Klie Zoltán : Ülő női akt

Eladási ár: 46 000 HUF

Leírás

[FK3492/Bp401/9]
A kép mérete: 37 x 46 cm keret nélkül.
Készült: Szén, Papír
A kép Klie Zoltán (Szekszárd, 1897, Budapest, 1992) alkotása.
Jelezve középen lent "Klie (utólagos)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. 1919-től a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán folytatott tanulmányokat három éven át. 1922-1925 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János irányítása mellett képezte magát. A tanár eruptív lénye, festészetének franciás szelleme nem maradt hatástalan az akkor még fiatal művészre. Csók István is hozzájárult ehhez hasonlón hatásokkal, akinek pécsi művésztelepén alkotott "Havihegy" című művére díjat is kapott. Elnyerve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium párizsi tanulmányi ösztöndíját, 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának aktív tagja, a bécsi Künstlerbund Hagen levelező tagja, a KUT törzstagja, az UME alapító tagja, később pedig alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes tárlata volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME fővárosi, vidéki és külföldi tárlatain. Barmenben, Frankfurtban, Düsseldorfban, Bochumban, Varsóban, Krakkóban, Firenzében, Stockholmban és másutt rendezett reprezentatív magyar kortárs tárlatok anyagába válogatták be munkáit. Alkotásait választékos kolorit, dekoratív, posztimpesszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd az 1930-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelennek festményein. Művészeti díjak: a Pécsi Művésztelep díja (1923), az Ernst Múzeum akvarelldíja (1925), a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíja (1925-27), UME díj (1928), a budapesti Hírlap pályázatának festészeti díja (1930), balatoni ösztöndíj (1938, 1939), Városképek c. kiállítás díja (1940), székelyföldi ösztöndíj (1942), Aranykoszorúval Díszített Csillagrend (1990). Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (KMML, ML, Éber, M.O.: Műv. 1967/6, H.L.: Műv. 1988/2)

Magyar festők és grafikusok adattára
Festő és grafikus. Vaszary János növendéke, a Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesületének állandó kiállítója volt. Szürrealista és nonfiguratív műveket fest. Két ízben szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon mutatta be gyűjteményes anyagát, 1987-ben pedig feleségével együtt Pápán állított ki. - Irod.: Heitler László: Népszava, 1987. szept. - MK

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt. A mester eruptív lénye, festészetének szelleme nem maradt hatástalan a fiatal művészre. 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A KUT törzstagja, az UME alapító tagja, majd alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME tárlatain. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd a 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Két alkotása a MNG tulajdona. (ML, Éber, M.O.: Műv.-1967/6)

Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványai közé tartozott, 1925-től 1927-ig Párizsban tartózkodott. A KUT, majd az UME tagja volt. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. A 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
A Képzőművészeti Főiskolát 1925-ben végezte el Vaszary JÁnos tanítványaként, majd évekig Párizsban dolgozott. A két világháború között a KUT és az UME tagja. 1923 óta kiállító művész; két alkalommal szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon, 1974-ben Egerben, 1978-ban Szekszárdon, 1982-ben a József Attila Színházban voltak egyéni tárlatai. Hosszú pályafutása alatt számos kiállítási díjban és elismerésben részesült. - Műveit választékos kolorit és konstruktivista megjelenítés jellemzi. A látványt a vízió szférájában realizálja képein, ami munkáinak szürrealista jelleget kölcsönöz.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Technika: Szén
Témakör: Akt

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 2608-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Klie Zoltán : Ülő női akt

[FK3492/Bp401/9] A kép mérete: 37 x 46 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír A kép Klie Zoltán (Szekszárd, 1897, Budapest, 1992) alkotása. Jelezve középen lent "Klie (utólagos)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1919-től a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán folytatott tanulmányokat három éven át. 1922-1925 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János irányítása mellett képezte magát. A tanár eruptív lénye, festészetének franciás szelleme nem maradt hatástalan az akkor még fiatal művészre. Csók István is hozzájárult ehhez hasonlón hatásokkal, akinek pécsi művésztelepén alkotott "Havihegy" című művére díjat is kapott. Elnyerve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium párizsi tanulmányi ösztöndíját, 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának aktív tagja, a bécsi Künstlerbund Hagen levelező tagja, a KUT törzstagja, az UME alapító tagja, később pedig alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes tárlata volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME fővárosi, vidéki és külföldi tárlatain. Barmenben, Frankfurtban, Düsseldorfban, Bochumban, Varsóban, Krakkóban, Firenzében, Stockholmban és másutt rendezett reprezentatív magyar kortárs tárlatok anyagába válogatták be munkáit. Alkotásait választékos kolorit, dekoratív, posztimpesszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd az 1930-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelennek festményein. Művészeti díjak: a Pécsi Művésztelep díja (1923), az Ernst Múzeum akvarelldíja (1925), a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíja (1925-27), UME díj (1928), a budapesti Hírlap pályázatának festészeti díja (1930), balatoni ösztöndíj (1938, 1939), Városképek c. kiállítás díja (1940), székelyföldi ösztöndíj (1942), Aranykoszorúval Díszített Csillagrend (1990). Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (KMML, ML, Éber, M.O.: Műv. 1967/6, H.L.: Műv. 1988/2) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. Vaszary János növendéke, a Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesületének állandó kiállítója volt. Szürrealista és nonfiguratív műveket fest. Két ízben szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon mutatta be gyűjteményes anyagát, 1987-ben pedig feleségével együtt Pápán állított ki. - Irod.: Heitler László: Népszava, 1987. szept. - MK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt. A mester eruptív lénye, festészetének szelleme nem maradt hatástalan a fiatal művészre. 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A KUT törzstagja, az UME alapító tagja, majd alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME tárlatain. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd a 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Két alkotása a MNG tulajdona. (ML, Éber, M.O.: Műv.-1967/6) Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványai közé tartozott, 1925-től 1927-ig Párizsban tartózkodott. A KUT, majd az UME tagja volt. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. A 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolát 1925-ben végezte el Vaszary JÁnos tanítványaként, majd évekig Párizsban dolgozott. A két világháború között a KUT és az UME tagja. 1923 óta kiállító művész; két alkalommal szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon, 1974-ben Egerben, 1978-ban Szekszárdon, 1982-ben a József Attila Színházban voltak egyéni tárlatai. Hosszú pályafutása alatt számos kiállítási díjban és elismerésben részesült. - Műveit választékos kolorit és konstruktivista megjelenítés jellemzi. A látványt a vízió szférájában realizálja képein, ami munkáinak szürrealista jelleget kölcsönöz.

