Márvány, 20 x 30 x 28 cm, j. oldalt: MATZON

[0R945/X046] Hibátlan állapotú, talapzaton álló, egész alakos, fehér mázas porcelán női akt szobor. Talapzaton jelzés: PÁNDI KISS Magasság: 21.3 cm Szélesség: 16 cm Súly: 0.46 kg Pándi Kiss János szobrász Pánd, 1905-10-14 Elhalálozott: Budapest, 1981. július 2. 1923-1925: Budapesti Iparrajziskola, mestere: Lux Elek. 1925-ben Olaszországba utazott, 1926-tól Rómában először Aurelio Mistruzzi, majd Angello Zanelli műhelyében segédkezett. 1931-1934: római Képzőművészeti Főiskola. 1939-ben visszatért Magyarországra. 1940-től állított ki a Műcsarnokban. Kisplasztikákat, érmeket és plaketteket, megbízásra köztéri, monumentális kompozíciókat alkotott. Klasszicizáló kisplasztikái, épületdíszítő művei mellett munkásságának kiemelkedő darabjai a portrék. A tökéletesen megformált test, a humánummal és életörömmel áthatott ember áll művészetének középpontjában. Változatos szobrászati munkásság mellett restaurálással is foglalkozott.   Irodalom N. PÉNZES É.: ~, Művészet, 1965/6. PEREHÁZY K.: ~, Művészet, 1971/5. SZABÓ É.: ~ kiállítása (kat. bev., Nagykáta, 1980). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1960 • Műcsarnok, Budapest (kat.) 1979 • Pánd 1982 • Pánd (állandó kiállítás). Forrás: artportal.hu

Szeretettel köszöntöm kedves látogatóimat! Az alkotás amit ajánlok: Alkotó: Mattis Teutsh János Alkotás címe: Mária Technika: Alumínium, gránit talp Méret: 59 cm magas Jelzés a szobor jobb oldalán, lent. A képek hibátlan hozzáillő keretben (azonnal kiállíthatóak). Az alkotás eredetiségéért garanciát vállalok (certifikátumot is adok) Átvétel kizárólag személyesen: Szolnok, vagy Budapest (Market Central Ferihegy kereskedelmi park Vecsés és Budapest határában, a 4-es út mentén) A személyes átvétel során, az alkotás megtekintése után még mindig módjában áll visszalépni a vásárlástól. Generációs gyűjtő vagyok, nézzen szét nálam, sok gyönyörű, különböző stílusú festményt és szobrot talál!

[1F813/UZ-K] Hibátlan állapotú, nagyméretű jelzett biszkvit porcelán szobor talapzaton. Első világháborús jelenet. Védőnő, sebesült magyar huszár és családja. A talapzat oldalán a művész házaspár jelzése: FEJÉRVÁRY E. (Fejérváry Erzsi) KÖRMENDI F.J. (Körmendi Frim Jenő) Alján mélynyomású "S" jelzés, SCHEIBE-ALSBACH. Mellette mélynyomással formaszám: 11679 Magasság: 31 cm Szélesség: 15 cm Hosszúság: 23 cm Súly: 1.51 kg Körmendi-Frim Jenő    A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Körmendi-Frim Jenő Született Frim Jenő 1886. október 11. Budapest Elhunyt 1959. augusztus (72 évesen) 1959. augusztus 14. (72 évesen)[1] Washington Állampolgársága magyar Házastársa Fejérváry Erzsi Szülei Frim Jakab Foglalkozása szobrász A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi-Frim Jenő témájú médiaállományokat. Körmendi-Frim Jenő, született Frim Jenő (Budapest, 1886. október 11.[2][3] – Washington, D.C., 1959. augusztus 14.) magyar szobrász, egyetemi tanár, éremművész. Számos portrét, plakettet és köztéri szobrot alkotott. Feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt.  Életpályája Budapesten született Frim Jakab (1852–1919)[4] orvos, pedagógus és Goldreich Anna gyermekeként. Előbb a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd Párizsban Joseph Bernardnál tanult. Részt vett az Országos Társadalombiztosító Intézet székházának díszítésében is. 1922. szeptember 7-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Fejérvári Zsigmond és Schnitzer Adél lányával, Erzsébettel. 1939-ben hosszabb időt töltött Hollandiában, ahol több városban (Hága, Arnheim) rendezett kiállítást. 1939-ben feleségével együtt az USA-ban telepedett le, ahol mindketten az Indiana állambeli Notre-Dame Egyetem tanárai lettek.  Főbb művei  Portréi és mellszobrai Eötvös Loránd Jedlik Ányos Korányi Frigyes Svéd Sándor Máté Olga Plakettjei Hubay Jenő Vámbéry Ármin  Köztéri szobrai Jászberény: Török-magyar harcosok (1909); Esztergom: Sobieski János (1933) Balassagyarmat: Hősi emlékmű (1937) Erzsébet királyné 0. kilométerkő Madonnája Geszt: Hősi emlékmű (1937) Kiállításai 1906-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1910-ben a Művészházban, 1934-ben az Ernst Múzeumban, 1935-ben a Lipótvárosi Kaszinóban mutatta be munkáit. 1939-ben Hollandiában több városban volt kiállítása (Hága, Arnheim) 1939-ben Milwaukee-ban volt közös kiállítása feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal.   Forrás: wikipédia

