Antik bécsi Gebruder Brünner szecessziós majolika petróleumlámpa 49.5 cm

Eladási ár: 62 000 HUF

Leírás

[1L975/UZ-N]
Hibátlan állapotú, öntött vas talpon álló szecessziós motívumokkal díszített majolika petróleumlámpa hibátlan állapotú üveg cilinderrel.

A kanóc szabályozón felirat:
GEBRUDER BRÜNNER WIEN

Magasság: 49.5 cm
Szélesség: 14.5 cm
Súly: 1.345 kg

Tulajdonságok

Stílus: szecesszió
Állapot: Hibátlan
Anyag: Majolika

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. május. 04.

(A műtárgyat eddig 652-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik bécsi Gebruder Brünner szecessziós majolika petróleumlámpa 49.5 cm

[1L975/UZ-N] Hibátlan állapotú, öntött vas talpon álló szecessziós motívumokkal díszített majolika petróleumlámpa hibátlan állapotú üveg cilinderrel. A kanóc szabályozón felirat: GEBRUDER BRÜNNER WIEN Magasság: 49.5 cm Szélesség: 14.5 cm Súly: 1.345 kg

További részletek
Stílus: szecesszió
Állapot: Hibátlan
Anyag: Majolika

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. május. 04.

(A műtárgyat eddig 652-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
62 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y029/Z018] Olaj farost festmény, üveglap mögött, hibátlan képcsarnokos keretben. Hátoldalán Képcsarnok Vállalat papír címkéje: A művész neve: SCHÉNER MIHÁLY A kép címe: TÁJ Magasság: 66.5 cm Szélesség: 86 cm Súly: 6.54 kg Schéner Mihály festő, grafikus, szobrász, keramikus, bábtervező Medgyesegyháza, 1923-01-9 Elhalálozott: Budapest, 2009. május 11. Honlap: http://www.kormendigaleria.hu/kiadvany.html 1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanára: Rudnay Gyula. 1978: Munkácsy-díj; 1984: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: Kossuth-díj. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1956-ig tanított. 1982: Nagyatádi Faszobrász Alkotótelep, 1985: Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep, Dunaújváros. A stílusában felismerhető, mégis sokféle műtárgyat létrehozó ~ gazdag, állandóan alakuló életműve a folyton változó világban helyét kereső, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képzőművész példázata lehetne. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezi. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, fazekas, asztalos, esztergályos. Háromlépcsős folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, “formába önt”, mindig a végső plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenésű Schéner művészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétlődik munkáin. Mitologikussá nőtt képzelete új lényeket teremt, pl: a Pigulát, amely disznótestű, emberfejű teremtmény. Schéner festményein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti műveibe. A népi, népművészeti formakincsből merített lovas huszárok, betyárok, szegénylegények cifra szűr mentéje, piros csákója, fekete csizmája, az önálló életet élő zsinórdíszek és mézeskalács bábok, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezet. A primér motívumokat aztán felváltják a vastagon felhordott felületbe karcolt jelek, vonalhálózatok, amelyek a játszó gyermek homokba rajzolt ábráit, a pásztorember fába vésett üzeneteit, az ősember barlang falába rótt mágikus jeleneteit idézik meg. A művész pillanatnyi érdeklődésének megfelelően a színek búvópatakként tűnnek el és jelennek meg ismét. A 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ősformák, archetipikus képzetek bukkantak fel művészetében. A véletlenszerűnek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely később nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át a helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton. A különböző művészi kifejezési formák egymásra termékenyítő hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új műfajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népművészetben alkalmazott anyag, a filc lehetőséget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a művész különös szürrealista átiratában jelenik meg. A szívekkel kivarrt, zsinórdíszes Posztókotlós c. művén mézesbábok lógnak, hátán huszárok lovagolnak. Egész sor textilből készült kéz-plasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán ~ újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a nézőt, majd nemsokára tépett, gyűrt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. Schéner készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban gyakran alkalmaz görög mitológiai alakokat, “elkentaurosodott” lovakat, Gorgó-fejeket, sellőket, hárpiákat, Pán-ábrázolásokat. Schéner nemcsak saját művészetéről publikál, hanem művésztársairól is számos írása jelenik meg, elsősorban az Új Auróra c. folyóiratban, amelynek egy ideig főmunkatársa volt. Irodalom kiállítása, Magyar Építőművészet, 1962/4. Húsz év után, Művészet, 1965/4. BOZÓKY M.: ~, Tiszatáj, 1968/5. PERNECZKY G.: Nincs uborkaszezon, Élet és Irodalom, 1969. augusztus 8. BARÁNSZKY-JÓB L.: ~, Művészet, 1969/9. LÁSZLÓ GY.: ~ kaposvári kiállítása, Jelenkor, 1969/4. MAJOR M.: Pásztorok, betyárok, huszárok - kezek, Tükör, 1970. szeptember 15. FRANK J.: Bemutatjuk ~t, Élet és Irodalom, 1972. május 6. ról kiállítása ürügyén, Képzőművészeti Almanach, Budapest, 1972 Sötétkék kokasok, Élet és Irodalom, 1973. szeptember 9. MAJOR M.: ~ játékai, Élet és Irodalom, 1974. július 27. BARTA J.: Egy különös művész, Alföld, 1974/6. VADAS J.: Szárnykészítők, Élet és Irodalom, 1975. október 4. JUHÁSZ F.: A halál ellen játszani, Élet és Irodalom, 1975. május 17. PAP G.: Kincsek és műkincsek, Művészet, 1975/6. P. SZŰCS J.: Az utak kettéválnak, Művészet, 1978/3. Békési művészet, Művészet, 1978/7. SZAMOSI F.: ~ [kismonográfia], Budapest, 1978 VADAS J.: Játék a játékkal, Élet és Irodalom, 1979. augusztus 18. NÉMETH L.: ~ műveiről, Művészet, 1979/4. MIKLÓS P.: Mit akar ez a múzeum?, Művészet, 1979/10. Beszélgetés a művésszel, Művészet, 1980/5. VÁRNAGY I.: Túlélő bábuk, Mozgó Világ, 1983/6. SZUROMI P.: Rezignáltan, kultúráltan, Művészet, 1983/6. SZUROMI P.: Mozdulatlan horizont, Tiszatáj, 1983/11. MUCSI A.: Arcok és sorsok, Hevesi Szemle, 1984/3. Golgota, Művészet, 1984/9. Diogenész üveghordóban, Napóra, 1990/11. FOGARASSY A. - KOCSIS I.: Kukulla és az íriszek, Opus, 1993/1. CS. TÓTH J.: Az éteri Schéneri mítosz, Bárka, 1993/1. mítoszai, Magyar Napló, 1993. szeptember 17. P. SZABÓ E.: Ősformák üvegből és mézeskalácsból, Életünk, 1997/4. MEZEI O.: Archetipikus képzetek, ősformák, Kortárs, 1998/2. dr. MEZEI OTTÓ: Schéner Mihály, Bp., 1999 Kortárs magyar művészet, 2. bővített kiadás – Körmendi-Csák Gyűjtemény Válogatás DÉVÉNYI ISTVÁN, 2001 BERECZKY LORÁND: Schéner Mihály, Körmendi Gyűjtemény, 2002 Schéner Mihály: Ördögöcskék és egyéb firmák, Körmendi Gyűjtemény, 2006  Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1964 • Grosvenor Gallery, London 1976 • Rudnay Terem, Eger 1979 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (kat.) • Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Múzeum, Tihany 1984 • Uitz Terem, Dunaújváros • Magyar Intézet, Szófia 1987 • Beethoven Művelődési Központ, Martonvásár 1995 • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba 1999 • Vigadó Galéria, Budapest • Kovács Máté Városi Művelődési Központ •  Templomok,Iparművészeti Múzeum, Budapest 2001 • Életműkiállítás, Körmendi Galéria – Hajnóczy-Bakonyi Ház • Pünkösdi anzix, Magyar Újságírók Szövetsége, Budapest  2004 • Kollázsok és síkplasztikák, Körmendi Galéria – Múzsa Galéria 2005 • Pestszentimrei Közösségi Ház • Expressiv, Burgenländische Landesgalerie • Körmendi Galéria – Múzsa Galéria  Szentendrei Képtár • Utazás közben, MűvészetMalom, Szentendre Schéner Mihály grafikai kiállítása, Körmendi Galéria, Belváros, Budapest • Börzsöny Múzeum. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1956 • Megyei kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1969 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1972 • [Vígh Tamással], Városi Kiállítóterem, Vác • Táblakép ’72, Debrecen 1973 • Kortárs festők…, Csontváry Terem, Pécs • Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok 1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1977 • Festészet ’77, Műcsarnok, Budapest 1979 • Magyar Kiállítás (kat.), Milánó 1999 • Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely.  Forrás: artportal.hu 
Schéner Mihály : "Táj"
245 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK3279/Bp304/37] A kép mérete: 35 x 41 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Áron-Nagy Lajos (Budapest, 1913, Székesfehérvár, 1987) alkotása. Jelezve Balra lent "Áron-Nagy" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán: a Művészeti Alap és a Képcsarnokvállalat raglapja látható, és autográf írással: Áron-Nagy lajos "Parti fák" 1968 Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1913 - Székesfehérvár 1987 Festő, 1933-38 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhard Ágost irányítása mellett. Ösztöndíjjal több európai városban járt. 1939-től Székesfehérvárott dolgozott, mint rajzpedagógus. 1935-től vett részt tárlatokon. 1943-ban gyűjteményes kiállítása volt a fővárosban, 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1959-ben, 1964-ben és 1973-ban Székesfehérvárott, 1967-ben a Csók Galériában, 1969-ben Győrött, 1973-ban Egerben, 1976-ban Veszprémben és Várpalotán. Számos műv. díj tulajdonosa. 1938-ban a Balló-díjat, 1943-ban a római Collegium Hungaricum-díjat, 1958-ban Alba Regia-díjat, 1965-ben Csók István-díjat, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. "Csongor és Tünde" című pannója a Vörösmarty Színházban, az "Ezeréves Fehérvár" című nagyméretű munkája a Székesfehérvári Velence Szállóban található. Műveit a '30-as évek posztimpresszionizmusával ötvöző expresszivitás jellemzi. A lírai hangulatú, finom festőiségű életképektől, tájképektől és portréktól az egészen elvont dekoratív folthatásokig Áron szinte mindent kipróbált. A liptói táj élménye volt az alapindok ahhoz a kísérlethez, mely egész munkásságát foglalkoztatta. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és a székesfehérvári István Király Múzeumban. (ML, S.P.: Műv. 1968/3, F.M.K.: Műv. 1978) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1913 - Székesfehérvár, 1987.) Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1933-1938 között, ahol Benkhard Ágost volt a mestere. Ösztöndíjjal bejárta a nyugateurópai nagyvárosokat. 1939 óta Székesfehérváron volt rajztanár. 1935 óta jelentkezik a kiállításokon: 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1959-ben és 1973-ban Székesfehérvárott, 1967-ben a Csók Galériában, 1969-ben Győrött, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepeli Galériában. 