További részletek
Hordozó: papír
Technika: Szén
Témakör: Akt

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 2608-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
46 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB785/Bp205/106] A kép mérete: 70 x 22 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír A kép Vágfalvi Ottó (Szerencs, 1925) alkotása. Jelezve jobbra lent "Vágfalvi Ottó 970" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Szerencsen György Antal volt első mestere. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső, Berény Róbert és Bencze László növendéke volt. A főiskolára való felvétellel egyben elnyerte Sárospatak támogatását, az úgynevezett Pogány-ösztöndíjat. Burghardt Rezső szemléletét illetően Nagybánya tanulságait közvetítette, de mesterei hatása csak erős áttételekkel érvényesül munkáiban, a formai hasonlóságok kevésbé jellemzőek. 1949-ben került Balatonfűzfőre, ahol ma is tevékenyen alkot. 1957-ben a Fűzfőgyártelepi művelődési ház vezetője lett, és fontos szakköralapító és művészpedagógiai tevékenységet folytatott. Két évtizeden keresztül nyaranta a Tokaji Művésztelepet látogatta. Számos hazai kiállítás mellett több külhoni bemutatón is szerepelt (Finnország, Dánia, stb.). Főképp tájképeket fest. Tájképeinek egy csoportja Tokaj és Hegyalja - a festő szülőföldje - jellemző motívumait ábrázolja. Alkotásainak nagy részét viszont balatoni képek alkotják. A művész és a táj között bensőséges kapcsolat alakul ki. Többször is megismétlődnek munkáin ugyanazok a részletek, mutatva, hogy V. kitartóan kutatja azt, ami a változó tájban állandó, jellemző és festőileg kifejezhető. Munkáinak jellemzője a tér erőteljes éreztetése, a formák egyszerűsége, valamint a gazdag kolorit. Alakjai inkább statikusak. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a szerencsi, tokaji, keszthelyi múzeumokban, valamint több köz- és magánygyűjteményben. (Heitler László: V. O., H. L.: Műv. 1968/3) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső és Berényi Róbert valamint Bencze László tanítványa volt. 1952 óta kiállító művész. Tucatnyi önálló kiállítása volt. Munkái szerepeltek Jugoszláviában és Csehszlovákiában. Művészi meglátásai leginkább a tájképben tudja kifejezni, kitartóan kutatja azt, ami az évszakonként változó tájban állandó. Képeinek hatását a formák egyszerűsítésével, a színek kifejezőerejének fokozásával éri el. - Irod.: P. Sz. T.: Művészi életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Szerencsen György Antal volt első mestere. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső, Berényi Róbert és Bencze László növendéke volt. A főiskolára való felvétellel egyben elnyerte Sárospatak támogatását, az úgynevezett Pogány-ösztöndíjat. Burghardt Rezső szemléletét illetően Nagybánya tanulságait közvetítette, de mesterei hatása csak erős áttételekkel érvényesül munkáiban, a formai hasonlóságok kevésbé jellemzőek. 1949-ben került Balatonfűzfőre, ahol ma is tevékenyen alkot. 1957-ben a fűzfőgyártelepi művelődési ház vezetője lett és fontos szakköralapító és művészpedagógiai tevékenységet folytatott. Két évtizeden keresztül, nyaranta a Tokai Művésztelepet látogatta. Számos hazai kiállítás mellett, több külhoni bemutatón is szerepelt (Finnország, Dánia, stb.). Főképp tájképeket fest. Tájképeinek egy csoportja Tokaj és Hegyalja - a festő szülőföld - jellemző motívumait ábrázolja. Alkotásainak nagyrészét balatoni képek alkotják. A festő és a táj között bensőséges kapcsolat alakul ki. Többször is ismétlődnek munkáin ugyanazok a részletek, mutatva, hogy V. kitartóan kutatja azt, ami a változó tájban állandó, jellemző és festőileg kifejezhető. Alkotásainak jellemzője a tér erőteljes éreztetése, a formák egyszerűsége, valamint a gazdag kolorít. Alakjai inkább statikusak. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Művei helyet kaptak a MNG-ban, a szerencsi, tokaji, keszthelyi múzeumokban, val. több köz- és magángyűjteményben. (Heitler László-V. O., H. L.: Műv. - 1968/3.)
Vágfalvi Ottó : Női hátakt 1970
38 000 HUF