[0P829/Z027] Hibátlan állapotú, nagyméretű férfi büszt, mellszobor. Anyaga gipsz. Jelzés oldalt: ISTÓK J. 1959 Magasság: 63 cm Szélesség: 35 cm Súly: 13.7 kg Istók János szobrász Bácsfalu, 1873-06-16 Elhalálozott: Budapest, 1972. február 22. Állami Kőfaragási Intézet, München; 1898-1904: Stróbl mesteriskolája, mestere: Stróbl Alajos. 1963: érdemes művész; 1970: kiváló művész. A századelőtől Budapesten dolgozott. Emlékműveket, portrékat, díszítőszobrászati alkotásokat, templomi szobrokat készített. Budapesten és az ország számos településén állították fel köztéri szobrait, emlékműveit. Irodalom LIBER E.: Budapest szobrai és emléktáblái, 1934 VINCZE L.: A Bem-szobor alkotója, Magyar Hírlap, 1973. június 15. A Várbazár kiállítása (kat.), Budapest, 1989, Budatétényi Galéria, Budapest Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások Forrás: artportal.hu

[1E861/Z022] Antik, hibátlan állapotú, jelzett, talapzaton álló ón kisplasztika. A svájci Altdorfban megtalálható szobor az 1800-as évek végéről. A talapzat hátoldalán jelzés: WMF 1/0 AS Magasság: 15 cm Szélesség: 7 cm Súly: 0.5 kg Tell Vilmos    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Tell Vilmos Tell Vilmos szobra Altdorfban Származási hely Svájc Specialitás szabadságharcos Tell Vilmos (német nevén Wilhelm Tell) svájci szabadságharcos, alakja valószínűleg a dán mondavilágból szivárgott Svájc függetlenségtörténetébe.[1][2] Tell a legendák szerint 13. és 14. század fordulóján élt a mai Uri kanton vidékén. Életéről később mesék és legendák születtek, melyeket Friedrich Schiller is feldolgozott Tell Vilmos című drámájában. Tell Vilmos Svájc nemzeti hőse, alakja az alpesi állam önállóságának jelképe, valójában kitalált személy volt. Tell Vilmos-mozaik a Svájci Nemzeti Múzeumban Tell Vilmos legenda illusztráció (1782), Schweizerisches Landesmuseum, Zürich  Tell Vilmos bosszúja[szerkesztés] Gessler arra kényszeríti az ijász Tell Vilmost, hogy az apa a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője, illusztráció, Sebastian Münster Cosmographia (1554) A Tell Vilmos-legenda[3] szerint 1307. november 18-án az Uri kantonban a Habsburg-házhelytartójaként uralkodó zsarnok Hermann Gessler arra kényszerítette az ijász Tell Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője, mivel a svájci hős nem tisztelgett a zsarnok póznára tűzött kalapja előtt. Az apa hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett a számszeríj idegére, de egy másikat is a keze ügyébe készített. Tell nyila 100 lépés távolságból kettéhasította az almát. Gessler gratulált a nagyszerű lövéshez és azt kérdezte Telltől, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is. Tell azt válaszolta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát a kormányzót ölte volna meg. A zsarnok dühében börtönbe vettette az íjászt, ám az a Luzerni-tavon kitört vihar közben megszökött, s bosszút forralva Gessler vára felé indult. Egy völgyszorosban lesből lelőtte a zsarnokot, aki haldoklása közben még hallotta, amint Tell felfedi kilétét. Tell Vilmos második nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett. Bővebben: Morgarteni csata A Tell-legenda eredete[szerkesztés] A gyermeke fején nagyon apró célpontot eltaláló hős legendája a germán mitológiából származik. Több germán nép körében található hasonló történet, így Németország, Norvégia, Dánia, Izland és Anglia szájhagyományaiban is. Az egyik dán legendában amelyet Saxo Grammaticus Gesta Danorum (Dánia Története) című munkájában dokumentált, szerepel szintén egy íjász, akinek története kísértetiesen hasonlít Tell történetéhez. Az íjász, Toko, más verzióban Tiki Kékfogú Harald idejében élt és egyszer kérkedett tudományával, amit a király is meghallott. Harald hasonlóan szeszélyes és kegyetlen zsarnok mint Gessler, ezért arra kényszeríti Tikit, hogy fia fejéről lőjön le egy almát. Az íjász végrehajtja a feladatot, de félretesz egy nyílvesszőt, mert amennyiben fiát bármi érné, megöli Haraldot. Később lesben áll és egy jól irányzott lövéssel leteríti a zsarnokot. Minden bizonnyal, aki először kiötlötte Tell Vilmos történetét, az bizonyára felhasználta a Grammaticus által lejegyzett Tiki tettét. A legenda a 15. század első felében két változatban tűnt fel. Az első a Tell-ének nevű népszerű balladában terjedt, de 1512-től kezdve már színdarabként is ismert volt. Más művekben a Habsburgok ellen szőtt összeesküvőként szólnak Tell Vilmosról. Már e korai történetek központi cselekménye is a Tell és Gessler közötti konfliktus, illetve a híres nyíllövés, ám a történet más részei eltérnek a ma elterjedt változattól. Léteztek mesék Tell Vilmos későbbi kalandjairól is. Ezeket a nem túl ismert történeteket Bakonyi Antal gyűjtötte össze és dolgozta fel, 1783-ban. A svájci Aegidius Tschudi 1570 körül számos írásban és közszájon keringő Tell-történetet dolgozott össze egyetlen művé, amelyek Friedrich Schiller feldolgozása nyomán Európában, majd később az egész világon ismertté váltak.  A legenda halála A svájciak sokáig vakon hittek a legenda valóságában és felléptek azok ellen, akik kétségbe merték vonni.[4] Idővel azonban a történettudomány arra a meggyőződésre jutott, hogy Tell Vilmos kitalált alak. Lassan a svájci közvélemény javarésze ezt elfogadta a tényt, hogy Tell Vilmos nem létezett, ennek ellenére alakja a folklórban megőrződött és a mai napig népszerű. Forrás: wikipédia