1976-ban Veszprémben és Várpalotán volt önálló tárlata. Számos kitüntetés tulajdonosa: 1958-ban Alba Regia, 1965-ben Csók István díj, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. Posztimpresszionisztikus tájképeket és portrékat fest. "Csongor és Tünde" c. pannója a Vörösmarty Színházban, az "Ezeréves Fehérvár" c. nagyméretű alkotása a székesfehérvári Velence Szállóban található. Képei vannak a MNG-ban és a székesfehérvári István Király Múzeumban. - ML. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1913 - Székesfehérvár, 1987. Festő. 1933-38 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhard Ágostnál. Ösztöndíjjal több európai városban járt. 1939-től Székesfehérvárott működött mint rajztanár. 1935-től szerepelt tárlatokon, 1943-ban gyűjteményes tárlata volt a fővárosban, 1955-ben a budapesti Fényes Adolf Teremben, 1959-ben, 1964-ben, 1973-ban Székesfehérváron, 1967-ben a Csók Galériában, 1969-ben Győrött, 1973-ban Egerben, 1976-ban Veszprémben és Várpalotán. Számos díj és kitüntetés tulajdonosa. 1938-ban a Balló-díjat, 1943-ban a római Collegium Hungaricum díját, 1958-ban Alba Regia díjat, 1965-ben Csók István díjat, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. "Csongor és Tünde" c. pannója a Vörösmarty Színházban, az "Ezeréves Fehérvár" c. nagyméretű alkotása a székesfehérvári Velence Szállóban található. Munkáit a 30-as évek posztimpresszionizmusával ötvöződő expresszivitás jellemzi. A lírai hangulatú, finom festőiségű életképektől, tájképektől és portréktól az egészen elvont dekoratív folthatásokig szinte mindent kipróbált. A liptói táj élménye volt az alapindok ahhoz a kísérlethez, mely egész munkásságát foglalkoztatta. Munkái megtalálhatók a MNG-ban és a székesfehérvári István Király Múzeumban. (ML, S.P.: Műv. - 1968/3, F.M.K.: Műv.-1978) Művészeti lexikon I-IV. (Bp., 1913. nov. 7.- ) Festő, Munkácsy-díjas, 1933-38 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhard Ágostnál. Ösztöndíjjal bejárta a Ny-európai nagyvárosokat. 1939 óta Székesfehérváron középiskolai rajztanár. 1943-ban és 1955-ben gyűjt. kiállítása volt Bp.-en, 1964-ben Székesfehérváron. Tájképeket, portrékat fest. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek festő, Munkácsy-díjas Budapest, 1913 1933-1938 között Benkhard Ágost növendéke a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Balló Ede-ösztöndíjjal bejárta Nyugat-Európát. Újabban Bulgáriában, Csehszlovákiában, Görögországban, Lengyelországban és Finnországban volt tanulmányúton. 1939 óta Székesfehérvárott művész-pedagógus. 1935 óta jelentkezik kiállításokon, 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1959-ben, 1964-ben, 1973-ban, 1981-ben és 1983-ban Győrött, 1973-ban Egerben, 1976-ban Veszprémben és Várpalotán, 1979-ben Dunaújvárosban, 1980-ban a Bolgár Kulturális Központban voltak jelentősebb tárlatai. Számos művészeti elismerés - Alba Regia-díj (1958), Csók István-érem (1965), Velinszky László-díj (1970) stb. - kitüntetettje, a Munkácsy-díj (1965, 1967) tulajdonosa. - Legkedvesebb műfaja a tájkép, indulásakor a Tisza-vidék, később a Velencei tó, a Balaton, majd utazásai nyomán görög, bolgár és szlovákiai tájak ihlették. Stílusbelileg a harmincas évek poszt-impresszionizmusából kinőtt expresszivitás jellemzi, amelyen belül szinte minden megoldást kipróbált a lírai életképtől a dekoratív foltfestésig. Művészetének erénye, hogy mindezt saját törvényei szerint oldotta meg, s így e változatosság ellenére is életműve egységes képet mutat. Egyéb Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1938- ban. Mestere: Benkhard Ágost. 1938-ban elnyerte a Balló Ede Ösztöndíjat, mellyel európai tanulmányutat tett. 1944-ben megkapta a Kultuszminisztérium balatoni ösztöndíját. 1965- ben Csók István-díjjal, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1985-ben a Művészeti Alap nívódíjasa lett. 1939- től Székesfehérváron élt, az alkotó munka mellett rajzpedagógusként dolgozott. 1971- ben Székesfehérvár díszpolgárává választották. 1935-től szerepelt Fejér megyei és országos kiállításokon. Első egyéni kiállítását 1955-ben rendezte. 1959-től több alkalommal Székesfehérváron, 1967-ben a Műcsarnok győri kiállítótermében, s több más kiállítóhelyen mutatta be műveit. Csoportos kiállításon szerepelt 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában és többször a Műcsarnokban. 1963-ban a székesfehérvári Vörösmarty Színházba Csongor és Tünde címmel készített pannót. Murális kompozíciói találhatók Bakonycsernyén, Mosonszentjánoson és a székesfehérvári Magyar Király Hotelben. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében.
Áron-Nagy Lajos : "Parti fák" 1968
80 000 HUF
[FK3614/X178] A kép mérete: 50 x 90 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farost A kép Puskás Imre (Szeged, 1933) alkotása. Jelezve jobbra lent "Puskás I." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon autográf írással: 50x90 cm, olaj/farost Puskás Imre Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Szeged, 1933 - Festő. A budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1952-58. Z. Gács György, Rákosi Zoltán, Molnár Béla, Dudás Jenő tanítványa volt. Tanulmányait követően mint textiltervező tevékenykedett másfél évtizeden át. Közben szorgalmasan festette a Szeged környéki falusi, tanyasi világot. 1975 óta szerepel hazai és külhoni kiállításokon (Berlin, Frankfurt, München, New York, Tokió, Prága, Tihany, Veszprém, Miskolc, Nagykanizsa, Szeged, Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok, Pécs stb.). Faliszőnyegeket, faliképeket, valamint kötött-anyag és női ruhanemű-terveket alkotott, igazi kifejezőeszköze azonban a festészet, mellyel a '70-es évek óta foglalkozik. Alkotásain a paraszti élet jelenik meg, a tanyasi házak, ezek udvarai, inkább széles ecsetvonásokkal, erős hangulati, érzelmi telítettséggel. (MÉ, Műv. 1971/1) Magyar festők és grafikusok adattára (Szeged, 1933 - ) Mint textiltervező az Iparművészeti Főiskolán tanult és másfél évtizeden át sikeresen dolgozott ezen a pályán. Közben festett is, mert a Szeged-környéki falusi, tanyasi világ táblaképbe kívánkozott. Festőként 1975 óta jelentkezik önálló kiállításokon s képein az alföldi paraszti élet jelenik meg, mindenekelőtt a tanyasi házak, ezek udvarai, többnyire széles ecsetvonásokkal, erős hangulati, érzelmi telítettséggel. Számos külföldi kiállításon szerepelt (Prága, Moszkva, Berlin, Frankfurt, München, New York, Tokió stb.). Egyéni kiállításai: Budapest, 1960, 1961, 1962, 1963, 1965, 1968, 1982, 1983, Tihany, Veszprém 1964, Miskolc, 1976, 1980, Nagykanizsa 1969, Szeged 1970, 1985, 1988, Szombathely 1970, Nyíregyháza 1973, Szolnok 1975, Pécs 1978, Békéscsaba, Bonyhád 1981. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Szeged, 1933 - Festő, A bp.-i Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Később mint textiltervező dolgozott másfél évtizeden át. Közben festette a Szeged-környéki falusi, tanyasi világot, 1975 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon (Prága, Berlin, Frankfurt, München, New York, Tokio, Tihany, Veszprém, Miskolc, Nagykanizsa, Szeged, Szolnok, Nyíregyháza, Szombathely, Pécs, stb.). Alkotásain a paraszti élet jelenik meg, tanyasi házak, ezek udvarai, többnyire széles ecsetvonásokkal, erős hangulati, érzelmi telítettséggel. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, Szeged, 1933 Mint textiltervező az Iparművészeti Főiskolán tanult s másfél évtizeden át sikeresen dolgozott ezen a pályán. Közben festett is, mert a Szeged-környéki falusi, tanyasi világ táblaképbe kívánkozott. Festőként 1975 óta jelentkezik önálló kiállításokon s képein az alföldi paraszti élet jelenik meg, mindenekelőtt a tanyai házak, ezek udvarai, többnyire széles ecsetvonásokkal, erős hangulati, érzelmi telítettséggel. Számos külföldi kiállításon szerepelt, (Prága, Moszkva, Berlin, Frankfurt, München, New York, Tokió stb.). - Egyéni kiállításai: Budapest, 1960, 1961, 1962, 1963, 1965, 1968, 1982, 1983, Tihany, Veszprém 1964, Miskolc 1967, 1980, Nagykanizsa 1969, Szeged, Szombathely 1970, Nyíregyháza 1973, Szolnok 1975, Pécs 1978, Békéscsaba, Bonyhád 1981. Egyéb Puskás Imre festő, textiltervező Születési hely: Szeged Születési dátum: 1933 Mesterei: Z. Gács György, Rákosi Zoltán, Molnár Béla, Dudás Jenő. 1952-58: Magyar Iparművészeti Főiskola (textiltervező szak), mesterei: Z. Gács György, Rákosi Zoltán, Molnár Béla, Dudás Jenő. Pályája első mintegy másfél évtizedében textiltervezéssel foglalkozott. Csőtűs technikával készített, ősi óceániai és kelet-európai motívumokat felhasználó faliszőnyegeket, faliképeket, valamint kötött-anyag és női ruhanemű-terveket alkotott. Igazi kifejezőeszköze azonban a festészet, amellyel a 70-es évek vége óta foglalkozik. Rendszeresen szerepelnek képei a Japánban rendezett csoportos kiállításokon. Képeinek fő témáit a Szeged környéki tanyák házacskáinak ábrázolásai, valamint a Tisza-parti táj sajátos hangulatát megragadó művei adják. Szívesen fest portékat jellegzetes paraszti karakterekről. Egyéni kiállítások 1970 • Képcsarnok, Szeged 1973 • Benczúr Terem, Nyíregyháza 1975 • Aba-Novák Terem, Szolnok 1980 • Szőnyi István Terem, Miskolc 1981 • Művelődési Központ, Bonyhád 1982 • Mednyánszky Terem, Budapest 1983 • Művelődési Ház, Tiszalúc 1984 • Gulácsy Terem, Szeged (leporelló) 1986 • Fórum Hotel Galéria, Budapest 1989 • Művelődési Ház, Veszprém 1993 • Derkovits Terem, Budapest 1997 • Művelődési Ház, Tiszalúc. Válogatott csoportos kiállítások 1959 • 4. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1961 • Az Iparművészeti Vállalat Komplex Stúdiójának I. Textil Kiállítása, Csók István Galéria 1967 • A Kör iparművész csoport kiállítása, Szőnyi István Terem, Miskolc 1968 • Textil falikép, Ernst Múzeum, Budapest • A Kör iparművész csoport kiállítása, Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1970 • I. Fal- és Tértextil Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely 1972 • Textil- és Ötvösbemutató, Csontváry Terem, Budapest 1976-1979 • Tokió 1982 • Kobe • Kiotó • Oita (JP) 1998 • Tokió. Irodalom KOCZOGH Á.: ~, Művészet, 1971/1. CSORBA M.: ~ festőművész kiállítása, Pesti Műsor, 1980. március 19. Gyulai Gergely 1993 • Derkovits Terem, Budapest 1997 • Művelődési Ház, Tiszalúc. Válogatott csoportos kiállítások 1959 • 4. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1961 • Az Iparművészeti Vállalat Komplex Stúdiójának I. Textil Kiállítása, Csók István Galéria 1967 • A Kör iparművész csoport kiállítása, Szőnyi István Terem, Miskolc 1968 • Textil falikép, Ernst Múzeum, Budapest • A Kör iparművész csoport kiállítása, Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1970 • I. Fal- és Tértextil Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely 1972 • Textil- és Ötvösbemutató, Csontváry Terem, Budapest 1976-1979 • Tokió 1982 • Kobe • Kiotó • Oita (JP) 1998 • Tokió. Irodalom KOCZOGH Á.: ~, Művészet, 1971/1. CSORBA M.: ~ festőművész kiállítása, Pesti Műsor, 1980. március 19. forrás: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/puskas-imre-5988
Puskás Imre : "Tanya kukoricagóréval"
360 000 HUF