Hibátlan 1800-as évekbeli festett nyomat

Eladási ár: 55 000 HUF

Leírás

[1007/008]
1800-as évek végéről származó antik díszkép, vadászat elejét ábrázolja.

Hibátlan darab, a kereten pici lepattanásnyomok vannak.

Gyűjteménybe illő darab!

Szélesség: 74 cm
Hosszúság: 88 cm
 

 

Tulajdonságok

Hordozó: papír

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1847-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Hibátlan 1800-as évekbeli festett nyomat

[1007/008] 1800-as évek végéről származó antik díszkép, vadászat elejét ábrázolja. Hibátlan darab, a kereten pici lepattanásnyomok vannak. Gyűjteménybe illő darab! Szélesség: 74 cm Hosszúság: 88 cm    

További részletek
Hordozó: papír

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1847-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
55 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Z261/133] Tempera papír festmény kartonra kasírozva, üveglap mögött, világos színű képcsarnokos keretben. A festményen egy szakadás fut végig, lásd fotó. Grafitceruzás jelzés jobbra lent: KAPCSA J. Hátoldalán Képcsarnokos papírcímke: Művész neve: KAPCSA JÁNOS Művészeti alkotás címe: KRIZANTÉM Magasság: 76.5 cm Szélesség: 56 cm Súly: 4.44 kg Kapcsa János festőművész.   (Álmosd, 1940. június 9. – Debrecen, 2011. május 9.)    Élete   Kapcsa János 1940-ben született Álmosdon. A debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben tanult, Félegyházi László és Bíró Lajos tanítványaként. 1963-tól szerepelt megyei és országos tárlatokon, köztük több alkalommal Debrecenben és más országos tárlatokon is. 1968-tól tagja a Képzőművészeti Alapnak is. 1970-ben a budapesti Fényes Adolf Teremben mutatta be alkotásait. Festményei figuratív és nonfiguratív megfogalmazásúak. Mindig eredeti élményekől indul ki, ugyanakkor felhasználja a klasszikus avantgárd tanulságait is. Festészete többnyire szociális témakörű. Érzelmi kötődéssel az Alföldhöz, az ott élő emberekhez és motívumokhoz. A világot kissé műemlékszerűen látja, talán ezért is tűnnek tragikusnak, ahogyan megfesti képein. Alkotásait a grafika és a festői elemek ötvözetéből alakítja ki. Szűkebb világának népi hagyományai is megjelennek műveiben. Debrecenben, 71 évesen, 2011 május 9-én hunyt el.   Forrás: wikipédia.hu
Kapcsa János (1940-2011) : "Krizantém"
92 000 HUF
[1Z260/132] Olaj papír festmény, paszpartuzva, üveglap mögött, aranyozott keretben. A kereten néhány apró kopás látható. Jelezve jobbra lent: POLDI Magasság: 53.5 cm Szélesség: 67.5 cm Súly: 2.26 kg Böhm Lipót festő Budapest, 1916-02-28 Névváltozat: Poldi, Dávid Ferenc Szerző: Ladányi József 1941-1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Szőnyi István tanítványa, majd tanársegédje volt. 1946-1948 között a római Magyar Akadémia ösztöndíjában részesült. Ebben az időben Bécsben és Olaszországban tartózkodott, Dávid Ferenc néven állított ki. Az 1960-as években Olaszországban és Franciaországban járt tanulmányúton. Főiskolás kora óta szerepeltek kiállításon alkotásai. Művészetét mindvégig a kompozíciók konstruktív, szerkesztett megformálása jellemezte. Gazdag koloritú figurális művek, portrék után a 80-as években geometrikus-absztrakt képeket festett. A táblaképek mellett monumentális kompozícók foglalkoztatták, mozaik- és freskóterveket készített. Kisplasztikákat is alkotott. Irodalom FRANK J.: ~nál, Élet és Irodalom, 1970. május 16. B. N. E.: Poldi, Élet és Irodalom, 1981. szeptember 27. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1970 • Aba Novák Terem, Szolnok 1973 • Fészek Klub, Budapest 1978 • Kisfaludi Strobl Terem, Zalaegerszeg 1991 • Csontváry Terem, Pécs Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1946 • Fiatal magyar képzőművészek, Fővárosi Képtár, Budapest 1948 • Circo Ariosto, Róma • Kortárs Magyar Festészeti és Szobrászati kiállítás, Catania 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1971 • Új Művek, Műcsarnok, Budapest 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1977 • Festészet ’77, Műcsarnok, Budapest 1984 • Országos Képzőművészeti Kiállítás ’84, Műcsarnok, Budapest 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Forrás: artportal
Bőhm Lipót ( Poldi ) : Téli liget
65 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1778/033] A lapon a Parabola című műsor személyiségeinek karikatúrája látható, Varga József, Pálfy-Gárdos. Jelzés nélküli karikatúra. Szélesség: 28 cm Hosszúság: 23 cm   Kaján Tibor karikaturista, grafikus Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1921 Kiállítások az adatbázisban:  Kaján Tibor kiállítása  Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása  KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György  "PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében  Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása  Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).   Díjak/ösztöndíjak 1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino 1964 • Bordighera, II. díj 1953, 1968 • Munkácsy-díj 1975 • érdemes művész 1981 • Munka Érdemrend arany fokozata 1988 • kiváló művész 1992 • Pulitzer-díj 1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja) 2001 • Herczeg Klára-díj (senior) 2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2011 • Prima Primissima Díj. Egyéni kiállítások 1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc 1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest 1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest 1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem 1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Karikatúragyűjtemény, Bázel Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Irodalom LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7. FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1. VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22. FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4. Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10. GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26. Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16. Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34. Karikatúrakötetei Kaján rajzok, Budapest, 1955 Meglepő táblák, Budapest, 1959 Kaján Lexikon, Budapest, 1969 Apropos, Budapest, Berlin, 1972 Kaján képernyő, Budapest, 1973 Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996  Budapest, 1999. P. Szabó Ernő Forrás: artportal.hu
Kaján Tibor karikatúra Parabola műsorhoz
85 000 HUF