalmazták. 1928-ban gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. Néhány képe külhoni múzeumokba került. 1889-ben kinevezték a Mintarajziskola tanárává, 1915-ben a bp.-i Iparművészeti Iskola igazgatója lett. 1929-ig a Műegyetemen a díszítő rajz- és népművészet tanára volt, val. a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének elnöke. (Éber, ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Építésznek készült, majd a festői pályát választva Bécsben két évig dolgozott E. J. Schindler mellett. 1889-ben a Mintarajziskola tanára, 1915-ben az Iparművészeti Iskola vezetője lett. 1917-től 1929-ig a Műegyetemen az ornamentális rajz és népművészet tanára volt. Finoman részletező, naturalista stílusban festett városképekkel, derűs életképekkel számos kiállításon vett részt s több díjat nyert. Az 1910-ben alakult Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete első elnökévé választotta. Jelentős érdemeket szerezett a rajzoktatás reformja terén. 1928-ban műveiből gyűjt. kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. - Irod. Nadler P.: N. R. élete és művészete. Bp., 1942. Dömötör István Művészeti lexikon I-II. Építészetet tanult, majd festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben s képekkel (Két nővér, A festőnő stb.) végül falurészletekkel vett részt a kiállításokon. Iparművészettel is foglalkozott s a díszítő rajz tanára a budapesti műegyetemen.

Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

[FK2819/Bp302/11] A kép mérete: 28 x 36,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Magyar művész, 1976 alkotása. Jelezve Lent "Falu, olvashatatlan aláírás, 1976" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép