[FK3492/Bp401/9]
A kép mérete: 37 x 46 cm keret nélkül.
Készült: Szén, Papír
A kép Klie Zoltán (Szekszárd, 1897, Budapest, 1992) alkotása.
Jelezve középen lent "Klie (utólagos)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. 1919-től a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán folytatott tanulmányokat három éven át. 1922-1925 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János irányítása mellett képezte magát. A tanár eruptív lénye, festészetének franciás szelleme nem maradt hatástalan az akkor még fiatal művészre. Csók István is hozzájárult ehhez hasonlón hatásokkal, akinek pécsi művésztelepén alkotott "Havihegy" című művére díjat is kapott. Elnyerve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium párizsi tanulmányi ösztöndíját, 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának aktív tagja, a bécsi Künstlerbund Hagen levelező tagja, a KUT törzstagja, az UME alapító tagja, később pedig alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes tárlata volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME fővárosi, vidéki és külföldi tárlatain. Barmenben, Frankfurtban, Düsseldorfban, Bochumban, Varsóban, Krakkóban, Firenzében, Stockholmban és másutt rendezett reprezentatív magyar kortárs tárlatok anyagába válogatták be munkáit. Alkotásait választékos kolorit, dekoratív, posztimpesszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd az 1930-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelennek festményein. Művészeti díjak: a Pécsi Művésztelep díja (1923), az Ernst Múzeum akvarelldíja (1925), a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíja (1925-27), UME díj (1928), a budapesti Hírlap pályázatának festészeti díja (1930), balatoni ösztöndíj (1938, 1939), Városképek c. kiállítás díja (1940), székelyföldi ösztöndíj (1942), Aranykoszorúval Díszített Csillagrend (1990). Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (KMML, ML, Éber, M.O.: Műv. 1967/6, H.L.: Műv. 1988/2)
Magyar festők és grafikusok adattára
Festő és grafikus. Vaszary János növendéke, a Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesületének állandó kiállítója volt. Szürrealista és nonfiguratív műveket fest. Két ízben szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon mutatta be gyűjteményes anyagát, 1987-ben pedig feleségével együtt Pápán állított ki. - Irod.: Heitler László: Népszava, 1987. szept. - MK
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt. A mester eruptív lénye, festészetének szelleme nem maradt hatástalan a fiatal művészre. 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A KUT törzstagja, az UME alapító tagja, majd alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME tárlatain. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd a 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Két alkotása a MNG tulajdona. (ML, Éber, M.O.: Műv.-1967/6)
Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványai közé tartozott, 1925-től 1927-ig Párizsban tartózkodott. A KUT, majd az UME tagja volt. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. A 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban.
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
A Képzőművészeti Főiskolát 1925-ben végezte el Vaszary JÁnos tanítványaként, majd évekig Párizsban dolgozott. A két világháború között a KUT és az UME tagja. 1923 óta kiállító művész; két alkalommal szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon, 1974-ben Egerben, 1978-ban Szekszárdon, 1982-ben a József Attila Színházban voltak egyéni tárlatai. Hosszú pályafutása alatt számos kiállítási díjban és elismerésben részesült. - Műveit választékos kolorit és konstruktivista megjelenítés jellemzi. A látványt a vízió szférájában realizálja képein, ami munkáinak szürrealista jelleget kölcsönöz.
[FK3492/Bp401/9]
A kép mérete: 37 x 46 cm keret nélkül.
Készült: Szén, Papír
A kép Klie Zoltán (Szekszárd, 1897, Budapest, 1992) alkotása.
Jelezve középen lent "Klie (utólagos)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. 1919-től a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán folytatott tanulmányokat három éven át. 1922-1925 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János irányítása mellett képezte magát. A tanár eruptív lénye, festészetének franciás szelleme nem maradt hatástalan az akkor még fiatal művészre. Csók István is hozzájárult ehhez hasonlón hatásokkal, akinek pécsi művésztelepén alkotott "Havihegy" című művére díjat is kapott. Elnyerve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium párizsi tanulmányi ösztöndíját, 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának aktív tagja, a bécsi Künstlerbund Hagen levelező tagja, a KUT törzstagja, az UME alapító tagja, később pedig alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes tárlata volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME fővárosi, vidéki és külföldi tárlatain. Barmenben, Frankfurtban, Düsseldorfban, Bochumban, Varsóban, Krakkóban, Firenzében, Stockholmban és másutt rendezett reprezentatív magyar kortárs tárlatok anyagába válogatták be munkáit. Alkotásait választékos kolorit, dekoratív, posztimpesszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd az 1930-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelennek festményein. Művészeti díjak: a Pécsi Művésztelep díja (1923), az Ernst Múzeum akvarelldíja (1925), a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíja (1925-27), UME díj (1928), a budapesti Hírlap pályázatának festészeti díja (1930), balatoni ösztöndíj (1938, 1939), Városképek c. kiállítás díja (1940), székelyföldi ösztöndíj (1942), Aranykoszorúval Díszített Csillagrend (1990). Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (KMML, ML, Éber, M.O.: Műv. 1967/6, H.L.: Műv. 1988/2)
Magyar festők és grafikusok adattára
Festő és grafikus. Vaszary János növendéke, a Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesületének állandó kiállítója volt. Szürrealista és nonfiguratív műveket fest. Két ízben szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon mutatta be gyűjteményes anyagát, 1987-ben pedig feleségével együtt Pápán állított ki. - Irod.: Heitler László: Népszava, 1987. szept. - MK
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt. A mester eruptív lénye, festészetének szelleme nem maradt hatástalan a fiatal művészre. 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A KUT törzstagja, az UME alapító tagja, majd alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME tárlatain. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd a 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Két alkotása a MNG tulajdona. (ML, Éber, M.O.: Műv.-1967/6)
Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványai közé tartozott, 1925-től 1927-ig Párizsban tartózkodott. A KUT, majd az UME tagja volt. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. A 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban.
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
A Képzőművészeti Főiskolát 1925-ben végezte el Vaszary JÁnos tanítványaként, majd évekig Párizsban dolgozott. A két világháború között a KUT és az UME tagja. 1923 óta kiállító művész; két alkalommal szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon, 1974-ben Egerben, 1978-ban Szekszárdon, 1982-ben a József Attila Színházban voltak egyéni tárlatai. Hosszú pályafutása alatt számos kiállítási díjban és elismerésben részesült. - Műveit választékos kolorit és konstruktivista megjelenítés jellemzi. A látványt a vízió szférájában realizálja képein, ami munkáinak szürrealista jelleget kölcsönöz.
